Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 19., szombat '#3 I uHJ ARLAMENT ÜLÉSÉRŐL JELENTJÜK 3. A Minisztertanács munkaprogramja (Folytatás a 2. oldalról) szírozási rendszert alakít ki, amely lehetővé teszi az állami egészségügyi ellátás emberi, anyagi és pénzügyi erőforrásainak hatékonyabb hasznosítását. A fejlesztés elsősorban a korszerű technikai feltételek megteremtésére irányul, s a kormány a családi gondozás lehetőségeinek bővülésével is számol. A kormány a lakásépítési és -gazdálkodási, lakáspiaci rendszer továbbfejlesztésével segíti a lakáskörülmények javítását. A következő három évben lakásépítéssel, -felújítással és a minőségi cseréket is számítva, előreláthatóan összességében kb. 550— 600 ezer család lakáshelyzete változik kedvezően. Elsősorban a fiatal házasok és a gyermekes családok lakáshelyzetének javítását indokolt előtérbe állítani. A korábbinál szűkehb körben, a szociális szempontokat fokozottan érvényesítő elosztással folytatódik az állami bérlakásépítés. A tanácsok a személyi tulajdonú lakásépítéshez és -vásárláshoz szélesítik a helyi támogatásokat. így a jelenleginél több rászoruló család kaphat segítséget. Lakásépítés esetén a kormány — az eltartottak számától függően, differenciált mértékben — a szociálpolitikai kedvezmény növelésével ellensúlyozza az építőanyagok ártámogatásának megszüntetését, A kedvezményes lakásépítési és -vásárlási kölcsönök felső határa emelkedik, a kamatkedvezmények differenciálódnak, a lakásépítést szolgáló megtakarítások adókedvezményben részesülnek. A kormány az állami ellenőrzés fokozásával is fellép a visszásságokkal és spekulációs jelenségekkel szemben. A kormány időszerű gazdaságpolitikai feladatai és társadalompolitikai céljai megkövetelik a társadalom általános, s különösen munka- és magatartáskultúrájának emelését. Egyik feladatunk a kulturális intézmények működése gazdasági feltételeinek javítása. A kormány továbbra is feladatának tekinti a kulturális értékeket teremtő, szocialista elkötelezettségű, humánus célokat szolgáló művészi alkotótevékenységek hatékony támogatását, ugyanakkor — törvényeinkre támaszkodva — fellép a szocialista erkölcsöt, értékeket sértő tevékenység ellen. A következő évek nehéz erőpróba elé állítják társadalmunkat. A kormány eltökélt szándéka, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel megoldja a társadalmi-gazdasági kibontakozás alapjainak megteremtéséből reá háruló feladatait. A munkaprogram megvalósítása azonban nem nélkülözheti a társadalmi élet minden szereplőjének, az irányítószerveknek, vállalatoknak, intézményeknek és az egyéneknek a cselekvő támogatását sem. Szükség van a közgondolkodás és a szemlélet lényeges megújítására, a társadalmi demokrácia erősödésére, a program céljainak megvalósulását segítő politikai légkör kialakítására. Elengedhetetlen feltétel a kormányzat és a lakosság a gazdálkodószervezetek és a gazdaságirányítás közötti cselekvési egység megteremtése. A kormányt az a meggyőződés vezérli, hogy munkaprogramja megvalósítható, mert a végrehajtásban támaszkodhat a nemzeti összefogásra, a szocializmus építésének ered. ményeire, az elkövetett hibákból levonható tanulságokra. Számíthat a társadalomnak a jövő érdekében hozandó áldozatvállalására, a dolgozó emberek munkájára, tenniaka- rására és kezdeményezőkészségére. (MTI) A szünetben: Kádár János, Boldizsár Iván, Szűrös Mátyás tartozik — igaz sávonként mindössze egy százalékponttal. Ez az adófizetők szem. pontjából nem jelent különösebb terhet, ugyanakkor a lakásra gyűjtőknek érezhető segítség. Ezért a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a 36 ezer forintos változatot fogadja el. Ez is egyike azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyek eredményeként ösz- szességében 1988-ban a lakásépítés feltételei nem romlanak. sőt a lakáscélú megtakarítás valamelyest előnyösebb lesz, mint ma. Mint ismeretes, az építőanyagok ma dotációt élveznek. A kormány ennek megszüntetését oly módon kívánja megvalósítani, hogy az így felszabadult állami forrásokat szociálpolitikai kedvez, mény növelésére fordítja. Az eaygyermekes családoknál tízezer forinttal, a kétgyermekeseknél 45 ezerrel, a három- és többgyermekeseknél 170 ezer forinttal szándékozunk emelni a szociálpolitikai kedvezményt, így 1988-ban az egygyermekes családok ötvenezer forint. a kétgyermekesek 150 ezer forint, a három- és többgyermekesek 400 ezer forint szociálnolitikai kedvezményben részesülnek. A törvényjavaslat vitáiéban talán a legtöbb kérdés az úgynevezett láthatatlan jövedelemnek feltárását és tervezett adóztatását érintette. A végrehajtási rendeletben határoztuk meg, hogy minden jövedelem, így például a hálapénz, a borravaló is adóköteles. De tudni kell: annak, hogy ebből látható jövedelem legyen, sok feltétele van. Az ellátás javítása, a hiányhelyzet felszámolása, a törvényjavaslat vagyon-nyilatkozat- ról szóló rendelkezése, az ellenőrzés fokozása mindmind ilyen. Foglalkozunk egy olyan, a láthatatlan jövedelem bevallására érdekeltséget teremtő konstrukció kialakításával is, hogy a bevallott jövedelmek a társadalombiztosítási ellátás alapjául szolgáljanak. Lényeges új elem, hogy az adófizetésre kötelezettek vita esetén bírósághoz fordulhatnak, s nemcsak az adó alapját, hanem magát a megállapított adó összegét is vitathatják. Ez a megoldás teljes jogvédelmet biztosít az adózóknak. Szeretném végül megköszönni a képviselők javaslatait és kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. A pénzügyminiszter expozéja nagy érdeklődést váltott ki, bizonyítja ezt a hozzászólók nagy száma is. Ma a képviselők az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok feletti vitával folytatják munkájukat. (Folytatás az 1. oldalról) Az új adórendszer bevezetése időben egybeesik az életszínvonal csökkenésével, de az adók bevezetése önmagában egy szűkebb körben jelenti az életszínvonal mérséklését. A főmunkaviszonyban a bérek megemelése fedezetet fog nyújtani az adók kifizetésére. Tényleges többletterheket tehát ott jelent, ahol a különböző csatornákból származó jövedelmeket összevonják. A kormány érvelő, hasznos vita után megállapodott a Szakszervezetek Országos Tanácsával abban, hogy kötelező jelleggel előírja a vállalatok számára a főmunkaviszonyból származó bérek növelését annak érdekében, hogy az fedezetet teremtsen a személyi jövedelemadó kifizetésére. A vállalatoknál a forrást erre általában a megszűnő adók megteremtik. A kormány, döntően a fogyasztói árak jövő évi, számottevő növekedése miatt, jelentős, 24—25 milliárd forint összegű szociálpolitikai kiadást tervez. Rendezőelvünk e nem kevés forrás elosztásánál az, hogy a legerőteljesebben érintett rétegeket védjük, így a nyugdíjasoknál. valamint a gyermekes, különösen a sokgyermekes családoknál tervezünk intézkedéseket. A családi pótlékot összességében negyven százalékkal, mintegy 400 forinttal megemeljük. Az anyasági segélyt 4 ezer forintról 6 ezer forintra kívánjuk növelni. A gyermekgondozási díjat a családok jövőre már a jelenlegi másfél év helyett a gyermekek kétéves koráig vehetik igénybe. A nyugdíjak minimum 300—330 forinttal emelkednek, a 70 éven felüliek és a legnehezebb helyzetben levő rokkant- nyugdíjasok körében biztosítjuk a tervezett teljes fogyasztói árindexnek megfelelő nyugdíjemelést. A tanácsok szociális segélyezési keretét 500—700 millió fo1988-ban ki kell dolgozni annak a módszerét, hogy mielőbb sor kerülhessen a családi pótlék folyamatos értékmegőrzésére, és hogy a többoldalúan hátrányos helyzetű rétegek szociális biztonságát fokozatosan, rend- szerszerűen ■ garantálni tudjuk. Az adómértéket úgy állapítottuk meg, hogy a sávos adózás következtében, az elvonás mértéke összességében az ötven százalékot ne haladja meg. A lakossági jövedelem döntő része azonban nem a magasabb jövedelemkategóriákban összpontosul. A foglalkoztatottak hatvan-hetven százalékának jövedelme évi 120 ezer forint alatt van. Az adcmér- tékeket és az adósávokat oly módon kellett kialakítanunk, hogy az adóbevételek zöme ebből a körből származzon. Itt kívánom megemlíteni, hogy a jelenlegi bérek, keresetek ismeretében került kialakításra a bérből és fizetésből élőknek nyújtott egységes, évi 12 ezer forintos kedvezmény, amely az adóalapot csökkenti. Ennek alkalmazása az évi 48 ezer forintos, adómentes határt is figyelembe véve — azt jelenti. hogy a bérből és fizetésből élők húsz százaléka és a dolgozó nyugdíjasok közel hetven százaléka nem fizet adót. A személyi jövedelemadó törvényjavaslata két kérdésben — a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adóztatása és a lakáscélú megtakarításokra elszámolható adókedvezményt illetően — alternatív javaslatokat tartalmaz. Az egyik javaslat szerint évi 96 ezer forintig, akárhonnan származik a nyugdíjas jövedelme, nem kell adót fizetni. A kormány a másik megoldást támogatja, amely szerint a nyugdíj és a kiegészítő jövedelem összevonása alapján meg ál lapított adót olyan arányban kell a nyugdíjasnak fizetnie, amilyen részarányt képvisel az összes szító jövedelem. Így elkerülhető, hogy egy határon túl hirtelen, viszonylag magas elvonással, egyszer csak megjelenik az adó. A másik alternatív javaslat a lakáscélú megtakarításokra vonatkozik. Vagy évi 24 ezer, vagy 36 ezer forint megtakarítás után vehető igénybe az a kedvezmény, amely szerint a megtakarítás húsz százalékával, tehát 4800 vagy 7200 forinttal csökkenthető az adó ösz- szege. A nagyobb kedvezményhez a 90 ezer forint és 240 ezer forint közötti sávokban, magasabb adó (Munkatársunk telefon- jelentése) Tegnapi tudósításomban, a lapzárta miatt nem volt módom beszámolni arról, hogy milyen nagy hatást váltott ki a képviselőkből Grósz Károly miniszterelnök csütörtök esti válaszadása. amely a kormány munkaprogramjának parlamenti vitáját zárta le. A televízió jóvoltából az érdeklődők láthatták, hogy az ülésteremben viharos taps fogadta a miniszterelnök nyílt, őszinte beszédét, előremutató szavait. Ezt követően képviselőink — a fárasztó nap ellenére — még hosszabb ideig beszélgettek a miniszterelnök lelkesítő szavairól, határozottságáról, célratörő és következetes fellépéséről, amellyel kivétel nélkül tűzbe hozott valamennyi honatyát. A mostani ülésszak előtt gyakran hallottunk az ellen- szavazatokról. Arról, hogy nem fogadják el — legalábbis egyhangúlag — a munkaprogramot. Ennek ellentmond, hogy mindenki igennel szavazott. Ennek a kulcsát abban a pezsgő vininttal tervezzük növelni. jövedelmén belül a kiegéOrszággyűlési tudósítások a televízió és a rádió szombati műsorában A televízió szombaton összefoglalót“ ad Grósz Károly miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatójáról. Ezért az I. műsor az alábbiak szerint módosul: I. műsor: 17.45-ig változatlan, 17.45* Az Országházból jelentjük — tudósítás a Parlament őszi ülésszakáról. 18.30-tól 20.05-ig változatlan, 20.05 Nemzetközi sajtóértekezlet az Országgyűlés őszi ülésszakáról — összefoglaló Grósz Károly miniszterelnöknek a kül- és belföldi újságírók számára tartott tájékoztatójáról. 20.45 A konferanszié — Komlós Jánosra emlékezünk. 22.05 Zenélő filmkockák — Mindhalálig zene. 0.05 Műsorzárás. II. műsor: 18.45-ig változatlan. 18.45 Mutató — gazdasági szemle — látogatás az őszi BNV-n. 19.30-tól ^változatlan. Szombaton a ‘Kossuth rádió a Déli krónikában, a 16 ójra-i kjor kezdődő-168 óra című műsorban és a 18.30 órakor kezdődő Esti magazinban sugároz hangképes tudósítást az Országgyűlés őszi ülésszakának eseményeiről. Grósz Károly sajtókonferenciája A kormány munkaprogramja. amelyet az Ország- gyűlés elfogadott, két tartópillérre épül: a szocialista demokráciára és a nemzeti egységre. Ez két olyan tartóoszlop, amely reformpolitikánk új szakaszának, kibontakozásunknak a jelszava is lehet — hangsúlyozta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke péntek délután, a Parlamentben tartott nemzetközi sajtókonferenciáján. Az értekezletet Bányász Rezső államtitkár, a kormány szóvivője vezette. A miniszter- elnök bevezető nyilatkozatát követően, a hazai és külföldi sajtó nagy számban megjelent képviselőinek érdeklődését kielégítve, összesen 27 kérdésre válaszolt. A Minisztertanács elnökéhez számos, a kormányprogramhoz közvetlenül kapcsolódó kérdést intéztek. A Die Presse tudósítója arról érdeklődött, hogy a megoldásra váró problémák közül melyeket ítéli a leglényegesebbeknek: — A legfontosabbnak ma azt tartom, hogy a nemzet visszanyerje magabiztosságát, azt a hitét, hogy felülkerekedik a felhalmozódott gondokon. Ezzel megteszi a legfontosabb lépést ahhoz, hogy a nagyon szigorú programban megfogalmazott célokat kemény, következetes munkával valóra váltsa. tában kereshetjük, amely, a mostani fórumot jellemzi. A képviselők őszintén fogalmazzák meg véleményüket, s így például nem hallgatták el aggályaikat a kormány munkaprogramjának végrehajtásával kapcso. latban sem. Sokan a megvalósítás garanciáit nem látták biztosítottnak, 3e kételyeikre megnyugtató választ kaptak Grósz Károly- tól, akinek szavaiból kicsengett az az elszántság, amellyel a kormány kívánja megvalósítani az áldozatokat is követelő, de mindenképpen kedvezőhb kilátásokkal kecsegtető munka- programot. — Egy kicsit szorongva készültem erre az ülésszakra — mondta pénteken reggel Dábos Józsefné. — Hiszen az ország jövőjéről, az emberek életéről döntünk. A kormány elnöke expozéjában történelmi sorsfordulónak nevezte ezt az ülésszakot. Valóban az, át- érzem ennek a súlyát, de optimista vagyok a jövőt illetően. Garanciát látok arra, hogy a képviselők által tett javaslatokat a kormány hasznosítja az elkövetkezőkben, helyzetünk javítása érdekében. Az egyik szünetben Csongrádi Csabával egy kávé mellett beszélgettünk az eddig hallottakról'. A Gobelin-teremben, ahol az újságírók főhadiszállását rendezték be. — Választóim elismerik a változás szükségességét — vélekedett Csongrádi Csaba. — Az adóról az a véleményük, hogy fontos, mert az előrelépést szolgálja. Viszont számítanak arra. hogy érvényesül majd az egyenlő közteherviselés elve. Azt is hangsúlyozzák, hogy a személyi jövedelem- adóból később legyen családi jövedelemadó, amely elősegítheti, hogy a több gyér. meket vállaló családok kedvezőbb elbírálásban részesüljenek, mint a gyermektelenek. Sokakat foglalkoztat a láthatatlan jövedelmek kérdése is. Az egyik miniszterelnök-helyettestől tudom, hogy ha ezeknek a 20 százalékát felderítenénk, három áremeléstől is megmenthetnénk a lakosságot. Az a félelem, hogy ezek előtt az emberek előtt továbbra sem lesz teljesen bezárva a kiskapu. Egyetértek azzal is, hogy bizonyos tevékenységi körök szükségességét felül kell vizsgálni a munkahelyeken, s ha úgy adódik, a fölösleges munkaköröket meg kell szüntetni. Ilyen feladat, úgy érzem, munkahelyemen, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál is vár ránk. A felszólalások közül nagyon sok aratott tetszést, s akadt nem egy, amely vitára sarkallt, ilyennek bizonyult Boldizsár Iván beszéde is, amelyben az írók — a tervezettnél — kedvezőbb elbírálását kérte. Képviselőink véleménye, hogy az értéket létrehozókat külön kellene kezelni a kevésbé értékes, de szerzőjének rendkívül nagy hasznot hozó fércművektől. Boldizsár Ivánnak azzal a kijelentésével azonban senki sem vitatkozott, hogy az adózásról szóló kiadványokat közérthetőbb nyelven kell megfogalmazni és megfelelően meg kell magyaráznunk az új fogalmakat. — Megkérdeztem több képviselőtársamat és újságírókat. hogy mi a különbség a nulla adókulcs és az adó- mentesség között — jegyezte meg Boldizsár Iyán. — Egyikük sem tudott választ adni. A szakemberek is; azt mondták, tessék utána nézni. Fotósok serege vette körül a Parlament folyosóján beszélgető Kádár Jánost, az MSZMP főtitkárát, Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát és Boldizsár Ivánt. Egy másik helyen Nyers Rezső, a MTA Közgazdasági Intézetének tudományos munkatársa válaszolt kérdéseikre. — A népgazdasági tervezésnél, a felkészítésnél az eddiginél nagyobb körültekintésre, helyzetünk komplexebb elemzésére lesz szükség az elkövetkezőkben — mondta többek között. — Figyelembe kell vennünk a rvilág gazdaságának törvényszerűségeit, s a KGgT keretében való lehetőségeinket. Ha a helyzet úgy kívánja, e téren nagyobb rugalmasság szükséges. Ugyancsak egy érdekes epizód szemtanúja lehettem az egyik szünetben, amikor is Barta Alajos néhány baráti szót váltott Ondrej Durejjel. Csehszlovákia budapesti nagykövetével, aki nemrégiben megyénkben járt, s tárgyalt a megyei pártbizottság első titkárával. Természetesen a figyelem mindig az ülésteremben elhangzottakra irányult. Most pedig a legfőbb téma az adóreform. — Az előkészítés során a legnagyobb érdeklődés a személyi jövedelemadó törvénytervezetét kísérte — mondta Nagy Endréné. — Nem kis gondot jelentett, hogy az emberek nem kaptak'olyan széles körű felvilágosítást, amely alapján megfelelően megítélhették volna, hogy személy szerint egy-egy embert miként érint ez az új adó. Ügy érzem, jogos az az igény, hogy az adók bevezetését kísérje megfelelő szociálpolitikai intézkedés. Egy oljjan, amely segít abban, hogy a rászoruló rétegek életszínvonala ne romoljon! Amikor ezeket a sorokat írom, Kovács András, megyénk képviselője még nem Kapott szót. A tervek szerint — ha az idő engedi — a kora esti órákban mondhatja el gondolatait az adóreformról. Amikor ezeket a sórokat írom még tart a törvényjavaslat vitája. A tervek szerint Kovács András, megyénk országgyűlési képviselője ma délelőtt mondja el gondolatait az adóreformról. Homa János
