Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-11 / 188. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII évfolyam, 188. szám 1987. augusztus 11., kedd ARA: 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének ve­zetésével hétfőn az Ország­házban munkamegbeszélést tartottak a Parlament tiszt­ségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az értekezleten Grósz Ká­roly, a Minisztertanács el­nöke adott tájékoztatást a kormány gazdasági-társa­dalmi stabilizációs munka- programja tervezetének főbb elveiről, majd válaszolt az elhangzott kérdésekre. A tanácskozáson részt vett Marjai József, a kormány elnökhelyettese és Varga Pé­ter, az MSZMP KB Közigaz­gatási és Adminisztratívosz­tályának vezetője. A KÖTVÉNYEKTŐL A DIGITALIS KÖZPONTIG Mire felemelhetjük a telefonkagylót... Igaz a megállapítás: a távbeszélő­helyzet napjainkban a posta legkritiku­sabb szolgáltatása. Bizony még társadal­mi-gazdasági fejlődésünk gátja is, s az emberek közérzetét ugyancsak rontja a jelenlegi alacsony színvonal. A központok túlterheltek, a hálózat elavult, országosan csaknem a fele cserére szorul. Ma ha­zánkban 450 ezer az igénylők száma, kö­zülük sokan, 10—15 éve várnak telefonra. Nem véletlen, hogy megyénkben is gya­kori beszédtéma, s a hivatalos fórumok is mind többször foglalkoznak vele. Miként legutóbb Eger Város Tanácsának végre­hajtó bizottsága, amely megvitatta a He­ves Megyei Távközlési Üzem tájékoztató­jában elhangzottakat. Kötvényre várva Hosszú várakozás után Nyitás a hatvani ren delői ntézet ben Tisztelet Országos napilapunkban panaszolja az egyik leg­népszerűbb sportklub, a Ferencváros technikai ve­zetője: a Pusztai család nyár eleji tragédiája szín­helyén eddig már kétszer tettek ki emlékül Fradi- zászlót, és — mindkettőt ellopták! Szomorúsága — legyen FTC-szurkoló vagy más csapathoz hű a tettes — teljes egészében érthető. Valóban, az ember azt hinné, a kegyelet minden­ki számára a legszentebb érzés. Hogy mennyire nincs így, arra sajnos pél­dát kapunk az egri teme­tőkben gyakorlattá vált esetekből. Szinte nem telik el nap, hogy valaki ne bosszankodna. Amiatt, mert hozzátartozója sírjáról rendre elviszik a frissen vágott vagy vásárolt virá­gokat. Pedig — gondolhat­nánk — ez legalább akko­ra szentségtörés, mint hoz- zányúlkálni a tárgyakhoz templomban, múzeumok­ban ... A mások gondolkodása, érzelmei iránti tisztelet hiá­nyának persze, akadnak egészen elképesztő meg­nyilvánulásai is. Társalgás közben például egyre több­ször tapasztalhatjuk, hogy egymás szavába vágnak a beszélgetésben részt vevők, anélkül, hogy teljesen megismernék az éppen szó­ló véleményét. De ez sem­mi ahhoz képest, amiről nemrégiben hallottam: egy középkorú hölgyet azért kellett felelősségre vonni, mert szokásává vált, hogy vele szemben ülő munka­társa bizonyos leveleit egy­szerűen a saját táskájába csúsztatta, majd otthon csemegézett rajtuk. A megyeszékhelyen e nyáron sok szülő is há­borgott. Sérelmezték, hogy a népkertben kerékpározó gyermekeik ellen túl hatá­rozottan lépnek fel a rend őrei. Nemhogy csak meg­állítják a biciklijeiken su- hanókat, hanem a kis jár­művekről leszerelnek egyes tartozékokat. Például le­csavarják és eldobják a szelepeket. Ez a fajta in­tézkedés valóban nem he­lyénvaló. Mi több, tiszte­letlenség a gyerekkel., a szülő pénztárcájával szem­ben. Még akkor is, ha — merőben furcsa módon — semmilyen jogszabály nem áll a rendőrök rendelkezé­sére a tilos területen szá­guldozok megfékezésére. Merthogy a csemeték ott virgonckodnak leginkább, ahol nem szabad. Eger legszebb parkosított ré­szén ugyanis egyetlen sza­kaszt jelöltek ki a brin­gáknak: a patakkal pár­huzamosan, a gyalogsétány melletti utat. Másutt csak a levegőzni, bámészkodni vágyókat riogatják. S ez nemcsak szabálytalan, ha­nem ismét csak a kellő tisztelet hiányára vall. Márpedig mások megbe­csülése legalábbis az első indító erő kell, hogy le­gyen megújulásra való tö­rekvésünkben. Szalay Zoltán Központi szerep A megyeszékhely — a szakemberek nyelvén — gyűjtőgócközpont. Megha­tározója a megyei távbeszé­lő-fejlesztésnek, hogy a vá­rosban a megfelelő színvo­nalú és elegendő kapacitá­sú távhívóközpont legyen. Annál is inkább, mivel te­rületünk előfizetői ezen ke­resztül kapcsolódnak be az országos hálózatba. Ehhez 1978-ban nyolcezres cross­barközpontot létesítettek. Ám az hamarosan telítetté vált. A Magyar Posta 45 millió forintot folyósított a kapcsolástechnikai bővíté­sekre. így 1985 végén ezres konténert telepítettek, majd a múlt esztendő utolsó hó­napjára tovább bővült a helyi fő-, valamint a távhí­vóközpont. Ily módon si­került megteremteni az alap­vető feltételeket a tervezett egri góckörzet automatizá­lásához. Természetesen anyagi fe­dezetre is szükség volt ah­hoz, hogy jelentősen széle­síthessék a meglevő hálóza­tot. s újabb telefonállomá­sokat kapcsolhassanak be. Mindehhez költségként 75 millió forintot irányoztak elő. Szociális keret A megyeszékhelyen — hogy elsősorban az igénylők járuljanak hozzá az ugyan­csak megnövekedett felada­tok teljesítéséhez — 1985. november 18-án telefonköt­vényt bocsátottak ki: a la­kosságnak 25 ezer, a közüle- teknek 100 ezer forintosokat, hétszázalékos kamatra. É megoldással háromezer táv­beszélő'állomás felszerelését látták biztosítottnak. Az állampolgárok kezdeti bizalmatlanságát — főleg azt sérelmezték, hogy a kötvény- vásárlás az áthelyezési igé­nyekre is érvényes — sok­oldalú tájékoztatással és hatásosabb meggyőzéssel igyekeztek eloszlatni. Végül is 2736 lakos és 51 közület küldött jegyzési ívet, össze­sen 73,5 millió forint érték­ben. A városi tanács emel­lett 5,4 milliót adott a lakó­telepi hálózatok fejlesztésére. Jelenleg a kötvényhiány okoz feszültséget a városban. A várakozók nagy része idős, ibeteg, egyedül álló, akiknek a létbiztonságot je­lentené a telefon, ám nem tudtak élni a kötvényvásár­lás lehetőségével. Jogos te­hát a bírálatuk. A posta épp ezért úgynevezett szociális keretet hozott létre: százöt­ven arra rászorulónak. Már­ciusiban és áprilisban 28 ké­relmező lakásán szerelték fel a készüléket, társadalmi bizottság döntése alapján, s hamarosan sorra kerülnek a továbbiak is. A jegyzési akció eredmé­nyeként 1986. második fél évében a Csábokszári-lakó- telepen, illetve a megye- székhely keleti részén jutot­tak telefonhoz a kötvény- tulajdonosok. A tervezés ás a kivitelezés segítségére volt az is, hogy a tanács műszaki osztálya igyekezett minél gyorsabban elvégezni a területfelhasználással kap­csolatos teendőket. A távközlés jövője A Magyar Posta országo­san hosszú távú koncepciót dolgozott ki. A két legfon­tosabb elképzelés a távbeszé­lő-hálózat teljes automatizá­lása, valamint annak eléré­se. hogy 2000-ig a beszélőhe­lyek sűrűsége meghaladja a 30 százalékot. Egerben mindenekelőtt a már megkezdett munkák befejezésére törekednek. Bár a főközpont további bő­vítésére — mivel azt a gép­terem nem teszi lehetővé — nincs mód, az állomások száma növelhető: az ezred­fordulóra 20 ezer bekapcso­lása a cél. A VII. ötéves terv időszakában egyébként ha­zánkban megkezdik a digi­tális központok telepítését, s ebbe megyeszékhelyünk is bekapcsolódik a tervek sze­rint. A szakemberek véleménye az, hogy az említett — s az elkövetkező évekre terve­zett — fejlesztési programot a posta önerejéből nem ké­pes megvalósítani. Épp ezért várhatóan ismét idegen for­rások igénybe vételére lesz szükség a célkitűzések ma­radéktalan teljesítéséhez. A tervek szerint 1986-ban kellett volna elkészülnie Hat­vanban az új rendelőintézet­nek. de többszöri határidő­módosítás, s újabb és újabb sikertelen műszaki átadások után végül tegnap kezdőd­hetett meg benne a beteg- ellátás. Közben a költségek is növekedtek: a tervezett 56 helyett végül 73 millióba került az épület. Az új intézményről dr. Zeke Gábort, a hatvani kór­ház igazgató-főorvosát kér­deztük. Mint elmondta, a munkálatok már 1983-ban elkezdődtek, s nagyon vár­ta mindenki a nyitást, mi­vel a Grassalkovich-kastély- ban, illetve egy faépületben hosszú évek óta szűkösen és rossz körülmények között végezték a gyógyítást. Most, hét végén egy 17 munkahe­lyes, háromemeletes épületet vehettek birtokba, ahol hét­főn fogadták először a be­tegeket. Itt működik min­A világhírű cigarettagyár, a Philip Morris és az Egri Dohánygyár vezetői 1977- ben kezdték meg az együtt­működési szerződés előké­szítését. Rá egy évre írták alá azt a megállapodást, ami sze­rint Egerben a Philip Mor­tis licence alapján Marlbo­ro cigarettát gyártanak. Mint arról dr. Domán László, az egri gyár igazgatója beszá­molt. kapcsolatuk fejlődésé­re az az adat a legjellem­zőbb. ami szerint az első év­ben 50 millió szál Marlbo- rót gyártottak, míg tavaly már 650 millió került ki a különböző piacokra az egri gyárból. Az igazgató hang­súlyozta, hogy az ebből adó­dó gazdasági haszon mellett a vállalat műszaki, techni­kai fejlődése szempontjából is nagyon sokat jelentett az elmúlt tíz esztendő és jelent ma is. Persze, együttműkö­désük nem merül ki pusz­tán a Marlboro gyártásában. Az idők folyamán újabb licencszerződéseket írtak alá a Multifilter, az LM, a Bond Street gyártására. Olyan har­monikus viszony alakult ki a két cigarettagyártó kö­zött. amelynek eredménye­ként már évek óta megren­dezik a Marlboro nemzet­közi labdarúgótornát. Sőt, az idén ez a rendezvény kul­turális és sportfesztivállá nőtte ki magát. Ennek egyik rendezvénye­ként tartják számon azt a den szakorvos, illetve itt várják egy felnőtt- és egy gyermekkörzethez tartozó­kat. A berendezések közül a röntgent cserélték ki, az korszerű. A többi műszer régi. némileg el is avult. A környezet mindenképpen kellemesebb, a bútorzat is megfelelő. így Hatvan és vonzáskörzete lakóinak jobb egészségügyi ellátást tudnak itt biztosítani. A működé­si rend szinte teljesen meg­egyezik az eddigivel. Az igazgatófőorvos hozzá­fűzte még, hogy két épüle­tet terveztek, de elmaradt a másik építése, amelyben személyzeti öltözőt, sterili­zálót és hasonló kiszolgáló jellegű helyiségeket helyez­tek volna el. Ráadásul sze­rencsés lett volna, ha mind­ezt egy függőfolyosóval kö­tik össze a kórházzal. A folytatásra azonban egyelőre nem gondolhatnak. tegnap délutáni, az egri Park Szálló teraszán megrendezett összejövetelt is. ahol a Phi­lip Morris cég európai ve­zérkarát tájékoztatták az ed­digi eseményekről. Több, mint húszperces videofilm készült a labdarúgótornáról, a Dobó téri sakkszimultán­ról és a countrybemutató- ról. Az Egri Dohánygyár el­tökélt szándéka ugyanis — annak ellenére, hogy eddig erősen megoszlott az érdek­lődés —, hogy a jövőben jobb szervezőmunkával to­vábbfejlesszék a Marlboro kulturális és sportfesztivált. Ez a külföldi partner tá­mogatása nélkül elképzelhe­tetlen. Ahogy dr. Domán László fogalmazott: pénzben kifejezhetetlen segítséget kaptak ahhoz, hogy magas szintű programmal állhas­sanak az egriek és az idelá­togatók turisták elé. A tegnap délutáni fogadás­ra mindenkit meghívtak a Külkereskedelmi Miniszté­riumtól a Mezőgazdasági Mi­nisztériumon át a helyi ve­zetőkig, akiknek valamilyen köze van a Philip Morris és az Egri Dohánygyár, kap­csolatához. A háttérben nem kisebb esemény zajlik ugyan­is, mint a két gyár vezetői­nek tárgyalása az újabb öt­éves együttműködésről. En­nek aláírása az év vége fe­lé várható, aminek részletei­re, konkrétumaira akkor visszatérünk. Weinémer Pál az egri távbeszélőközpont crossbargépét ellenőrzi (Fotó: Szántó György) A Philip Morris és az Egri Dohánygyár kapcsolatának jubileuma 1 I Újabb ötéves szerződés készül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom