Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-12 / 189. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 12., szerda Művészek kezdeményezésére Hetvenöt éves majolikagyár A század elején, 1912-ben öt vásárhelyi képzőművész (Tornyai János, Endre Béla, festő-, Pásztor János, Kallós Ede, Rubletzky Géza szobrászművészek) egy műszaki és egy számviteli szakemberrel együtt megalapították a Művészek Majolika és Agyagipari Telepét. A jubileum alkalmából a gyár dokumentumokból és a háromnegyed század termékeinek válogatásából kiállítást rendezett a Tornyai János Múzeumban. A kiállítás jó alkalmat kínál arra, hogy áttekintést adjon a magyar művelődés és ipartörténetben egyedülálló alapítású üzem múltjáról és jelenéről. Már a Vásárhely határában letelepedett újkökori ősember is felfedezte, hogy kellő bőségben található a város határában agyag. A réz-, vas- és népvándorláskori népcsoportoktól egészen máig szinte mindig foglalkoztak az itt élők a kerámia készítésével. A török időkben elterjedt a mázas kerámia, amelyet az itt tevékenykedő, egyre növekvő számú fazekas is szívesen alkalmazott. A XIX. század közepén a legnagyobb fazekasközponttá fejlődött Vásárhely. Egyes források szerint 150, mások szerint 400, de mindenesetre több szá2 fazekas készített, díszített edényeket ebben a városban. A XIX. század második felében azonban, elsősorban a gyáripar versenye, az olcsóbbá vált porcelán, de mindenekelőtt a kőedény általános elterjedése, nehéz helyzetbe hozta a fazekasokat. Egyre fogyott a számuk. Ezt a veszélyt látva a népi kerámia gazdag formakincsének, értékeinek megmentésére alapították a már említett művészek az üzemet. Persze, nem nagyon értettek ők az üzemvezetéshez, ezért és bizonyos személyi okok miatt is elég hamar kiváltak a részvény- társaságból. Viszont kezdeAláírások az alapitóokmányon ményezésük életképességét bizonyítja, hogy az üzem ma is létezik, működik, sőt az utóbbi pár évtizedben fejlődött eredményesen működő, rugalmas, gazdasági egységgé. Az alapítás után Smurák József avatott műszaki irányításával húszán- harmincán dolgoztak a gyárban. Folytatták a fazekashagyományok ápolását, és a kor divatjának megfelelően szecessziós formanyelvű edényeket is készítettek. Ez utóbbiak nagy részét Endre Béla festőművész tervezte. Az első világháború után, de a 20-as évek végére az üzem helyzete már megszilárdult, egyre töb(b hazai és nemzetközi (Milano, Fiume, Barcelona, Athén, Párizs stb.) kiállításon arattak sikert a termékei. A két világháború között elsősorban Vértes Ágost vezetésével bővítették tevékenységi körüket: kályhacsempét kezdtek gyártani, és épületkerámiai feladatokat is vállaltak. A felszabadulás utáni első éveket tőkehiány, bizonytalanság. szétzilált gazdasági, üzemi állapotok jellemezték. Ilyen körülmények közt az 1950-ben bekövetkezett államosítás a megszilárdulást és a nyugodt fejlődést hozta. Ennek eredményeként az üzem technológiailag is fejlődött (korszerű kemencék), és dolgozói létszáma 200—250 körül állandósult. 1971-től az Alföldi Porcelángyár keretén belül működik a majolikagyár, a közöttük kialakult kapcsolat szerencsére kiegyensúlyozott. A gyár tevékenységi köre majolika díszmü, használati tárgy és samott díszkerámia előállítása. Ezen belül megőrizték a hagyományos kézi korongozást, az írókázást, vésést és karcolást a fazekashagyomány szerinti díszítő módokat. A gyár igen gazdaságosan termel, s a hódmezővásárhelyi kerámia kedvelt exportcikké lett. Az alapítókon kívül más művészek is kapcsolatba kerültek a majolikagyárral. Medgyessy Ferenc is több kerámiaszobrát, reliefjét (Kölyökszörny, Béka. Menekülők stb.) készítette el az üzemben. Szabó Iván szobrászművész elsősorban tálak. Csizmadia Zoltán festőművész pedig épületkerámiák kivitelezésénél működött együtt a gyárral. Közel fél évtizedig Fekete János és Végvári Gyula keramikusművészek biztosították az üzem termékeinek esztétikai színvonalát. Végvári Gyula nevéhez fűződik az országosan elterjedt henger formájú, samott virágváza tervezése. Kajári Gyula grafikusművész Szabó Sándor korongossal együttműködve népi alapokra épülő, korrx'iy színvilágú, dinamikus, nagy edónyéket alkotott. Gerle Margit és Fahrt Judit a modern kerámia területén fejlesztették a termelést. Takács Győző sokoldalúságát az egyszínmázas edények, a humorral átírt népi fogantatású tárgyak és a Szolnokon. Békésen, Jászberényben felrakott fali kerámiák mutatják. Szabó Mária tevékenységét az egyszerű étkezőkészlet és a finom virágmintás csempeegyüttesek fémjelzik. És nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az utóbbi negyedszázad eredményessége Fazekas Gábor vezetői tevékenységéhez kapcsolódik. Az elkövetkező években a vezetés tervezi a stúdiótermelés feltételeinek megteremtését és ezáltal a képző- és iparművészek számára ís kedvezőbb lehetőségek nyílnak az együttműködésre D. 1. Két m»i vásárhelyi edény KELECSÉNYI LÁSZLÓ Három groteszk (III/2.) A hosszú élet titka Ébredés után ne kapcsold be mindjárt a rádiót. Elég, ha a színes híreket és a sportot böngészed át az újságban. Ha teheted, gyalog menj I a munkahelyedre. Temérdek bosszúságtól kíméled meg magád. A városi levegőből ne szippants túl mélyen. Majd vasárnap, a zöldben pótold az i oxigénhiányt. Autót ne vegyél. Ha már j van, sürgősen add el. S ne % törd magad, hogy az érte < kapott pénzt elköltsd. Munkádat végezd jól és pontosan, de lelkesedést ne mutass, még ha érzel is, mert kollégáid bolondnak néznek, főnököd pedig kihagy a fizetésemelésből. Néha kövess el valami apróbb hibát, bocsánatos bűnt. nehogy feletteseid az évek múlásával alkalmasnak találjanak vezető beosztásra. A jövedelmed ne izgasson túlzottan. Annyi pénzed mindig lesz, amennyiből megélhetsz. Telket, nyaralót ne vegyél. őrizd meg a szabadságod, hogy mindig máshová mehess. Televíziód legyen otthon, nehogy látogatóid különcnek véljenek, de jobb, ha egyáltalán nem nézed. Ezért megteszi egy üzemképtelen készülék is. Ha telefonod van. ne sajnálj magadtól egy üzenetrögzítőt. Seregnyi kellemetlen hívástól óv meg ez a kis szerkezet. Esténként végighallgathatod az aznapi telefonok szövegét, és másnap visszahívod a fontosakat. Kerüld a méltatlan társaságot. Akkor is egyedül lehetsz, ha sokan vannak körülötted. Sok barátod ne legyen, de egy mindenképpen. Mindig legyen készenlétben feleveníthető női kapcsolatod, hogy a szexuális nyomorúság elkerüljön. De vigyázz: csak olyan barátnőt tűrj meg, aki nem követel többet, mint amennyit ad. Szenvedélyeid ne legyenek, csak szokásaid. Nyugodtan dohányozhatsz, hisz oly mindegy, hogy a passzív vagy az aktív füstnyelők közé tartozol. Ellenben cigarettát ne szívj, szivarozz vagy pipázz. Az sem baj, ha nagy néha felteszel egy kisebb ösz- szeget egy lóra. Vacsora után. lefekvés előtt nem árthat egy pohárka alkohol. Alaposan fontold meg, mielőtt este kimerészkednél 1 otthonról. Elalvás előtt kedves szer- I zőidet lapozgasd, s ne akarj 1 lépést tartani a legújabb iro- * dalmi divatokkal. Imádkozz ha akarsz, higgy, g amiben akarsz, de ne vedd túl komolyan a hitedet. Ekképpen elérheted az em- . béri kor legfelső határát. S akkor megkérdezheted magadtól, hogy voltaképpen miért is éltél. (Folytatjuk) Rekonstrukció az egri várban Az egri vár idén ünnepli visszavételének 300. évfordulóját. A szakemberek célja az, hogy a történelmi múltú megyeszékhely egyik legpatinásabb nevezetessége, eredetihez hasonló állapotban fogadja az idelátogatókat. A munkálatokban a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozóira nem kis feladat hárul. Eddig szerkezetében elkészült a Dobó-bástya és környéke, folyamatban van az északi várfalszakasz rekonstrukciója, s a nyugati támfal megerősítése, a sétány kialakítása, a délkeleti Fülesbástyánál, a Tömlöc-bástyá- nál a csapadékvíz-elvezetés megoldása. A Setétkapu feletti területet is rendezik, ahol a Gárdonyi-sír és környéke kap burkolatot. A tervek szerint év végére elkészül az ún. déli ágyúdomb. Dobó István a Dobó-bástyán munkálkodik Nyugati várfalsétány Tóth Ferenc és Papp László a - Dobó-bástyán dolgoznak (Fotó: Szabó Sándor) Belmondo-sorozat a tv-ben Jean Paul Belmondo filmjeiből mutat be válogatást a közeljövőben a televízió. A világhírű francia színészt — akinek nevét a hatvanas években kibontakozó új hullám rendezői tették ismertté — elsősorban fiatalkori szerepeiben láthatják a nézők. Az alkotásokat korábban nagy sikerrel vetítették a hazai filmszínházakban. A tíz héten át jelentkező sorozatot — szeptember 9- én — a Peter Brokk rendezte. 1960-ban forgatott Moderato Cantabile nyitja meg. A következő hetek műsorában helyet kap a művész főszereplésével, francia—olasz koprodukcióban, 1963-ban készült A riói kaland, az egy évvel később, francia—spanyol—olasz produkcióként forgatott Az aranycsempész, az 1965-ben. olasz—francia közreműködéssel született Egy kínai viszontagságai Kínában című film. Az utóbbi két évtizedet A nagy zsákmány, az Egy férfi, aki tetszik nekem. a Borsalino, A betörés. Az örökös és Az egy válás meglepetései című alkotás reprezentálja. A sorozatot szeptember 4-én egy rövidfilm vezeti be. amelyben levetítik Belmon- dónak a Magyar Televízió stábja számára adott nyilatkozatait is. A gyár épülete
