Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-25 / 199. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 25., kedd 5. Párizs, Párizs .,. legenda, egy kis valóság érkezik, akkor keressük őt az első emelet nyolcban. A kijelölt időpontban megérkeztünk, de a környéken legalább hat autó állt (H- felirattal), ami négyszer szorozva legalább huszonnégy magyar turistát jelent. Na, de inkább a találkozás. Elmesélem. Állunk vagy tízen az igazgató szobájában. — Tessék!? — mondja Gyarmati az első sorban állóknak. Azok egy kissé meglepődnek a fogadtatáson (nem így képzelték ...), és némi csend támad. — Ha eldöntötték, mit akarnak, akkor jöjjenek vissza — így a házigazda. (Vajon mit akarhat egy csoport magyar turista tőle, a Folies Bergére? Rejtély .. .) Valaki előadja, mit akarunk. Az igazgató föl sem néz, valami újságot olvas. Aztán flegmán odaveti: — Csak egy hét múlva tudok irvgyenjegyet adni, előbb lehetetlen ... A társaság akkor már Magyarországon lesz, így hát nem élvezhetjük a nagy honfiúi vendéglátást. A kasszában egyébként még rengeteg jegy volt. de ez most mellékes. Én meg is értem Monsieur Gyarmatit. Naponta 20—30 turista. Szerintem meg is bánta az öreg mester ezt a nagy invitálást, csakhogy az adott szó kötelez. Régebben, mikor még kevesebben juthattak el Párizsba, még ritkaság volt a magyar ember a Folies Bergére-ben, de most: az a rengeteg turista... Kellemetlen teher. Ügy,hogy szerintem mentsük fel a direktort ez alól a kellemetlenné vált kötelessége alól. Akit érdekel a revü, az már nyolcvan frankért (öt komolyabb szendvics ára) megnézheti a táncosnőket. Ezért az összegért egyébként akár ketten is végigjárhatják a Modern Művészetek Múzeumának összes kiállításait. Itt Picasso és Modigliani képei néznek vissza ránk. És legalább tiszták a viszonyok ... Havas András Egy kis A Concorde — háttérben ai Eiffel-torony Párizsról írni szinte lehetetlen. A világ fővárosának annyi arca van, hogy arról nagyon nehéz képet festeni. Az ember minimum Toulouse-Lautrec, vagy Re- noire legyen, ha valamit vissza akar adni a hangulatból. Ügyhogy én nem is próbálkozom a dologgal. Az olvasó inkább nézzen meg egy pár fotót, és hallgasson meg pár könnyű sztorit. Ennyit tehetünk — másfél ezer kilométer távlatából. A Champs-Elysee (részlet) Azt beszélik, július 14-én a nagy francia forradalom évfordulóján, este mindent lehet. Legalábbis Párizsban. A Bastille téren folyik a pezsgő: ismeretlen lányok csókolóznak ismeretlen fiúkkal. Tombol a jókedv, ilyesfélék. No hát, úti társaimmal együtt ezen az estén éjjel jártunk is ezen a téren. Pezsgő és csók nem volt, de kiabálás, szirénázás annál inkább. A légkör elég félelmetes: a járókelők petárdát dobálnak a lábunk elé viccből. Ezek a kis bombák egyébként elég nagyot szólnak. A franciákat azonban nem zavarja a robbanás, csak minket. A tréfás párizsi ifjak egyik vicce a következő: a metróba igyekvők elé (fölülről) az aluljáró lépcsőjére dobálják a petárdákat. Aki metróval akar utazni, az előtte kénytelen ugrabugrálni, táncot járni, amíg kikerüli az „aknákat”. Nem sokan jutnak át az akadályokon. Mi is inkább úgy döntünk, gyalogolunk egy megállónyit. A ■Champs-Elysee-nél örülünk a rendőröknek (van ilyen), már egyenruhások veszik körül az aluljárót. Szabad az út... A metró. Erről a közlekedési eszközről is sok legendát hallani. Olyanokat, hogy ez a hely a bűnözés melegágya: zűrös alakok, erőszakos cselekmények. Bizonyára így is van ez. Ám amikor ott jártunk, nem vettünk észre ilyesmit. Az állomásokon állandóan sugározza videoműsorát a televízió, a kocsikba pedig néha beszáll egy-egy gitáros vagy bábos, és öt-tíz percen át szórakoztatja a közönséget. Aztán körbejár a kalap, s potyognak az aprópénzek. A metrón egyébként első osztály is található. Igaz, 1982-ben Mitterrand elnök délután 5-től megszüntette a magasabb osztályt, mintegy demokratizálva a metrót. Az intézkedés azonban igen nagy felháborodást váltott ki a rendeletekhez nem szokott párizsiak körében. Egyszer véletlenül mi is az első osztályba ültünk be a másodosztály helyett. (Eltéveszteni elég könnyű a dolgot, hiszen a kocsik teljesen egyformák.) A csinos ellenőrnő udvariasan elmagyarázta mi a teendő, tehát, hogy szálljunk át a szomszéd kocsiba. A hölgy kedves volt és mosolygott. Tehette: mögötte (a biztonság kedvéért) ott állt két rendőr. Egyébként Párizsban sokféle rendőr van. Először is vannak a nők. Elegáns kalapban általában a tilosban parkoló autókat irkálják föl. Aztán a rohamrendőrök, akik különböző buszokban üldögélnek minden forgalmasabb utcában, és ha valami zűr adódik, pillanatok alatt négy-öt jármű érkezik a helyszínre. Olykor a járdán is áthaladva. Egy különös „csapatot” azonban nem sikerült azonosítani tevékenységi körük alapján (szerencsére). Ok (fejükön sötétkék csákó), kutyákkal róják az utcákat. Ez az alakulat azért is figyelemre méltó, mert tagjainak test- magassága 190 centi körül mozog. A bankok, postahivatalok előtt golyóálló mellényben, gépfegyverrel a kezükben álldogálnak a „legnehezebb” fiúk. Szemük állandóan a járókelőket figyeli. Az áruházakban — a tavalyi bombamerényietek után —, sajnos új szokás jött divatba. A bejáratnál két ember átnézi a vásárlók táskáit, s olykor meg is motozzák az általuk gyanúsnak hitt személyeket. A motozóknak és a vevőknek is egyformán kellemetlen a dolog. De hát; nincs mit tenni. A terrorizmusról egyébként sok szó esik Párizsban is. Mondják, nem is annyira a halálos áldozatok száma aggasztó (egy hét vége alatt a közlekedési balesetek sokkal több áldozatot szednek, mint a merényletekben meghaltak). Inkább az állandó félelem, a lélektani hatás. .. Gépfegyveres rendőr a Champs-Elyseé színes forgatagában. Különös, bizarr kép. Minden Párizsba tartó magyar turista ismeri a legendát. Monsieur Gyarmati, a híres Folies Bergére igazgatója minden magyart ingyen enged be a színházba. Sőt, néha még egy italra is meghívja szegény honfitársait. Bevallom: nem sok hely van Párizsban, ami nem érdekel különösebben, de a Folies Bergére köztük van. A tapasztalás azonban drága kincs — gondoltam —, megnézzük, mi az igazság ebből az egészből. Annál is inkább, mert Gyarmati úr nemrég a televízióban nagy lelkesedéssel erősítette meg a fentieket. Délután érkezünk a varietébe. A pénztárnál már tudták, ha magyar jön. hová irányítsák. A művészbejárónál elmondták, hogy az igazgató úr este fél 8-kor Arcképfestők a latin negyedben A keresztény művészet lexikona Az európai kultúrát — változó intenzitással ugyan, de közel kétezer éven keresztül szőtte át, határozta meg a kereszténység. A biblia történései, a vallási-ideológiai jelképek áthatották az európai népek irodalmát, képzőművészetét, sőt zenéjükben is igen komoly nyomokat hagytak. A művészeteken kívül azonban mindennapi gondolkodásunkban, hasonlatainkban és közmondásainkban is jelen van ennek az ideológiának a hatása. A korábbi évszázadokban az ehhez az ideológiához való közelkerülést a rendszeres iskolai oktatás jól szolgálta. A szocialista közoktatás ezt a korábbi rendszerességet nem biztosítja, éppen ezért az európai múlt évszázadai művészetének megértését, befogadását egyéb forrásból szerzett ismeretek teszik lehetővé. Ilyen fontos segítőtárs kiadására vállalkozott a Corvina Kiadó akkor, amikor közre bocsátotta a freibur- gi Heder Verlag kiadásában megjelent Lexikon Christlicher Kunst magyar fordításaként A keresztény művészet lexikonát. Külön elismerés illeti a kiadót azért, mert nem pusztán fordítást bocsátott közre, hanem a téma kitűnő hazai szakembereinek közreműködésével magyar vonatkozásokkal is kiegészítették a kötetet. Mint minden lexikonnak, ennek is alapvető előnye a könnyű kikereshetőség és ezen túl a tömörség, világosság is. Az eligazodást, a gondos és gazdagon kidolgozott címszóutalások segítik, vezetik tovább. Mindemellett azonban az utaló címszavak köre nem mondható teljesnek, mert a Lót- tal történtek e címszónál szerepelnek ugyan, de nem szerepel sem a Sodorna, sem a Gomorra címszó. Ugyanez a helyzet — csak véletlen- szerű kiragadással — a „bénák” címszónál. Itt szó esik ugyan Beteszda fürdőről, de ez — bár e néven a világ sok részén működik egészségügyi intézmény — nem kapott önálló címszót. Ezek azonban apróbb szépséghibák a lexikon rendkívül gazdag anyagához mérten, amellyel kapcsolatban külön ki kell emelni, hogy komoly hangsúlyt fektetett a Jutta Seibert vezetésével működő szerkesztőbizottság az eszköz-' a növény-, az állatszimbolikára egyaránt. Erre azért is érdemes külön utalnunk, mert a bibliai lexikonok általában Hétágú gyertyatartó Az Ószövetség jelképe Erények és bűnök A strassbourgi székesegyház kapujának szobrai nyomán a személyekre és a velük kapcsolatos történésekre épülnek. Külön és hangsúlyozottan kiemelkedő értéke a jól ti- pografált kötetnek a közel háromszáz egyszerű, lényegre koncentráló rajz, melyek jó részét a Schmid Mintakönyvből vették át. Bár a kötet a művészetet dolgozza fel, nem képzőművészet-centrikus, hanem inkább téma- és jelképközpontú. A szerkesztők joggal gondoltak arra, hogy a hivatkozott műveknek más képzőművészeti — jellegüknek megfelelően színes — albumokban utána tud nézni a lexikon használója. Jó megoldás, hogy a közel háromszáz szöveg közti rajzot egy szóaláírással jelölik, viszont a 32 jó nyomású fekete-fehér képtábla képzőművészeti alkotásai alatt bővebb magyarázatot, elemzést találunk. Ez a lexikon már rég esedékes volt. Öröm, hogy végre használhatjuk. Minden e témában eddig megjelent magyar kiadványnál (például Bibliai kislexikon) bővebb és éppen gazdagsága folytán nemcsak a keresztény művészet körüli eligazodásunkat, de az európai kultúra számos egyéb, ezzel az Ideológiával átszőtt területét is megközelíthetővé teszi, bevilágítja számunkra. D. J. Junius Bassus szarkofágja a római Szt. Péter Bazilika altemplomában (Illusztrációk a könyvből — KS) ÁLLÁSAJÁNLATAI: Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres gépírni tudó pályakezdőt Ogyfélforgalmi ügyintézői munkakörbe. Egri és verpeléti szervizébe raktáros és géplakatos szakmunkásokat azonnali belépéssel felvesz. Heves Megyei Autójavító V,, Tehergépjármű Javító Leányvállalat: Eger, Faiskola u. 5. Egri telephelyre felvesz karosszérialakatos szakmunkásokat és éjjeliőrt. Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat Egri Gyáregysége: Eger, Lenin 261. Azonnali belépéssel alkalmaz esztergályos, lakatos és hegesztő szakmunkásokat; valamint kontírozó könyvelőt. Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140/b. Felvételre keres olajtüzelésű kazánhoz kazánfűtőt. Jelentkezni lehet: Gyöngyös, Kenyérgyár u. 9. AMFÓRA UVÉRT Vállalat: Eger, Cifrakapu tér 24. Felvesz közgazdasági érettségivel vagy kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel rendelkező, gépírni tudó mintatermi eladási ügyintézőt. Jelentkezni lehet a fenti címen. COOPSPED Szöv. Közös Szállítási V.: Eger, Vécsey-völgy 97. Felvételt hirdet garázsmesteri és autószerelői' munkakörökben, továbbá felvesz „D”-kategóriával rendelkező gépjárművezetőket (egri lakosok előnyben). Jelentkezni lehet személyesen a fenti címen. Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal: Eger, Szarvas tér 1. Gyakorlattal rendelkező forgalmi könyvelőt keres azonnali belépéssel. A Lafayette, Párizs legelegánsabb áruháza: tavaly itt is robbant bomba ..,
