Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» XXXVIII. évfolyam, 249. szám ÁRA: 1987. október 22., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János fogadta a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának titkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fo­gadta Hvan Dzang Jopot, a Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottságának titkárát, aki küldöttség élén hivata­los. baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón véleményt cseréltek a magyar—koreai párt- és állami kapcsolatok fejlődéséről, a nemzetközi élet. a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kérdéseiről. A megbeszélé­sen részt vett Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB tit­kára. valamint An Min Szu, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagykövete. HÚSZÉVES AZ AB MECMAN ÉS A FINOMSZERELVÉNYGYÁR EGYÜTTMŰKÖDÉSE Svéd-magyar vegyes vállalatot hoznak létre Sajtótájékoztató, fogadás Budapesten Kócza Imre és Arne Forsell tájékoztatta a sajtó képviselőit Üj parlamenti bizottság alakult Korszerűség Gyakorlat teszi a mes­tert. Sokat koptatott mon­dás ez, mégis az élet szá­mos területén tapasztalhat juk igazságát... A napokban láttam egy úgynevezett oktatófilmet Egy tanárjelölt négyféle pedagógustípust — a szi­gorút, a túlságosan kedve­set, a félénket, és az ideá­lisát — megjelenítve pró­bálta megtanítani a gye­rekekkel Weöres Sándor egyik nyúlfarknyi versét. Később, a videoszalagot visszanézve, újra átélve a szereplés tapasztalatait, sa­ját hangulatát, önmagával is szembesült a katedra mögött álló. S ami a gya­korlatban igen ritka: ma­guktól a gyerekektől hall­hatta vissza, milyennek látták őt. Elmondták, ho­gyan hatott rájuk a négy különböző karakterű ta­nár, annak mozdulatai, hajviselete, mosolya, sőt még az öltözködése is. Az is bebizonyosodott, melyik jellem érte el a legtöbb eredményt... Tanulságos volt ez a rö­vidke film. S közben azon is elgondolkodtam, miért van, hogy a videózás, a korszerű technika korában oly kevéssé használjuk ki az ezekben rejlő lehetősé­geket? Miért nem lehet minden pedagógusjelöltet legalább ilyen szinten fel­készíteni a szereplésre, ön­maga megismerésére? Csak egyeseknek juthat az a ki­váltság, hogy kívülről lát­hassák saját magukat, ez­által felfedezhessék hiá­nyosságaikat, visszatekint­hessenek rosszul beidegző- dött mozdulatokra, grima­szokra, hanghordozásra, és természetesen tovább tö­kéletesíthessék mindazo­kat a tulajdonságokat, amiket jónak tartanak ma­gukban. Persze, mondhatná bár­ki, hogy régebben nem volt se tévé, se video. mégis születtek olyan nagy ta­náregyéniségek, mint Co- menius, vagy akár Németh László. Igazából nem is azon van a hangsúly, hogy is­mét ilyen üstökösök tűn­jenek fel a tanítás, az okítás egén. Hanem arról, hogy a fiatal tanárok úgy kerülnek el városokba, fal­vakba, hogy nem tudják megismerni saját képessé­geiket, tehetségüket. S éppen ezekből adódóan ké­sőbb jönnek a csalódások, kudarcélmények, az „Óh, én nem ilyennek képzeltem el ezt a mesterséget” — feljajdulások. Pedig mindezeket egy kis odafigyeléssel el lehet­ne kerülni. Hát még ha minden eszköz megvan arra, hogy a csapdákat ki­kerülhessék az ifjú okítok. Ne tékozoljuk el azokat a lehetőségeinket, amelyeket a ma technikája megadott, hiszen ez nemcsak a leen­dő pedagógusoknak válik majd hasznára. Doros Judit Kereken húsz esztendő telt el azóta, hogy a svéd AB Mecman, valamint az egri Finomszerelvénygyár között együttműködési szerződést írtak alá 1967 októberében. Ezt ma, a legújabbkori magyar ipar- történet „klasszikus pél­dájaként” emlegetik, mi­után a nemzetközi ter­melési együttműködések között az egyes sorszá­mot viseli Magyarorszá­gon. A két évtizedes közös eredményekre emlékeztek szerdán délelőtt Budapes­ten, a Nemzetközi Keres­kedelmi Központban tar­tott sajtótájékoztatón a két cég vezetői. Kócza Imre, a Finomsze­relvénygyár vezérigazgató­ja arra utalt, hogy a Mecmant 1945-ben alapítot­ták, és Európában a pneu­matikái elemek gyártásában egyik úttörővé vált. Az évek során előrelátó ter­mékfejlesztéssel és magas színvonalú minőséggel a cég megszilárdította hely­zetét az üzletágban. A Mecman tanácsadóként is jelentős szakértelemre tett szert a gépgyártásban és az automatizálásban. Tevé­kenységi köre a pneumati­ka, a hidraulika és az elektronika üzletágakra ter­jed ki. Termékeinek jelen­tős hányadát olyan vevők­nek gyártja, akik saját ter­vezésű gépeikbe, termeldbe- rendezéseikbe építik be az említett elemeket. A fel­használók a legkülönbözőbb ágazatokból kerülnek ki, így a nehézipar, a csoma­golástechnika. az élelmi­szeripar, a bányászat, a ha­józás, az egészségügy köré­ből. Aláhúzta, hogy 1967 őszén körültekintő műszaki-gaz­dasági, kereskedelmi elem­zést követően írták alá a két vállalat közötti együtt­működési szerződést. Ez le­hetővé tette, hogy a Finom- szerelvénygyáiban az AB Mecman licence alapján pneumatikus automatikai elemek gyártását ás forgal­mazását kezdjék el. Akkor a legmerészebbek sem gon­doltak arra. hogv az 1968­k as tíz-tizenöt millió forin­tos forgalom 1987-re száz­szorosára növekszik, és hogy ez a nemzetközi együttműködés meghatáro­zója lett a Finomszerel­vénygyár fejlődésének. Az idén az alaptevékenységük csaknem 70 százalékát a pneumatikaértékesítés teszi ki, és a gyár az em­lített együttműködés céltu­datos fejlesztésével a ha­zai pneumatikaelem-gyár­tás alapjává vált. Kiemel­te. hogy a pénzmozgás nél­küli, úgynevezett 0-szaldós kapcsolat a két cég között évente több száz millió fo­rintnak megfelelő konver­tibilis deviza megtakarítá­sát jelenti Magyarország­nak. Az AB Mecmannal az elmúlt 20 év során két­száz-kétszáz millió svéd korona értékű áru cserélt gazdát. Termékeik tíz or­szágba kerülnek, közvetlenül az egri gyárból kiszállítás­ra, de az ott gyártott auto­matikai elemek a Föld csak­nem miniden országába el­jutnak. A két évtized alatt csaknem tízmilliárd forint értékű terméket forgalmaz­tak saját piaci területükön. Kócza Imre hangsúlyozta, hogy a jövő is biztató, hi­szen az együttműködés to­vább erősödik. A hazai ipa­ri fejlődés jelenlegi szaka­szában a rugalmas gyártó- rendszerek alkalmazása el­kerülhetetlen. Az automati­zálás, az elektronika tér­hódítása mellett ezért fo­kozódik a hidraulikus. a pneumatikus rendszerek al­kalmazása is. Ezután A,rne Forsell, az AB Mecman elnöke emelke­dett szólásra. Aláhúzta a Finomszerelvénygyárral va­ló együttműködés jelentősé­gét, amely hozzájárult a svéd—magyar gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. Elmondta. hogy m« a Mecman értékesítési prog­ramjában négy százalékkal szerepel ennek a kooperá­ciós kapcsolatnak az ered­ménye. Nagy előnye, hogy közel kerültek a KGST-or- szágok, így a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köz­társaság, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia pia­caihoz. Nyereséges ez az üzlet, korrekt a kapcsolat, mindkét félnek szakmai és anyagi előnyöket jelent. A kezdeti nehézségeket le­küzdötték, és ma már a Finomszerelvénygyár kol­lektívája kiváló minőségű termékeket készít, amelyek versenyképesek a világ­piacon. Munkatársunk kérdésé­re Kócza Imre és Arne For­sell elmondták, hogy tár­gyalásokat folytatnak a két cég között svéd—ma­gyar vegyes vállalat létre­hozásáról hazánkban. Mindezt várhatóan, a közel­jövőben közös tőkével ala­pítják meg, mindenekelőtt hidraulikus alkatrészek gyártására. Mindez hozzá­járulhat a svéd—magyar gazdasági kapcsolatok to­vábbi elmélyítéséhez. Délután az Ipari Minisz­tériumban dr. Kapolyi László miniszter köszöntöt­te Arne Forsellt és kísére­tét. Átnyújtotta neki a húszéves együttműködés eredményeként a Munka Érdemrend arany fokoza­tát. Este Ragnar Dromberg Svédország budapesti nagy­követe adott fogadást a ju­bileum alkalmából a nagy- követségen. majd a Pénz­ügyminisztériumban dr. Medgyessy Péter miniszter fogadta az AB Mecman elnökét és kíséretét. Ma, csütörtökön Budapesten hivatalos tárgyalások kez­dődnek a két cég vezetői, továbbá az Ipari és a Kül­kereskedelmi Minisztéri­um, valamint az Országos Anyag- és Ánhivatal illeté­keseinek bevonásával a kap­csolatok bővítésére. Mentusz Károly Az Országgyűlés sajtó­irodája közli: A parlament 1987. szep­temberi ülésszakának ha­tározata értelmében meg­alakult az a bizottság, amelynek feladata az álta­lános forgalmi és a szemé­lyi jövedelemadóról szóló törvények végrehajtásának sokoldalú ellenőrzése. A különböző állandó bizott­ságok által delegált tagokból Az ENSZ leszerelési vi­lághetének magyar béke­mozgalmi programjáról, va­lamint az Országos Béketa­nács nemzetközi tevékeny­ségéről tájékoztatták az OBT vezetői szerdán az Átrium Hyatt Szállóban a hazai és a nemzetközi sajtó képvise­lőit. Barabás Miklós, az OBT főtitkára elöljáróban arra emlékeztetett, hogy az ENSZ — immár egy évtizede — október utolsó hetét a le­szerelés kérdéseinek szen­teli. Hangoztatta, hogy a magyar békemozgalom jó szívvel csatlakozik minden haladó kezdeményezéshez, s részt vállal azokból a fel­adatokból, amelyek a nem­zetközi békemozgalom előtt állnak. Kiemelte, hogy az OBT támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a nukleáris fegyverek felszá­molására irányulnak, s kife­Kedden délután érkezett megyeszékhelyünkre Vajda György művelődési minisz­terhelyettes. A megyei párt- bizottságon fogadta őt Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titká­ra és dr. Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhe­lyettese. A vendéglátók kí­séretében még aznap este felkereste az egri Gárdonyi Géza Színházat, ahol meg­tekintette Sütő András, Egy lócsiszár virágvasárnapja című darabját az önálló tár­sulat előadásában. A bemu­tatót éjszakába nyúló be­szélgetés követte. A minisz­terhelyettes tájékozódott a színművészek közérzetéről, terveiről. Gáli László igaz­gató-főrendező pedig a meg­alakulás óta eltelt időszak­ról számolt be. Szerdán reggel vendégünk a Heves Megyei Moziüzemi Vállalatnál kezdte munka­napját, ahol Pók Lajos igaz­gató a filmforgalmazás me­gyei helyzetéről és a tervek­ről beszélt. A délelőtt fo­lyamán még ellátogatott az egri Dobó István Vármúze­umba, ahol dr. Bodó Sándor igazgató üdvözölte. Megnéz­te az állandó kiállításokat, s az Eger vár visszavételé­nek 300. évfordulója alkal­mából a napokban megnyi­tott tárlatot. Tegnap délután fél 2-kor a Gárdonyi Géza Színház álló testület elnöke Nyers Rezső, titkára Puskás Sán­dor képviselő lett. Az al­kalmi bizottság — azon túl. hogy tájékoztatókat hall­gat meg — önálló vizsgá­latokat is folytat, illetve észrevételek. javaslatok alapján foglalkozik a vég­rehajtás menetével, az adó­rendszer gyakorlati érvé­nyesülésének gazdasági és társadalmi hatásaival. jezte reményét, hogy a szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozót követően mi­hamarabb létrejöhet a csúcs- találkozó Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan között Hazánk — mint nukleáris fegyverektől mentes ország — szerepéről szólva rámu­tatott: elsősorban a hagyo­mányos. illetve a vegyi fegy­verek korlátozása terén kí­nálkozik jó lehetőség a kez­deményezésre. Ezt arra a tényre alapozta, hogy ha­zánk nem gyárt és nem is tárol vegyi, illetve bioló­giai fegyvereket. Mihail Gor­bacsov egy korábbi nyilat­kozatára utalva emlékezte­tett arra. hogy a szovjet had­sereg nem tárol vegyi fegy­vereket más államok terü­letén, így hazánkban sem. Az OBT a vegyi fegyve­rek betiltásának kérdésével klubjában képzőművészek, színészek várták a minisz­terhelyettest. A fórumot dr. Kovács János, Heves Megye Tanácsa művelődési osztá­lyának vezetője nyitotta meg. Vajda György bevezetőjében néhány mondatban össze­foglalta az egy hónappal ez­előtti parlamenti ülés művé­szeket is érintő tanulságait. Őszintén rámutatott arra is, hogy az ország jelenlegi gaz­dasági helyzetében nehe­zebb körülmények között kell helytállni az alkotók­nak. Leszögezte: mindannyi­unk közös törekvése, hogy a meglévő anyagi erőket az értékteremtés szolgálatába állítsuk. Ennek csak a de­mokratikus, a nyilvánosság és a megalapozott szakmai tudás lehet a biztosítéka. Felvetéseit hozzászólások kö­vették. Kishonty Jenő fes­tőművész éppen az értékek megítélésének nehézségei­ről és a műpártolás hiányá­ról beszélt. Király Róbert szobrászművész pedig a kormányzat és az alkotómű­vészet kapcsolatát taglalta. Gáli László körvonalazta, hogy csak akkor tud igazán fejlődni a művészet, ha ezt a társadalom igénye és bi­zalma kíséri. Az élénk eszmecsere után Vajda György elbúcsúzott vendéglátóitól, és a késő délutáni órákban visszatért a fővárosba. Szakemberek ismerkednek a Mecman-elemekkel a budapesti bemutatóteremben (Fotó: Szántó György) Az Országos Béketanács nemzetközi sajtóértekezlete (Folytatás a 2. oldalon) ISMERKEDÉS MŰVÉSZETI ÉLETÜNKKEL Vajda György művelődési miniszterhelyettes Egerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom