Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-23 / 250. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. október 23., péntek TELEKI BLANKA EMLÉKEZETE Reformer és szabadságharcos „ ... ő tekinthető korunk egyik legveszedelmesebb lázadójának”. (Az osztrák hadbíróság ítéletének indoklásából. Pest, 1853. május 25.) NINCS ELEFÁNTCSONTTORONY Hatos Péterrel beszélgetve Nádas Pétert irodalmi köztudatunk nemzedéke egyik legtehetségesebbjeként itartja (számon, s azon kevesek közé tartozik, akiknek talentumát folyamatosan megjelenő munkái kivétel nélkül igazolják. Huszonhárom éves volt, amikor 1965-ben első elbeszélései megjelentek, huszonöt esztendős, amikor első nagysikerű könyve, a Biblia napvilágot látott. Pályája az epika jegyében indult, drámatrilógiájából a Takarítást (1977) Győr és Róma után ma az egri Gárdonyi Géza Színház is bemutatja, október 26-án este a Megyei Művelődési Központban. KA ilyen várakozással te- fyI kint a premier elé? — A lehető legnagyob- bal. Mindannyian azért megyünk színházba, hogy ott valami egészen rendkívüli dolog történjék velünk. Én mindig valami megrázkód- tatót várok tőle, a nevetés vagy a sírás, a fulladt el- rettenés vagy a lihegő odaadás felszabadító hatását. Persze tudom, igen ritka az ilyen színházi élmény. De minden alkalommal erre várok. — A fogadtatás, a közönség reagálása mennyire befolyásolja? — Olyannyira érdekel, hogy be sem merem tenni a lábam a nézőtérre. Se a Takarítás győri, se a Találkozás budapesti előadásain nem kockáztattam meg ezt. Az előbbin egy áttetsző függöny mögül, az utóbbin a világosítók fülkéjéből néztem a színjátékot, no és persze a közönséget. Ez minduntalan fölkavart. A színháznak az a sajátossága, hogy olykor a nézőtéren csodálatosabb jelenetek zajlanak, mint a színpadon. Egyszer azt álmodtam, amikor fölmegy a függöny, a nézők szembetalálják magukat azzal a nézőtérrel, amelyen ülnek, s természetesen önmagukkal, mert az Valódi, (bambuszból és pálmalevelekből épített sri lankai cirkuszsátor áll Cin- kotán, a Csobaj homokbányánál — ebben forgatja új filmje néhány jelenetét a Gyöngyössy Imre—Kabay Barna rendezopáros. A ZDF nyugatnémet televíziós társaság. a Satellit FilmGmbh és a MAHIR koprodukciójában készülő alkotás címe: Cirkusz a holdon. A történet Hanna, egy európai asszony Cirkusz a álmomban mindenkinek ott ült a hasonmása a színpadon. És ennyi volt az előadás. Nézték egymást. De ha azt kérdezi, hogy mennyire befolyásolja a munkámat a darabjaim fogadtatása, akkor mégis azt kell mondanom, hogy semennyire, mert amit ma bemutatnak, én esetleg tíz évvel ezelőtt írtam. Másfelől miként befolyásolhatna ennyi különböző, ismeretlen, ráadásul minden este másként reagáló ember? ' — Az epikai művek mellett a drámák sorát a Takarítás nyitotta, s ezt követte 1979- ben a Találkozás, majd 1980- ban a Temetés. Milyen összefüggés van ezek között? — Azon túl, hogy egyetlen ember írta őket, talán az fűzi össze ezt a három darabot, hogy egy meghatározott színházi elképzelés jegyében fogantak. A magyar színpadi játék leginkább a századforduló realista és naturalista hagyományaira támaszkodik. Ez elsősorban a történetnek, a szellemes dialógusoknak és a dramaturgiai fordulatoknak juttatott központi szerepet. Szinte teljesen megfeledkezett arról, hogy a színésznek nemcsak feje van, hanem teste is, ami pedig semmiképpen sem holdon elnevezésű társulatának vándorlásáról szól a harmadik világban. A vándorcirkusz különleges misz- sziót is vállal a szerepléseken túl: segíti a különböző nációjú és bőrszínű üldözötteket, hontalanokat. A történet főszereplője egy nyolcéves kisfiú, Ádám — az ő szemszögéből, barátságain keresztül látják majd a nézők az eseményeket. A gyerekek mesefilmként is nézhetik a történetet, hiazonos a jelmezével. Számomra a hatás legerősebb eleme a színész testének kifejező ereje. Olyan szövegeket írtam, amelyben a nyelvnek zenei funkciója van, ritmusa, lüktetése. A rendezőnek és a színészeknek tehát az a feladatuk, hogy hasonló módon megszerkesztett rendszert építsenek a mozgásokból és a gesztusokból. Ha ez megtör - ténlik, akkor nem azt figyeljük, hogy a szereplők mit mondanak, hanem, hogy miért mondják éppen azt. — A művészeknek tehát a megszokottól elütő feladatokat kell megoldaniuk. Eleget tudnak-e tenni e követelményeknek? — A győri, a budapesti, de éppen így a római előadásokon is azt tapasztaltam, hogy minden különösebb erőfeszítés nélkül, szinte önkéntelenül „ráfutnak " erre a másféle, s a megszokottól tán valóban elütő pályára. A ritmizált, érzelmi töltése szerint lüktető nyelv kiköveteli a maga játékmódját. Azt kívánja a színészektől, hogy állandóan, teljes személyiségükkel jelen legyenek a színpadon, arra a legbensőbb vágyra építenek, hogy a teljes emberi megmutatkozás és kitárulkozás ne magamutogatás legyen. Erről Ruttkai Éva beszélt a legszebben, a Találkozás egyik igen keménynek bizonyuló próbája után. Azt mondta: ő egy jelenetet bármikor el tud játszani. szén Ádám barátai az artisták mellett az állatok is: a medve, az elefánt. A filmben váltakoznak a látványos és a groteszk, a megható és a kalandos jelenetek. A külső felvételek a nyáron Srí Lankán készültek, hazánkban a belső jeleneteket forgatják. Ehhez telepítették Cinkotára a srí lankai cirkuszt. A szereplők közül többen szingalé- zek, tamilok. Az amatőr De itt a kezdettől úgy kell dolgoznia, mint egy kötéltáncosnak. Az első pillanatban úgy kell „rálépnie", hogy a második órában se zuhanhasson le róla. Nem jeleneteket kell játszani, hanem egy folyamatot. — Milyen közeget tart ideálisnak az alkotáshoz? — Ami nekem jó, másnak talán nem az. Az elszigeteltség állapotában tudok a legharmonikusabban dolgozni. Mindenesetre a lehető legnagyobb csöndet igénylem, ami egy városlakónak elérhetetlen. A kritikáimon kívül nincs egyetlen munkám, amelyet Budapesten írtam volna. Azokat is éjjel, mikor már mindenki nyugovóra tért. Holott a fővárosban születtem. .Jobban szeretem a holdat bámulni, mint a tévét, és a holdat a nagyvárosi rengetegben ritkán látjuk a tetőktől. Vidéken élek, egy igen kicsi faluban. Tudom, hogy ez furcsán hangzik. Mintha azt mondanám, hogy az elátkozott költő ki akar vonulni a társadalomból. De nem akartam sehonnan kivonulni, olyan környezetet kerestem, amely az alkotás számára a legalkalmasabb. Ma már sehol a világon nincsen olyan elefántcsonttorony, ahová ne érne föl a benzin gőze. Nekem az a dolgom, hogy a fát is nézzem, meg az erdőt is. Ezt igyekszem tenni .. . B. Szabó Pál színészek egy része artista, akik hazájukban egy ugyanilyen sátorral vándorolva mutatják be lélegzetelállító számaikat. Ádámot a kilencéves szingaléz Ishrath Ismall alakítja. Hannát a nemrég feltűnt NSZK-beli színésznő, Hannelore EÍs- ner személyesíti meg. A magyarországi forgatás befejezését és az utómunkálatokat követően a Cirkusz a holdon című alkotást várhatóan a jövő év elején mutatják be előbb az NSZK mozijaiban, majd a ZDF televíziós hálózatban, s tárgyalnak már a magyarországi átvételről is. A párizsi Montparnasse temetőben 125 évvel ezelőtt, az 1862. október 23-án elhunyt erdélyi arisztokrata sarjtól, Teleki Blankától vettek búcsút a gyászolók. Irányi Dániel tartotta a halotti beszédet Lőwei Klára írta le, hogy méltósággal feküdt a ravatalon, s egy közeli barátjuk megtörve a gyász csendjét így kiáltott fel: ’’Quelle force!" Micsoda erély! A mondat nemcsak a halotti arc fegyelmezettsége, a temetés méltósága feletti csodálkozás volt, hanem a grófnő etikai tartásának és életvitelének ösz- szefoglalása. Ugyanez az erély sugárzott Teleki Blanka arcáról, még élő szeméből, amikor 1853. június 30-án a pesti hírhedt Újépületben hallgatta az ítéletet. A termet földig feketébe vonták. A tíz év vái fogság indoklásából: ...„ritka szellemi tulajdonságokkal, tudományos műveltséggel, erős akarattal és fáradhatatlan kitartással rendelkezik, de ezen tulajdonságok hiúvá és elbizako- dottá tették, fölöttébb akaratos és különlegesen becsvágyó". A vérbíróság tudta, hogy ki áll előtte. A mondatok szinte dicséretként hatnak. Miért? A magyarázatot maga a bíróság adta meg, amikor kimondta: „Politikai tevékenységének nagyságánál fogva annál is inkább ő tekinthető korunk egyik legveszedelmesebb lázadójának, mivel abban a Íriszemben ringatta magát, hogy nővérével, özv. De Ge- randónéval titkos utakon olyan eredményeket ér majd el, amelyek megvalósítására eddig minden kísérlet meghiúsult”. A hóhér nyelvéről az áldozatéra lefordítva: Teleki Blanka az 1848—49-es szabadságharc „hamu alatti parazsát” ápolta, ha úgy tetszik szította, s hitt a szabadság fellobbanó füzében. Ez volt az az erély, mely fáradhatatlanná tette 1848. március 15-e előtt is. A főrendi asszony 1846-ban felállította az első középfokú leányiskolát Magyarországon. Az intézet alig több, mint egy évig létezett, mégis a reformer Teleki Blanka ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg: „Nőink nem neveltettek magyarokká — nem ápoltatott bennük ez a szent tűz, melynek lángja a hon egyes polgárait egy nagy és hatalmas egésszé olvasztja. Idegenként állnak nőink a hazában". Az intézet azonban nemcsak úri és főrendi leányok otthona és iskolája volt, hanem a szabadságharc egyik szellemi központja is. Zászlót ajándékoztak a honvédseregnek 1849-ben, s az- egyik tanár, Vasvári Pál mondott ünnepi beszédet. „A köztársaságért!” felkiáltással fejezte be szónoklatát. A grófnő együtt élt és dolgozott a szabadságharccal. Debrecen, Nagyvárad, életének stációi, s közben beteg honvédeket ápolt, pénzt és élelmiszert gyűjtött a fogyatkozó seregnek. Aztán a bukás. Haynau rémuralma, s a szabadságharc résztvevői előtt a dilemma; menekülni vagy itthon maradni? Teleki Blanka itthon maradt. Aztán a másik nagy választás: Pasz- szív rezisztencia vagy cselekvő ellenállás? A grófnő az utóbbit, a forradalmat választja. Az ellenállás tudatos szervezése 1850 őszén kezdődött. A Telekiek birtokán, Pálfal- ván élt, szervezkedett a nagyszebeni katonai vizsgálati fogságból megszökött Gaspa- rich Kilián ferences barát, Perczel Mór tábori papja, aki ekkor már a szocializmus tanait hirdette, s az eszme mellett tett bizonyságot elfogása után is. Gas- parich az olasz szabadság- harcos Mazzini ügynökeivel tartott itt kapcsolatot. Alig emlegetjük, de történeti tény, hogy Mazzini illegális szervezetébe 1850-ben sikeresen toborzott Magyarországon résztvevőket. Nagyon sok történeti tény arra mutat, hogy Teleki Blanka a Világos utáni katonai-politikai ellenállási mozgalom egyik szervezőjévé vált. Mindezt bizonyítja, hogy az ellenforradalom rendőrsége figyelte, s elfogta a grófnőt. Hosszú és alapos munkával készült a vádirat, Teleki Blanka fölött katonai bíróság ítélkezett. Páratlanul súlyos volt a büntetés: két év vizsgálati fogság után tíz esztendő várfogság Kufstein hírhedt falai között. A börtönben semmi kedvezmény, hiába folyamodnak — csak azért, hogy néha csomagot küldhes- senek — főrendek a bécsi udvarhoz, tj válasz mindig — 1857-ig — nem! Ekkor szabadult Teleki Blanka, betegen. Még öt évet élt, s 125 esztendeje halt meg. Rá emlékezünk, aki a reformkorban tudott forradalmi személyiséggé nőni, s a forradalom alatt is reformgondolkodó volt. R. L. MAGYAR-NSZK FILM Cirkusz a holdon Átrendezés Az Általános Rézművek új igazgatójának az lett a feladata, hogy a vállalat szekerét kihúzza abból a gazdasági kátyúból, amelybe a régebben többszörösen nyereséges cég az utóbbi évek rossz, elfuserált döntései alapján került. Mi, a gyár törzsgárdistái, akik az utóbbi 25 évben egy tucat igazgató tündöklését és bukását néztük végig kellő áhítattal, azt hittük, hogy az új diri is a régi módon folytatja. Magyarul: hozza a saját sleppjét, az előző igazgató néhány kulcsemberét lapátra teszi, lecseréli, aztán megy minden a régi kerékvágásban. Nem így történt. Műszaiki titkárának a társaságában az új igazgató január első munkanapján végigjárta az irodákat és az üzemeket, bekukkantott mindenhová, szemlélt, méricskélt, utasításokat diktált, összegezte a látottakat és döntött. Másnap közhírré tették: a termékváltás, valamint a szigorúbb munkarend és munkatempó beindítása érdekében átrendezik a gyárat. Az új főnök első intézkedése az volt, hogy az elődje irodájából kidobáltatta a régi bútorokat, újakat hozatott. A vállalat fagyszabadságra küldött kőművesei — táviratilag visszarendelve — őrült tempóban láttak munkához a januári hidegben: a régi iroda mellé pihenőszobát, teakonyhát és tanácskozótermet építettek. A helyiségeket a személyügyi és oktatási igazgatóságtól vették el, mivel a társaságot az igazgató főosztállyá fejlesztette vissza. A gyártás-előkészítő főosztály a könyvelőség helyére költözött. A könyvelők egy hétig a folyosón és a lépcsőházban ácsorogtak, aztán átmenetileg az üzemi konyha burgonya- és zöldség-előkészítő részlegében kaptak helyet, mivel a konyha a megszüntetett rézüstgyártó részleg helyére került. Az átköltözés idején — mintegy két hónapon át — az étkeztetés szünetelt. A dolgozók kizárólag kenyéren és vízen éltek, bogyókkal, erdei gyümölcsökkel táplálkoztak, csak az új igazgatónak hoztak a szomszédos Sajtkukac étteremből — szakszervezeti hozzájárulással — néha-néha egy tányér paprikás- krumplit. Egy hónap múltán a könyvelőség elfoglalta helyét az üzemi könyvtárban, mivel ezt a kulturális intézményt leköltöztették az alagsori KISZ-klubba, mondván, nálunk a KISZ évek óta alig hallát magáról. A gazdasági igazgató helyet cserélt a főmérnökkel, a szociális osztály helyére a piackutatók költöztek, az éjjeliőrök a szakszervezeti irodában kaptak helyet. A döntést azzal indokolták, hogy az iroda még nappal sincs százszázalékosan kihasználva, mivel a titkár egyéves iskolán most fejezi be a nyolc osztályt. A költözködés márciusra elérte a tetőfokát. A lépcsőházat, a folyosókat, az udvart. az épületek közötti virágágyakat cipekedő emberek lepték el. Életkortól és beosztástól függően mindenki vitt valamit: asztalt, széket, iratcsomót, kávéfőzőt, titkárnőt, minisztériumi revizort, miegymást. Az igazgató elnökletével a költözködés gyorsítására operatív intézőbizottság is alakult. Kétheti ülésezés után elkészült az intézkedési terv, amelyre aztán a gyárban működő politikai és társadalmi szervek is áldásukat adták. Az áldás után a rézsimító részleg kiöregedett gépeit elvitték a MÉH-be. Helyükre nyúlketreceket hoztak, mert állítólag az ősszel beindul a nyúltenyésztő ágazat, amely már a profilbővítés koncepciójába tartozik. A propagandaosztályt kiköltöztették a gyárkapu előtt levő trafikba, mivel a trafi- kos üzemi büfét nyitott az orvosi rendelőben. Az üzemorvos — teljesen új elképzelések alapján — áttelepült a tmk-részlegbe, ahol ezt követően együtt látott munkához az egészségmegőrző és gyógyító bázis a korszerű megelőző műszaki karbantartással. Természetesen a költözés idején jó magam is sok helyen megfordultam. Szorítottak helyet a tűzoltó- szertárban, az irodaház folyosóján, két héten át az udvaron felvert kempingsátorból próbáltam kapcsolatot teremteni az ügyfelekkel és osztályunk többi dolgozójával. áprilisban pedig néhány napig az elnéptelenedett női öltöző előterében fejtettem ki áldásos tevékenységemet. Most október végén járunk, és szerencsére van egy kis szusszanásnyi szünet. Az új igazgató szabadságra ment, ezért most csak félgőzzel folyik az egységek költöztetése, magyarul: senki nem csinál semmit. Ja, hogy mi van a termeléssel? Nem tudom. Az új igazgatónak az a feladata, hogy a cég szekerét kihúzza a kátyúból. Ennek kapcsán még januárban közölte: a termékváltás, valamint az új munkarend és munkatempó beindítása érdekében átrendezi a gyárat. Most itt tartunk. Az átrendezésnél. Még szép, hogy ilyen körülmények között képtelenek vagyunk a termelésre is figyelni. Tetszik érteni? Kiss György Mihály
