Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. október 1., csütörtök S. NEMZETEK ASZTALÁRÓL - TÁJJELLEGŰ ÉTKEK - LÁTVÁNYOS DUBLŐRJELENETEK - KI A LEGERŐSEBB MAGYAR? - BEMUTATKOZNAK A FRANCIÁK ÉS A JAPÁNOK - RECEPTEK HÁZIASSZONYOKNAK Tizenöt éves az egri ínyencklub Orvosunk válaszol Az étkezési kultúra fej­lesztése, a helyes, egészsé­ges táplálkozási szokások ki­alakítása, a magyar és a különféle nemzetek kony­hájának megismertetése, va­lamint a színvonalas ven­déglátás továbbfejlesztése volt a céljuk a HungarHo­tels egri vezetőinek, amikor 15 esztendővel ezelőtt a Park Szállóban létrehozták az ínyencek klubját. Szacsuri István üzletveze­tő, a klub titkára az eltelt időszakra emlékezve elmond­ta. hogy a több mint száz ta­got számláló társaság szep­tembertől májusig havonta ült asztalhoz, s kóstolta meg először a hazai, tájjellegű ételeket, majd a külhoni gasztronómia különlegessé­geiből is válogathatott. Az eu­rópai specialitások mellett megízlelhették Amerika és a Távol-Kelet ételeit is. Az évfordulót november 20-án gazdag programmal ünnepük meg Egerben. A Magyarország című folyó­irat és a Videoart nagy­szabású bált rendez e na­pon este 8-tól hajnali 3-ig. Megjelennek többek között — képmagnó segítségével — a riói karnevál erotikus, eg­zotikus felvételei, valamint a világ leglátványosabb dub­lőrjelenetei is. A hölgyek­nek a Caola smink, és di­vatbemutatót tart, s mind­két nemnek ajánljuk azt a találkozót, amelyen a ma­gyar body-building bajnok­kal ismerkedhetnek meg. Természetesen mindezek mel­lett sokféle ételt kínálnak az étlapokról. Szacsuri István arról is tájékoztatott bennünket, hogy addig sem maradnak program nélkül a klubta­gok, akikhez az idén újab­bakat szeretnének toborozni. Október 14-től egy héten ke­resztül a kelet-berlini öt­csillagos Palast Hotel francia konyhája kínálja készítmé­nyeit. A menükártyán sze­repel uborkaleves csirkehús­sal, éti csiga, szarvassült áfo- nyás almával. November fi­án és 7-én ugyanennek az intézménynek a japán kony­hája „kerül terítékre”. Ja­nuártól pedig a budapesti nagyszállodák mesterszaká­csai (Fórum, Hungária, Bé­ke, Intercontinental. Stadi­on) adnak számot tudásuk­ról. A hét vége asztalára az üzletvezető két olyan re­ceptet ajánl a háziasszo­nyoknak, amelyeknek a va­csoraestek során igen nagy sikerük volt. Eredeti holland népi étel a „Hutspot”. Hoz­závalók: 30 deka fehérbab, 50 deka marhaszegy, 50 de­ka sárgarépa, 1 kiló burgo­nya, 10 deka vaj, egy cso­mó leveszöldség, petrezse­lyem, 10 deka vöröshagyma, 1 darab babérlevél, só, bors. A babot előző nap beáztat­juk. majd másnap ugyanab­ban a vízben félig megfőz­zük. A húst a leveszöldség­gel a babérlevéllel puhára főzzük. A répát és a burgo­nyát kockára vágjuk, s a fi­nomra vágott hagymával a húsléhez keverjük. Ha ezek a hozzávalók megpuhultak, a húst kivesszük a levesből és szeletekre vágjuk. A zöld­séget összepaszírozzuk, tál­ra rakjuk és olvasztott vaj­jal megöntözzük, petrezse­lyemmel meghintjük. Egy kupica pálinka és sör illik hozzá. A mazsolával töltött puly­kamell, brandy-mártással az új francia konyha egyik specialitása. Szükséges hoz­zá 50 deka pulykamell, amit jól kiklopfolunk, 2 db tojás 10 deka zsemlemorzsa, 20 deka trappista sajt, 20 deka mazsola, egy evőkanál liszt, 2 deci olaj, só, bors. Elő­ször a mártást készítsük el, mégpedig úgy, hogy a fél liter húsleveshez hozzáke­verjük az 5 deka vajon meg­pirított lisztet, a sót, a bor­sot, a sáfrányt és a tejszínt. Mártássűrűségűre főzzük. A tojáshoz hozzákeverjük a sajtot, a zsemlemorzsát, a mazsolát, a borsot és a sót, és betöltjük a pulykamellbe és hústűvel összefogjuk. Lisztben megforgatva meg­sütjük és a mártással le­öntjük. Vajas burgonyát vagy krokettet ajánlunk hozzá. Jó étvágyat kívánunk nem csak ezekhez az eledelekhez, hanem az egész éves vacso­raestekhez is! — szüle — — Örömmel értesültünk arról, hogy már nincs mesz- sze az az idő, amikor az elveszített fogakat, vagy a teljes fogsort műanyag be­ültetésével pótoljuk, amely szebb, esztétikusa bb, mint a hagyományos protézis. Mi­korra várható a módszer bevezetése hazánkban? — kérdezi K. J-né hatvani ol­vasónk. — A felvetett kérdés tel­jesítéséhez három dolog szükséges. 1. Orvosi beül­tetésre alkalmas szövetbarát bioanyag, a beteg beleegye­zése és felvilágosítása. 2. Jól felszerelt egészségügyi intézmény, ahol biztosítot­tak a műtéti beültetés kö­vetelményei. 3. Bizonyos vagy feltételezhető hogy a beteg türelmén kívül a mű­tét költségei sem lennének lebecsülendők. Ma már hazánkban is rendelkezünk a beültetésre alkalmas anyaggal. Ezt ma­gyar orvoskutatók kísérle­tezték ki, különösen a szen­Még nem létezett a hobby, vagy ahogyan ma írjuk ma­gyarosan: a hobbi; a gyűj­tés, azonban már akkor a szakemberek szenvedélyévé vált. Igaz, hogy csak a dúsgazdagok hódolhattak neki, de talán éppen en­nek köszönhetjük, hogy sok­sok érték maradt fenn a késő utókor számára. Most egy kis ízelítőt adunk be­lőle. ★ A krónikák szerint a mű­alkotások első rendszeres gyűjtője Nagy Sándor, az ókor egyik legnagyobb ural­kodója, a macedónok ki­rálya volt. Egy-egy győz­tes csatája után végelát­hatatlan szekérkaravánok­kal hordatta el a leigázott ■tartományok műkincseit. ★ A rómaiaknál már köz­kinccsé váltak ezek a gaz­dag régiséggyűjtemények. Július Caesar tanácsára Asinius Pollio szabad be­járatot engedett a művé­szet barátainak és a kíván­csiskodóknak, Augustus csá­szár barátja, Agrippa, kezd­tesi kórház szájsebészeti osztályának szakemberei je­leskedtek ebben. Az operá­ciónak ellenjavallata nincs, tehát károsodás nélkül el­végezhető. A beteg kérése és beleegyezése nélkül azon­ban a műtétet nem szabad elvégezni. A beavatkozás ingyenes, a szövődmény csak ritkán fordul elő. A nagy érdeklődés és fokozott igény miatt ma már szá­mos fogászati intézmény foglalkozik a kérdéssel, s rövidesen hazánkban is el­terjed ez az újszerű szol­gáltatás. — ősszel tanácsos több vitamint fogyasztani. java­solják az orvosok. Mégis, mennyit lehet ezekből be­szedni, vannak-e korlátozá­sok? — kérdezi Kis Emilné egri olvasónk. — Van, aki azt hiszi, hogy ha sokat és nagy dózisban szedi a vitaminokat, akkor elkerülheti a betegségeket. Ebben van is igazság, de te elsősorban sürgetni a magántulajdonban lévő mű­kincsek állami tulajdonba vételét és egyesítését. Ja­vaslata az állampénztár szegénységén bukott meg. Ha ez sikerül, akkor Ró­ma a történelem legelső és talán legnagyszerűbb köz- gyűjteményének a birtoká­ba juthatott volna. ★ Ki volt az első magyar ötvösmester? Nevét IV. Béla király 1234-ben kelt arany­pecsétes oklevele őrizte meg a számunkra. Az irat sze­rint Mária királyné udvari ötvösmestere Szemőcs mes­ter volt, akinek a /király nemességet adományozott. A híres mester főként edé­nyeket, ékszereket és fegy­vereket készített, olyanokat, amelyek méltó versenytár­sai voltak a nyugat-euró­pai mesterműveknek. ★ Mátyás király több mint 500 kötetet számláló ud­vari könyvtárának első szer­zeményei firenzei kódex­másoló és miiniatúrafestő műhelyekből érkeztek. 1476 ettől még a szervezet nem védett a különböző fertőzé­sekkel szemben, csak job­ban ellenáll azoknak. A vi­taminfeleslegtől a szervezet a veséken keresztül meg­szabadul. Tartós és rend­szeres szedésük nem káros az egészségre, ezért hosz- szabb időn keresztül is szedhetik különféle készít­ményeket. Meg kell azon­ban győződni arról, hogy nem tartalmaznak-e túl sok A- vagy B-vitamint. Ugyan­is ezek, ha nagy mennyi­ségben kerülnek a szerve­zetbe. negatív és káros ha­tást váltanak ki. Azt javaslom tehát, hogy az orvos tanácsát minden­képpen kérjék ki a vitami­nok, medicinák tartós sze­dése esetében. után a király Budán is fel­állított egy miniátoriskolát és egy könyvkötő műhelyt. ★ Ma a világ nagyobb gyűj­teményeiben 170 azonosít­hatóan valódi Corvina ta­lálható. Ezeknek egyne­gyede hazánkban, köz- gyűjteményeink tulajdoná­ban van. ★ Bethlen Gábor Gyulafe- hérvárott olyan építkezés­be kezdett, mint amilyen Mátyás palotája volt. A szekerek ládaszám hord­ták a legpompásabb áru­kat: asztaldíszeket, orvos­szereket, szöveteket, bronz és üveg gyertyatartókat, drága bútorokat, gobeline­ket, viaszgyertyákat, és befőtteket, sőt még gyü­mölcsöket is. Behlen egy ilyen szállítmányért nyolc­ezer aranyforintot fizetett. Ekkora összegből egy na­gyobbacska templomot épít­tethetett volna fel, vagy ti­zenöt gyereket válthatott volna ki a török rabságból. F. J. Régmúlt idők hobbija KISKERTTULAJDONOSOKNAK (Perl Márton reprodukciója)

Next

/
Oldalképek
Tartalom