Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-17 / 219. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. szeptember 17., csütörtök 3. Kádár János beszél... (Folytatás a 2. oldalról) faival. Az átrendeződéssel együtt járó feszültségek enyhítésére külön intézkedéseket tervezünk. Az elhelyezkedésben, s foglalkoztatásban várható nehézségek ellenére a kormány garantálja a szociális biztonságot. A kiegyensúlyozottabb szociális viszonyok érdekében tervbe vettük a szociálpolitika megújítását. Ennek keretében a központi és helyi eszközöket elsősorban a fiatalok, a gyermekes családok. az időskorúak, a hátrányos helyzetűek ellátására összpontosítjuk. Ilyen szellemben terjesztjük az Országgyűlés elé 1988-ban a nyugdíjrendszer módosítását. Család- és népesedéspolitikai céljainkkal összhangban gondoskodunk az ezt szolgáló eszközrendszer fokozatos kiépítéséről, korszerűsítéséről. A következő három éviben a lakásépítést, -felújítást és a minőségi cseréket is számítva mintegy 550—600 ezer család lakás- helyzete változik kedvezően. Ehhez új lakásgazdálkodási rendszert kell kidolgoznunk, igazságosabb támogatási rendszer kialakításával kell segítenünk az otthonteremtés feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tisztában van azzal, hagy csak akkor szerezheti meg a programhoz nélkülözhetetlen társadalmi támogatást, ha érezhetően megnő a társadalmi ellenőrzés. ha az állampolgárok képviselőik útján és közvetlenül is felelősen szólhatnak bele a gazdasági célok és eszközök kijelölésébe. A nehezedő gazdasági körülmények nemcsak az állampolgári, hanem a hivatali fegyelmet is lazítják, kedveznek a korrupciónak, a pozícióval, a „gazdasági hatalommal” való visszaélésKÁDÁR JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Ismerve a Minisztertanács munkaprogramját — és meghallgatva most Grósz Károly miniszterelnök elvtársat — az a meggyőződésem, hogy a helyzetelemzés pontos, a fő tennivalók megjelölése helyes. A kormány 1990-ig szóló munkaprogramja jól kapcsolódik a párt július 2-i, gazdasági-társadalmi kibontakozási programjához. Ezért elfogadom és a Központi Bizottság nevében is elfogadásra ajánlom. _____ H angsúlyozni szeretném, hogy én — és gondolom, hogy velem együtt mindazok, akik figyelemmel kísérték — nagyra értékelem azt a nagyszabású, dinamikus és alapos előkészítő munkát, amelyet ja kormány a program kidolgozása során végzett, azt a széles körű konzultációt, amelyet a társadalom legkülönbözőbb területeinek felelőseivel folytatott. Meggyőződésem, hogy a munkaprogram bizalmat és támogatást érdemel! Hadd emlékeztessek arra, hogy sok évvel ezelőtt, az akkor új párt- és kormány- vezetés nevében én is szóltam itt az Országgyűléshez. Akkor azt mondtam: azok az emberek^ akik a vezetés felelősségét' magukra vették, nem hatalmaskodni, nem uralkodni, hanem szolgálni akarnak — szolgálni a szocializmus ügyét, a nép érdekeit! Kiemeltem: ha az ország ügyeiről szólunk, a mi feladatunk nem az, hogy szépeket mondjunk, hanem az, hogy a valóságról szóljunk és igazat mondjunk. Ha önök végiggondolják a pártnak a gazdasági-társadalmi kibontakozásról szóló július 2-i állásfoglalását, a Miniszter- tanács itt beterjesztett munkaprogramját, s a miniszterelnök ehhez kapcsolódó szavait, azt hiszem bátran mondhatják, hogy az ország vezetése ma is nyíltan beszél a valóságról, az igazat nek. A kormány a gazdasági okok lehetőség szerinti megszüntetése mellett, minden rendelkezésre álló eszközzel fel akarja venni a harcot a negatív társadalmi tendenciák ellen. Céljainkból következik, hogy magát az államot is olcsóbban kell működtetnünk. Nagyon fontos természetesen, hogy az állami költségvetés kiadásainak csökkentésére irányuló tö- írekvéseink során, ne kergessünk illúziókat és ne kövessünk el hibákat. J Álláspontunk szerint, az állami szerveknél kisebb létszámú, de képzettebb, jobban megfizetett apparátusra van szükség. Ezt már régen hangoztatjuk, de érzékelhető eredményeket még alig mutathatunk fel. Ezért itt is fordulatra van szükség. Elhatározott szándékunk, hogy munkánkat az eddiginél jobban az Országgyűlés ellenőrzése alá helyezzük. Tisztelt Országgyűlés! A kormány munkaprogramjának végrehajtásálban bizakodva épít a nemzetközi viszonyok kedvező alakulására. Külpolitikánk alapelvei ismertek és változatlanok. Ezeket mind a párt XIII. kongresszusa, mind az 1985- ben itt elfogadott kormányprogram egyértelműen jelölte meg. A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikája a következő időkben is ezekre épül. Megelégedéssel és bizakodással vesszük tudomásul. hogy a Szovjetunió és más országok következetes politikájának eredményeként érezhetően javulnak a viláigbéke megőrzésének esélyei. Tisztelt Országgyűlési Képviselők! A kormánynak saját munkaprogramjáért magának mondja. Ebből nem engedhetünk, ezt meg kell tartanunk. Mai helyzetünk azonnali cselekvést, határozott lépéseket követel az ország vezetőitől, népünktől is. Milyen körülmények játszottak közre a mai helyzet kialakulásában? Az extenzív fejlődés tartalékai fokozatosan kimerültek és át kellett térnünk a szocialista építés intenzív szakaszára. Ez az átállás lassú. A másik tényező az 1974-ben bekövetkezett olajárrobbanás és annak számos következménye. Lényegesen megváltoztak Magyarország nemzetközi gazdasági körülményei, s nem igazodtunk ezekhez a gazdasági szerkezet megváltoztatásával, a termékváltással — legalábbis népgazdasági szinten nem. Mindez — Grósz elvtárs is utalt erre — felveti a felelősség kérdését. A mi pártunkban valóban kollektív vezetés van. A végrehajtásban az egyéni felelősség mellett létezik a testületek felelőssége is. Ha azt nézzük, hogy ki milyen régen van ezekben a testületekben, akkor valószínűleg nekem is jár egy jó rész ebből a felelősségből, hiszen elfogadtam, megszavaztam a terveket. A felelősség dolgában a legfontosabbnak azt tartom, hogy tanuljunk a hibákból, és vonjuk le a következtetéseket. A Minisztertanács munkaprogramja ezt meg is teszi. Melyek voltak a párt- és az állami vezetés hibái? Elsőként az, hogy a nemzetközi gazdasági környezet számunkra hátrányos változásait időlegesnek, átmenetinek tartottuk. Emellett bizonyos mértékig mi is magunkévá tettünk egy olyan téves nézetet, hogy a világgazdasági változások a szocialista országok gazdálkodására nem gyakorolnak jelentős befolyást. Jó pár éven át fenntartottunk egy közepes fejlődési ütemet, mind a terkell viselnie a felelősséget, s ezt nem is szándékozik másra áthárítani. Minthogy azonban a program az egész társadalmat érinti, senki — sem az állampolgárok. sem a társadalmi szervezetek, és különösen nem a gazdálkodó egységek — nem érezheti magát a kívülálló pozíciójában. A kormányban megvan az elhatározottság, hogy a helyzetünkből' adódó nehéz döntéseket is felvállalva, stabilizálja a gazdaságot és előkészítse a társadalmi megújulással, a politikai, állami mechanizmus reformjával is együtt járó kibontakozást. A kormány nem kívánja sem Önöktől, sem pedig a társadalomtól, hogy örüljenek a várható terheknek. Azt viszont kéri, hogy ha jóváhagyják ezt a programot, és azt Önökön keresztül a társadalom is elfogadja. a végrehajtás legyen közös ügyünk. A nemzeti érzés mélyen benne él minden tisztességes emberben. A más népek iránti tisztelet és megbecsülés is' akkor hiteles elsősorban, ha a hazánk és népünk szeretetére épül. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy amikor most honfitársainkat közös cselekvésre szólítjuk, érezzük át annak jelentőségét, hogy a haza sorsáról és jövőjéről van szó — mondotta Grósz Károly. A Minisztertanács elnökének expozéját követően megkezdődött a kormány munkaprogram-tervezetének vitája. Elsőként G&jdócsi István Bács-Kiskun megyei, majd Kürti László Borsod- Abaúj-Zemplén megyei képviselő kapott .szót. Ezt követően Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára emelkedett szólásra. melés, mind pedig az élet- színvonal emelkedését tekintve. Nem arról van szó, hogy valami esztelen tempót diktáltunk volna, de az ütem nem volt megalapozott. Szólok egy olyan természetű hibáról is, amely lényegében azóta végigkíséri a rendszerünket, mióta a szocialista fejlődés útjára léptünk. Előbb deklaráltuk a (Munkatársunk telefonjelentése) Sem a több ciklus óta tevékenykedő képviselők, sem a több évtizede tudósító új- 'ságírók nem emlékeznek olyan széles körű érdeklődésre országgyűlési ülésszak iránt, mint amilyen a mostani őszi ülésszak iránt megnyilvánult. Amikor Sarlós István, az Országgyűlés elnöke megnyitotta az ülésszakot, mindannyian megállapíthattuk, hogy az érdeklődés ngm csappant. A szokottnál is több vendég szorongott a karzatokon, az újságírók páholya pedig zsúfolásig megtelt. vívmányokat, rendeltük el a járandóságokat, juttatásokat — beleértve az ingyenes közoktatást, az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátást. és sok minden mást —, minthogy megteremtettük volna az anyagi alapját. Ennek a vége az lett, hogy többet fogyasztottunk, osztottunk el különböző célokra, mint amennyit ténylegesen megtermeltünk. Nem lehet ezt a gyakorlatot tovább folytatni. Az említett hibák közül külön is foglalkoznék azzal, hogy nem tudtunk időben és megfelelően alkalmazkodni a nemzetközi gazdasági folyamatokhoz. Mi magunk nehezítettük meg helyzetünket a nemzetközi piacon azzal, hogy a szerkezetváltás és a termékváltás rendkívül lassú volt. Áruink leértékelődtek, és más okoknál fogva is sokszor nehezen, értékükön alul voltak eladhatók. Szeretném kiemelni a Központi Bizottság júliusi állásfoglalásának egy kulcsmondatát. amelyben — szerintem — benne van egész programunk lényege. A mi feladatunk — most csak magunkról beszélek, de ezt lehet szélesebben is értelmezni — a szocialista rendszer humánus alapelveit megtartva megteremteni a racionális, hatékony gazdálkodás feltételeit. Enélkül nem bontakozhatnak ki a szocializmus kétségtelen előnyei. Ami nagyon lényeges: feladatunk történelmileg új. és még nem találtuk meg végrehajtásának útját, módját. Meggyőződésem, hogy rátalálunk a helyes útra, a megfelelő módszerre, s a gazdasági életben szükséges változások a szocialista elvek betartása mellett, azok figyelembevételével mennek végbe. Megyénk képviselői közül többen hoztak vendégeket. Dobos Józsefné például Pa- tócs Lászlót, a gyöngyösi pártbizottság titkárát és dr. Tir Dezsőt, Gyöngyös tanácselnökét hívta meg. Csongrádi Csaba Bódi Bélát, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatóját és Rajki Sándornét, a GHV pártbizottságának titkárát hozta el vendégként. A megyénkbeliek közül hárman is jelezték. hogy fel kívánnak szólalni az ülésszakon. Kócza Imre és dr. Puskás Sándor a kormányprogram feletti vitában, míg Kovács András az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokhoz kapcsolódva fejti ki véleményét. Grósz Károly miniszter- elnök előterjesztését rövid szünet követte. Ezt az időt használták ki a honatyák. hogy régen látott ismerőseikkel, barátaikkal váltsanak néhány szót. Árvái Lászlóné, megyénk képviselője Bánffy Györggyel váltott szót A téma természetesen a kormány munkaprogramja, illetve az adóreform volt. Mi is erről kérdeztük megyénk néhány képviselőjét. — Szerintem nemcsak jó és lkonkrét ikormányprog- ram szükséges, \hanem ezzel párhuzamosan a társadalom tagjainak |az eddiginél jobb. felelősségteljesebb és hatékonyabb hozzáállása Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács 1990. végéig szóló munkaprogramja a Központi Bizottság által meghatározott feladat- csoportból a hangsúlyt az első, a stabilizációs szakaszra helyezi. Ez nem lehet másképp, hiszen csak így teremthetjük meg a kibontakozás jobb feltételeit. A stabilizációs szakasz terhekkel jár. Áldozatokat is kíván, ahogy a dokumentum fogalmaz: a közületi és a lakossági fogyasztás átmeneti visszafogása, csökkentése elkerülhetetlen. Másképp az egyensúlyi helyzet nem teremthető meg. A másik elkerülhetetlen teendő, amelyet a kormány- program rögzít, a termelési eszközök és az élőmunka átcsoportosítása a versenyképesebb ágazatokba, vállalatokhoz. Ebből az is következik. hogy az ország gazdasági eszközeit felélő, alacsony hatásfokú termelést vissza kell fejleszteni, végső soron megszüntetni. Az élőmunka átcsoportosításáról csak annyit: nálunk az alkotmány rögzíti a munkához való jogot, s Magyarországon jelenleg teljes foglalkoztatás van. Ez a jövőben is így lesz. de a munkaerő jelenjős átcsoportosításával. Én sem kerülhetek meg egy olyan kérdést, amelyet — bár a stabilizációs szakaszhoz hozzátartozik — az Országgyűlés a következő napirendi pont keretében tárgyal majd. A kétfajta új adó tervezetét — különösen a személyi jövedelemadóét — már az előkészítés időszakában alaposan megvitatták. Ehhez annyit szeretnék hozzátenni: az általános forgalmi adónak az a fő funkciója, hogy a termeti mindennapi munkában — mondta Dobos Józsefné. — Mindenki tudja, hogy a saját területén milyen hiányosságok vannak. Aki pedig nincs ezzel tisztában, sürgősen mérje fel a helyzetét. Fel kell ismerni, hogy az egymásra mutogatásnak vége. Mindenkinek úgy kell dolgoznia, hogy az a közösség érdekeit, gazdaságunk továbblépését szolgálja. — A ,kormány által előterjesztett munkaprogrammal kapcsolatban sokakban megfogalmazódott, miért kerültünk ilyen nehéz helyzetbe — kapcsolódott a beszélgetésbe Zsidei Istvánné. — A válaszoni az, hogy erről mindannyian tehetünk. A felelősséget — mindenkinek a részvétel arányában — vállalnia kell. Egyébként megérett 'a ihelyzet a változásra, a bizonytalanság helyett a kedvezőtlen, a nehézségeket is magában hordozó bizonyosság a jobb. Visszatérően elhangzik, mit kellene másképp csinálni, milyen módszerek vezethetnek eredményre. Elsősorban a munkahelyeken kell többet, jobbat nyújtani. Sebők József i§ elmondta a véleményét: — Minden állampolgárnak be ikell látnia, hogy gazdaságunk talpraállításához változások iszükségesek. ,Ez pedig minden tekintetben szigorodással jár együtt. Megítélésem szerint, elsődlegesen nem az állampolgárokra és a vállalatokra lést ösztönözze, ne pedig a fogyasztást. Az előzetes viták tapasztalataiból is kitűnik, hogy az új adózás, különösen a személyi jövedelemadó nem aratott nagy tetszést a lakosság körében. Azt hiszem, ez természetes. De tudnunk kell: ha ez a két adójavaslat nem szerepelne most az Ország- gyűlés napirendjén, akkor legkésőbb a jövő év január elsejétől kezdve a közületi és lakossági fogyasztást erőteljesen korlátozni kellene. A két adó éppen azokat az elemeket építi be gazdálkodási rendszerünkbe, amelyek céljaink elérését segíthetik. Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevezetésének egyaránt az a célja, hogy ösztönözzük a hatékony termelést és a munkaerő ott dolgozzon, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezt nem lehet egyszerűen adminisztratív eszközökkel elérni, csak úgy, hogyha biztosítjuk: ahol hatékonyan dolgoznak és azt termelik, amire az országnak hazai fogyasztásra és exportra szüksége van, ott jobban is keressenek az emberek. Való igaz, manapság a legtöbbet a gazdaság dolgaival foglalkozunk. Hogy miért? Világosan meg kell érteni: mindennek ez az alapja! Bármely tennivalót veszünk sorra, azonnal felmerül megvalósításának anyagi fedezete. Amikor tehát gazdasági kérdéseket tárgyalunk, és azok jobb megoldására törekszünk, akkor ezt a közoktatás, a tudományos fejlődés, a kultúra érdekében is tesszük. Tisztelt Országgyűlés! Én bízom a jövőben. Pártunk, népi rendszerünk felelős kormányai már voltak ennél nehezebb helyzetekben. megoldottak nehezebb feladatokat is. Ezzel nem akarom csökkenteni mostani teendőink súlyát, de azt igenis mondom, hogy most több és nagyobb az erőnk, mint a korábbi nehéz helyzetekben volt. Nagyobb az erőnk azért is, mert népünk sokat tanult a történelmi tapasztalatokból, s politikailag érettebbé vált. Értékeli eddig elért, alapvető vívmányainkat, és ennek tudatában lát hozzá a mostani feladatok megoldásához — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János. Fodor László, Czoma László, Méhes iLajos, Szabó Imre, Pásztohy i András, Fekete János. Apró Antal. Tóth János, Kapolyi László felszólalása következett. Az Országgyűlés ma folytatja munkáját. háruló terheket kell fokozni, hanem az egyes nagyüzemeken belül ikell nagyclbb rendet és fegyelmet kialakítani. Magyarán: a munka terén kell rendet teremteni. Lényegesnek tartom iazt is, hogy minden helyen nagy körültekintéssel válasszák ki a vezetőket. Az elmondottakat egészítette ki Nagy Józsefné: — A miniszterelnök expozéját nyíltnak és őszintének tartom, különösen a munkaerkölcsről hallottakat erősíteném meg én is. Nagyon sok dolgozóból, hiányzik a megfelelő hozzáállás. — Fontos, hogy a megfelelő szociális biztonságot garantálja a kormány — vélekedett Nagy Endréné. — A szigorúbb, nehezebbé váló feltételek miatt, különösen i a nyugdíjasokat és a többgyermekeseket kell támogatni. Ha a most tervbe vett szociálpolitikai intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek, akkor a helyi tanácsoknak is !— az eddiginél jobban — kell segíteni ezeken az embereken. Amikor ezeket a sorokat diktálom, javában folyik a kormányprogram feletti vita. A jelek szerint ez ma reggel folytatódik és előreláthatólag a délutáni órákban ér véget, amikor is Grósz Károly válaszol a felvetésekre. Ezután pedig határozathozatal következik. Homa János A kormány munkaprogramja bizalmat és támogatást érdemel!
