Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 255. szám Ara: 1987. október 29., csütörtök 1.8« FORINT Szerdán Prágába érkeztek a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei, akik részt vesznek a csehszlovák fővárosban csütörtökön összeülő VSZ Külügyminiszteri Bizottság tanácskozásán. Várkonyi Pétert a ruzynei repülőtéren csehszlovák kollégája, Bohuslav Chnoupek fogadta. Hazánkba érkezett Anatolij Gribkov Anatolij Gribkov hadsereg- kezett. Magyarországi láto- tábornok, a Varsói Szerződés gatása során megtekinti a Tagállamai Egyesített Fegy- hazánkban folyó Bazalt ’87 veres Erői törzsének főnö- elnevezésű harcászati gya- ke szerdán Budapestre ér- korlatot. Várkonyi Péter Prágába érkezett Grósz Károly befejezte lengyelországi látogatását Varsói látogatásának második napján Grósz Károly miniszterelnököt fogadta Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára (Népújság-telefotó — CAF — MTI — KS) Kongresszusi turizmus Az idegenforgalom talán a legjövedelmezőbb gazdasági ágazat. Nem is lehet másként, hiszen minden ország azt kínálja, ami magától való, s cserébe a látogató hódolatán túl annak a pénzét is kapja. Nem panaszkodhatunk, az elmúlt esztendőkben folytonosan emelkedett az az összeg, amellyel a vendéglátásból növelhettük rtemzeti jövedelmünket. Még abban az évben is, amikor a csernobili atom- katasztrófa miatt kedvezőtlen kilátásokat emlegettek az utazási irodák, a szállodák vezetői. Az előrelépés egyik legbiztosabb jele, hogy az idén hazánkat felkereső nyugati turisták várhatóan 500 millió dollárt hagynak nálunk, S akkor még nem volt szó a többi látogatóról. A hozzánk utazók jelentős része természetesen ezúttal is szervezetten vagy magánszemélyként kereste fel Magyarország fontosabb érdekes helyeit. Az is .igaz, a látnivalókban egyáltalán nem szűkölködtünk, sőt az mondható, lassan-lassan megtanuljuk a megfelelő színvonalú vendéglátást is. Már nem csupán csikósainkról, gulyásunkról vagyunk nevezetesek és ismertek. Ahhoz, hogy a korábbiaknál sokkal több oldaláról megszerették a magyarságot, hozzájárult jó néhány nemzetközi esemény is. amelynek megrendezését vállaltuk. Sorolhatjuk a példákat. A Budapest Sportcsarnok megépítése világversenyeket hozott hazánkba. Legutóbb a légfegyveres vb-t figyelhettük ott, de jövő év tavaszán a műkorcsolyázók lépnek fel. Ennél is meghatározóbb viszont az úgynevezett kongresszusi turizmus! Csak az 1987-es esztendőben ötvenen felül volt azoknak a nemzetközi rendezvényeknek a száma, amelyeken a Föld különböző tudósai, kutatói mutatták be legújabb eredményeiket, s cserélték ki nézeteiket. Kétségkívül ezek a nagy jelentőségű összejövetelek egyszersmind elismerést is jelentenek a hazai szakemberek számára. Emellett persze, magukkal hozzák szolgáltatásaink nem is csekély ellenértékét. Hinnék a korántsem haszontalan pozíciónak a megőrzése nyilvánvalóan további feladatokat ró ránk. Márt most tudjuk, a következő évben az amerikai utazási irodák társasága nálunk kívánja megrendezni szokásos összejövetelét. Ez 10 ezer külhoni turistát jelent. Bár az említett események java része a fővárosban zajlik, nemkét- sóges, kellő színvonalú programok kínálatával Heves megyében is kivehet- jük részünket a nemzeti jövedelmet gyarapító idegenforgalomból, éppenséggel a kongresszusi turizmusból. Szalay Zoltán Grósz Károlyt, a magyar Minisztertanács elnökét lengyelországi hivatalos, baráti látogatásának második napján Varsóban fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke. A találkozón jelen volt Zbigniew Messner lengyel kormányfő. A tervezettnél fél órával tovább, közel két óráig tartó megbeszélésen Wojciech Jaruzelski és Grósz Károly áttekintette a két ország belső helyzetét, a társadalmigazdasági kibontakozás alakulását. Ha nem is a két ország helyzetében, de abban a gondolkodásmódban, ahogyan Varsóban és Budapesten egyaránt a kibontakozást keresik, sok hasonlóságot láttak. Ez a hasonlóság mutatkozik meg abban is — szögezték le —. hogy Magyarországon és Lengyel- országban is a gazdasági kérdések állnak előtérben. Ezzel összefüggésben egyetértettek abban, hogy a politikai intézményrendszer megváltoztatása nélkül nem érhető el haladás. Fontosnak ítélték a szocialista demokrácia fejlesztését, és hangsúlyozták a Szovjetunióban folyó átalakítás, a „peresztrojka” jelentőségét, azt. hogy ennek megvalósulása kölcsönhatásban van az egyes szocialista országokban folyó reformok eredményességével. A nemzetközi kérdéseket áttekintve az enyhülési folyamat jelentőségét hangsúlyozzák azért is, mert az a gazdasági kibontakozás végTegnap délelőtt a Szövosz meghívására hazánkban tartózkodó nyolctagú kínai delegáció megyénkbe látogatott. Pan Yaot, az összkínai Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek elnökét és munkatársait elkísérte dr. Szlame- niczky István, az MSZMP KB tagja, a Szövosz főtitkára, Névai János, a Szövosz nemzetközi osztályának vezetője, valamint a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete, Zhu Ankang. A vendégeket Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára és dr. Sumi András, a Mészöv elnökhelyettese fogadta a megyei pártbizottságon. Az egész napos program keretében először Barta Alajos tájékoztatta a küldöttség tagjait szűkebb hazánkról, s ezen belül a szövetkezeteknek a megye ellátásában betöltött szerepéről. Elmondta, hogy a mező- gazdaságban meghatározó fontossággal bíró 54 termelőszövetkezet, a 12 áfész, valamint a takarék- és lakás- szövetkezetek tevékenysége évek óta nélkülözhetetlen, s hogy a felsorolt gazdálkodó egységek a kereskedelmi ellátásban ugyancsak jelentős részt vállalnak. Kitért arra lis, hogy a Kínában jelenleg tapasztalható reformtörekvéseket, s a XIII. kongresszus munkáját élénk figyelemmel és szimrehajtásának feltétele, továbbá tágítja egy-egy ország mozgásterét. Ebben az ösz- szefüggésben is nagyra értékelték Mihail Gorbacsov békekezd emény ezései t. A két ország viszonyában Grósz Károly és Wojciech Jaruzelski egyaránt fontosnak nevezte a rendszeres politikai konzultációkat. Ezzel kapcsolatban a lengyel vezető megemlítette, hogy nagy várakozással tekint közelgő magyarországi látogatása elé. Külön elismeréssel szólt arról, hogy Magyarország a legnehezebb időszakban is fenntartás nélkül támogatta a lengyel szocialista megújulási törekvéseket. Egyetértettek abban, hogy pátiéval kíséri a hazai közvélemény. Ezt követően a hazánkat, s ezen belül a megyénket is érintő kibontakozási program céljairól és feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy Heves megye elsősorban a nemzetközi piacon jól értékesíthető termékekkel, s a takarékosabb gazdálkodással járulhat hozzá a kormányprogram sikeréhez. A szövetkezetek tevékenységéről szólva kiemelte még. hogy ma a legfontosabb teendő a kiegyensúlyozott kereskedelmi, s főként az élelmiszer-ellátás biztosítása. az egyszerű árucsere lehetőségei kimerülőben vannak, döntő jelentőségű lett a kooperáció és ezen belül a vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlesztése. Ezért a lengyel és a magyar kormányzatnak törekednie kell' az ehhez szükséges minden feltétel megteremtésére. A találkozó után Grósz Károly rövid városnéző sétát tett. Megtekintette az óvárost és az újjáépült varsói királyi várat. A délután folyamán a varsói magyar nagykövetség épületében találkozott a magyar kolónia tagjaival. A közvetlen, baráti hangulatú ismertető Után a delegáció tagjai megtekintették az egri piaccsamokot, majd néhány történelmi nevezetességet. A délutáni órákban Gyöngyösre utaztak, ahol a Gyöngyszöv Áfész tevékenységéből kaptak ízelítőt Ro- hánszky Ferenc áfész-elnök segítségével. A program további részében felkeresték a Pattinka üzemet, majd a Gyöngyszöv Áruházát. Az Avar Szállóban és környékén tett rövid séta után a küldöttség az esti órákban visszautazott Budapestre. (Folytatás a 2. oldalon) KÖZÉPPONTBAN A SZÖVETKEZETEK MUNKÁJA Kínai küldöttség megyénkben Az egri piaccsarnokban... (Fotó: Perl Márton) MÜSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEK *87 Közösen, az egészségvédelemért Dohánytermelők és cigarettagyártók országos tanácskozása Egerben Már hagyomány, hogy ilyenkor ősszel a műszaki-közgazdasági hetek rendezvénysorozatában Egerben találkoznak a hazai dohánytermelő nagyüzemek és a cigarettagyárak képviselői. Véleményt cserélnek az aktuális termeléspolitikai feladatokról és meghatározzák a fontosabb teendőket. Erre került sor szerdán délelőtt Egerben, a dohánygyárban. Dr. Huszti Ferenc, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület megyei titkára köszöntötte a résztvevőket és utalt azokra a tennivalókra, amelyek a dohánytermelőket és a cigarettagyártókat érintik a kormány stabilizációs programjából adódó feladatok megoldására. Ezután dr. Borsos János, a Dohánykutató Intézet igazgatója tartott bevezető előadást. Emlékeztetett arra, hogy a stabilizációs program 11 ezer hektáron irányozta elő a gazdaságos, a vállalkozó szellemű dohánytermelést az országban. Ez kielégíti a feldolgozó- ipar igényeit és hozzájárul a zavartalan ellátáshoz. Aláhúzta, hogy az egész termeléspolitikát a következő években a piaci, a köz- gazdasági feltételekhez kell igazítani, összefüggésben a fogyasztói igényekkel és a külpiaci lehetőségekkel. Rámutatott, hogy az intézetben új dohányfajta-jelölteket nemesítettek ki, amelyek remélhetőleg hamarosan köztermesztésbe kerülnek majd. Az intézet elhatározta, hogy az exporttermelés fokozására dohány- magtermelő központokat hoz létre a nagyüzemekkel közösen a hiológiai alapok javítására. Ezt követően Vidéki Imre, a Dohányértékesítő és Szolgáltató Közös Vállalat igazgatója beszélt a hazai dohányfogyasztásról és az exportlehetőségekről. Elmondta. hogy 1980 óta 26— 27 milliárd cigarettát fogyasztanak Magyarországon évente. Tavaly volt a csúcs, 27 milliárddal. Az idei várhatóan egymilliárddal kevesebb lesz, amely 3 százalékos csökkenést jelent 1986-hoz képest. A fogyasztás ugyanilyen arányú mérséklésével számolnak 1988- ban is. Szólt arról is. hogy a hazai termelésen túl a kiegyensúlyozott ellátás érdekében Török- és Görögországból, Albániából és Bulgáriából importálunk dohányt. Ezek a piaci lehetőségek a jövőben is fennmaradnak. A továbbiakban dr. Do- mán László, az Egri Dohánygyár igazgatója emelkedett szólásra. Azokról a változásokról beszélt, amelyek ,ma a dohányzó világban tapasztalhatók. Kiemelte, hogy sokan az elmúlt években megkérdőjelezték a dohányzás létjogosultságát, elsősorban az Egyesült Államokban. sőt számos nyugat-európai országban is. Mindez összefügg a kormányok egészségügyi programjaival. Napjainkban a dohányzók igyekeznek megnyerni a harmadik világ lakóit. Ugyanis ezekben az államokban még kielégítetlen igények vannak. Szólt arról, hogy a dohánytermelés, a feldolgozás és a gyártás összességében nagy hatással van egymásra. Hogy melyik termék sikeres és melyik nem, arról a végső felhasználó dönt. Ez pedig befolyásolja a gyártást, a rétegigények kielégítését. Végezetül arról szólt, hogy az egészségkárosítás mérséklésére fontos a jövőben a minőségi cigarettatermelés fokozása. Olyan termékeket kell gyártani, közös összefogással, amelyek kevésbé károsak. Ezt pedig alapvetően a dohányfajták megválasztásánál, a termelésnél kell elkezdeni, miután a dohány minősége alapvetően kihat a cigaretták minőségére is. A bevezető előadásokat követően hozzászólásokra került sor. A résztvevők a fajtaválasztékkal, az agrotechnikával, és a feldolgozóipari tevékenységgel foglalkoztak. A nagyszámú érdeklődő szakember megismerkedett az Egri Dohánygyár munkájával .is, amelyet Várhelyi József, műszaki-termelési igazgatóhelyettes mutatott be. Mentusz Károly ESZMECSERE AZ AKTIVISTÁKKAL Szakszervezeti vezetők látogatása megyénkben Tegnap a Mátraalji Szénbányák Vállalatához látogatott Baranyai Tibor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára, és Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, akiket — a vállalat vezetői mellett — Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára és Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára köszöntött. Ezt követően került sor arra a kötetlen beszélgetésre, melynek során a vendégek szakszervezeti aktivistákkal találkoztak. Először Szerencsés István, a vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára számolt be az MSZMP KB júliusi határozatai megvalósításának, továbbá az ezzel összefüggő SZOT-ál- lásfoglalás fogadtatásának tapasztalatairól, majd a résztvevők mondták el az őket, illetve az általuk képviselt dolgozókat érintő problémákat. Egyebek mellett szó esett a brigádmozgalom helyzetéről, a bérrendszerről, a szociálpolitikáról és a kibontakozási programról is. Ez utóbbival kapcsolatosan Baranyi Tibor kijelentette: „Az, hogy van programunk, csak az első lépés. A következőt az jelentheti, ha szívós türelemmel. következetes munkával meg is valósítjuk mindazt, amit közösen elhatároztunk.”
