Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 220. szám ARA: 1987. szeptember 18., péntek 1,80 FORINT FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ ŐSZI ÜLÉSSZAK Hz Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját Napirenden ma: az adózásról szóló törvényjavaslat Csütörtökön délelőtt, a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára, és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: va­lamennyi képviselő megkapta a jogi, igaz­gatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét. Az ebben szereplő — az általános forgalmi adóról és a magán­személyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslatok tárgyában benyújtott — In­dítványokkal a javaslatot tevő képviselők, a bizottság és a kormány egyetértenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indít­ványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezenkívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyújtott javaslatot a Parlament meg­tárgyalja. Ezután a kormány munka­program-tervezete feletti vi­tában Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. A mezőgazdaság munka- programja — amely szerve­sen kapcsolódik a kormá­nyéhoz — az ágazat ered­ményeire épül. — Törekvéseinkből kitű­nik. hogy ez a program a minőség programja. A mező- gazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. A tömeg- termelés mellett egyre in­kább arra törekszünk, hogy földjeinkről minél nagyobb értéket takarítsunk be. Adottságainkat és piaci le­hetőségeinket kihasználva növeljük a jó minőségű ve­tőmagvak exportját, a hús­kivitel mellett fokozzuk a nagy értékű tenyészállatok eladását. Kiemelkedő prog­ramunk a hazai fehérje- takarmány termelésének és feldolgozásának megteremté­se. az import csökkentése. Tovább növeljük exportké­pes. úgynevezett kis cikkek előállítását. Az állattenyész­tésben, de különösen a hús­termelésben igen jelentős mi­nőségi változást kívánunk megvalósítani. Az élelmiszerprogramban is el kell érni új termékek, új gyártási módok bevezetésé­vel, a választék, a csomago­lás korszerűsítésével a szer­kezetváltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és a kistermelés­re is. A kistermelés válto­zatlanul a nagyüzem integ­ráns része. Olyan sikeres ötvözete a két szektor kö­zötti munkamegosztásnak, amelyre másutt nincsen pél­da. A háztáji gazdaság ter­melése ma már megközelí­ti az évi százmilliárd forin­tot, a lakosság csaknem fe­le érdekelt benne, a falun élő munkások mellékjöve­delmének többsége is ebből származik. A közgazdasági környezet hatását értékelve a minisz­ter kiemelte, hogy az új adó­rendszer segíti a valós ér­tékítélet kialakítását. A fő cél a jövedelemtermelő ké­pesség fokozása, s miköz­ben az adó- és árreform ál­talános céljai a mezőgazda­ságban is érvényesülnek majd. figyelembe veszik az ágazat sajátosságait. Az ag­rárolló nyitását szeretnék megállítani, az értékarányos árak. kialakítása mellett az is cél, hogy biztosítható le­gyen az árak „együttmoz­gása”. A jövőben a termelői árakban elsősorban a minő­séget fizetjük meg — hang­súlyozta Váncsa Jenő. majd a személyi jövedelemadóról is szólt. — A személyi jövedelem- adóban elismerjük a háztá­ji termelés sajátos helyzetét. Ez nem valamiféle megkü­lönböztetett kedvezmény, csupán a kistermelésben lé­vő anyagi befektetések, a termelési és piaci kockázat és a szabadidőben végzett fokozott munka elismerése. Erősíti azt a bizalmat, amely a kistermelők széles táborá­ban hosszú ideje megvan az agrárpolitika iránt, Váncsa Jenő azzal zárta beszédét: a párt ma is irányt mutató agrárpolitikája, a sok százezer téesztag, háztá­ji gazda, állami gazdasági és élelmiszeripari dolgozó al­kotóereje biztosíték arra, hogy az ágazat dolgozói vég­rehajtják a megújhodásból, a kormány munkaprogram­jából rájuk háruló felada­tokat. Váncsa Jenő, mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter hozzászólását köve­tően kapott szót dr. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemp- íén), Hellner Károly (Buda­pest), Lakatos László (Győr- Sopron), Szarvas Andrásné (Békés). Solymosi József (Tolna), Szirtesné dr. Tom- sits Erika (Budapest), Sza­bó Tamás (Fejér), Devcsics Miklós (Nógrád), Bíró Mik­lós (Szabolcs-Szatmár), Les- tárné dr. Varga Mária (Bu­dapest), Tollár József (Zala), Antal Ferenc (Veszprém), Kulcsár Sándor (Komárom). Az országgyűlési napirend vitájában ezt követően kért és kapott szót az egri kép­viselőnk egyike, Kócza Im­re. gal ítélhető meg, de annak érdekében. hogy a célkitű­zés megvalósulhasson, to­vább kell fejleszteni, meg­alapozottabbá kell tenni a népgazdasági tervezés rend­szerét. Hangsúlyozta továb­bá, hogy az állampolgárok és az állami vezetés közötti bizalomépítést szolgálná a megbízható és társadalmilag jól kontrollálható informá­ció biztosítása, a fogyasztói árszínvonal, 'a reálbér és reáljövedelem alakulásáról és minden olyan kérdésről, amely helyzetünk változá­sával alapvetően összefügg. A beszéd következő ré­szében a bérek ösztönző szerepéről szólt Kócza Imre. Hangsúlyozta ennek fontos­ságát, s hogy erre a lehet­séges legkorábbi időben sort kell keríteni, mert a tervezett intézkedésekből származó terhek nagyobbik része leginkább a bérből, fizetésből élők körét érin­tik. s e nagy többség haté­kony munkáján múlik a kormányprogram sikere. Ehhez pedig a megfelelő közérzetre és ösztönzésre is szükség van. — Sajnálatos ugyanak­kor — mondta —, hogy á megismert tervezet szerint az átmenet évére az ipar területére központi bértö­meg- és átlagbér-szabályo­zás kerül bevezetésre, ami jelentős visszalépés. Nem­csak azért, mert a bérnöve­lési lehetőség központilag kerül meghatározásra, ha­nem elsősorban azért, mert mindezt egységes mérték­ben. a gazdálkodás haté­konyságának alakulásától, a j övedelem termelő-képesség - tői függetlenül rögzítik. Differenciálni lehetné pél­dául két év eszköz-, illetve vagyonarányos nyeresége, vagy jövedelmezőségi muta­tója alapján. A tervező- munka keretében végzett számításokkal pedig biztosí­tani lehet, hogy a gazdaság szocialista szektorának bér- fejlesztési mértéke összessé­(Folytatás a 2. oldalon) Ezt követően Kócza Imre országgyűlési képviselőnk felszólalása következett. Elöljárójában elmondta, az ismert gondok egyre sür­getőbben fogalmazzák meg azt az igényt, hogy határo­zott, megalkuvás nélküli in­tézkedések történjenek hely­zetünk rendezésére. A meg­ismert kormányprogramból ez az akarat érződik, s épp ezért támogatni kell a sta­bilizációt, a kibontakozást. Majd így folytatta: — A jelenlegi program­ban elhatározott intézkedések az eddigiektől! több, s je­lenleg még nem is egészen érzékelhető nagyságú fe­szültségeket fognak létre­hozni, a sikeres megvalósí­tás épp ezért nem engedi meg azt. hogy a feladatok végrehajtásakor megtűrjük a következetlenséget. El kell kerülni, hogy a múlt hibái visszatérjenek és a kibontakozás sikerét veszé­lyeztessék. Egyértelmű, hogy a sikeres megvalósítás azon múlik, mennyiben sikerül összehangolnunk a program cél- és eszközrendszerét. Másrészt a bizalom mielőbbi helyreállítása a stabilizáció, valamint a sikeres kibonta­kozás fontos előfeltétele. (Fótó: Perl Márton) Kitért a Finomszerelvény- gyár vezérigazgatója arra is, hogy a gazdálkodás fel­tételrendszerének reális körvonalazása, rendkívül nehéz feladat és csak bizo­nyos mértékű pontatlanság­Sevardnadze és Shultz a tárgyalóasztalnál A tervezettnél sokkal tovább tartott Eduard Sevardnadze és George Shultz csütörtöki utolsó tanácskozása. Bár erede­tileg a megbeszélést közép-európai idő szerint 18.00 óráig kí­vánták befejezni, 20.00 órakor még nem volt jelel a zárás­nak. Ennek megfelelően Shultz külügyminiszter elhajlasztotta sajtókonferenciáját, amelyen az eredményeket kívánta is­mertetni. Ugyancsak elhalasztották Eduard Sevardnadze ter­vezett sajtókonferenciáját is. Eduard Sevardnadze és George Shultz a tárgyalóasztalnál (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Heves és Füzesabony körzetében járt a csuvas pártdelegáció Az SZKP Csuvas Terüle­ti Bizottságának titkára, Leonyid Jakovlev Tyangov vezette delegáció csütörtö­kön a megye déli részét ke­reste fel. Hevesen a városi pártbi­zottság székházában Juhász Lajos első titkár és dr. Oláh János, Heves Város Tanácsának vb-titkára kö­szöntötte a vendégeket, akiket tegnapi körútjukra elkísért Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkára. Rövid tájékoztatójában Juhász La­jos bemutatta a megye leg­fiatalabb városának törté­netét, külön megemlítve, hogy a II. világháború ide­jén a legendás Malinovszkij marsall ezen a településen állította fel parancsnoksá­gát, s egészen haláláig tar­totta a kapcsolatot az itt élőkkel. Említést tett továb­bá arról, hogy Heves és körzete elsősorban a mező- gazdasági termelésben ér el jelentős sikereket: a Rákó­czi Tsz évek óta az első há­rom szövetkezet között sze­repel az országban. A tar­talmas beszámolót követően Leonyid Tyangov meg is jegyezte: — Különösen az tetszik nekem, ahogy itt Hevesen őrzik a múlt hagyo­mányait, s bizakodóak a je­lenben, s a jövőt illetően... A hagyományok ápolásá­nak érzékletes példáját lát­hatták csuvas barátaink a Hevesi Háziipari és Nép- művészeti Szövetkezetben. Itt Báder Miklósné elnök és Pataki Miklósné művészeti vezető, népi iparművész mutatta be a műhelyeket, a termékeket. Joggal büszkél­kedtek azzal is, hogy az idén kiírt országos pályáza­ton az itt dolgozók első és harmadik díjat nyertek el, s a pályamunkák egyharmada elérte az alkotás-kategória- szintet. Ezután az augusztus 20- án átadott Hevesi Közép, fokú Oktatási Központba vezetett az útjuk. A nagy­szerű létesítményt L övei Gyula igazgató mutatta be, a küldöttség tagjai nagy figyelemmel hallgatták is­mertetőjét az ottani sajátos — az iskolatörténészek sze­rint is elismert — szerve­zeti formáról. Hisz az inté­zet egyszersmind gimnázi­um, szakközépiskola, szak­munkásképző, s még a fel­nőttek mezőgazdasági to­vábbképzését is itt végzik el. Kedves színfoltja volt az intézménybeli fogadás­nak, hogy Czakó Tímea IV b osztályos tanuló orosz nyel­ven köszöntötte a delegá­ciót. A tegnapi programban szerepelt még látogatás a besenyőtelki általános mű­velődési központban, itt An­tal Lajos, a füzesabonyi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, dr. Bácskai László, az in­tézmény igazgatója volt a házigazda. A nap záróese­ményeként Poroszlóra uta­zott a küldöttség, ahol a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben is­merkedhettek Tóth Mihály elnök segítségével a gazda­ság munkájával. Heves megyei látogató kőrútjuk mai napján Gyön­gyös és körzete lesz a csu­vas pártdelegáció vendéglá­tója. A csuvas pártdelegáció a Hevesi Háziipari Szövetkezet bemutatótermében a házigazdával, Báder Miklósnéval (Fotó: Szántó György) Kócza Imre hozzászólása

Next

/
Oldalképek
Tartalom