Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 192. szám ARA: 1987. augusztus 15., szombat 2,20 FORINT MA ÉR VÉGET Szömuetés a nyári vásárról Sláger volt a női és á lánykaruha ... Összhang­ban Nemrégen került ke­zembe Jókai Mór sokáig rejtőzködő szabadsághar­cos naplója, amelyet 1850- ben írt, azaz viszonylag friss élményeit öntötte formába. Mi tagadás, megdöbben­tettek az általa tolmá­csolt információk, a zömé­ben aligha vitatható té­nyek. Lényegében arról tudósította az utókort, hogy az 1848—49-es első­vonalbeli vezetők idejük, energiájuk, adottságaik nem kis részét intrikára, torzsalkodásra, egymás le­járatására, kibuktatására fordították. E cseppet sem tisztes cél érdekében té- kozolták értékeiket, s közben csorbát szenvedett a nemzet mindennél fon­tosabb ügye. Mindez azért elgondol­kodtató és tanulságos, mert ez az átkos örökség sajnos, ma sem ismeret­len. Az eleinktől ránkha­gyományozott káros és kó­ros gyakorlat napjainkban is hat, burjánzik. tere­bélyesedik. Olyannyira, hogy az embernek már- ,már az az érzése, hogy Neander-völgy óta — leg­alábbis e tekintetben — cseppet sem változtunk, legfeljebb azt a bizonyos nagyméretű bunkót helyet­tesítik a korszerűbb, a XX. század végének megfele­lőbb, a kétségkívül rafi­nált, de ugyanúgy elítélen­dő eszközök. X semmi másra sem törekszik, csakhogy székét védje, Y viszont azért to­boroz elvbarátokat, hogy őt féltett oozíciójából ki­lendítse. Ha „révbe jut”, akkor ő válik kiszemelt áldozattá, azaz a váltót neki is benyújtják. Több- . nyíre azok, akikkel koráb­ban szövetkezett. A jellem­zőbb persze az, ha a ..csa­tatéren” mindkét fél elvér­zik, s a győzelmi trófea a nevető harmadiké. ösigazságok ezek, csak senki nem óhajt szembe­sülni velük, pedig a histó­ria ezredévei tengernyi példát kínálnak bizonyíték­ként. Jó lenne felfigyelni rájuk, mert ez valamennyi­ünk javára válna. A gond nemcsak mun­kahelyi. hanem társadalmi méretű is. Ez különösképp aggasztó most, amikor a legmaradéktalanabb össz­hang szükségeltetik, ami­kor a stabilizáció, illetve a kibontakozás útjára sze­retnénk lépni. Ez persze csak akkor képzelhető el, ha félretesszük egyéni in­dulatainkat. s a közös fel­adatokat nézzük, azon meditálva, hogy miként oldhatnánk meg ezeket a lehető leggyorsabban, leg­leleményesebben, leghaté­konyabban. Az se mellékes, hogy mindnyájan nyernénk, hi­szen a harmónia által su­gárzott nyugalmat nem pó­tolhatja a pillanatnyi „dia­dalmámor”. Az előbbi megajándékoz az alkotó­munka mind többre sar­kalló teremtőkedvével, a kiegyensúlyozott élet kin­cses jutalmával. Ezt is tanították a vala­mikori bölcsek. Miért épp mi ne figyelnénk rájuk ... ? Pécsi István Ma fejeződik be a ruhá­zati kereskedelmi vállala­tok és szövetkezetek két­hetes, hagyományos, nyá­ri szezon végi vására. Or­szágos szinten a kínálat a tavalyinál valamelyest szűkösebb, eredeti áron 1,7—2 milliárd forint ér­tékű volt. Az engedmény viszont az elmúlt évek­hez hasonló, átlagosan 30—40 százalék. A Centrum Áruházak ösz- szesen 320 millió forint ér­tékű nyári holmit kínáltak az induláskor. Amint For­gács Györgytől, az egri Cent­rum kereskedelmi igazgató- helyettesétől megtudtuk, ők 7,5 millió forintos ked­vezményes árualappal vár­ták a vevőket, s ez egymil­lió forinttal több, mint a tavalyi. A jelek szerint e készlet mintegy 80 százalé­kát adják el ma délig. Ta­pasztalataik szerint keresett­nek bizonyultak a nyári dzsörzé méteráruk, a női és a lányka nyári ruhák, a pantallók, a férfi nyári szö­vetnadrágok, a dzsekik, a rövid ujjú ingek, az úszók és a fürdőruhák, továbbá a szandálok és a víkendcipők. A vártnál kevesebben vásá­roltak vastagabb anyagból készített ruhákat, így példá­ul férfiöltönyöket és -nad­rágokat. Egyébként az első héten elfogyott a férfi- és a gyermek rövid ujjú ingek java. a női és a gyermek- szandálokhoz hasonlóan. Abban, hogy a mostani össz­forgalmuk 20 százalékkal magasabb, mint az 1986-os esztendő hasonló időszakáé, az is szerepet játszott, hogy a hazai és a külföldi turis­ták közül ís jóval többen _ éltek a kedvezmény adta le-* hetőséggel. Az ország Skála Coop áru­házaiban 420 millió forint értékű vásári árut kínáltak. Dr. Pócsik Józsefné, a Ská­la Gyöngyszöv Afész Áru­ház igazgatója elmondta, hogy az idén — a tavalyi­nál kevesebb — mintegy hárommillió forintnyi cik­ket kívántak kiárusítani. Ná­luk legnagyobb sikere a női és a gyermekszandálok­nak, a karton, a pamut és a selyem méteráruknak, va­lamint a férfi rövid ujjú in­geknek volt. Kevésnek bi­zonyult viszont a férfiszan­dál és a férfi nyári nad­rág. Ugyanakkor a női nyá­ri ruhákból nem értékesítet­tek annyit, mint gondolták. De összességében ők is si­keresen zárják az akciót. Az egri Skála Duett áru­ház cipőosztályán 1 millió 320 ezer forintnyi kedvez­ményes lábbeli került a pol­cokra, s e portéka négyötö­de talált gazdára. Legtöb­ben női szandált vettek, de férfiszandált is sokan keres­tek, igaz, ebből nem tudtak gazdag választékot biztosí­tani. Hajnal Tiborné üzlet­vezető-helyettes arról is be­számolt, hogy az idén külö­nösen a 23—30-as méret kö­zötti gyermeklábbelik bizo­nyultak a legnépszerűbbnek. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 34 üzletében 22 millió fo­rintos vásári készlettel vár­ták a vevőket. A termékek mintegy 80 százalékát érté­kesítették. s ez azt jelenti, hogy az egri, a gyöngyösi, a hatvani, a hevesi, a pető- fibányai és a bélapátfalvi településeken mintegy 6 mil­lió forintot spórolhattak meg a vásárlók a 30—40 százalékos engedmény jó­voltából. Oláh Kálmán igaz­gatóhelyettes számot adott arról is, hogy a hozzájuk tar­tozó egységekben a lábbelik voltak a legkapósabbak. de sokan keresték a férfiinge­ket, a pólókat, és a fürdő- nadrágokat is. Mi több, na­gyobb volt a forgalom az őszi-téli cikkféleségekből is, amely azt jelzi: a családok egy része már az iskolakez­désre is készült. Májer András, a hatvani iparcikkáruház vezetője ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy üzletükben is keresett­nek számított a divatos se­lyem és pamut méteráru. Korlátozott mennyiségben újdonságként ágyneműket is kínáltak. Megfelelőnek tar­totta a választékot gyermek- és bakfisnadrágokból, bak- fisruihákból, viszont jóval többre lett volna szükség női nadrágból, ruhából, fér­fisortból, valamint leány­ka- és bébiruhákból. Ami a cipőket illeti: náluk meg­maradt a 31—34-es méretű leánykaszandálok jelentős része, viszont férfiszandálok- foól csak a nagyobb mére­tekből tudták kielégíteni az igényeket. Felhívta a figyel­met arra a sajnálatos jelen­ségre is, hogy fokozatosan szűkül az idősebb korosz­tály számára biztosított ol­csó ruhák választéka, így például hiába kerestek ezek az emberek pamut méter­árut, férfi kötött mellényt, rövid szárú posztócipőt, elöl- gombolós, rövid ujjú kar­tonruhát és olcsó férfiinget. Az Egri Centrum Áruházban sokan vásároltak könnyű, nyári dzsekit (Fotói Szántó György) VÁLLALATOK ÉS SZÖVETKEZETEK Mérlegen az első fél év munkája Bár kedvezően változott az első fél évben a vállalatok és szövetkezetek jövedelmi helyzete, a költségvetés po­zíciója nem javult. A gaz­dálkodók eredményének szá­mottevő része ugyanis to­vábbra is a támogatásokból származik — állapította meg az Adó- és Pénzügyi Hiva­tal felmérése a vállalatok és szövetkezetek féléves mér­legbeszámolóinak összesített adatai alapján. A gazdálkodók nyeresége a népgazdaság egészében a korábbi években tapasztalt­nál gyorsabb ütemben. 18,9 százalékkal emelkedett. A nyereségnövekedés átlaga az iparban 15,1 százalék volt. A kohászati, a bányászati, az élelmiszeripari és a vegy­ipari vállalatok jövedelem- pozíciói javultak a múlt esz­tendőhöz képest, míg a gép­ipari, könnyűipari vállalatok a tavalyinál kisebb nyeresé­get értek el. Az iparban mindenütt, de különösen az energiaigényes ágazatokban — részben a kőolaj termelői árának változása miatt — csökkent a fajlagos anyag­felhasználás. A népgazdaság más ágazataiban az ered­mény az iparinál gyorsabb ütemben — 20—30 százalék­kal — fejlődött. Ez részben a teljesítmények növeléséből, a költségek csökkentéséből származott. De a nyereség növekedéséhez hozzájárult az árak emelése és egyes szabályozóelemek változása is. Az első fél évben 212 gaz­dálkodó egység zárt veszte­ségesen. A veszteség össze­ge megegyezik a múlt évi­vel. A központi intézkedések és a vállalati erőfeszítések hatására a konvertibilis ér­tékesítés árbevétele 11 szá­zalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A fo­rintban számolt exporttöbb­let elérésében egyaránt sze­repet játszott a forint árfo­lyamának változása, és az, hogy a vállalatok több ter­méket értékesítettek a kül­piacokon, mint korábban. Mindez azonban még min­dig nem bizonyult elegen­dőnek, ugyanis a külkeres­kedelmi forgalom egyenlege nem javult. Gondot jelent, hogy a vál­lalatok és a szövetkezetek rezsigazdálkodása továbbra sem kielégítő. Jelentősen rontotta a gazdálkodás haté­konyságát, hogy ezek a költ­ségek a termelési ráfordítá­soknál és az értékesítésnél is gyorsabb ütemben emel­kedtek. A bérek — az év elején elhalasztott béreme­lések következtében — 3,6 százalékkal növekedtek. Az átlagbér-emelkedés — a lét­számcsökkenés hatására — ennél jelentősebb, a szocia­lista szektorban 6—7 száza­lék között alakult. A készle­tek állománya 4,4 százalék­kal haladta meg az egy év­vel ezelőtti értéket, az ipari ágazatokban a készletek for­gási sebessége lassult. A belföldi társaságok — vállalati gazdasági munka- közösségek, gazdasági mun­kaközösségek. szakcsoportok — száma szerény mérték­ben, fél év alatt 1800-zal bővült. A vállalatok, szövetkeze­tek — a megemelt vállalati különadó ellenére — sem csökkentették a belföldi tár­saságoknak adott megrende­léseiket. így kifizetéseik ösz- szege megegyezik a múlt évivel. A belföldi társaságok e körből származó bevétele tehát nem csökkent. KILENCVEN ÉV UTÁN Befejeződött a termelés a tatai szénmedencében Pénteken reggel hét óra négy perckor gördült fel az utolsó csille szén a Tatabá­nyai Szénbányák 12/a jelű bányaüzemének lejtősakná­jánál. Ezzel befejeződött a termelés a tatai szénmedence utolsó termelő aknáján. Eb­ből az alkalomból megemlé­keztek a szénmec^ence tör­ténetéről. Az eseményen részt vett Kapolyi László ipari miniszter, Antalóczy Albert, a Komárom Megyei Párt- bizottság első titkára és Var­ga Gyula, a megyei tanács elnöke is. Fekete Lajos, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a 26 mélyművelésű bá­nyaüzemből és az 5 külfej­tésből 1897-től napjainkig csaknem 171 millió tonna jó minőségű szenet termeltek ki. E kilencven év alatt sok új műszaki megoldás és kiemelkedő emberi teljesít­mény született a bányákban. A vállalat jogelődjénél ve­zették be először hazánk­ban a nyolcórás műszakot. A tanácsköztársaság buká­sa után visszaállították a 12 órás műszakot. Emiatt és az egyre fokozódó nyomor mi­att tüntettek a tatabányai bányászok. Ennek következ­ménye volt az 1919. szep­tember 6-i csendőrsortűz; ál­dozatai emlékére rendezik meg a felszabadulás óta min­den évben a bányásznapot. 1946 februárjában a tatabá­nyai bányászok hirdették meg a széncsatát. Az 1959- es év azért emlékezetes a tatabányaiak számára, mert ekkor alakult meg a Haldex magyar—lengyel meddőfel­dolgozó vállalat. A legtöbb szenet 1964-ben termelték a medencében. 1973-ban — új szénlelő­helyek felkutatása után — a Tatabányai Szénbányák Vál­lalat kilépett a tatai szén­medencéből, azóta épült meg a csordakúti, a nagyegyházi és a mányi bányaüzem. A búcsúzó 12/a akna dolgozói e három helyen kapnak munkát. AUGUSZTUS 28-30: Munkásfiatalok országos találkozója Tatabányán Pénteken sajtótájékoztatón ismertették, Tatán a mun­kásfiatalok augusztus 28-a és 30-a között Tatabányán megrendezendő III. országos találkozójának programját. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára elmondta: a háromna­pos találkozó politikai és fesztiváljellegű programok­ból áll, s célja hármas. Egyik fő feladata, hogy a csaknem 1500 résztvevő áttekintse az ifjúsági szövetség legutóbbi kongresszusán kidolgozott megújulási program eddigi végrehajtását. A másik ki­emelt cél annak megfogal­mazása, hogy a KISZ mi­ként segítheti a társadalmi, gazdasági kibontakozási program (megvalósítását. A fórumokon, kerekasztal- beszélgetéseken a fiatalok­nak alkalmuk nyílik vezető politikusokkal megvitatni a kibontakozási program fel­adatait. Emellett az ipar kü­lönböző ágazataiban dolgo­zó küldöttek az országos hatáskörű szervek és a szak- szervezetek képviselőivel be­szélhetik meg az egyes ága­zatok helyzetét, jövőjét. A résztvevők megismerkedhet­nek Komárom megye jelen­tősebb üzemeivel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom