Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 192. szám ARA: 1987. augusztus 15., szombat 2,20 FORINT MA ÉR VÉGET Szömuetés a nyári vásárról Sláger volt a női és á lánykaruha ... Összhangban Nemrégen került kezembe Jókai Mór sokáig rejtőzködő szabadságharcos naplója, amelyet 1850- ben írt, azaz viszonylag friss élményeit öntötte formába. Mi tagadás, megdöbbentettek az általa tolmácsolt információk, a zömében aligha vitatható tények. Lényegében arról tudósította az utókort, hogy az 1848—49-es elsővonalbeli vezetők idejük, energiájuk, adottságaik nem kis részét intrikára, torzsalkodásra, egymás lejáratására, kibuktatására fordították. E cseppet sem tisztes cél érdekében té- kozolták értékeiket, s közben csorbát szenvedett a nemzet mindennél fontosabb ügye. Mindez azért elgondolkodtató és tanulságos, mert ez az átkos örökség sajnos, ma sem ismeretlen. Az eleinktől ránkhagyományozott káros és kóros gyakorlat napjainkban is hat, burjánzik. terebélyesedik. Olyannyira, hogy az embernek már- ,már az az érzése, hogy Neander-völgy óta — legalábbis e tekintetben — cseppet sem változtunk, legfeljebb azt a bizonyos nagyméretű bunkót helyettesítik a korszerűbb, a XX. század végének megfelelőbb, a kétségkívül rafinált, de ugyanúgy elítélendő eszközök. X semmi másra sem törekszik, csakhogy székét védje, Y viszont azért toboroz elvbarátokat, hogy őt féltett oozíciójából kilendítse. Ha „révbe jut”, akkor ő válik kiszemelt áldozattá, azaz a váltót neki is benyújtják. Több- . nyíre azok, akikkel korábban szövetkezett. A jellemzőbb persze az, ha a ..csatatéren” mindkét fél elvérzik, s a győzelmi trófea a nevető harmadiké. ösigazságok ezek, csak senki nem óhajt szembesülni velük, pedig a história ezredévei tengernyi példát kínálnak bizonyítékként. Jó lenne felfigyelni rájuk, mert ez valamennyiünk javára válna. A gond nemcsak munkahelyi. hanem társadalmi méretű is. Ez különösképp aggasztó most, amikor a legmaradéktalanabb összhang szükségeltetik, amikor a stabilizáció, illetve a kibontakozás útjára szeretnénk lépni. Ez persze csak akkor képzelhető el, ha félretesszük egyéni indulatainkat. s a közös feladatokat nézzük, azon meditálva, hogy miként oldhatnánk meg ezeket a lehető leggyorsabban, legleleményesebben, leghatékonyabban. Az se mellékes, hogy mindnyájan nyernénk, hiszen a harmónia által sugárzott nyugalmat nem pótolhatja a pillanatnyi „diadalmámor”. Az előbbi megajándékoz az alkotómunka mind többre sarkalló teremtőkedvével, a kiegyensúlyozott élet kincses jutalmával. Ezt is tanították a valamikori bölcsek. Miért épp mi ne figyelnénk rájuk ... ? Pécsi István Ma fejeződik be a ruházati kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek kéthetes, hagyományos, nyári szezon végi vására. Országos szinten a kínálat a tavalyinál valamelyest szűkösebb, eredeti áron 1,7—2 milliárd forint értékű volt. Az engedmény viszont az elmúlt évekhez hasonló, átlagosan 30—40 százalék. A Centrum Áruházak ösz- szesen 320 millió forint értékű nyári holmit kínáltak az induláskor. Amint Forgács Györgytől, az egri Centrum kereskedelmi igazgató- helyettesétől megtudtuk, ők 7,5 millió forintos kedvezményes árualappal várták a vevőket, s ez egymillió forinttal több, mint a tavalyi. A jelek szerint e készlet mintegy 80 százalékát adják el ma délig. Tapasztalataik szerint keresettnek bizonyultak a nyári dzsörzé méteráruk, a női és a lányka nyári ruhák, a pantallók, a férfi nyári szövetnadrágok, a dzsekik, a rövid ujjú ingek, az úszók és a fürdőruhák, továbbá a szandálok és a víkendcipők. A vártnál kevesebben vásároltak vastagabb anyagból készített ruhákat, így például férfiöltönyöket és -nadrágokat. Egyébként az első héten elfogyott a férfi- és a gyermek rövid ujjú ingek java. a női és a gyermek- szandálokhoz hasonlóan. Abban, hogy a mostani összforgalmuk 20 százalékkal magasabb, mint az 1986-os esztendő hasonló időszakáé, az is szerepet játszott, hogy a hazai és a külföldi turisták közül ís jóval többen _ éltek a kedvezmény adta le-* hetőséggel. Az ország Skála Coop áruházaiban 420 millió forint értékű vásári árut kínáltak. Dr. Pócsik Józsefné, a Skála Gyöngyszöv Afész Áruház igazgatója elmondta, hogy az idén — a tavalyinál kevesebb — mintegy hárommillió forintnyi cikket kívántak kiárusítani. Náluk legnagyobb sikere a női és a gyermekszandáloknak, a karton, a pamut és a selyem méteráruknak, valamint a férfi rövid ujjú ingeknek volt. Kevésnek bizonyult viszont a férfiszandál és a férfi nyári nadrág. Ugyanakkor a női nyári ruhákból nem értékesítettek annyit, mint gondolták. De összességében ők is sikeresen zárják az akciót. Az egri Skála Duett áruház cipőosztályán 1 millió 320 ezer forintnyi kedvezményes lábbeli került a polcokra, s e portéka négyötöde talált gazdára. Legtöbben női szandált vettek, de férfiszandált is sokan kerestek, igaz, ebből nem tudtak gazdag választékot biztosítani. Hajnal Tiborné üzletvezető-helyettes arról is beszámolt, hogy az idén különösen a 23—30-as méret közötti gyermeklábbelik bizonyultak a legnépszerűbbnek. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 34 üzletében 22 millió forintos vásári készlettel várták a vevőket. A termékek mintegy 80 százalékát értékesítették. s ez azt jelenti, hogy az egri, a gyöngyösi, a hatvani, a hevesi, a pető- fibányai és a bélapátfalvi településeken mintegy 6 millió forintot spórolhattak meg a vásárlók a 30—40 százalékos engedmény jóvoltából. Oláh Kálmán igazgatóhelyettes számot adott arról is, hogy a hozzájuk tartozó egységekben a lábbelik voltak a legkapósabbak. de sokan keresték a férfiingeket, a pólókat, és a fürdő- nadrágokat is. Mi több, nagyobb volt a forgalom az őszi-téli cikkféleségekből is, amely azt jelzi: a családok egy része már az iskolakezdésre is készült. Májer András, a hatvani iparcikkáruház vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy üzletükben is keresettnek számított a divatos selyem és pamut méteráru. Korlátozott mennyiségben újdonságként ágyneműket is kínáltak. Megfelelőnek tartotta a választékot gyermek- és bakfisnadrágokból, bak- fisruihákból, viszont jóval többre lett volna szükség női nadrágból, ruhából, férfisortból, valamint leányka- és bébiruhákból. Ami a cipőket illeti: náluk megmaradt a 31—34-es méretű leánykaszandálok jelentős része, viszont férfiszandálok- foól csak a nagyobb méretekből tudták kielégíteni az igényeket. Felhívta a figyelmet arra a sajnálatos jelenségre is, hogy fokozatosan szűkül az idősebb korosztály számára biztosított olcsó ruhák választéka, így például hiába kerestek ezek az emberek pamut méterárut, férfi kötött mellényt, rövid szárú posztócipőt, elöl- gombolós, rövid ujjú kartonruhát és olcsó férfiinget. Az Egri Centrum Áruházban sokan vásároltak könnyű, nyári dzsekit (Fotói Szántó György) VÁLLALATOK ÉS SZÖVETKEZETEK Mérlegen az első fél év munkája Bár kedvezően változott az első fél évben a vállalatok és szövetkezetek jövedelmi helyzete, a költségvetés pozíciója nem javult. A gazdálkodók eredményének számottevő része ugyanis továbbra is a támogatásokból származik — állapította meg az Adó- és Pénzügyi Hivatal felmérése a vállalatok és szövetkezetek féléves mérlegbeszámolóinak összesített adatai alapján. A gazdálkodók nyeresége a népgazdaság egészében a korábbi években tapasztaltnál gyorsabb ütemben. 18,9 százalékkal emelkedett. A nyereségnövekedés átlaga az iparban 15,1 százalék volt. A kohászati, a bányászati, az élelmiszeripari és a vegyipari vállalatok jövedelem- pozíciói javultak a múlt esztendőhöz képest, míg a gépipari, könnyűipari vállalatok a tavalyinál kisebb nyereséget értek el. Az iparban mindenütt, de különösen az energiaigényes ágazatokban — részben a kőolaj termelői árának változása miatt — csökkent a fajlagos anyagfelhasználás. A népgazdaság más ágazataiban az eredmény az iparinál gyorsabb ütemben — 20—30 százalékkal — fejlődött. Ez részben a teljesítmények növeléséből, a költségek csökkentéséből származott. De a nyereség növekedéséhez hozzájárult az árak emelése és egyes szabályozóelemek változása is. Az első fél évben 212 gazdálkodó egység zárt veszteségesen. A veszteség összege megegyezik a múlt évivel. A központi intézkedések és a vállalati erőfeszítések hatására a konvertibilis értékesítés árbevétele 11 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A forintban számolt exporttöbblet elérésében egyaránt szerepet játszott a forint árfolyamának változása, és az, hogy a vállalatok több terméket értékesítettek a külpiacokon, mint korábban. Mindez azonban még mindig nem bizonyult elegendőnek, ugyanis a külkereskedelmi forgalom egyenlege nem javult. Gondot jelent, hogy a vállalatok és a szövetkezetek rezsigazdálkodása továbbra sem kielégítő. Jelentősen rontotta a gazdálkodás hatékonyságát, hogy ezek a költségek a termelési ráfordításoknál és az értékesítésnél is gyorsabb ütemben emelkedtek. A bérek — az év elején elhalasztott béremelések következtében — 3,6 százalékkal növekedtek. Az átlagbér-emelkedés — a létszámcsökkenés hatására — ennél jelentősebb, a szocialista szektorban 6—7 százalék között alakult. A készletek állománya 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket, az ipari ágazatokban a készletek forgási sebessége lassult. A belföldi társaságok — vállalati gazdasági munka- közösségek, gazdasági munkaközösségek. szakcsoportok — száma szerény mértékben, fél év alatt 1800-zal bővült. A vállalatok, szövetkezetek — a megemelt vállalati különadó ellenére — sem csökkentették a belföldi társaságoknak adott megrendeléseiket. így kifizetéseik ösz- szege megegyezik a múlt évivel. A belföldi társaságok e körből származó bevétele tehát nem csökkent. KILENCVEN ÉV UTÁN Befejeződött a termelés a tatai szénmedencében Pénteken reggel hét óra négy perckor gördült fel az utolsó csille szén a Tatabányai Szénbányák 12/a jelű bányaüzemének lejtősaknájánál. Ezzel befejeződött a termelés a tatai szénmedence utolsó termelő aknáján. Ebből az alkalomból megemlékeztek a szénmec^ence történetéről. Az eseményen részt vett Kapolyi László ipari miniszter, Antalóczy Albert, a Komárom Megyei Párt- bizottság első titkára és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke is. Fekete Lajos, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a 26 mélyművelésű bányaüzemből és az 5 külfejtésből 1897-től napjainkig csaknem 171 millió tonna jó minőségű szenet termeltek ki. E kilencven év alatt sok új műszaki megoldás és kiemelkedő emberi teljesítmény született a bányákban. A vállalat jogelődjénél vezették be először hazánkban a nyolcórás műszakot. A tanácsköztársaság bukása után visszaállították a 12 órás műszakot. Emiatt és az egyre fokozódó nyomor miatt tüntettek a tatabányai bányászok. Ennek következménye volt az 1919. szeptember 6-i csendőrsortűz; áldozatai emlékére rendezik meg a felszabadulás óta minden évben a bányásznapot. 1946 februárjában a tatabányai bányászok hirdették meg a széncsatát. Az 1959- es év azért emlékezetes a tatabányaiak számára, mert ekkor alakult meg a Haldex magyar—lengyel meddőfeldolgozó vállalat. A legtöbb szenet 1964-ben termelték a medencében. 1973-ban — új szénlelőhelyek felkutatása után — a Tatabányai Szénbányák Vállalat kilépett a tatai szénmedencéből, azóta épült meg a csordakúti, a nagyegyházi és a mányi bányaüzem. A búcsúzó 12/a akna dolgozói e három helyen kapnak munkát. AUGUSZTUS 28-30: Munkásfiatalok országos találkozója Tatabányán Pénteken sajtótájékoztatón ismertették, Tatán a munkásfiatalok augusztus 28-a és 30-a között Tatabányán megrendezendő III. országos találkozójának programját. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondta: a háromnapos találkozó politikai és fesztiváljellegű programokból áll, s célja hármas. Egyik fő feladata, hogy a csaknem 1500 résztvevő áttekintse az ifjúsági szövetség legutóbbi kongresszusán kidolgozott megújulási program eddigi végrehajtását. A másik kiemelt cél annak megfogalmazása, hogy a KISZ miként segítheti a társadalmi, gazdasági kibontakozási program (megvalósítását. A fórumokon, kerekasztal- beszélgetéseken a fiataloknak alkalmuk nyílik vezető politikusokkal megvitatni a kibontakozási program feladatait. Emellett az ipar különböző ágazataiban dolgozó küldöttek az országos hatáskörű szervek és a szak- szervezetek képviselőivel beszélhetik meg az egyes ágazatok helyzetét, jövőjét. A résztvevők megismerkedhetnek Komárom megye jelentősebb üzemeivel is.