Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-22 / 223. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 22., kedd 5. HAZAI TÁJAKON Feltárás Ónodon Ónod — Országgyűlés. Ugye, hogy ez az egyik legjobban összeforrt szókettősünk, amelyet szinte mindenkibe beleoltottak az iskolai tanulmányok? Ám, hogy mikor is zajlott le ez a történelmi sokadalom. s hogy egyáltalán, hol fekszik és milyen képet mutat ma ez a település, minderre már jóval kevesebb a kimerítő válasz. 1707. május 31-e és június 22-e között zajlott le a magyarországi rendeknek az a tanácskozása, amelyen a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc vezetésével megfosztották a magyar tróntól a Habsburg-házat. Aki nem rest elutazni erre a históriai rangú helyre, az a 3-as számú főútvonalról a Sajót célozza meg, és így a települést átszelve az Országgyűlésnek helyet adó vár romjaihoz érkezik. Ónod várának romjai (Az MTI felvétele) Néhány esztendeje nagyszabású régészeti feltárás színhelye az ónodi vár. A miskolci Herman Ottó Múzeum szakembereinek irányításával folyik a kutatás. Ez a Sajó menti erősség arról híres, hogy szokatlanul sok írásos emlék tudósít a benne és a vele történtekről. A beszédes nevű Czudar Péter az oka mindennek! Az 1300-as évek közepén ugyanis Károly Ró- bertnek és Nagy Lajos királyunknak ez a belső híve — amúgy szlavón bán — kapta meg az ónodi birtokot, amit aztán nemcsak megkedvelt, hanem komoly erősséggé is növesztett. Ám mindölhez a bővítéshez nem kérte ki a fennsőbbség engedélyét. s ez az engedetlenség később egész sor per lefolytatásához vezetett. Ítélkezés. bíró elé járás pedig akkoriban sem ment végbe betűvetés nélkül, s így aztán az akták sokasága tudatja máig, hogy itt egy ekkora terem tátongott, amott meg micsoda magasságokban vezetett a gyilokjáró. A levéltári kötegekből Czudar Péter utódainak a névsorát, jeles és kevésbé jeles cselekedeteik történetét is kiolvasták a szakemberek. Ismeretessé vált, hogy a szlavón bán két fia, Jakab és Simon egyszerűen kidobták — a szó fizikai értelmében — a „portájukról” unokafivérüket, Benedeket, aki szintén magáénak hitte, követelte Ónodot. Ugyanígy azt is tudjuk, hogy e „cudar” Czudaroknak idővel magjuk szakadt, s előbb Mátyás király terjesztette ki hatalmát a Sajó menti várra, meg annak terjedelmes birtokára, majd az 1500-as évek elején Perényi Imre nádor szerezte meg. ö már kényelmes pihenőhellyé tette a várat, s rendre ott szállt meg, amikor Észak-Magyarországon utazgatott. A török időkben Ónod is végvár lett — Erdély majdani fejedelme, I. Rákóczi György volt ott 1610 táján a várnagy —. és mint ilyen kezdett törődni, pusztulni. A legnagyobb baj az volt, hogy nem húztak köréje egy erős védőpalánkot, hanem csak afféle, vesszőfonatok közé döngölt földfal védte, s így könnyen reá lehetett csapni. Nem csupán a turbános, félholdjelvényes ellenség töltötte ki rajta a bosszúját, hanem azok a magyar zászlók alá toborzott vitézek is, akiket pénz híján útnak eresztettek a szintén zsold nélkül maradt parancsnokok. 1682-ben a budai pasa foglalta el könnyűszerrel, majd Thököly Imre kezére került. Lévén ő a nagyságos fejedelem édesanyjának. Zrínyi Ilonának a férje, így nyíltak meg termei az Ország- gyűlésre összehívott magyar nemesség képviselői előtt, s lett belőle máig zengő nevű történelmi emlékhely. Hogy a feltárások befejezése után milyen képet fog az ónodi vár mutatni, azt egyelőre csak találgatni lehet. Ha majd nemcsak a négy sarokbástyát látjuk, hanem magát a palotát <pa- laciumot) is; ha majd előkerül az egyelőre csak a leírásokban szereplő fegyver- raktár, várkonyha stb. Ami bizonyosság: a Sajó partján most nagy szorgalommal ásnak, s a rengeteg feljegyzés jó reményt ad arra, hogy lépésről lépésre kiderüljön: milyen falak között, hogyan éltek előbb Czudar Péterék, majd az Ónodot leginkább felvirágoztató Perényiek. A. L. II soproni Széchenyi-palota Sopron belvárosában, a mai Széchenyi téren áll a klasz- szicista stílusú Széchenyi- palota, amelynek magja barokk épületrészeket tartalmaz. A térről nézve a főhomlokzat könnyen megmutatja tizenkét tengelyes konstrukcióját. A második emeleti ablakok kisebbek, mint az elsőn lévők. A földszinten két hatalmas kapu, amelyek előtt toszkán félpilléren erkélyek nyugszanak. Amit a palota múltjából, történetéből tudunk, az a következő: eredetileg három épület állott a helyén, de valamennyit összevásárolta a Széchenyi család. Egységes homlokzata 1851- ben alakult ki. Tulajdonosai szüntelenül alakítgatták, formálták, építették, s így az építéstörténete meglehetősen bonyolult. Az első épületet Greiner Ferenc polgármester építette fel 1735 körül. Ennek bejárója a mai Domonkos utca felől volt. Széchenyi Antal 1765-ben vásárolta meg. A hármas számú palotát, amely Erdődy Jánosé volt eredetileg, Széchenyi Ferenc vette meg 1792-ben. A két épületen ettől fogva Ringer József soproni építőmester munkálkodott. Amint azt a korabeli áratok is bizonyítják. még egy építőmester, nevezetesen Handler Jakab is közreműködött a paloták renoválásában. Széchenyi Ferenc eladta neki egyik kocsmáját, és a vételárba az 1808-as tűzvész után végzett javításokért esedékes tartozását is bekalkulálta. A két Széohenyi-tulajdon- ban lévő palota között fekvő harmadik házat is megszerezték 1810-ben. A két hátrább fekvő épületet most már egy vonalba kellett hozni az elsővel. Az újonnan megszerzett palota a hagyományok szerint egy római palota másolata volt. Hild Vencel tervei szerint folyt az építkezés. Feltevéseink szerint Hild nem tett többet, mint kialakította a mai homlokzatot. A palota végső, mai formája a század végére készült el Széchenyi Pál megbízásából, Koch építőmester közreműködésével. Az egykori, de ma is szép Széchenyi-palota már jó ideje a szakszervezetek székházának ad otthont Határmenti kis templomok a XII. századból Az országhatár közelében fekvő települések, még ha becses művészeti emlékeket kínálnak is a látogatóknak, kiesnek a hazai idegenforgalomból, pedig apró falva- inkban, eldugott völgyeinkben is húzódnak olyan épületek — kastélyok, udvarházak, templomok —, amelyek értékes emlékei múltunknak. Hiszen számtalan középkori kőfaragó műhelyünkről, építőmesterünkről, pingáló — asztalos provinciális művészről vallanak, akik nem csupán a városokban, ismert kulturális-egyházi központokban vagy azok környékén dolgoztak, hanem szerte a hazának legeldugottabb zugaiban is, már abban a korai évszázadban, amelyben Könyves Kálmán és III. Béla ült a királyi trónon. Egyike ezeknek a XII. században emelt kis határmenti falusi szentegyházaknak az Ózd szomszédságában megbújó Szentsimon falucskában található. A XIV. században már átalakították, majd 1423-ban hajóját freskókkal díszítették, amelyek közül három jelenet maradt ránk. E képek stílusa megegyezik a pesti belvárosi templom drámai erejű, monumentálisán egyszerű freskóinak stílusával. Az 1948. évi restauráláskor akadtak rá e falképekre. 1650-ben az akkor már ötszáz esztendős templom kazettás famennyezetet kapott, amelyet Lévay István és Komáromg István készített. Színpompás, reneszánsz alkotás, a legkorábbi ilyen emlékeink között. A XVIII. század elején a templom barokk szószéket, oltárt, majd 1750-ben karzatot is kapott. A másik, szintén román stílusú templom a szép szállodával is rendelkező Sátoraljaújhely közelében fekvő Felsőregmecen áll a falu fölötti magaslaton, az országhatártól kőhajításra, kétemeletes. román ikerablakos A felsöregmeci Árpád-kori templom (A szerző felvétele — KS) tornyával, impozáns, faragott köveivel. Valamikor egy magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok építették, .majd a gótika idejében új szentéllyel toldották meg. Ma a reformátusoké. Szentsimon és Felsőregmec között, majdnem félúton van Rakacaszend. Megközelítése nehezebb, mint a másik kettőé, s legjobb összekötni a tőszomszédságában omladozó szendrői vár megtekintésével, bár végül is Miskolc- tól sem esik 50—60 kilométernél messzebbre. A rakaca- szendi templom érdekessége, hogy téglából épült. Már a XIII. században kicsinek bizonyult. s ekkor építették hozzá az egyenes záródású, ma is álló déli részt. A XIV. században falképet kapott, két évszázaddal később előcsarnokot, valamint famennyezetet. Gyakorlatilag így egy ikertemplom jött létre, mígnem 1820-ban az északi, XII. századi részt lebontották, s ma már csupán a XIII. században épült,' kibővített déli templomrész áll. dr. Cs, K. H eti umor ét elején — Miért tettél az ágyamba két termofort? — Mert az egyik folyik. ★ — Az az érzésem, hogy a vőlegényem nős. — Miből gondolod? — Tegnap rúzsnyomokat hagytam az arcán, és ma ugyanott egy kék folt van. ★ — Hova dugod a pénzed, hogy ne találja meg a feleséged? — Beteszem abba a kosárba, ahol a lyukas zoknik vannak. ★ — Elnézést, lenne egy perc ideje? — szólt ki egy luxus autóból a vezető egy arra haladó nőnek. — Ó, igen. Beüljek? — Köszönöm, nem szükséges, csak arra kérem, tolja meg egy kicsit az autót. ★ — Miért akar elválni a férjétől? — Mert egy ideje mindennap lemegy megvenni az esti újságot. — Ez még nem válóok! — De mindig reggelig veszi! ★ — Mik azok a kék foltok a szeme alatt? — Családi körben töltöttem a hét végét... ★ — Józsika, miért jöttél ilyen későn iskolába? — A papa verekedett a mamával, és érdekelt ki győz. ÁLLÁSAJÁNLATA: Gyermekváros: Eger, Új Élet u. 1. Felvesz szakirányú felsőfokú képesítéssel logopédust; felsőfokú vagy középfokú mezőgazdasági végzettséggel múhelyoktatót; gyakorlattal rendelkező szakképzett ápolót és kertészt; középfokú végzettségű gyermekfelügyelőket; nyugdíjas portásokat, takarítónőket, konyhai kisegítőket. Szolnoki MEZŐGÉP Egri Gyára: Eger, Lenin út 261. Azonnali belépéssel alkalmaz jó kereseti lehetőséggel, két műszakos munkarendben lakatos, esztergályos és hegesztő szakmunkásokat, szakirányú képesítéssel könyvelőt. H.M.-i Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari V.: Eger, Trinitárius u. 1. Változó vidéki munkahelyre felvételre keres villanyszerelő szakmunkásokat; gépjárművezetőt és betanított villany- szerelőket. Jelentkezni a fenti címen lehet. Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat: Eger, Lenin út 55. Petőfibánya Fény vendéglőjébe felvesz büfévezetőt; szakácsot és konyhalányt, egri munkaterületre gépkocsi- kísérőt. Finomszerelvénygyár: Eger Galvanizáló üzemébe azonnali belépéssel alkalmaz vegyész szakmunkásokat. VILATI Irányítástechnikai Berendezések Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Felvételre keres gyártástechnológus és szerkesztő mérnök munkakörökbe villamosmérnököket, felsőfokú végzettséggel üzemszervezőt; mérlegképes könyvelői képesítéssel költségelemzőt; lemezlakatos, géplakatos, vízvezeték-szerelő és festő szakmunkásokat. Első ízben munkába állók számára egyszeri segélyt biztosítunk. H.M.-i Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Számviteli osztályára felvesz középfokú végzettséggel bizonylatellenőrt; egri telephelyére férfi raktárost; karosszérialakatos szakmunkást és éjjeliőrt. Állami Gyógyintézet: Mátraháza Pályázatot hirdet könyvelői állás betöltésére szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére, továbbá alkalmaz diétásnővért, cukrász, szakács, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, szobafestő-mázoló szakmunkásokat; takarítónőt, konyhai kisegítőt. Az egyik bástya — ma
