Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-08 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 231. szám ÁRA: 1981. október 8„ csütörtök 1,80 FORINT Grósz Károly az NSZK-ban Miniszterelnökünk vendéglátója, Helmut Kohl kancellár kíséretében elvonul a díszalakulat előtt (Népújság-telefotó AP — MTI — KS) A gyorsaság előnyei... Bizony napjainkban is sokunkat gyötrő — és sajnos, vissza-visszatérő — jelenség a nehézkesség. Mondhatjuk; a történte­ken, a tennivalókon való rágódás, az előrelépést hátráltató tudálékosság, fontoskodás, okoskodás. Rengeteg klasszikus pél­dájával találhatja szem­be magát — elsősorban hétköznapokon — az em­ber. Kezdhetjük a sort, mondjuk, a vállalatok, intézmények mindenható portásaival, akik — per­sze, tisztelet a kivételnek — valamiféle vélt hata­lom fitogtatására szeretik olykor felhasználni egyéb­ként felelősségteljes beosz­tásukat. Folytathatjuk a túlzottan is „kíváncsi” tit­kárnőkkel, akik nyomozó módjára faggatják ki a telefonálókat, bejelent­kezőket szándékaik felől, amelyekkel főnökeiket za­varni merészelik. De nem feledkezhetünk el az ügy­intézésben számos hivata­lunkban sokszor előfordu­ló már-már bosszantóan hosszadalmas körültekin­tésről, alaposságról, hiszen szinte általános gyakorlat, hogy az intézkedésekkel rendre kivárnak a jogsza­bályokban meghatározott különböző határidők utol­só pillanatáig. Holott nem­egyszer a gyorsaság per­döntő lehetne, elkerülhe­tővé tenné a felesleges vitákat, azt a sok-sok ke­serűséget, amelyet ilyen­kor hiábavalóan idéznek elő. Azután hányszor, de hányszor hallottunk már arról, hogy éppen az aka­dékoskodás, vagy talán más, a háttérben meghú­zódó ok játszik közre egy-egy találmány, újítás valóra válásának késedel­mében. Pedig hát nem kell különösképpen hangsú­lyozni, fejlődésünk alap­jairól lenne szó ... Egyértelmű, az effajta igencsak nehézkes meg­oldások minden téren egy­könnyen elkedvetleníthe­tik az embereket. Ponto­san akkor, amikor az in­kább pattogó ritmusú — ám azért kellően megfon­tolt —, határozott cselek­vések ideje nagyon is itt van. Ezért is érdemes közreadni a lendületes tettrekészség egy sajátos példáját. Történt. hogy vandálok egy történelmi emlékművünket megron­gálták. Az illetékes ható­ság meg is tette az első lé­péseket a mielőbbi helyre- állítás érdekében. Mes­tert fogadtak. Ám. annak előbb még el kellett, készí­tenie az árvetést. Az ösz- szeg soknak bizonyult. Megrendelő tehát nem ment senkinek, miközben teltek a napok. Ekkor már a társadalmi munka szer­vezésén gondolkodtak. Vé­gül egy fiatalokból álló csoport szépen felmászott a szoborra, és nemes egy­szerűséggel rövid idő alatt a helyére billentette a sé­rült részt•.. Szalay Zoltán Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke Hel­mut Kohl-nak, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjá­nak meghívására szer­dán hivatalos .látogatás­ra az NSZK-ba utazott. Kíséretében van Tétényi Pál, az Országos Műsza­ki Fejlesztési .Bizottság elnöke, Kovács László külügyminiszter-helyet­tes, Bartha Ferenc, a Mi­nisztertanács Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnök- helyettese és Horváth István, hazánk bonni nagykövete, aki az NSZK fővárosában csatlakozik a kísérethez. Grósz Ká­roly búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese, Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, va­lamint Horst Meincke, a Német Szövetségi Köz­társaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Szerda délután hivatalos látogatásra az NISZK-ba ér­kezett Grósz Károly. A Mi­nisztertanács elnökének kü- löngépe a bonn—kölni re­pülőtéren szállt le. Ezután Grósz Károlyt és kíséretét a bonni kancellári hivatal előtti téren katonai tiszte­letadással fogadták. A kor­mány elnökét elsőként ven­déglátója, Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancel­lárja üdvözölte, s bemutat­ta neki az ünnepélyes fo­gadtatáson megjelent sze­mélyiségeket. Felcsendült a két ország himnusza, maid a két kor­mányfő éllépett a téren felsorakozott díszegység előtt. A magas rangú vendéget megillető üdvözlés után Grósz Károly, aki most el­ső ízben tesz látogatást az NSZK-ban. viszonozva Hel­mut Kohl 1984 júniusi bu­dapesti útját, megkezdte hivatalos programját. En­nek első részeként a kan­cellári hivatalban Helmut Kohl és Grósz Károly szűk körű megbeszélést tartott. A szűk körű megbeszélés után a két kormányfő a kíséretében levő személyi­ségekkel együtt folytatta a véleménycserét- Magyar részről Tétényi Pál, Kovács László, Bartha Ferenc, Fe­kete János és Horváth Ist­ván nagykövet, az NSZK részéről pedig Jürgen Rufus, a külügyminisztérium, Horst Teltschik. a kancellári hi­vatal osztályvezetője, Lo­renz Schomerus, a gazdasá­gi minisztérium igazgatója és Hans Sieger, az NSZK budapesti nagykövete ült még tárgyalóasztalhoz. A megbeszéléseken a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit tekintették át. Egyetértés volt abban a tekintetben, hogy a két kormányfő találkozójára a nemzetközi politika pozi­tív szakaszában került sor, akkor, amikor a szovjet— amerikai elvi rakétamegál­lapodás fontos áttörés volt a leszerelés területén. Ügy értékelték, hogy további '»feszítésekre van szükség hadászati rakéták és az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú eszközök, to­vábbá a vegyi és hagyomá­nyos fegyverzet csökkenté­se érdekében. Állást fog­laltak az általános európai együttműködés, a helsinki folyamat elmélyítése mel­lett is. Grósz Károly tájékoztat­ta vendéglátóját a magyar gazdasági helyzetről, a kormánynak a stabilizációt és a kibontakozást célzó munkaprogramjáról. Nyugatnémet részről mél­tatták a magyar külpolitV ka aktív szerepét, kiemel­ték az NSZK érdekeltségét a magyar reformfolyamat továbbvitelében, a kormány munkaprogramjának sike­res megvalósításában. Ma­gyar részről kifejezték elis­merésüket azért a támoga­tásért, amelyet az NSZK nyújt a nyugat-európai kö~ zösséggel való kapcsolatok megteremtéséhez. Ennek kapcsán a magyar fél ki­fejtette hazánknak azt az álláspontját, hogy olyan megállapodásra törekszünk, amely összhangban van a Magyarország GATT-tag- ságával együtt járó jogok­kal, mentes tehát minden­fajta hátrányos megkülön' böztetéstől. A kétoldalú érintkezés területeit részletesen meg­vizsgálva megelégedéssel szóltak arról, hogy kapcso­latainkat nem terhelik problémák. Kiemelték, hogy e láto­gatás több konkrét terüle­ten is előrelépést hozott, miként azt a megállapodá­sok is bizonyítják. Grósz Károly hivatalos lá­togatásra hívta meg Helmut Kohl kancellárt, aki a meg­hívást elfogadta. ★ A tárgyalásokat követően a kancellári hivatalban a két kormány képviselői egyezményt írtuk alá a tu­dományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben való együttműködésről, valamint megállapodást kötöttek kul­turális és tájékoztatási köz­pontok kölcsönös létesítésé­ről. Ugyancsak ez alkalom­mal hitelszerződést írtak alá a két ország bankjainak kép­viselői. A tudományos-műszaki kapcsolatok fejlesztését szol­gáló egyezmény előirányozza tudományos információk és publikációk cseréjét, tudo­mányos rendezvények szer­vezését. delegációk, szakem­berek kölcsönös cseréjét, be­rendezések együttes haszná­latát, közös tervek kidolgo­zását és végrehajtását az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a műszaki fej­lesztés területén. A felek tá­mogatják intézetek és kuta­tók közvetlen kapcsolatait is. Az egyezmény alapján tu­dományos-műszaki együtt­működési vegyes bizottságot hoznak létre. A konkrét té­mákat tartalmazó végrehaj­tási tervezetben a két fél összesen 32 együttműködési programot határozott meg. Ezek a többi között a me­zőgazdaság, az élelmiszer- ipar, az erdészet, a szocio­lógiai kutatás, a környezet- védelem, az atomenergia, a plazmafizika, a számítás- technika. az automatizálás, az anyagkutatás és az egész­ségügy területére vonatkoz­nak. A kulturális központok lét­rehozására az 1977. július 6- án kötött kulturális együtt­működési egyezmény alap­ján, a Budapesten rendezett Európai Kulturális Fórumon 1985-ben elhangzott javasla­tok szellemében kerül sor. Célja, hogy a két ország továbbfejlessze együttműkö­dését a kultúra, az oktatás és a tudomány területén, szé­les körben közvetítsék egy­más szellemi, művészeti ér­tékeit. A két intézet tevé­kenységében kiemelt helyet tölt be a gazdasági, tudo­mányos és műszaki ismere­tek terjesztése. Működésük nagyban hozzájárulhat to­vábbá az NSZK és Magyar- ország társadalmi, gazdasági és kulturális életének kölcsö­nös megismeréséhez, a reális tájékoztatáshoz. Az NSZK kulturális inté­zetének székhelye Budapes­ten lesz. A többi között könyvtárat tart majd fenn, kulturális és tudományos rendezvényeket, nyelvtanfo­lyamokat szervez, és a ma­gyar intézményekkel együtt­működve segíti a Magyar­(F oly tatás a 2. oldalon) Hazánkba látogat a dán királynő Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására II. Margit, Dánia királynője ma hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezik. Budapesten tanácskozik az InterAkció Tanács Végrehajtó Bizottsága Szerdán Budapesten meg­kezdődött a volt állam- és kormányfők InterAkció Ta­nácsa Végrehajtó Bizott­ságának tanácskozása. Az InterAkció Tanács 28 volt állam- és kormányfőt tömörítő nemzetközi szerve­zet, amely 1983-ban azzal a céllal jött létre, hogy konk­rét akció ja vasiatokkal se­gítse elő a közös fellépést a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdítása, a gaz­dasági növekedés gyorsítása, a demográfiai és a környe­zetvédelmi problémák meg­oldása érdekében. A végrehajtó bizottság mostani, budapesti ülésén a nemzetközi adósságválság és a környezetvédelem idősze­rű kérdéseit vitatják meg, s szervezeti kérdésekben dön­tenek. A tanácskozáson részt vesz Helmut Schmidt, az Inter- Akció Tanács elnöke, továb­bá a VB tagjainak többsé­ge, köztük Misáéi Pastrana- Borrero, egykori kolumbiai, Olusegun Obasanjo, volt ni­gériai államfő, továbbá Malcolm Fraser, Ausztrália és Pierre Trudeau, Kanada volt miniszterelnöke. A ta­nács tagjai közül meghí­vottként jelen van: Kurt Furgler, Svájc, Manuel Ul- loa, Peru egykori kormány­fője és Fock Jenő, hazánk nyugalmazott miniszterel­nöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja délután a Parlament­ben fogadta a volt állam, és kormányfőket tömörítő nem­zetközi szervezet, az Inter- Akció Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjait. A szívélyes légkörű talál­kozón áttekintették a nem­zetközi élet legfontosabb kérdéseit. Hangsúlyozták, hogy korunkban a béke meg­őrzése, a fegyverkezési ver­seny megfékezése, a nem­zetközi biztonság erősítése minden ország, valamennyi felelős társadalmi és politi­kai erő alapvető érdeke. Részletesen szólt a világgaz­daság helyzetéről, a nem­zetközi adósságválságról, a népesség, a környezet és a fejlődés összefüggéseiről, va­lamint az egész emberiséget érintő globális jellegű prob­lémákról. A megbeszélésen részt vett Helmut Schmidt, a szervezet elnöke. Misáéi Pastrana-Borrero, Olusegun Obasanjo, Malcolm Fraser, Pierre-Elliott Trudeau, a végrehajtó bizottság tagjai, továbbá Kurt Furgler és Ma­nuel Ulloa, a tanács tagjai. Magyar részről jelen volt Fock Jenő, a Miniszterta­nács nyugalmazott elnöke, az InterAkció Tanács tagja, és Gecse Attila, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője. MEGNYITÓ DÍSZELŐADÁS AZ OPERAHÁZBAN Sajtótájékoztató a szovjet kulturális napokról A szovjet művészet és kultúra klasszikus értékei mellett a Szovjetunióban ki­bontakozó politikai, társadal­mi és kulturális folyamatok legfrissebb művészi ered­ményeit, az új alkotói ter­mést is reprezentálják a ha­zánkban egy hónapon át zaj­ló szovjet kulturális napok rendezvényei. Egyebek kö­zött ezt hangsúlyozta Köpe- czi Béla művelődési és Va- szilij Zaharov, szovjet kul­turális miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet a most kezdődő kulturális se­regszemle alkalmából tar­tottak szerdán a Pesti Vi­gadóban, A tájékoztatón — ame­lyen részt vettek az ese­ménysorozatra hazánkba lá­togató szovjet kulturális de­legáció tagjai: az ottani kul­turális intézmények, művé­szeti szövetségek képviselői, közismert művészek és köz­életi személyiségek — el­mondták, hogy az immár ötödik alkalommal megren­dezett kulturális napok az eddigiekhez képest gazda­gabb műfaji választékot, idő­ben és térben szélesebb programot kínálnak a ma­gyar közönségnek. Egy hó­napon keresztül mintegy 25 városban zajlanak az ese­mények, amelyek átölelik a művészet és kultúra csak­nem valamennyi ágát a klasszikus operától a szóra­koztató zenéig, a filmművé­szettől a képzőművészetig. A sajtótájékoztatón a szov­jet kulturális miniszter fel­hívta a figyelmet néhány kiemelkedő eseményre: így egyebek között a moszkvai Nagy Színház műsorára, amelyben magyarországi ős­bemutató Is szerepel, a ha­zánkban elsőként fellépő Kis Színház vendégjátékára, to­vábbá arra a kiállításra, amely a századelő szovjet— orosz avantgárd művészetét reprezentálja, s amelynek anyagát a szocialista orszá­gok között elsőként Magyar- országon mutatják be. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva a tájékoz­tatón elhangzott, hogy már folynak a tárgyalások egy moszkvai magyar kulturális központ létesítéséről, amely folyamatosan tájékoztathat­ná a szovjet közönséget a magyar kultúra és tudomány eredményeiről. A szovjet kultúra napjai eseményeként fiatal szovjet és magyar képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás szerdán a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men. A szovjet kultúra napjai­nak esti megnyitó díszelő­adásán az Operaházban Mu­szorgszkij Borisz Godunov című operája hangzott fel a moszkvai Nagy Színház mű­vészeinek tolmácsolásában. Ugyancsak este lépett kö­zönség elé a budapesti Ze­neakadémián a Moszkvai Trió Szvtridov, Brahms és Csajkovszkij műveiből ösz- szeál Irtott hangversenyével, míg Székesfehérváron a ne­ves zongoraművész Dmitrij Baskirov adott koncertet Mo­zart-. Beethoven- ésRahma- ninov-művekből. Este Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke fogadást adott a Par­lamentben az InterAkció Ta­nács Végrehajtó Bizottsága budapesti tanácskozásán részt vevők tiszteletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom