Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 19., szombat 5. Az augusztus 20-án átadott új gazdasági épület „HETEN VAGYUNK HÉT HEKTÁRRA” Az erdőtelki arborétum megújuló arca A község szélén árnyas fasoron haladunk mind beljebb az ősi fák között. Buttler gróf hajdani kastélyparkjában igazi felüdülést nyerhet a ma idelátogató is. Egyre nagyobb kincset ér a sok ritka fa, a levegő kivételes tisztasága. Az évtizedek alatt kiöregedő növények pótlása legalább olyan fontos feladat, mint a mostaniak őrzése, gondozása. Azt kutatjuk, hogyan folyik Erdőtelken ez a természetvédelmi munka. Jólesik a szemnek az üde, frissen öntözött fű, s a zöld számos árnyalatában feltűnő nemrég telepített kis cserjék, növények, fák, rengetege. Nagy Józsefné, a legrégibb dolgozója az arborétumnak: 15 éve betanított kertész a faiskolában. — Nemrég töltöttem be 55. évemet, de még az idén végig dolgozóik — kezdi a mosolygós. ízes beszédű asszony. — Éppen ültetjük a kis facsemetéket; legtöbb a tuja, de a boróka is új életre kap nálunk. A szomszédban lakom, de nemcsak a közelség, hanem a családias légkör is ideköt. Több pénzt ígértek máshol, de én nem tágítottam. Kevesen: heten vagyunk hét hektárra, de mindent megcsinálunk. Biztos akar a vezetőhelyettessel is beszélni. ö jobban tudja a dolgokat — nézze, ott vezeti a traktort. Tudja nálunk a főnök is dolgozik. Mihályi Éva kertész technikus leállítja a kerti gépet, s végigkísér a telepen. — Abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy a Bükki Nemzeti (Park Arborétuma a mienk, ide a helyi tsz alkalmazottjaiként tartanak számon bennünket. Ez a körülmény a bürokratikus többletmunka mellett a gazdálkodást, a pénzügyi munkát is bonyolítja. A szakmai felügyeleti szervünk az Országos [Környezet_ és Természetvédelmi Hivatal. Nagy Józsefné szeretett növényei között Az lenne a megnyugtató megoldás, ha a Bükki Nemzeti Park átvenne bennünket. Mi is gazdálkodunk, hiszen a háromhektáros faiskolánk azon túl, hogy a régi öreg parkot felfrissíti, s az új külső kertet állandóan csinosítja, eladásra is dolgozik. Tavaly 500 ezer forintot termeltünk, most már túl vagyunk a 700 ezren. Állományunk gazdagítása érdekében részt veszünk a nemzetközi magcsereakcióban is. ★ A frissen átadott, építészetileg igényes, a környezetbe illő új gazdasági épületeinket az iERFATERV elképzelései alapján az egri Vertikál Kisszövetkezet kivitelezte. Ez a hatmilliós beruházás végre ideális munkakörülményeket b izto~ sít az asszonyoknak. A fűtött, hőszabályozós munkatermek mellett . korszerű szociális helyiségek, iroda, melegedő, géptároló, s a padlástérben raktárhelyiségek vannak. Mindezek hosz- szú időre fejlődésképessé tehetik tevékenységünket. ★ Sétánkat tovább folytatva a külső kertben egy mesterséges tavat pillantunk meg. Náddal benőtt környéke igazi lehetőség a pihenésre. a kikapcsolódásra. — Mennyire látogatott ez a természetvédelmi terület? — A belépőjegyekből körülbelül 20 ezer forint jött össze az elmúlt évben — tájékoztat a vezetőhelyettes. — Főleg iskolások, s a természet megszállottjai jártak itt. Kellene a nagyobb propaganda. Hamarosan kikerül egy irányítótábla a 3-as útra, mely ide irányítja a figyelmet. További lehetőségeket rejt a régi kastély átalakítása mely a vendéglátás. az idegenforgalom céljait szolgálja majd. ★ Ma a természet értékeinek őrzése szerencsére már nem hobbi, s nem csak egyesek szenvedélye. A felüdülés mellett a növényvilág iránt érdeklődő iskolák, szakkörök is hasznosíthatják az itteni látnivalókat. Megyénk egyik természeti kuriózumában, az értő odafigyeléstől gyarapodó természeti parkban még szívhattunk friss levegőt... B. Szabó Pál Mihályi Éva: minden évben gazdagodik parkunk (Fotó: Tóth Gizella) A külső kertet 1984-től kezdték kialakítani KERÉKPÁRLÁNCOK BODONYBÓL A vállalkozás ígéretesnek tűnik... A siroki gyár és a téesz kézfogása Még nincs két hónapja annak, hogy a Bodonyi Mátraalja Termelőszövetkezetben új ipari melléküzemág született: az erre a célra átalakított csarnokban kerékpárláncokat gyártanak. A dolog érdekessége, hogy a siroki Mátravidéki Fémművek „adta át" a munkát a mezőgazdasági üzemnek. A szerződést természetesen alapos, átgondolt tervek előzték meg, s úgy tűnik: a vállalkozás egykoron meghozza gyümölcsét mindkét fél számára. De milyen okok is késztették a két gazdasági egységet e lépésre? Erről előbb Sírokban, a Fémművekben érdeklődtünk. Kovács Gyula kereskedelmi főmunkatárs: Zakkay János eddig a növénytermesztésben dolgozott — A láncüzem termékeire mindig az előző év szeptemberében kötjük meg az éves szerződéseket a nagykereskedelmi vállalatokkal. Az igények alapján véglegesítjük a tervet, s úgy számítottunk, hogy a nagy mennyiségű import miatt a VII. ötéves tervidőszak végére csökken a kereslet a mi kerékpárláncaink iránt. Ám váratlanul 1987-re többlet- igények is jelentkeztek, többek között rendelt az Agroker és a Mobil is. A Csepel pedig 400 ezer egy- nyolcados láncot kért. Ezért gondoltunk arra, hogy bérmunkában átadjuk a láncok szerelését. Tárgyaltunk több tsz- szel, így a szerencsivel is, végül áprilisban jelentkeztek a bodonyiak, s velük sikerült megyegyezni. A termelési együttműködési megállapodás értelmében a bodonyi tsz egy kétszáz -négyzetméteres csarnokot biztosított a gépek telepítéséhez, s vállalta, hogy évi 650 ezer méter láncot szerel össze a műhelyben. Az alapanyagot, az alkatrészeket a siroki gyár biztosítja, a gépek javítását is vállalta. — Mikor ikezdték meg a gyártást? Hiszen az ottaniak eddig a mezőgazdaságban dolgoztak, is nyilván be kellett tanítani őket e munkára ... — Június li6-án telepítettük az első két gépegységet. Harminc nő és hat lakatos dolgozik a gyártáson. A gépek kezelése nagy figyelmet követel, a munkafolyamat nem olyan egyszerű. A bodonyiak itt, a siroki gyáriban tanulták a szakmát, de sokat segítettünk a helyszínen is. Június 22-re gyártásra készen álltak a gépek, s jelenleg biztosítottak a tárgyi feltételek ahhoz, hogy a két gépegység folyamatosan üzemeljen. Természetesen, mint általában, a tanulópénzt itt is meg ikell fizetni: pillanatnyilag ötszáz méter készterméket tudnak átadni átlagosan. JúliuslS- én szerettük volna beindítani a második ütemet, a napi két és fél ezer méteres gyártásra kellett volna átállni. Ám számoltunk azzal, hogy az indulás nehézkes: úgy véljük, szeptemberre sikerül a kívánt mennyiséget elkészíteni. Év végére összesen 350 ezer méter láncot kell szállítanunk a megrendelőinknek, ★ Bodony, 1987. július 29. A tsz melléküzemágában már tizenegy gép üzemel: félautomata blokkszerelő, hevederlyukasztó, szegecselő... A munka, a nyári szabadságolások ellenére ütemes, az itt dolgozók véleménye szerint hamarosan tartani tudják a 70-80 százalékos szintet. Nagy Csaba üzemvezető: — Nemcsak a tárgyi feltétel, a dolgozói létszám is adott. A termelőszövetkezetből, a környékbeli falvakból jöttek az asszonyok, férfiak. Ügy tűnik, létszám- fejlesztésre is lesz lehetőség és teljes lesz a gárda. A beindulás nehézségeit a saját bőrünkön tapasztaltuk. de a folyamat megismeréséhez nagyon sok segítséget kaptunk a sirokiaktól. — Nemrégiben vette át az üzemvezetést. Nem félt a feladattól? — A körülmények ismeretében úgy éreztem, meg tudom oldani. A magyar iparban sokszor adódik gond az alapanyaggal, itt is előfordul, hogy nem kapunk olyan minőséget, amilyet szeretnénk. De ha sikerül átvennünk az eddigi termelési ritmust, két éven ibelül tartani tudjuk a kívánt szintet. Hetente szállítjuk a kész árut, a mi meósaink után a siroki gyár is ellenőrzi a gyártott kerékpárláncokat. A legfontosabb, hogy olyan lakatos gárdánk legyen, amelyik megbirkózik a feladattal. Jelenleg hatan vannak, de szeretnénk még áthelyezni szakmunkást a láncszerelő részlegbe. Zakkay János a végszerelést végzi: — Eddig a növénytermesztésben dolgoztam, s ahogy az üzem megalakult, azonnal átjöttem. Itt fiatalok között vagyok, s azért látok fantáziát a munkában, mert nemcsak az egyéni teljesítménytől, hanem a csapatmunkától is függ, hogyan tudunk helytállni. A négyezer-négyezerötszáz forintot megkeresem havonta, s a mezőgazdasági munka után megszerettem a gépet. Felde Dezsőné a parádi üveggyárból jött át: — Sírokban tanultam meg én is a munkafolyamatot, most előjavítóként dolgozom. Az órabérem 17 forint 50, de később átálhmk a teljesítménybérre. Sdáig is megtaláltam a számításom, munkatársaim segítőkészek. Ezért is nem félünk attól, mi lesz ha a teljesítményt mérik. Ha jó a lánc, tudunk haladni a munkával. Érdekesnek is találom: ellenőriznem kell, nem hi- ányzik-e a görgő, nincs-e eltörve a heveder, a csaphibát kijavítom. Nemsokára átállunk a két műszakra, de családi okok miatt megengedték, hogy állandó délelőttös legyek ... ★ Gálicz Árpád, a termelő- szövetkezet főkönyvelője végül így összegez: — Valamennyien azt reméljük, gazdaságos lesz e tevékenységünk. Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területeink vanak, ezért is keresünk lehetőséget az iparban. Most még épp, hogy túljutottunk a betanulási időn, a teljes adatok még nem alakultak ki. De a begyakorlást nézve, a kilátások ígéretesek. Bízunk abban, hogy partnerünk: a siroki gyár nem csalódik bennünk. Mikes Márta A tsz melléküzemágában már tizenegy gép üzemel (Fotó: Tóth Gizella) Kovács Gyula: Ügy véljük, beválnak reményeink ...
