Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

V NÉPÚJSÁG, 1987. július 8., szerda ASZTALITENISZ Profi hozzáállás — amatőr körülmények Az Egri Kölacskovszky SE férfi asztalitenisz-csa- Öata a nemrég zárult II. osztályú bajnokságban ki­lenc győzelemmel és öt ve­reséggel 64 százalékos tel­jesítményt ért el. Újonc lé­tükre ez a remek helytál­lás minden elismerést meg­érdemel. Aki csak kicsit is jártas ebben a sportágban az tudja, hogy asztalitenisz­ben milyen ádáz küzdel­mek folynak a magasabb osztályba kerülésért, a bent- maradás pedig csak a leg­ritkább esetben sikerül az újoncoknak. Rendkívül cél­tudatos. lelkes munkával sikerült ezt a törvénysze­rűséget átlépni, sőt a tisz­tes helytálláson kívül még ennél több is megvalósult. Csupán körvonalakban: az igen szerény anyagi le­hetőségek tervszerű kihasz­nálásával. a csapat tudatos erősítésével, építésével, sok­oldalú szakmai munkával egy fegyelmezett. egységes és harcos együttes ..állt ösz- sze”. Ebben a csapatépí­tésben a sportköri elnöktől kezdődően és a játékosok­kal bezárólag mindenki elvégezte a ráháruló fel­adatot. A társaság kissé megil- letődött kezdés után gyor­san alkalmazkodott a ma­gasabb osztály légköréhez, követelményeihez. Az első mérkőzésen (a Borsodi Ki­nizsi ellen) még vereséget eredményezett a lelkesedés szülte kapkodás. elhamar­kodottság. A Nyíregyháza ellen avatták fel az úi Kis- tályai úti játékcsarnokot, így még nem tudták igazá­ból kihasználni a hazai pá­lya nyújtotta előnyöket. Ez­után egy öt győzelemből álló sikerszéria következett, amelyet a Békéscsaba el­len idegenben kivívott bra­vúros győzelem nyitott meg. Ezzel letette a csapat a név­jegyét és komoly, lélektani előnyre tett szert, amelyet aztán a bajnokság folyamán maximálisan ki is hasz­nált. A tavaszi idényben lé­nyegében megismétlődött az őszi szereplés, s. végül a 3. helyezettel azonos pont­számmal sikerült elérni az értékes negyedik helyet. A táblázaton olyan nagy múl­Várszegi István egyenletes teljesítménnyel rukkolt elő (Fotó: Kőhidi Imre) tú együttesek kerültek mö­géjük, mint például Salgó­tarján, Kecskemét és Ózd. Az egyéni teljesítménye­ket elemezve Várszegi Ist­ván leigazolása komoly erősítést jelentett, hiszen hetven mérkőzésből 62 al­kalommal kerekedett felül. (88 százalékos teljesítmény!) Rendkívül gyors, kétoldali támadójátékra alapuló asz­taliteniszt játszik, minden megnyerhető mérkőzését „hozta”. A jelenleg a TF edzői szakát végző ambició­zus fiatalember ' megnyug­tató, kiegyensúlyozott játé­kot nyújtott. Az előbbrelé- péshez az erőnlétén kell meg javítani. Tóth László a csapat leg­idősebb játékosa rutinját ki­válóan kamatoztatta a pont- vadászat során. Kombina- tív jellegű játékában a tá­madó és védekező elemeket felváltva nagy labdabizton­sággal alkalmazta. Imponá­ló volt szívóssága, küzde­ni tudása is. Román Pétert méltán tart­ják a szakemberek a me­gye technikailag egyik leg­képzettebb játékosának. Emellett fizikai felkészült­sége is kimagaslott a többi­ek közül. Mindkét oldalról kiválóan pörget, s ezzel rendre zavarba hozza ellen­feleit. Hiányosságaként em­líthető, hogy többnyire ne­hezen tudja felvenni a já­ték ritmusát, s ennek követ­keztében néhány nála sze­rényebb képességű ping- pongozótól is vereséget szenvedett. A csapatban szerepelt há­rom ifjúsági korú játékos Tóth Tamás. Bölkény Ár­pád. Cseh Zoltán összesen 30 győzelemmel járult hoz­zá a sikerhez, ök a megyei bajnokság után egyszeri­ben két osztályt is „ugrot­tak”, játékukon azonban alig volt észrevehető a meg- illetadöttség, tapasztalatlan­ság. Fegyelmezett hozzá­állásuknak. korszerű tá­madó játékstílusuknak kö­szönhetően rövid idő alatt beilleszkedtek a gárdába. Lelkesedésükre jellemző, hogy iskolai szünetben na­pi két gyakorlást is maguk­ra vállaltak. A sikerhez, az ütőképes csapat összeková- csolódásához nélkülözhetet­len volt dr. Seress Gábor­nak. az egyesület elnökének odafigyelése. törődése és a szakosztályvezető dr. Estefán Géza körültekintő szervező, irányító munkája is. A szakosztályvezetőségi tagok közül dr. Sonkádi Já­nos és Tóth Sándor fárado­zása tűnt ki leginkább. A szakosztályvezetés kü­lönös gondot fordított ed­dig is az utánpótlásbázis erősítésére, s ez a törekvés a jövőben is változatlan ma­rad. A játékcsarnokban mint­egy negyven egri fiatal üti a fehér kaucsuklabdát. is­merkedik az egyre népsze­rűbb sportág alapelemeivel. A tanácsi gárda a héten kezdte el felkészülését az új bajnoki idényre. A ter­vek, célkitűzések a jelen­legi eredménynél távolabb­ra mutatnák, a csapat to­vábbi erősítésére is meg­vannak a konkrét elképze­lések. Megvalósításuk — a nehéz gazdasági körülmé­nyek között — a bázis­szervek eddigieknél ts áldozatosabb támogatását igényelné. Az eredmények ismeretében feltételenül ér­demes lenne ... TÁJFUTÁS IBUSZ-kupa Felsőtárkányban Harmadik alkalommal ke. rül megrendezésre az IBUSZ-kupa nemzetközi táj- futóverseny, amelynek az idén Felsőtárkány ad ott­hont. Az előkészületekről dr. Nagy Árpádtól, a megyei szakszövetség főtitkárától kértünk információt: —i A tavalyelőtti 270 in­dulói utón az elmúlt évben már ] több mint ezer tájfutó állt rajthoz az IBUSZ-ku- pán. A tavalyi szilvásvára- di háromnapos viadalt a Világkupa-futamok közé is besorolta a nemzetközi szö­vetség, s megelégedettsé­günkre sikerült is az elvá­rásnak megfelelő színvona­lon megrendeznünk. — Az idén hány részt­vevőre számítanak? — Jelentős érdeklődésre számíthatunk annak ellené­re, hogy ezúttal a viadal nem lesz VK-futam. Az el­múlt hetekben távoli vidé­kekről, Japánból és az USA. ból is kértek a versenyre vonatkozó információkat. — Az augusztus 7—9. kö­zött zajló rangos sportese­mény a megyei párt- és ta­nácsi szervek, valamint a Honvédelmi Minisztérium által is támogatott rendez­vény. A szervezés azonban még ilyen jelentős szponzo­rok mellett sem gondta­lan ... — A versenyt az IBUSZ méllett a megyei tanács if­júsági és sportosztálya is tá­mogatja, ennek ellenére azonban a színvonalas ren­dezéshez további anyagi se­gítségre is szükség van. Jö­vőre újra Világkupa-futa­mot rendezhetünk, s ez bi­zonyára kiváló reklámlehető­séget biztosít majd azok­nak a vállalatoknak — mint például a Finomszerelvény- gyár, az Eger—Mátra Vidé­ki Borkombinát, az egri áfész és a HungarHotels —, amelyek kezdettől fogva a rendezvény mellé álltak. — A színvonalas rende­zéshez jó térképek is szük­ségesek ... — Ezzel nem lesz gond, hiszen kiváló minőségű tér­kép készült az Egerhez kö­zeli bükki terepről. A 28 (!) kategória pályatervei már készen állnak és július kö­zepén a pályakitűzők is munkához látnak, hogy ki­jelöljék az útvonalat. (honfi) UNIVERSIADE Férfi tőrben: „magyar dobogó” A Zágrábban folyó 14. Uni­versiade küzdelmei magyar szempontból ragyogó nyi. tánnyal indultak. A világ- bajnokságra készülő tőrví­vóink az első három helyet szerezték meg, s így az éremtáblázaton egyelőre csak Magyarország szerepel. Vég­eredmény: 1. Érsek Zsolt, 2. Szelei István, 3. Szekeres Pál. SAKK A szovjet Karner és a cseh Kuba vezet Félidejéhez közeledik a gyöngyösi sakkverseny. Az első három helyen külföldi sakkozók állnak. A legutób­bi fordulóban az élmezőny­ben az alábbi eredmények születtek: Enders (NDK)— Kuba (cseh) 0—1, Karner— Poor 1—0, Ohotnik (szovjet) —Bajczyk (lengyel) 1—0, Ra- dulesok (román)—Horváth Imre .0—1, Szalma—Szabol­csi 0—1. Az állás 5 forduló után: 1—2. Karner és Kuba 4,5—4,5, 3. Ohotnik 4, 4—5— 6. Horváth 3, Savin és Sza­bolcsi 3,5—3,5 pont. A „B” csoportban jól megy a já­ték a gyöngyösieknek, hi­szen az élmezőnyben foglal­nak helyet. 1. Orosz 5 (100%), 2. Balogh P. 4, 3—6. Szaka. Hegedűs, Mohácsi, Bódi 3,5—3,5 pont. A 85. magyar bajnokavatás után Eldőlt az 1986—87. évi el­ső osztályú labdarúgó-baj­nokság. Nem kis meglepe­tésre az induláskor még egyáltalán „nem jegyzett” MTK-VM SK nyerte, a klub 99 éves történetében 19. al­kalommal végeztek az élen a kék-fehérek. Hányadik hivatalos magyar pontvadá­szat volt ez? Mikor, és mely edzők közreműködésével nyerte az MTK korábbi baj­nokságait? Mellettük kik szereztek még elsőséget? Ehhez hasonló kérdések tu­catszámra hangzanak el manapság, a „holtszezon­ban” a szurkolók körében. Valamennyire együtt pró­bálunk válaszolni azzal, hogy közöljük az eddigi él­vonali bajnokságok rövid krónikáját. A BTC kezdte ... Az 1901. január 19-én alakult MLSZ legelső teen­dője a bajnokság kiírása volt. Az aranyéremért még csak öt csapatunk küzdött, és a BTC (Budapesti Torna Club) végzett az élen a MUE (Magyar Úszó Egyesü­let). valamint a Ferencvá­ros, a MAFC (akkor Mű­egyetemi FC volt a neve) és a BSC (Budapesti Sport Club) előtt. Az élvonalbeli bajnokság „úttörői” közül ma csupán a Ferencváros (mindig az első osztályban) és a MAFC (jelenleg a BLSZ-ben) működik, a töb­biek viszont régen megszűn­tek. A BTC 1902-ben ismé­telni tudott, és akkor a Fe­rencváros lett az ezüst-, míg az újonc budai együttes, a 33 FC a bronzérmes. A későbbi „nagyok”, az MTK, illetve UTE játékosai az el­ső két idényben még csak alacsonyabb osztályban küz­döttek ... Az FTC és MTK folytatta 4903-ban már nyolc első­osztályú gárda kezdte el a küzdelmeket, és a Ferenc­város — fennállása negye­dik évében — máris bajnoki címet szerzett! A védő BTC lett a második, míg az újonc MTK a harmadik. Egy ku­riózum: az addig idehaza veretlen BTC-t a kék-fehé­rek győzték le először 3—1 arányban. Egy évvel később újabb nagyszerű MTK-si- kemek tapsolhattak a né­zők: a 19 éves átlagéletkorú csapat magyar bajnok lett! S az 1926-ig tartó amatőr korszakban kizárólag zöld­fehér, illetve kék-fehér el­sőségeket j egyezhettek föl a krónikások. Az MTK 1904 után még 11-szer (1908,14,17, 18. 19, 20, 21, 22. 23. 24 és 25). az örök rivális FTC pe­dig összesen 9-szer (1903, 05, 07, 09, 10, 11, 12, 13 és 26) lett akkoriban az ország legjobbja. Ha profizmus— akkor Újpest! A kilenc esztendőn át zajló profiligában új együt­tes. az Újpest iratkozott föl a bajnoki tablóra, melynek — Aschner Lipót elnök, Langfelder Ferenc igazgató és a Szegedről jött Bányai Lajos edző irányításával — 1930-ra alakult ki az első aranycsapata. Az újpestiek négy profibajnoki címe mellett (1930, 31, 33, 35) a Ferencváros szintén négy elsőséget szerzett (1927. 28, 32, 34), míg a Hungária né­ven szereplő MTK mindösz- sze egyszer, 1928—29-ben volt aranyérmes. NB I. — Újabb bajnokok feltűnése A profizmust követő Nem­zeti Bajnokság első osztá­lyában 1935 és 1944 között öt klub osztozkodott a baj­noki címeken. Először a Hungária (1936—37), mely­nek akkori edzője. Schaffer Alfréd létrehozta az MTK második „álomcsapatát”. (Az első „aranyos” gárda a skót Jimmy Hogan irányí­tása alatt a Kropacsek, Mándi, Senkey, Kertész II., Nyúl, Vágó. Braun, Molnár, Orth, Schlosser, Opata ösz- szeállítású gárda volt). Nem is talált egyszer sem legyő­zőre az első NB I-es évad­ban a Szabó, Mándi (ké­sőbb Kis Kalkusz), Bíró — Sebes, Turay, Dudás — Sas, Müller. Cseh, Kardos, Tit­kos tizenegy! A Hungária- korszakot három Fradi-első- ség (1938, 40. 41) és egy új­pesti diadal (1939) mellett, újabb klubok sikerei követ­ték. Először a Csepel (Weisz Manfréd Futball Club né­ven) szerzett kétszer is aranyérmet (1942—43), majd 1944-ben vidékről elsőként a Nagyváradi AC lett a sor­rendben 6. magyar bajnok­csapat. A felszabadulás után 1945-től napjainkig pon­tosan 44 alkalommal kerül­tek kiosztásra a bajnoki ér­mek. Ez a szám most 45 len­ne, ha az ellenforradalom eseményei miatt nem sza­kad menthetetlenül félbe az ’56-os küzdelemsorozat, meg­fosztván ezzel a Bp. Honvé­dőt vagy a Bp. Vörös Lobo­gót (ma MTK-VM) egy újabb aranyéremtől... Íme a felszabadulás utáni 44 győ­zelem megoszlása: Újpesti Dózsa 13, Bp. Honvéd 9, Ferencváros 7, Bp. Vasas 6, MTK-VM 4, Rába ETO 3, valamint Cseoel SC 2 első­séggel. összesítésben pedig: Ferencváros 23. MTK-VM 19, Újpesti Dózsa 18, Bp. Honvéd 9, Bp. Vasas 6, Cse­pel SC 4, Rába ETO 3, BTC 2, Nagyváradi AC 1 elsőség­gel. Mint láthatjuk, 1945 óta alaposan megváltoztak az erőviszonyok. Megszűnt a ..nagy hármas” (FTC, MTK, Újpest) egyeduralma. hi­szen 1901 és 1944 között a lehetséges 41 bajnoki cím­ből 36-ot (88 százalékát) ők nyertek! Ez a szám a száza­lékkal együtt az elmúlt négy évtizedben igencsak módosult: a 44 aranyérem­ből 24 lett hármuké (54 szá­zalék), mis húsz elsőségen négy másik klub osztozott. A csepeliek mellett újabb bajnokcsapatként a Bp. Honvéd (először 1949—50- ben), a Bp. Vasas (1957 ta­vaszán) és végül a Győri ETO (1963 őszén) iratkozha­tott föl az örök dicsőséget hirdető tablóra. 24 év óta viszont nem akar megszü­letni a sorrendben 10. ma­gyar bajnokcsapat... Persze, ez most cseppet sem zavar­ja a „hosszú böjt” után újra önfeledten ünneplő kék-fe­hér híveket! Csapatuk teljesen megérdemelten, nagy bravúrral szerezte meg az idei bajnoki címet, s így Verebes József lett az MTK 10. „aranycsináló” mestere! Közülük csak hét a magyar (Verebesen kívül, Kertész Sándor. Szüsz Hugó, Frontz Döme. Révész Béla, Schaffer Alfréd és Bukovi Márton), míg Holmes (1914), illetve Burgess (1922) az angol, a feledhetetlen Jimmy Hogan pedig a skót labdarúgóisko­lát képviselte — sikerrel. S ha már az MTK-bajnoksá- goknál tartunk, föltétlenül meg kell említeni a patinás múltú klub eddigi legered­ményesebb góllövőit, gól­csúcsait! MTK-gólrekordok Már az amatőr korszak­ban rekordarányú győzel­mek sokaságát érte el a csa­pat: Törekvés ellen 14—0 (1903), MAFC 15—1 (1905), BEAC 10—0 (1915). MAC 18—0-és Kispest 10—0 (1916), MÁV 17—0, és MAC 18—1 (1917), TTC 14—1 ás MÁV 13—0 (1918), Nemzeti 12—2 (1919), Zugló 11—0 (1922), valamint Ferencváros 11—2 (1924)! Ez idő alatt Schaffer (159), Schlosser (135). Ká­roly (106). Konrád II. (81), Kertész II. (53). majd Orth (138), Molnár György (szin­tén 138) ás Braun (78) vol­tak a legeredményesebb gól­lövői. Akkoriban a gárda 113 (1916—17), 147 (1917—18), majd 117 (1918—19) és újra 113 gólt (1919—20) szerzett — 12-es mezőnyökben! A Hungária-fcorszak leg­nagyobb arányú sikerei: Va­sas ellen 8—0 és 7—0 (1928— 29), Kaposvári Somogy SC 8— 1 (1932), Miskolci Attila 9— 0 (1933), Kispest 8—0 (1935), Soroksár 10—0 (1936), Győri ETO 12—3 (1937) és Szombathelyi Haladás 7—2 (1939). Ennek az időszaknak volt kiváló gólgyárosa Cseh 11. László (197 találattal), valamint Titkos Pál (95). Az ötvenes évek egyik aranycsapata (Textiles, Bás­tya, majd Vörös Lobogó né­ven) is gyakran kitett ma­gáért: Szeged ellen 14—0 (1954), Dorog 10—0 (1953), Tatabánya 10—1 (1950) és Salgótarján 9—0 (1955). Ek­koriban már Hidegkúti Nán­dor (222 találat, soha senki nem lőtt ennél több gólt az MTK-ban!), továbbá Sándor „Csikar” (182), Palotás Pé­ter (156), Molnár János (75) és Bodola Gyula (38) voltak a csapat „gólgyárosai”, s ez­zel együtt „aranyszerzői”. Most, 29 év után, újra nagyszerű MTK-diadal ré­szesei lehettek — góljaikkal is — Szeibert, Boda, Bognár, Kékesi, Varga és társaik! Vajon mi várható jövőre, a klub 100 éves jubileumán? „Természetesen a 20. bajno­ki cím!” — vághatják rá szemrebbenés nélkül az ala­posan „kiéhezett” kék-fehér szurkolók.. Vitos György Egri veteránúszók Nyíregyházán Úszó sprinter emlékver­senyt rendeztek Nyíregyhá­zán Hering Tibor, a nemré­giben elhunyt helyi úszó- szakember tiszteletére. A via­dalon a négy úszásnem leg­rövidebb, 50 m-es távjain rajthoz álltak a béka kor- csoportúakból (7—8 évesek) egészen a 60 év felettiekig, ötéves életkor szerinti cso­portosításban. Háromtagú mini veteránúszó-küldöttség képviselte városunkat a via­dalon, ahol sikeresen szere­peltek „obsitos” úszóink. Eredmények. 35—39 év kö­zöttiek: 50 m gyors: 1. Pat­kó József 30,3. 50 m mell: 1. Patkó 36,4. 50 m pillangó: 1. Buttinger László 31,7. 60 év felettiek: 50 m gyors: 1. Gedeon Sándor 34,4. 50 m hát: 1. Gedeon 44,3. 50 m mell: 1. Gedeon 52,4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom