Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 252. szám ÄRA: 1987. október 26., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A LAKOSSÁG TÖBBSÉGE ELÉGEDETT Elutazott Budapestről Vengala Rao Vengala Rao. India ipari minisztere, a magyar—in­diai gazdasági együttműkö­dési vegyes bizottság társ­elnöke. akj a bizottság so­ron lévő ülése alkalmából látogatott Magyarországra, vasárnap elutazott ©uda- pestről. A vegyes bizottság magyar társelnökével átte­kintették a magyar—indiai gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit. In­dia növekvő mértékben kí­ván vasércet, kávét és gép­ipari tetmékeket szállítani. A magyar vállalatok ener­getikai. híradástechnikai és bányásaati berendezések, gyógyszeripari . termékek szállításában szándékoznak, növekedést elérni. Együtt­működés alakult ki a sze­mélygépkocsi-gyártásban és további kooperációkat ter­veznek az elektronika, a járműipar, a szerszámgép­ipar s a mezőgazdaság te­rületén. Vengala Raót fogadta Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, ás Marjai József miniszterelnök-he­lyettes. A megbízás öröme Az új ügyfélfogadási rend tapasztalatairól Szűrös Mátyás hazaérkezett Jugoszláviából Akármerre megyünk, akárkivel beszélgetünk — hamar szóba kerül a fi­zetés, a kereset. S több­nyire elégedetlenül véle­kednek róla. Mert — ugye? — a pénz talán az egye­düli, amiből sohasem elég. Különösen pedig napja­ink világában, amikor szin­te mindennek az ára csak felfelé változik. Kétségtelen, hogy nehe­zednek, egyre súlyosbod­nak nálunk is a megélhe­tés feltételei. Amit tegnap könnyebben megvehettem, azt ma nagyobb költség­gel tudhatom magamé­nak, holnap pedig ki tud­ja, hogy mennyiért érhe­tek el. S ha nem is egé­szen ilyen az ütem, sok az igazság abban, amit a „piacról élők” lépten- nyomon panaszolnak. En­nek ellenére — bármilyen furcsán hangzik is — csak azt kell mondani a még oly nagy kesergésre is, hogy: a pénz nem min­den. Nem csak a pénz bol­dogít. Hanem — a mun­ka is. A megbízás, a fel­adat, amivel, ha úgy tet­szik, újra meg újra meg­tisztelik az embert. Vitathatatlanul jó érzés, érdekes, izgalmas, értékes tennivalóhoz látni, olyat végezni, alkotni, ami el­térőbb a megszokottnál, amire nem mindenki ké­pes, netalán amin csak­is ez vagy az képes túl­jutni. Mégsem örülünk mindig és mindannyian annak, amit csinálunk, há­nyán, de hányán nem lát­ják, érzik tevékenységük szépségét, nagyszerűségét. Miközben csak a marku­kat tartják, eszükben sincs, hogy a képességeik­nek igazán megfelelő mun­kát is kérjék, követeljék, kiköveteljék. Hamarább, sokkal hamarább bele­nyugszanak a változatlan, a monoton, a tudáshoz, gya­korlathoz méltatlan cse­lekvések sorába, mint az elmaradt vagy csupán kés­lekedő fizetésemelésbe, prémiumba, jutalomba, nyereségrészesedésbe, ki­tüntetésbe. S vállalkoznak az érdeklődési körüktől, vágyaiktól még messzebb eső teendőkre is — ha megfizetik, ha még több pénz kerül a borítékba, tárcába. Mikor lesz a megbízás­nak is ekkora varázsa? A feladatnak, amihez nem csupán a megoldásáért járó fizetség miatt ragaszko­dunk, ami után törjük ma­gunkat, s aminek szívből örülünk, ha megkapjuk? Van ország, ahol nem a béremelésért, hanem igen­is a többet érőbb, az iga­zibb, értékesebb munkáért tüntetnek, ha nincs benne részük. Pedig ott is ked­velik, szeretik a pénzt, ott sem éppen ingyenes az élet. Utolérjük-e valaha az it­tenieket? Utolérhetjük, ha akarjuk. Ha nem feled­jük, hogy több, csak a töb­ből juthat. S csupán úgy lehet több, ha ki-ki min­denkor arra törekszik el­sősorban, hogy a tőle tel­hető ileghasznosabbat ad­ja, tegye közös asztalunk­ra. A részéért pedig min­denkor tiszta lelkiisme­rettel nyúljon. Gyóni Gyula A társadalmi munkaidő- alap fokozott védelme, a dolgozók érdekeinek figye­lembevétele hívta életre nemrégiben az ügyfélfoga­dási rend és a hatósági munka további korszerűsí­tését. Bevezették a szom­bati ügyeleti napot, vala­mint a szerdán 6 óráig tartó ügyfélfogadási időt, s megváltoztatták a hatósági 'dolgozók munkaidejét is. Ennek tapasztalatait felmé­résben összegezték nemrégi­ben az egri városi tanács munkatársai. Az adatokat elemezve megállapították, hogy a munkaidő védelme csak a munkáltatókkal együtt ösz- szehangolt intézkedések út­ján valósítható rneg. Ezért levélben keresték meg az egyes közigazgatási terüle­teken lévő nagyobb gyárak, üzemek vezetőit, hogy te­gyenek javaslatot dolgozóik számára a legkedvezőbb ügyfélfogadási rend kiala­kítására. Lehetőséget biz­tosítottak arra is, hogy ma­guk az állampolgárok is részt vállaljanak ebben. A véleményeket figyelem­be véve Heves Megye Ta­nácsa elnökének intézkedé­se alapján a hivatalvezetés kísérleti jelleggel tavaly no­vember elsejétől bevezette Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal most közzétett értékelése szerint az év el­ső kilenc hónapjában 15 millió 575 ezren keresték fel hazánkat, 2,1 millióval többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az előrejelzéseknek megfelelő­en még szeptemberben, te­hát az utószezonban is fo­kozódott az érdeklődés Ma­a szerdai napokon, 16—19 óráig tartó meghosszabbí­tott ügyfélfogadást. Ezzel párhuzamosan módosították a munkarendjüket is. Sajná­latos módon azonban az ál­lampolgárok általában nem vették igénybe ezeket a kedvezményeket, így ez év februárjától ismét új ügy­félfogadási és munkarendet alakítottak ki. Ez évtől bő­vítették a szombati ügye­let szolgáltatásait is. A vá­rosi tanács ifjúsági és sport­osztálya kísérleti jelleggel jogi, orvosi, illetve más ta­nácsadást is nyújt, szak­emberek segítségével. Az igazgatási és jogi bi­zottság véleménye szerint ez az új munka- és ügyfél- fogadási rend a társadal­mi munkaidőalap védelmét kellően biztosítja. A továb­bi, minőségileg magasabb színvonalú munka végzése érdekében feladat, hogy ál­talánossá tegyék a rugal­masabb ügyintézést, to­vább növeljék a hatósági ellenőrzések számát. A ta­nácsi munka korszerűbbé tételét nehezíti viszont az a tény, hogy a szűkös anya­gi lehetőségekhez mérten sokba kerül a gépesítés, a már elkészült és jól bevált programok átvételére nincs gyarország iránt. Ebben sze­repe volt a kedvező, nyárias időjárásnak is. Ez alatt az egy hónap alatt csaknem kétmillióan látogattak hoz­zánk, egyharmadával többen, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is a szocialista országokból érkezik hoz­zánk a legtöbb turista, de a tőkés országokból dina­keret. Így önerőből igye­keznek átmenetileg kiegé­szíteni ezeket saját progra­mokkal. Mindezek után kérdőívek segítségével az állampolgá­roktól is kértek visszajel­zéseket: volt-e szerintük haszna ezeknek az intézke­déseknek. Az 1983-as fel­méréshez viszonyítva mint­egy felére csökkent azok­nak a száma, akik munka­idejüket használták fel ma­gáncélú ügyeik elintézésére. A határozatok szövegezését, tartalmát, majd mindenki világosnak, érthetőnek tar­totta. A korábbi felmérés­hez hasonlóan többségük az államigazgatási szervek módszereit ma sem tartja önkényesnek, bürokratikus­nak, sablonosnak. Az ügy­intézők magatartását is ud­variasnak, i segítőkésznek minősítették. , összegezve megállapít­ható, hogy a tanácsi appa­rátus korszerűsítésére irá­nyuló törekvéseik a meg­lévő hiányosságaik ellenére is kedvezőek. Ám a hibák felszámolása, a további eredmények elérése érde­kében szükség van még néhány változásra. Ez mind­annyiunk érdeke ... mikusabban emelkedik a for­galom. A magyarok utazási kedve sem csökkent az idén, szep­tember végéig összesen csaknem ötmillióan látogat­tak külföldre, mintegy 10 százalékkal többen mint ta­valy ilyenkor. A legtöbben — csaknem 4,3 millióan — a szocialista országokat ke­resték fel. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a JKSZ KB elnöksége meghívására ok­tóber 21—24. között hivata­los baráti látogatást tett Jugoszláviában. Megbeszé­léseket folytatott Marko Orlandiccsal, a JKSZ KB elnöksége tagjával, és Szta- niszlav Sztojanoviccsal, a JKSZ KB elnöksége végre­hajtó titkárával. Fogadta őt Bosko Krunics. a JKSZ KB elnökségének elnöke. A találkozókon részt vett ős2i István, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, és Győrke Sándor hazánk belg­rádi nagykövete. A nyílt, elvtársi légkörű megbeszéléseken kölcsönö­sen tájékoztatást adtak or­szágaik életéről, a szocialis­ta építés tapasztalatairól, a magyar és a jugoszláv tár­sadalom előtt álló legfonto­sabb feladatokról. Véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, azokról az erőfeszítésekről, amelyek a béke megszilár­dítása, a leszerelési tár­gyalások meggyorsítása, az enyhülés és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös nem­zetközi kapcsolatok erősí­tése érdekében szükségesek. Áttekintették a nemzetközi A Kínai Kommunista Párt XIII kongresszusának meg­nyitó ülésén Csao Ce-jang, a KKP KB megbízott fő­titkára terjesztette elő a Központi Bizottság beszá­molóját. amelynek címe: „Előre a kínai jellegű szo­cializmus útján!". A hét fe­jezetből álló beszámoló el­ső részében Csao Ce-jang kommunista és munkásmoz­galomnak a szocializmus, a társadalmi haladás ás a bé­ke érdekében kifejtett , erő­feszítéseit, az egység és az együttműködés erősítésének kérdéseit. Méltatták a ki­egyensúlyozottan fejlődő- magyar—jugoszláv kapcso­latokat, amelyek a Kádár János és Joszip Broz Tito által kidolgozott elveken nyugszanak, és kiterjednek az élet minden területére, beleértve a nemzetiségeket érintő együttműködési for­mákat is. Kölcsönösen meg­erősítették az MSZMP és a JKSZ törekvését a ma­gyar—jugoszláv együttmű­ködés dinamizálására. Szűrös Mátyás Zágráb­ban tárgyalt Zvonko Vrba- naccal, a Horvát KSZ KB elnökségének tagjával. Eszé­ken látogatást tett a Hor­vátországi Magyarok Szö­vetségénél, ahol tájékozta­tót hallgatott meg a Hor­vát Szocialista Köztársaság­ban élő magyarok életé­ről, a szövetség tevékeny­ségéről és a magyarországi intézményekkel kialakított kapcsolatokról. Szűrös Mátyás szombaton hazaérkezett Budapestre azokkal az eredményekkel foglalkozott, amelyeket a KKP KB 1978 decemberében megtartott harmadik plénu­ma, illetve a párt XII. kongresszusa óta értek el. Egyidejűleg megfogalmazta a jelenlegi kongresszus fő feladatait is. (Folytatás a 2. oldalon) A MEZŐGÉP EGRI GYÁRÁBÓL Adapterek mezőgazdasági gépekhez A Szolnoki Mezőgép egri gyárában is megérzik a nyugat-európai mezőgazdasági géppiacon kialakult túlkínálatot. Az egyik legjelentősebb partnerük a Claas-cég jelen­tősen csökkenteni kényszerült a kombájngyártást, így az egri üzem is kevesebb megren­delést kap. A kedvezőtlen körülmények ellensúlyozására új partnereket keresnek, vala­mint növelik a belföldi értékesítésüket. A gépgyártáson belül tőkés és hazai piacra ál­lítanak elő kombájnra szerelhető szalmaaprító adaptereket, rendfelszedő szerkezeteket és berendezéseket. Ezenkívül szolgáltatási tevékenység keretében önindítók, dinamók, bú­várszivattyúk és elektromotorok felújítását is elvégzik. Képeinken: sorozatban készülnek a Claas-kombájnokhoz a betakarítóadapterek Kedvezően alakult az idegenforgalom Megnyílt Pekingben a KKP kongresszusa (Szántó György felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom