Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-17 / 193. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 17., hétfő A hét elején Tel Avivban tárgyalt Shultz amerikai külügyminiszter különmegbízottja, Charles Hill (balra), aki a képen Samir izraeli miniszterelnökkel vitatta meg a közel- keleti rendezés esélyeit (Fotó: Reuter — MTI — KS) Ezen a héten is feszült volt a helyzet a Perzsa (Arab)-öbölben, miután újabb amerikai, brit és francia hadihajókat irányítottak a térségbe. A képen: Irán ENSZ-képvi- selője tájékoztatja Pérez de Cuellart, a világszervezet ^főtitkárát országa álláspontjáról a Biztonsági Tanács békehatározatával kapcsolatban (Fotó: AP — MTI — KS) Hatalmas tűz pusztított a Görögországhoz tartozó Rodosz- szigetén; a turistaközpontok szerencsére a sziget másik oldalán vannak, így a vendégeket nem fenyegeti veszély (Fotó: EPA — MTI — KS) FORRÓ PONT... Aknaszedők az öbölben —( Külpolitikai kommentárunk )— Minden csoda... IMMÁR MÁSFÉL HÓNAPJA egymást érik a sztrájkok Dél-Koreában. A munkások — politikai nézeteiktől függetlenül .— most nem elsősorban társadalmi változásokat követelnek, bár fokozatosan ilyen jelszavak is előkerülnek ismét, hanem béremelést és munkakörülményeik azonnali, jelentős javítását. A nem olyan régen még „mintagazdasággal” büszkélkedő országról hirtelen kiderült, hogy jelentős gondokkal küszködik. A „dél-koreai csoda” ugyan tovább tartott három napnál, de a jelek szerint egyszer ennek is vége szakad. Természetesen nem lehet különválasztani a délkoreai gazdasági helyzetet és a társadalmi feszültségeket. A sztrájkoló bányászokat ugyanúgy nyomasztja a jelenlegi rendszer, mint a köveket haji- gáló diákokat, az ellenzéki pártokat támogató közép- osztályt vagy éppenséggel a nagyobb befolyást állító hazai nagytőkéseket. A diktatúra ma már nem felel meg az ország gazdasági fejlettségének, a továbblépés által támasztott igényeknek. Most még jó arra, hogy könnygázzal és gumibottal szétkergesse a csongszoni vagy tebeki tüntetőket, de hosszú távon már biztos, hogy nem képes tartani magát. A hét végén már kétszázötven üzemben szünetelt a termelés, közöttük a dél-koreai gazdaság büszkeségei közé tartozó, az amerikai piacon már-már a japán pozíciókat fenyegető öt autógyárban. A sztrájkmozgalom immár hatszázhetven kisebb-nagyobb vállalatot érintett az elmúlt időszakban és alaposan hozzájárul Csőn Tu Hvan elnök, valamint kijelölt utóda, Ro Te Vu engedékenységéhez az ellenzékkel való alkudozás során. Az óriási exporton alapuló dél-koreai gazdaság eddigi sikereit jórészt az olcsó, engedelmes munkaerőnek köszönhette. Most kiderült, hogy a dolgozók fele legfeljebb a létminimumhoz szükséges fizetést kapja, ráadásul szinte középkori rabszolgákhoz hasonlatos a munkaideje. Ez a rendszer már a szuronyokkal sem tartható fenn tovább, túllépett önmagán. A munkáltatók most arra hivatkoznak, hogy csupán hat- százalékos béremelés több mint hárommilliárd dollár exportkiesést okozna az önköltség növekedése és a versenyképesség romlása miatt. DÉL-KOREÁBAN a hangyaszorgalom megmaradt, az engedelmesség, a szó nélkül való beletörődés megszűnt. Az új feladatokra már a huszadik század végéhez illő megoldásokat kell találni. A rendszer végnapjait éli, a következő elnökválasztásokon már indulhat az Egyesült Államok támogatását sem nélkülöző ellenzék jelöltje is. Kérdés azonban, meddig tart majd az „új csoda”, a polgári demokrácia, ha netán Washington mégis a katonák rezsimjét tartja saját céljai szempontjából előnyösebbnek. Horváth Gábor Tűzharc az afgán határon Pillantás a hétre Változatlanul tart még az uborkaszezon, alig találunk valamit a hírügynökségek előjegyzési naptáraiban. Az előrejelzés-ínség persze már nem tart soká: augusztus végén. szeptember elején kezdődik a bőség korszaka, az őszi diplomáciai idény. Most pedig a világpolitikai rögtönzésekre vagyunk utalva, szerencsére nem reménytelenül. Elég, ha csak az öböl térségét említjük, ahonnan az a meglepetés, ha egy ideig nincs meglepetés. HÉTFŐ: Moszkvában számos ország szakértőinek részvételével nemzetközi konferencia kezdődik a környezetvédelmi oktatásról. A huszadik század végének jellegzetes problémái közül alighanem a környezetvédelem ügyét is kiemelten emlegetik majd az eljövendő korok történészei. Az általános iskolákban néhány éve még környezetismeretként oktatott szaktárgy neve lassan környezetvédelemmé módosul.. . KEDD: Pekingben amerikai—kínai gazdasági tárgyalások kezdődnek. Jóllehet az Egyesült Államok Kínával való kereskedelmében jóval messzebb elmegy, mint más szocialista országok esetében a két ország közö.tt- számos megoldatlan kérdés van. Jó példa erre a kereskedelmi hitelek, a különböző tranzakciók finanszírozásának problémája. Ez annál is égetőbb, mivel Kína nem rendelkezik elég valutával vásárlásai fedezésére. SZERDA: Mexikóvárosban megkezdődnek az érdemi tárgyalások Miguel De La Madrid államfő és az előző napon Mexikóba érkező Jósé Sarney brazil elnök között. A két ország egyformán hatalmas adóssággal kénytelen küszködni, s egyformán aktív a térség válságainak békés rendezését célzó tárgyalásokon. Gazdasági együttműködésük óriási tartalékokat szabadíthat fel, közös fellépésük pedig még nagyobb nyomatékot adhat szavukban Latin-Amerik^ban. VASÁRNAP: Az Arab Liga tagállamainak rendkívüli külügyminiszteri értekezletén az öböl eseményei állnak majd az érdeklődés középpontjában. A mekkai események nyomán kialakult feszültség és az olajszállítmányok kiesése miatt elmaradó bevételek ügye mind sürgetőbben veti fel az arab egység kérdését. Ráadásként még ott van a közel-keleti békekonferencia összehívásának egyre húzódó ügye is. A legveszélyesebb „forró pont” a Földön a 'Perzsa-öböl térsége volt a héten. A feszültség napról napra nőtt, mind közelebb hozva azt a pillanatot, amikor az Egyesült Államok beavatkozik a már csaknem hét éve tartó iráni—iraki konfliktusba — írja vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. „Jelenleg semmi sem indokolja azt, hogy az Egyesült Államok megszüntesse jelenlétét az öbölben" — jelentette ki Frank Carlucci, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Közben az amerikai hadiflotta jelentős felfejlődéséről számoltak be legutóbbi jelentéseikben. Az amerikai hajóhad a Hor- muzi-szoros bejárata előtt horgonyzó Constellation repülőgép-hordozó körül felsorakoztatja egységeit. A Guadalcanal csatahajó nyolc aknaszedő helikopterrel a fedélzetén az öböl felé halad. Az afgán biztonsági erők Faráh tartományban feltartóztattak egy fegyverszállító autóoszlopot, amely szélsőséges csoportoknak vitt automata fegyvereket, gránátvetőket, páncéltörőket. A konvoj érkezéséről helyi földművesek értesítették a biztonsági erőket, amelyek rögtön feltartóztatták a csoportot, amint átlépte a határt. A teherautókat kísérő fegyveresek nem adták meg magukat, s a rövid tűzharcban többségük meghalt, vagy ■megsebesült. Megsemmisült két teherautó, két másik a biztonsági erők kezére jutott. A fegyvereken kívül egy rádióadót és felforgató iratokat is találtak. HAJÓFOGSÁGBAN PERSHING-PROBLÉMA Fékezés — amerikai módra Jugoszláv tengerészek — Romániában A román hatóságok a brai- lai kikötőben lefoglalták a „Badnjevo” nevű jugoszláv folyami vontatóhajót és 2100 tonna nyersfoszfátot szállító három útpályát, parancsnokát és személyzetét pedig őrizetbe vették, mert a legénység tagjait csempészésen érték. Bukarest erről jegyzékben értesítette a belgrádi külügyminisztériumot. Mint a belgrádi Politika jelentette, rendőrségi közlések szerint a „Badnjevo” legénysége törvénybe ütköző módon egyebek között román állampolgároknak eladott 15 ezer csomag olyan külföldi cigarettát, amelyet előzőleg a brailai free-Shpp- ban vásárolt meg. Ezért letartóztatták őket, s csak 7000 dollár óvadék ellenében térhettek vissza a hajóra, ahol napok óta rendőri őrizet alatt vannak. A „Badnjevo” átkutatásakor a román ellenőrző szervek 200 000 leit és 1000 dollárt találtak. A jugoszláv külügyminisztériumnak átadott jegyzékben Bukarest a hajó és személyzetének szabadon engedése f ejében 70 000 USA-dollár lefizetését követeli. Ilyen lépést román részről most először foganatosítottak csempészésen ért jugoszláv hajósokkal szemben. Hiábavalók az olyan számítások. hogy a Szovjetunió végül is engedni fog. a nyugatnémet Pershing—1A rakétákra szerelhető 72 amerikai robbanótöltet kérdésében — szögezi le vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. A Szovjetunió már megtett minden engedményt, amit megtehetett. A sor most a Egyesült Államokon van. A lap emlékeztet arra, hogy Moszkva visszavonta a brit és a franciá atomütőerővel kapcsolatos feltételeit. a közepes hatótávolságú rakétákat a hadászati és űrfegyrverektől elkülönülten kezeli, jóllehet hasznosabbnak tartotta volna együtt vizsgálni a nukleáris erőket. Síkraszállt minden európai közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéta megsemmisítéséért. majd végül a ..globális kettős nullamegoldás” koncepciójával állt elő. Nem titok, hogy ennek keretében sokkal több szovjet rakétát kell felszámolni, mint amerikait. Redman amerikai szóvivő kijelentéséből mégis arra lehet következtetni. hogy az Óceánon túl újabb engedményre számítanak. A szovjet nép sahaselm békül meg azzal, hogy Nyu- gat-Németország , nukleáris hatalommá váljék — szögezi le a Pravda. A bonni jelentések azt bizonyítják, hogy továbbra sem határozták még el magukat a kérdésben a Rajna partján. Végül is kettős benyomás támad. Egyfelől a Pershing—1A rakéták kérdésében elfoglalt amerikai álláspont azt mutatja. hogy Washington el akar távolodni a hadműveleti-harcászati rakéták kérdésében már elfogadott nullamegoldástól. Másrészt — Washington és Bonn manőverezésének következtében — kialakulóban van egy helyzet. amely azt a gondolatot ébreszti, hogy létezik valamiféle titkos elképzelés, sőt esetleg terv, amelynek alapján Nyugat-Németországot nukleáris vagy kvázi-nukleáris hatalommá kívánják változtatni — írja a Pravda. A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon már a közeli jövőben kiderül: az Egyesült Államoknak továbbra is a tárgyalások menetének fékezése áll szándékában. vagy valóban őszintén. építő szellemben törekszik • a valóban történelmi megállapodásra — hangsúlyozza vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Általános munkabeszüntetések bénították meg a héten Dél-Korea gazdasági életét. A képen: sztrájkoló munkások magasabb fizetéseket és jobb munkakörülményeket követelnek (Fotó: AP — MTI — KS)
