Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-13 / 190. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 13., csütörtök 1EEI 1. Szerkezetváltás a határban Elképzelhető az önellátó falusi porta? Miért is ne. A ház körül elő lehet állítani mindazt, ami szükséges egy család ellátásához; zöldségből. gyümölcsből, sőt akár még gabonából is teremhet elegendő, s meghízhat a jószágokból is annyi, ameny- nyi a húsból kell. A teljes önellátás megvalósítható — de fölösleges. És drága is volna. Jobban jár a közösség, ha mindenki mást csinál, helyesebben, mindenki azt teszi, amihez a legjobban ért. Egy ország mezőgazdasága is akkor színvonalas, ha a termelők nem akarnak egyszerre mindennel foglalkozni; csak azokra a területekre lép mindenki, amelyen a legbiztosabban tud járni. Elméletben ez így is van. A gyakorlat viszont egyelőre más. Az üzemek legtöbbje nemcsak azzal foglalkozik, ami számára legtöbb anyagi hasznot hozza. Olyasmit is csinálniuk kell, ami szerényebb ' eredménnyel, sőt, nemegyszer veszteséggel is jár. Ennek, persze, sok-sok oka van. Az ország lakosságának színvonalas élelmiszer-ellátása rengeteg féle-fajta agrárterméket követel. A tsz-eknek gazdálkodniuk kell silány, gyenge terméssel fizető földeken is ... Meg kell termelpi a ípkés és szocialista exportra kínált árukat is, hiszen dollárra, rubelre egyformán nagy szüksége van a népgazdaságnak. A valutaszerzés azonban nem mindig nyereséges vállalkozás ... Meg aztán a termelőszövetkezetek nagy része amiatt kénytelen fenntartani különféle negyegyszer csak a ráfizetést növelő ágazatot, hogy munkát, fizetést tudjon adni a környékbelieknek ... Szóval, még messze van az az idilli állapot, amikor a mezőgazdasági üzemek — megszabadulván a kizárólag gazdasági szempontból fölöslegesnek ítélt tevékenységi köreiktől — csak az igazán jól jövedelmezőeket fogják megtartani. De — tűnjék ez ma bármily utó" pisztikusnak is — a jövőben ilyen irányú változásra kell törekedni. Tény, hogy a mezőgazdaság korábbi, imponáló ütemű fejlődése az utóbbi időszakban megtorpant; az1 elmúlt két esztendő bizony nem fog bekerülni az agrárvilág aranykönyvébe. Ennek okain mindenkinek érdemes elgondolkodnia... Vitathatatlan, hogy az elmúlt időszak gyengébb teljesítményeiért hibáztatható a kedvezőtlen időjárás, a négy-öt éve ismételten tetemes károkat okozó aszály. De nemcsak ez a gondok forrása.. És ezzel is szembe kell nézni. Az elmúlt esztendőkben az élelmiszercikkek alapanyagainak termelőinél — vagyis a tsz-ekben és állami gazdaságokban — lecsökkent az anyagi erő; akkor maradt nálunk .kevesebb pénz, amikor a hatékony termelés, a minőség, a versenyképesség, a tartalékok kihasználása került ennek az ágazatnak a zászlajára is. A termelés bővítéséhez, a fejlesztéshez, a piac követelményeihez való gyors alkalmazkodáshoz azonban nemcsak akarat kell, hanem guruló forintok is. Ma már nyilvánvaló, hogy . az elvonó jellegű szabályozórendszer túl sok erőt vett ki a gazdaságokból. De nemcsak a földeken gazdálkodókat sújtották a szűk esztendők. A feldolgozóipar sem jutott ahhoz a forráshoz, amely szükséges lett volna az ágazat korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez. Így jelenleg az élelmiszer- ipar termelési színvonala nem éri el a honi mezőgazdálkodás általános nívóját sem. és messze elmarad a fejlett országok hasonló iparágaitól is. Másképp: nagyon kevés olyan terméket tud produkálni, amely sikerrel lenne képes helytállni a piaci versenyben. Az elmúlt fél évtizedben azonban nemcsak azért mérséklődött tőkés értékesítésünk .bevétele, mert több árunk a világpiaci megmérettetéskor könnyűnek találtatott. Élelmiszer-gazdaságunknak nagy veszteséget okozott az is, hogy a legtöbb élelmiszer ára lezuhant. Számos szakember ma úgy tartja, hogy a növény- termesztésben, állattenyésztésben, feldolgozóiparban egyaránt a korábbi lendületes fejlődés visszaszerzéséhez a mostani termelési szerkezet némi megváltoztatására is szükség van. Kétségtelen,. hogy számos területen ez indokolt. Am hozzá kell tenni: a szerkezet- váltás nem jelenti azt, hogy holnap a határban már nem búzát, kukoricát vetünk. Jelentheti viszont a termeléspolitika korrekcióját. Például olyasmit, hogy a jövőben a gabonaterület ne növekedjen, ellenben nagyobb területen termeljenek a gazdaságok importot helyettesítő szóját, vagy viszonylag jól exportálható terméket adó olajos növényeket... Az agrárminisztériumban már dolgoznak egy úgynevezett „konszolidációs” programon is, amelynek — leegyszerűsítve — az a célja, hogy 1990-re pontosan fedjék egymást a tervek és a tények. Mondhatni ezt úgy is: néhány év múlva olyan feltételek legyenek, amelyek között üzem, népgazdaság, lakosság egyformán jól jár. Ennek eléréséhez nyilván sok mindennek változnia kell. Ebben a kulcsszó: o minőségi termelés. Ez pedig vonatkozik az alapanyag-termelőkre és az élelmiszer- iparra egyaránt. Ehhez kapcsolódó alapkövetelmény, hogy a kiváló minőséget preferáló pénzügyi és köz- gazdasági szabályozók — végre — időt állókká váljanak, lehessen azokra építeni, azok alapján jövőt tervezni. H. L. 1. Őszibarackszüret • • •• £ji you ffyoc* patán A Mátraalji Egyesült Termelőszövetkezet 40 hektáron termel kaj- s*i- éa őszibarackot. A szegedi kajsziból eddig a aagyrédei hűtőházba <0, a Zöldértnek ««tonnát szállítottak. A sár- gabarackszüret után, most az őszibarack szedése is megkezdődött. Ebből 25 vagonnyit terveznek ugyancsak a hűtőházi és a piaci eladásra. A Gagarin brigád feladata a válogatás * Lévai Lásslóné és Lévai Ká- rolyné Banka Adám segítségével kocsira rakja a termést (Fotó: Tóth Gizella) AZ IDEGENFORGALOM ÉS MEGYÉNK IV/4. Közös tennivalók Az idegenforgalmi vonzást jelentő rövid távú, kiemelkedő kulturális és sportrendezvények jó színvonalon való előkészítése, lebonyolítása, a programok értékesítése mellett gondosan ki kell munkálni az elkövetkezendő évek rendezvényeit. A teljesség Igénye nélkül néhány közös .tennivalóra utalok. Eger város megpályázta ez évben a „Szőlő és bor városa” címetj A program keretében tudományos rendezvénnyel, szakmai versenyek, borversenyek, idegenforgalmi, kereskedelmi programok, gasztronómiai rendezvények, a „Vlnum Agrlense Borlovagrend" rendezvényei, kulturális és művészeti események lesznek. Hagyományt szeretnénk teremteni azzal, hogy felelevenítjük a régi — XVIII—XIX. századi — egri szüreti szokásokat. Nagyobb figyelmet a propagandára Ki kell emelni, hogy az egri vár visszafoglalásának 300. évfordulójára július 8— 10. között megrendezett ünnepi várjáték maradandó emléket nyújtott nemcsak a helyi lakosságnak, hanem a városba érkező turistáknak is. Tovább kell lépnünk a rendezvényturizmus, a kongresszusok, tanácskozások számának növelése érdekében, az illetékes országos szervek megkeresésével. Szükséges egyes idegenforgalmi jellegű létesítmények működésének, kihasználtságának elemzése. értékelése. Például a mi- kófalvi folklórcentrum kialakítása, működtetése, az egri bormúzeum programjának kialakítása, nemzetközi érdeklődésre számot tartó kulturális rendezvények támogatási rendszerének kidolgozása. Az eddigieknél gyorsabb előrelépésre van szükség az üdülési szálláshelyeken tartózkodók részére a kulturális és sportrendezvények ajánlásában, annál is inkább, mivel ezek üzleti hasznosításában további tartalékok vannak. Idegenforgalmi rövidebb és hosszabb távra szóló célkitűzéseink megvalósításának fontos eszköze a propaganda. annak átgondolt és célszerű fejlesztése. Az elmúlt években a régió propagandájának színvonala több vonatkozásban kedvezően alakult, ez a megállapítás még akkor is igaz, ha lehetőségeinket ezen a területen csak részben hasznosítottuk. Az idegenforgalmi propaganda helyzetét, fejlesztési feladatait a közelmúltban tárgyalta a Mátra—Bükki Intézőbizottság. A testület néhány megállapítása, amely feladatként is felfogható: szinte évenként visszatérő probléma, hogy a megyében működő utazási irodák a közérdekű propagandát nem tekintik magukénak, s .ebből eredően csak kevés támogatást nyújtanak a jobban összehangoló propagandamunka végzéséhez. A prospektusok nem eléggé rétegorientáltak és kevés is van belőlük. A Mátra—Bükk üdülőterületen a propagandamunka jövőbeni, VII. ötéves teröi területi teendői és legfontosabb eszközei megfogalmazódtak, benne a reklámtevékenység koordinálása is. Újszerű feladatról van szó, amelynek sikeres teljesítésével a legközelebbi években a reklám jelentős javulása érhető el, ez pedig szükséges evidenciaként magával hozza a vendégforgalom növekedését. A Mátra—Bükk idegenforgalmi imázsnak tudatosításához rendszeresen segítségül kell hívni a tömegtájékoztatás országos és helyi szerveit. Fontos feladatunk a megye lakossága idegenforgalmi szemléletének formálása, alakítása. Ezzel a törekvésünkkel is szolgálni kell azt a fontos követelményt, hogy nem megtűrni, hanem fogadni kell a vendégeket. legyen az külföldi vagy belföldi turista. Középtávú célkitűzések Heves megye a belföldi idegenforgalom hagyományos fogadóterülete. Az országos prognózisnak megfelelően a turisztikai kereslet mérsékelt ütemben növekedni fog. A Mátra—Bükk üdülőterületen a belföldi turizmus az országos átlagnál ütemesebben nőhet, ha a hegyvidéki üdülőterület-jellegnek és a kedvező termálvízadottságoknak megfelelően az idegenforgalmi szolgáltatások bővítése, az olcsó kereskedelmi és üdülési szálláshelyek tervezett fejlesztése megvalósul. A tervidőszakban Heves megye idegenforgalmának új eleme lesz a Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet iránti kereslet viszonylag gyors bővülése. Az alapvetően regionális igények kielégítése mellett — a szabadvízi strandolás és a sporthorgászat feltételeinek megteremtésével — a tájegység vonzásköre tovább növekszik. Előrelépés várható az ifjúsági turizmusban, mindenekelőtt a kevésbé erőforrásigényes formák fokozott bekapcsolásával. A megye idegenforgalmában 1990-ig .tovább nő a nemzetközi turizmus súlya. A látogatottság döntő része az elkövetkezendő időszakban is a közeli szocialista országokból származik. A turisták számának növelése mellett cél a szolgáltatások nagyobb mérvű igénybevételéből adódóan a fajlagos költés emelése. a szervezett turizmus arányának növelése. Az idegenforgalmi szervezőközpontok komplex idegenforgalmi kínálatára alapozva továbbra is a nem szocialista országokból érkezők számának dinamikus növekedésével számolunk. Ennek feltétele a szolgáltatási színvonal növelése. a környezeti kultúra fokozása és a sajátos kínálati elemek erősítése (lovassport, kulturális és rendezvény-idegenforgalom, gasztronómiai. gyógyvízhasznosítás stb.) erősítése. A turizmus fejlesztésének irányait a megye idegenforgalmi adottságai határozzák meg. A gyógy- és üdülőhelyi adottságok a téli, vízi és egyéb sportfeltételek, a kulturális és egyéb vonzástényezők, az ifjúsági turizmus. A középtávú tervidőszakban egyes fejlesztési célok primátusát kell biztosítani. Az üdülőturizmus fejlesztése Javítani kell az egri strand működési feltételeit. A bővítéssel egy ütemben indokolt megoldani az 50 méteres sportuszoda rekonstrukcióját. A fürdő és környezete rendezését, rekonstrukcióját indokolja, hogy a területen 1988-ban befejeződik a SZOT-gyógyüdülő építése. Az egerszalóki termálvíz hasznosítása, a terület- előkészítés felgyorsítása, megfelelő vállalkozó bevonásával, a#fogadóbázis szakaszos kifejlesztése Eger tehermentesítését szolgálja. Bükkszék gyógyvízadottságainak fokozott hasznosítását a VII. ötéves tervidőszakban kezdődő fürdőbővítés és -rekonstrukció biztosítja. A kedvező adottságokból adódóan a téli sport fejlesztése a tervidőszak egyik súlyponti feladata. Elsősorban a tömegsport igényeit szolgáló létesítmények fejlesztése indokolt. Rendezni kell az üzemelő objektumok kezdésének kérdését is. A sípályák kialakítása, a kiszolgálólétesítmények fejlesztése központi forrás juttatásával biztosítható. A fejlesztés a meglévő adottságokra alapozható, ifjúsági táborokra, kollégiumokra. Emellett szükség van a Mátrában Sástón az ifjúsági turisztikai. sportolási igények kielégítésére képes kirándulóközpont fokozatos kiépítésére. Folytatódik o síkfőkú- ti kirándulóterület rekonstrukciója. Kiskörén ifjúsági táborhely létesítését tervezik. A megye idegenforgalmi területein a fejlődés elsődleges akadályozója a szennyvíztisztító-kapacitás és csatornahálózat elégtelensége. Az e területen jelentkező feszültségek enyhítése a középtávú terv egyik központi célkitűzése. Elsősorban a Felsö-Mátrában központi. megyei és egyéb pénzeszközök felhasználásával a szennyvíztisztító és a gázvezeték megépítése említhető. Érdemi intézkedések szükségesek a környezet- és tájvédelem egyéb területein is. A kereskedelmi szálláshelyi hálózat fejlesztésénél elsődleges szempont a meglévő egységek rekonstrukciója például az egri Park Szálló felújításának folytatása, a mátrafüredi Avar Szálló felújítása, az egri kemping komplettálása. Egerben a nemzetközi idegenforgalom igényeinek megfelelő színvonalú, kisebb kapacitású szálláshelyek létesítésének előkészítése folyamatos. A fejlesztési célok között szerepel Bükkszéken és Kiskörén kemping kialakítása. Megkezdődik az üdülőszövetkezeti szálláshelyek építése Egerben, Bükkszéken. További erőfeszítéseket kell tenni a Felső-Mátra kereskedelmi szálláshelyi problémájának megoldására. Szükségesnek tartjuk céljaink valóra váltása érdekében az idegenforgalmi területen érdekelt valamennyi szervezet anyagi eszközeinek koncentrálását. Eredményeink és problémáink reális hangsúlyozásával el kell járnunk azért, hogy központi támogatásból is kielégítő összeg jusson a két tájegység fejlesztésére. (Vége) Miskolczi László A barackszedők egyike, Felföldi Sándorné
