Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 25., péntek Sevardnadze beszéde Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere szer­dán felszólalt az ENSZ-köz- gyűlés 42. ülésszakán. Beszédében a nukleáris robbanótöltetek felszámolá­sáról született szovjet—ame­rikai elvi megállapodásra emlékeztetve hangsúlyozta, hogy a nukleáris leszerelés gondolata a történelem fo­lyamán először most került közel a megvalósuláshoz. — Most az a kérdés, képesek vagyunk-e arra, hogy az em­lített logikai tézis alapján a nukleáris fegyvertárnak ne csak egy részéről, hanem az egészéről, a tömegpusztító fegyverek valamennyi fajtá­járól lemondjunk — mon­dotta. — A Szovjetuniónak meg­győződése, hogy erre meg­van a lehetőség. A nemrég létrejött megállapodást kö­vetheti a hadászati fegyve­rek mennyiségét rögtön a felére csökkentő egyezmény — természetesen abban az esetben, ha sikerül megőriz­ni a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződést. — Most még elérhetőbb­nek tűnik a vegyi fegyverek betiltására és teljes megsem­misítésére vonatkozó kon­venció. — Várható, hogy mindez­zel párhuzamosan az elegen­dő biztonság koncepciója alapján eredményes fejlő­désnek indul a hagyomá­nyos fegyverzetek csökken­tésének folyamata. A szovjet külügyminisz­ter a továbbiakban emlé­keztetett arra, hogy „A biz­tonságos világ realitása és garanciái” címmel az ülés­szak előtt jelent meg Mihail Gorbacsov cikke. — A biztonságos világ megteremtése lehetséges. Le. hetséges, mert egy másféle világ túlságosan veszélyes lenne. A biztonságos világ lehetősége azonos e világ szükségességével. Ez a rea­litás. a garanciákat pedig az egyetemes biztonsági rendszerben látjuk. Az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek magától értetődő dol­ga, hogy ösztönözze és irá­nyítsa egy ilyen rendszer kollektív létrehozását. — Nem lehet kizárólag a Szov­jetunió ügyének tekinteni azt a törekvését, hogy véget ves­sen a hidegháború olyan kö­vetkezményeinek, mint a világ egymással ellenséges szövetségi rendszerekre osz­tottsága. Sevardnadze beszédében kitért a Szovjetunióban fo­lyó átalakítási folyamatra, leszögezve, hogy azzal kap­csolatban senkinek sem sza­bad hamis illúziókat táp­lálnia. — Nem térünk le a fő irányvonalunkról, nem vesszük kölcsön másoknak a demokráciával kapcsolatos normáit és szabályait. Kö­szönet a tanácsokért, de a peresztrojkát saját terveink alapján végezzük, saját szo­cialista alapjainkon. És en­gedjék meg, hogy magunk döntsük el milyen legyen a Szovjetunió. Olyan lesz, amilyennek a szovjet nép látni akarja. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete pontosan az a hely, ahol az új politikai gondolkodásmódnak hangot kell kapnia — hangsúlyozta a továbbiakban a szovjet külügyminiszter. Eduard Sevardnadze a to­vábbiakban leszögezte, hogy a szocialista országokkal szembeni ellenségesség poli­tikája mind elméleti, mind gyakorlati szempontból ku­darcot vallott. — Már az ENSZ létreho­zásának tényében megvol­tak az új politikai gondol­kodásmód csírái. E gondol­kodásmód elvei megfogal­mazódtak már az ENSZ alapokmányában, abban a dokumentumban, amely két­ségtelenül minden idők és népek legnagyszerűbb poli­tikai normagyűjteménye. — Az a tény, hogy az ENSZ immár ötödik évtize­de működik, az általános emberi értékeknek a szűk nacionalista és nagyhatalmi gondolkodásmód feletti győ. zelmét jelenti. Az átfogó biztonsági rend­szerre vonatkozó szovjet el­képzeléseket részletesen ki­fejtve Sevardnadze leszögez­te: a rendszer körvonalai ma már mind a négy területen — a katonapolitikai, a gaz­dasági. az ökológiai és hu­manitárius téren — ponto­san kirajzolódnak. — Katonapolitikai téren a rendszer az államoknak ab­ból a kötelezettségvállalásá­ból tevődik össze, hogy nem vetnek be elsőként atom­fegyvert, nem alkalmaznak erőszakot és nem fenyeget­nek erőszakkal; a katonai doktrínáknak kizárólag vé­delmi jelleget adnak; nyil­vánosságra hozzák a védel­mi költségvetés adatait, a katonai manőverek és had­gyakorlatok terveit; min­denki elfogadja a nem táma­dó jellegű védelem elvét, egyetért a megbízható ellen­őrzés megteremtésével. — Gazdasági téren az át­fogó rendszer arra irányul, hogy konfrontációtól men­tes együttműködés valósul­jon meg a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok minden területén. A szabályozás hiá­nya ezen a téren az egész emberiséget katasztrófával fenyegető robbanást idézhet elő. A felvázolt koncepció öko­lógiai fejezete tükrözi az ember és a természet közöt­ti kölcsönhatásokra vonat­kozó nézetek fejlődését. Az emberiség ökológiai biztonsá­gának megteremtése ugyan­olyan elodázhatatlan feladat, mint amennyire reális az ökológiai katasztrófa veszé- lye. ^ — Ami a humanitárius kérdéseket illeti, az államok együttműködhetnek és együtt is kell működniük annak ér­dekében, hogy optimális nemzetközi feltételeket te­remtsenek az alapvető em­beri jogok és szabadságok általános biztosításához, az élet démokratizálásához. a bizalom és a megértés ezen alapuló erősítéséhez. — A közgyűlési ülésszak a legjobb alkalom árrá, hogy elgondolkozzunk mind­ezen. Ne terheljük konfron­tációval és ellenségeskedé­sekkel. A világ belefáradt ezekbe. Elég volt az olyan idézetekből, amelyek pokol­béli ördögöknek próbálnak feltüntetni másokat. Ez nem komoly dolog. Elég volt a népek méltóságát sértő vá­daskodásokból. Át kell tér­ni a komoly párbeszédre, munkához kell látni — hangsúlyozta végezetül a szovjet külügyminiszter. CIPRUS, TURISTASZEMMEL (IV/4.) Napkollektorok mindenütt A szigeten 640 ezer lakos él. Többségük (80%) görög, 180/0-uk mohamedán és 2% az egyéb, pl. örmények, ma. roniták. Fővárosa Nicosia, 180 000 lakossal. 1974-ben a sziget egy ré­sze (mintegy 1/3-a) török fennhatóság alá került. Az országot és a fővárost ket­té osztó „zöld” vonal a ha­tár. amit Attila-vonalnak is neveznek. A megszállás után a törökök elől 200 000 ember kényszerült menekülésre, akik saját hazájukban vál­tak emigránsokká. Részükre a ciprusi állam ingyen la­kásokat biztosít (40 telep van az országban), bár ez nem pótolja elhagyott ott­honaikat. Ciprus csatlakozott az el nem kötelezett orszá­gokhoz. A sziget stratégiai fontossága, Törökország, Iz­rael, Libanon közelsége kü­lönösen fontossá teszi ezt a lépést. Egy magas rangú szakszervezeti vezető szava­it idézve: „Közel vagyunk a tűzfészekhez, de nem távol a szocialista országoktól.” A ciprusi nép örömmel üdvö­zölte a Szovjetunió javasla­tait a békés rendezésre, de sem ez a javaslat, sem az ENSZ, sem az el nem köte­lezett országok vonatkozó határozatai nem váltak va­lóra. 1974 óta a helyzet vál­tozatlan Cipruson. Mivel a szakszervezeti mozgalomról szereztünk bi­zonyos információkat. így ezeket van módomban to- váhb adni. A szigeten komoly hagyo­mányokkal rendelkezik a szakszervezet. Az aktív dol­gozók 84—85n/'0-a szakszer­vezeti tag. Minden munkahe­lyen van megállapodás a szakszervezet és a munkál­tató között, illetve megálla­podás van a szakszervezet és a kormány között. Ennek értelmében automatikus ár-, illetve bérszabályozási rend­szer van, amelynek értelmé­ben az inflációt a bérekben kompenzálni kell. A szigeten a munkanélkü­liség 3—4%-ra tehető. Az infláció jelenleg 3°/l-os. A nők foglalkoztatásé körül vannak gondjaik. Egyrészt: a nő keresete — azonos munkavégzés esetén is — kevesebb a férfiakénál. Más­részt: gátolja a nők foglal­koztatását, hogy nincs elég gyermekintézmény, ahol munkaidő alatt elhelyezhet­nék a kicsiket. Képzettség nélkül; átlag- kereset 200—220 ciprusi font. (Egy font = 100 forint.) Egy tanár 300—350 fontot ke­res, egy orvos 400 fontot. Egy átlagos három hálószo­bás lakás bére 80 font kö­rül alakul. Egy átlagos mé­retű ház építése 25 000 font­ba kerül. Az egészségügyi ellátás ingyenes, állami kór­házak vannak. Felszereltsé­gük jó. Természetesen ma­gas honoráriumért magán- klinikák is működnek. Cipruson minden ház te- tetején ott vannak a napkol. lektorok, a víztárolók. Nap­energiával melegítik fel a háztartások számára a vizet. Fűteni nem kell, sőt nyá­ron hűteni kell a lakások levegőjét. Légkondicionálás nélkül mi sem bírtuk volna az ott-tartózkodást, az uta­zást. Cipruson egyébként sincs vasúthálózat, tömeg­közlekedés is alig. Magán gépkocsikkal, taxival járnak az emberek ügyes-bajos dol­gaik intézésére. Érdekes a ciprusi oktatás is. A gyerekek öt és fél éves korukban kerülnek az alap­oktatásba, ami 6 évig tart. Ezt követően gimnáziumba kerülnek, ami szintén 6 év. Tizenkét évi tanulás után (ugyanúgy, mint nálunk) te­hetnek érettségi vizsgát. A gyerekek 100%-a elvégzi az alapoktatást és a gimnázium 3 évét. Sőt 80—90%-uk le is érettségizik. Az oktatás in­gyenes, Makariosz elnök ve­zette be ezt is, mint aho­gyan ő tette kötelezővé a gimnázium 3. évéig a tanu­lást is. Angol nyelvet már az alapfokú oktatás során tanulnak a gyerekek — in­nen a kitűnő angol tudás a szigeten. A tantárgyak között sze­repel történelem, ó- és új­görög irodalom, ciprusi iro­dalom, matematika, biológia, művészettörténet, vallás, la­tin, francia, logika, filozó­fia. Az érettségi után a fi­úk azonnal katonának men­nek. és 26 hónap alatt töl­tik le katonaidejüket. Amíg nem voltak katonák nem mehetnek külföldre, nem állhatnak munkába. Az oktatás hatnapos, napi 6 órában, a tanév szeptem­ber 15-től május végéig tart. Karácsonykor és húsvétkor 2 hét szünetet kapnak a tanulók. Május végén min­den tanulónak, minden év­Geraszimov - sajtótájékoztatója A Szovjetunió nem sze­retné, ha most egyesek az Irak és Irán közötti hábo.' rús válságot a szovjet- amerikai versengés termé­kének igyekeznének feltün­tetni — jelentette ki Gen- nagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő New York­ban. Geraszimov Eduard Se­vardnadze beszéde után tar­tott szerdán sajtótájékozta­tót, s ezen részletesebben szólt a szovjet külügymi­niszter által kifejtett, a Per­zsa-öbölben kialakult vál­ság rendezésére vonatkozó elképzelésekről. A Szovjetunió álláspont­ja szerint a Perzsa-öbölben .biztosítani kell a hajózás szabadságát, de ezt nemzet­közi eszközökkel, lehetőleg az ENSZ közreműködésével kell megtenni, nem pedig idegen hatalmak flottaösz- szevonásaival. Azonnali fegyverszünetet kell megva­lósítani, s ezzel egyidejűleg egy tekintélyes és pártatlan nemzetközi testületnek kell megvizsgálnia a felelősség kérdését a háború kirobban­tásáért. Geraszimov leszögezte: meg kell őrizni a Biztonsá­gi Tanács tagjainak egysé­gét. Ami a fegyverszállítási embargót illeti, a szóvivő kijelentette: a Szovjetunió nem szállít fegyvereket Irán­nak. Szovjet részről egyéb­ként általában négy-öt ki­sebb hadihajót állomásoztat- nak az Öböl térségében, de ezek nem avatkoznak be semmiféle akcióba sem. A szovjet szóvivő csak röviden szólt Ronald Reagan közgyűlési beszédéről. „Kar­diológiai előadásnak” ne­vezte az amerikai elnöknek azt a kijelentését, hogy az emberiség szíve a „szabad vállalkozáshoz” húz. „A mi véleményünk szerint sokkal­ta inkább a szocializmus vonzza az emberek szívét” — mondotta Geraszimov. —( Külpolitikai kommentárunk Megkésett követcsere VARSÖ ÉS WASHINGTON négy és fél év múltán újból nagykövetet cserél. Erre azóta nem volt példa, hogy Francis J. Meechar legutóbbi amerikai nagykö­vet 1983 februárjában elhagyta Lengyelországot, és a lengyel diplomáciai képviselet vezetője, Romuald Spasowski a szükségállapot bevezetése után az Egye­sült Államokba disszidált. Washington a lengyelországi szükségállapot bevezetésére, és a Szolidaritás nevű szakszervezet betiltására hivatkozva olyan intézkedé­seket foganatosított, melyék már-már a kritikus pontra sodorták a két ország kapcsolatát. Az Egye­sült Államok gazdasági embargót léptetett életbe az amúgy is rossz ellátási helyzetben levő ország ellen, s több formában is beavatkozott a Lengyel Népköztár­saság belügyei’be. Az amerikai kormányzat retorzióit a lengyel de­mokrácia védelmével indokolta. Nem kell azonban mélyre ásni, hogy felszínre kerüljenek a valódi in­dítékok. Maga Reagan elnök nyilatkozta 1981-ben: a lengyelországi helyzet „az első hasadás a vasfüg­gönyön. Az, aminek Lengyelországban vagyunk ta­núi, a világkommunizmus végének kezdete.” LENGYELORSZÁG VEZETÉSE azonban még 1981 decemberében kinyilatkozta: célja, a szocializmus vívmányainak védelme, a belpolitikai konfliktus vég­ső kiéleződésének elkerülése. A rendkívüli állapo­tot 1983-ban feloldották, a politikai foglyok számá­ra két ízben is amnesztiát hirdettek, s az országban megindult a közmegegyezésre irányuló párbeszéd. REAGAN KORMÁNYZATÁNAK sohasem sikerült teljes gazdasági-politikai blokádot vonni Lengyelor­szág köré. Most, hogy Wojiciech Jaruzelski államfő több nyugati államban is a legfelső vezetéssel tár­gyalhatott, még értelmetlenebbé vált az amerikai magatartás. 1987-ben folyamatossá vált a párbeszéd a két ország között, mind politikai, mind gazdasági téren. Ennék egyik legfontosabb eredményeként Len­gyelország amerikai exportja újból a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesült. Zbigniew Bree- zinski így jellemezte a washingtoni diplomácia meg­változott álláspontját: „Az európai béke szempont­jából Lengyelországnak kulcsfontosságú szerepe van; ezt a szerepet azonban csak egy gazdaságilag és poli­tikailag stabil ország tudja betölteni.” A stabilitást pedig Lengyelországban nem lehet már megkérdője­lezni. A megújult lengyel szocializmus számára, ma már nem jelent megpróbáltatást a jövő héten Varsó­ba látogató George Bush alelnök kérése sem. Bush találkozni akar Lech Walesa volt szolidaritásvezető­vel, és beszédet akar mondani a Lengyel Televízióban. Pogár Demeter ENSZ-kitüntetések Itt született Aphrodite ben vizsgát kell tenni. A szigeten nincs egyetem. Mű­ködik néhány főiskola, pl. pedagógusok, idegenforgal­mi szakemberek képzésére, de a fiatalok döntő többsé­ge külföldön tanul tovább. Legtöbben Görögországban és Nyugat-Eürópa országai­ban tanulnak, de a szocia­lista országok egyetemein is megtalálhatók a ciprusi hallgatók. Ciprus nemcsak múltjára, sok tekintetben jelenére is büszke lehet, bár sok meg­oldásra váró problémája is van, melyek közül legsúlyo­sabb talán a kettéosztottság. Búcsúzáskor azt kívántuk vendéglátóinknak, hogy si­keresen oldják meg vala­mennyi feladatukat. Azt kí­vántuk, hogy a szentjános­kenyérfa terméséből békében készítsék a mézet, hogy feb­ruárban gyönyörködjenek a mimóza sárga virágjában, hogy eukaliptusz- és olean- derfák alatt jólét, nyugalom, szorgos munka legyen, hogy a sziget kultúrtörténeti kin­cseinek nyugalmát ne zavar­ja fegyverropogás. (Vége) Miskolczi Margit Az Egyesült Nemzetek Szervezete a Béke Gondola­tának Terjesztője kitüntető címben részesítette az MTA Békekutató Központot és az ELTE Radnóti Miklós Gya­korló Gimnáziumot. Csü­törtökön az MTA székházá­ban Simái Mihály akadémi­kus, a Magyar ENSZ Tár­saság elnöke, a világszerve­zet megbízásából adta át a kitüntetésekről szóló doku­mentumokat dr. Valki Lász­lónak, a békekutató köz­pont főtitkárának, illetve Réz Gáborné dr., gimnázi­umi igazgatónak. Ilyen kitüntetést a világ- szervezet a nemzetközi bé­keév céljait, programját legaktívabban támogató és megvalósító 300, nem kor­mányzati szervezetnek, moz" galomnak és intézménynek adományozott. Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy Eger, XIII. kér. Pásztorvölgy utcai lakótelepen kisfeszültségű hálózatfenntartási munkák miatt 1987. szeptember 28-tól október 02-ig, naponta 7 órától 16 óráig szakaszosan ÁRAMSZÜNET ÉMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége. KISPESTI TEXTILGYÁR FELVESZ 17. életévüket betöltött lányokat és rövid betanulási idővel kiképezi, fonó, nyújtó vagy kártoló gépkezelőnek. Betanulási idő 2—3 hónap. Betanulóbér: 3500,— Ft. Betanulás esetén kereseti lehetőség: 17—18 éves korig két műszakban történő foglalkoztatással 3800—5000,— Ft. 18 éven felül három műszakban történő foglalkoztatással 4500—6500,— Ft. Az elhelyezés vállalati bérleményekben történik havi 300,— Ft térítés mellett. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen Bp. XVIII. kei. Fáy u. 2. Telefon: 575-555/107-es m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom