Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. október 20.. kedd J. Búcsúknak évadja, ősz Miért vannak többnevíí megyéink? Andocs, Szentkút, Mária- pócs, a székelyföldi Csik- scmlyó — legyenek bármilyen távol egymástól ezek a helységnevek, egy valami mégis nagyon szorosan ösz- szeköti őket: valamennyi búcsújáró hely, és ilyenkor, őszidőn gyűlik össze ott a nép, hogy egy szobor, egy Mária-kép vagy más kegytárgy előtt lassú meneteléssel. énekszóval, közös imádkozással tisztelegjen. Aztán pedig, amikor az egyházi ünnepnek vége van, odakint, a templom előtt felállított sátraknál kezdődik a vigasság a szokásos eszem- iszommal, zenebonával és az elmaradhatatlan búcsúfia megvásárlásával fűszerezve. A búcsújárás nagyon ősi szokása népünknek, ám azt kevesen tudják, hogy már a kereszténység felvétele előtt is dívott. Márpedig ez a néprajzosok — elsősorban a Szeged környéki népéletet oly lelkesen, ám a folklorista társadalom kevés megértésével kutató Kál- mány Lajos — szakszerűen bizonyított véleménye. A legalaposabban éppen ez a papi hivatásba belekényszerült férfiú sorakoztatta fel azokat az adatokat, ameBámulatra méltó az ősi indiai jógik élettapasztalata, valamint bölcs, biológiailag kipróbált életgyakorlata. Azt tanítják, hogy fizikai és szellemi tökéletesség mindenki számára elérhető, ha rendszeresen és kitartóan gyakorol. A jógik rendszerében az izomtevékenység elsősorban statikus jellegű. Hiányoznak a dinamikus ciklikus gyakorlatok, amelyeknél az izom izotónikusan megrövidül, majd elemyed, és amelyeknél egy meghatározott légzési ciklus sorozatosan ismétlődik, mint például a futásnál, a többszöri guggolásnál vagy fekvőtámasznál. A jógagyakorlatok e sajátossága nyilvánvalóan az éghajlattal magyarázható. Indiában a forró éghajlat, a perzselő napsütés miatt a lyek a magyarság ősvallásához szorosan tartozó búcsújárások szokásait igazolják. Szintén tőle tudjuk, hogy a manapság is sokat emlegetett Boldogasszony elébb egy ősistenasszony volt, s csak később azonosult Jézus anyjával, Máriával. (Egy ideig meg is különböztették a két nőalakot: egyikük a Kis- boldogasszony volt, a másikuk pedig a Nagyboldog- asszony. Ugye, ezek a máig élő titulusok is milyen ismerősek ! ?) Affelől sem lehetnek kétségeink, hogy ősvallásunk ihívei miért és hova zarándokoltak el hajdanán: ugyanúgy, ahogyan most, ők is egy-egy csodatévő helyet — leginkább erdei forrást — kerestek fel, mégpedig azért, hogy maguk vagy megbetegedett, bajba jutott szeretteik meggyógyuljanak. S amikor a kereszténység ideje jött el, a papok ezt a hagyományt formálták át. Nem csupán gyógyulásért járt búcsút a nép, hanem azért is, hogy lelkében megtisztuljon, hitében megerősödjön. Különösen akkor, ha a búcsúk rendjét pontosan betartotta, és előbb a szent hely vizében megtisztálkodott, majd a csodatévőfutáshoz hasonló ciklusgyakorlatok végzése ésszerűtlen lenne, mivel ezek a testhőmérsékletet jelentősen emelik. A jógagyakorlatok végzése közben aránylag kevés hő képződik, mert ezek nem ismétlődnek ciklikusan, nem tartanak hosszú ideig. E sajátosságuk ellenére a jógatesttartások jelentős élettani és formáló hatást gyakorolnak az izmokra és a belső szervek struktúrájára. Ez egy másik sajátosságuknak tulajdonítható. A jógatesttartásoknál az izomzat egy része aktívan megrövidül, az ellenhatást kifejtő izmok pedig — az inak és izmok, ízületi szalagok erős megfeszülése következtében — túlnyújtódnak. Ez sokszor maximálissá válik, ami az izmokban, inakban levő érzőideg-végződének tartott kegytárgyat ajkával, kezével megérintette, és az egyházi ünnepségeken is becsülettel részt vett. Ha pedig még a templomban való alvás kényelmetlenségeit is vállalta, akkor végképp nem tehetett szemrehányást magának, hogy elmulasztotta az előírásokat. (Az éjszakázásnak ez a kétségkívül furcsa módija azért alakult ki, mert sokan és sokfelé bizonygatták: o szent helyen való háláskor az álomlátás idején következik be a csodás gyógyulás.) Mindemellett aprócska tárgyakkal, az úgynevezett of- ferekkel is szavatolni igyekeztek a boldogságukat, jövőjük szerencsés alakulását a hívők. Ezek az offerek mindenkinél azt mintázták, amire az asszony vagy a férfiember vágyakozott. A gyermektelen menyecske tehát apró babát formált ki viaszból, és azt szorongatta a kezében, majd tette rá a templomi oltárra, a gazda pedig állatalakokat gyúrt ki. hogy a jószágait baj ne érje, vagy ha házépítésbe fogott, egy kicsi házat ügyeskedett össze. A betegek nyilvánvalóan azt a testrészüket szobrászták meg, amelyik A jóga eszköz arra — sokszor kificamított testhelyzetek segítségével —, hogy akaratlagosan befolyásolja a a belső szervek működését. Felső fokon még szívük működését is megállítják időlegesen seket ingerli. Ezek az erős. sőt néha maximális erősségű ingerek hatnák a középpen fájt, így hát kezek, lábak, alkalmasint fejek garmadája is ellepte az ol- tárterítőt. Idő múltával aztán ez az offerkészítés is iparrá szakosodott, és a máig működő mézeskalácsosok munkája lett. ök már úagy tételben és mívesebb formában gyártották mind a viasz-, mind pedig a cukros tésztából való tárgyakat; ez utóbbiakat nyilvánvalóan azért, hogy a megajándékozottak később meg is egyék. Erre a sorsra jutott — és jut ma is — a bábok sokasága. Emlékként, ajándékként, nemcsak a mézeskalácsosok áruit szokás hazavinni, hanem rengeteg minden egyebet. A vallásos népek a szentképek sokaságából válogatnak, vesznek és visznek aztán még díszes gyertyát, faragott keresztet; aki pedig kicsi gyermeknek akar kedveskedni, az a bazárosok asztalain akár Legó-t, műanyag puskát, zsebtükröt, és minden más bóvlit találhat magának. És még egy dolog, amit a búcsúkról szólva föltétlenül meg kell említeni: ezek a vallásos tartalmukból sokat vesztett, de társadalmi eseményként váltig élő ünnepek a hazalátogatások nagy és kötelező alkalmai. Akik nagyon távolra szakadtak családjuktól, és a rokonságot nem különösebben ápolják, ők is kötelességüknek érzik, hogy legalább arra az egy napra megtérjenek, és láttassák magukat. Ha a templomi szertartásra nem is mennek be, a sátrak utcájába kiballagnak, és míg a régi barátok köszön- getéseit fogadják, vesznek is ezt-azt, hadd lásson a család búcsúfiát. Lám, így őrződött meg ősi pogány hitünk egyik csodakereső szokása az idők folyamán, és lett belőle újmódi hagyomány... ponti idegrendszerre, a nagyagykéregre is, s ez által — különösen kezdőknél — fájdalmat okozhatnak. Ezzel egyidejűleg ez az erős impulzus eljut az agy hi- potalamuszának vegetatív központjaihoz, és ezek által fokozódik a szív és a légzőapparátus tevékenysége is. A jógarendszer tehát olyan fizikai gyakorlatot használ testformálásra, amelyek aránylag kevés energiaveszteséggel, következésképpen kevés tápanyag-felhasználással járnak. A jógázók kevés, de minőségileg teljes értékű táplálékot fogyasztanak. Az ilyen táplálkozás nem okoz elhízást és anyagcserezavarokat. Fontos elemei a jógának a légzőgyakorlatok is. A légzés szabályozása, illetve visszatartása által okozott oxigénhiány előidézi az agy és a szív véredényeinek kitágulását és a végtagok véredényeinek összehúzódását. Ez az emberi akarat jelentős sikere. Magyarországot ma 19 megye tagolja különböző méretű és alakú területi egységre. Kevés olyan ősi intézményünk van, mint a megye. Történelmünkben volt idő, amikor — ahogyan évszázadokon át nevezték őket — a vármegyék voltak állami függetlenségünk és alkotmányos életünk megmentői. Ismert, hogy a vármegyerendszer alapjait a magyarságot államba szervező I. (Szent) István király rakta le, kiépítvén a vármegyeszervezetet, amely a XIV. századtól királyi vármegyéből nemesi vármegyévé alakulva mint szervezet, a XIX. század közepéig csaknem érintetlenül vészelte át az időket. A megyei élet jogfolytonosságát még a török megszállás sem törte meg, mert az elmenekült nemesség másutt gyakorolta joghatóságát az illető megye nemessége, s nem ritkán jobbágysága fölött. A megyerendszer első igazi megrázkódtatása 1784- ben következett be, amikor II. József (1780—1790) megszüntette a megyék önkormányzatát, s Magyarországot és Erdélyt 13 kerületre osztotta. II. József halálával a kerületi rendszer megszűnt, de felvetődött a megyék területrendezésének gondolata. Ezért az 1791. évi Országgyűlés által kiküldött bizottság több megye egyesítésére készített javaslatot. Újabb területi korrekcióra 1860-ban került sor. amikor Krassót kivették a szerb vajdaságból, és ismét vármegyévé szervezték. A határőrvidék megszüntetésével 1873- ban Szörény vármegyét is feltámasztották, egyesítették Krassóval, s így keletkezett Krassó-Szörény vármegye. 1876-ban az addig kiváltságos Jászság és Nagykunság önálló, tehát a megyei szervezettől különálló köz- igazgatási területét beillesztették a megyék közé. s így született meg Jász-Nagykun- Szolnok vármegye. Az eredeti Pest megye az államalapításkor létrehozott Visegrádnak a Duna—Tisza közére átnyúló területéből alakult. Pilis vármegyét Nagy Lajos király egyesítette Pesttel. 1569-ben Pest-Pilis vármegye ismét növekedett a Miksa király által hozzácsatolt Solt vármegyével. 1876- ban pedig hozzácsatolták az addig szabad Jász-Kun köz- igazgatási területhez tartozó Kiskunságot, s lett belőle Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 1881-ben Abaúj és Torna vármegyéket vonták össze. Egyébként Torna volt az ország legkisebb megyéje, ezért csatolták Abaújhoz. A megyerendezés befejeztével az Országgyűlés megalkotta az 1886. XXI. törvénycikket, amelynek értelmében Magyarországon 63 vármegyét, Horvát-Szlavon- országban mint társországban pedig 8 vármegyét iktattak a törvényhatóságok közé. Soknevű megyéink száma az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést követően szaporodott meg, amikor 36 megyét szakítottak el az országtól. A megmarad- takból 25 megyét alakítottak ki úgy, hogy a csonka megyéket összevonták. Hivatalos jelölésükhöz hozzátartozott a K. E. E. betűcsoport, ami annyit jelentett, hogy „közigazgatásilag egyelőre egyesített” vármegye. Az összevont megyék a következők voltak: Győr-MosonPozsony, Komárom-Eszter- gom, Nógrád-Hont, Borsod- Gömör-Kishcnt. Szabolcs- Ung. Szatmár-Bereg-Ugo- csa, Csanád-Arad-Torontál. Tehát 17 megye különböző nagyságú részeiből alkottak hetet. Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadott egy keskeny sávot — 11 927 négyzetkilométert —. s ezzel Komárom és Esztergom megyék visszanyerték régi területüket (1938. IV. te.). 1939^ben Bereg megye vált ismét teljessé (1939. IV. te.), ekkor 12 717 négyzetkilométernyi terület került vissza. A következő változást az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés hozta: a magyar—román határvitában a nemzetközi döntőbíróság Magyarországnak ítélte Észak-Erdélyt a Székelyfölddel (43 591 négyzetkilométer). 1941-ben pedig a honvédség bevonult a Muramellékbe, a Muraközbe, a baranyai háromszögbe és a Bácskába. Ezekkel a visszacsatolásokkal az ország megyéinek száma 41-re nőtt (21 teljes. 20 csonka, közülük 9 közigazgatásilag 4 megyévé ösz- szevonva). A második világháborút lezáró 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés visszaállította a Trianonban meghúzott határokat azzal a különbséggel, hogy a régi Moson megy« területéből még három községet — Oroszvárt. Horvátújfalut és Duna- csunt — Csehszlovákiához csatolta. A következő nagy megyerendezésre 1950-ben került sor. amikor „az államigazgatás jobb területi megszervezése érdekében” a 25 megyéből 19-et alakítottak k,i [4.342/1949 (259) MT számú rendelet). Néhány megye megszűnt, mások egyesültek, s így alakultak ki a hajdani vármegyék területén újabb összetett nevű megyék, amelyek azonban nevükben még utalnak régen volt önálló elődeikre: Bács-Kiskun, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod- Abaúj-Zemplén. (dr. Cs. K.) A. L. A jóga élettana f HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA | 3300 EGER. DOBÓ TÉR 2. n 36/10-144 ÁLLÁSAJÁNLATAI: Szolnoki MEZŐGÉP Egri Gyára: Eger, Lenin út 261. Jó kereseti lehetőséggel felvételre keres lakatos, esztergályos, hegesztő és minősített hegesztő szakmunkásokat; középfoka képesítéssel minőségi ellenőrt. Finomszerelvénygyár : Eger Galvanizáló üzemébe azonnali belépéssel alkalmaz vegyész szakmunkásokat. Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Gazdasági Igazgatósága: Eger, Szabadság tér 2. PÁLYÁZATOT HIRDET KÖNYVTÁROS munkakörök betöltésére. Pályázati feltételek: felsőfokú könyvtárosi szakképesítés, vagy középfokú szakképzettség és 3 éves könyvtárosi gyakorlat. Pályázhatnak felsőfokú természettudományi képzettségű, könyvtárosi gyakorlattal rendelkező szakemberek is. Bérezés: a 24/1983. (XII. 17.) ABMH rendelet 2. sz. melléklete szerint. A pályázatot a személyügyi hivatalhoz 1987. október 31-ig lehet benyújtani. KAEV 10. Gyára: Eger, Kistályai út 6. Felvesz sorjázó lakatos és marós szakmunkásokat; targoncavezetőt; őr-portást és műhelytakarító segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Egri Közúti Építő Vállalat: Eger, Lenin út 51. Munkásszállítás biztosításával egerbaktai telepére jó kereseti lehetőséggel felvételre keres műhelygyakorlattal rendelkező építőgép-szerelő szakmunkást, mezőgazdaságigép-szerelőt, autószerelőt. Az alkalmazás feltételeiről Ladányi Ernő gépészeti egység- vezetőnél a 11-695 telefonszámon lehet érdeklődni. Búrsúsok (XV. századból való ábrázolás) Testdarabokat mintázó offerek
