Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. július 10., péntek Felhívás az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részes államai parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez Mi. a Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti elnökei varsói találkozónkon megvitatván az európai és a világhelyzet alakulásának alapvető kérdéseit, kötelessé­günknek éreztük, hogy a következő felhí­vással forduljunk az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részes államai­nak parlamentjeihez. Az emberiség ma olyan választás elé ke­rült, hogy vagy újabb magaslatokat hódít meg a civilizációs fejlődésben, vagy, az egy­re pusztítóbb fegyverfajták kétségessé fog­ják tenni egyáltalán az élet további fenn­maradását a Földön. Csak egyetlen éssze­rű választás van. Új módon kell megköze­líteni a háború és a béke kérdéseit, új po­litikai gondolkodásmódra van szükség. El kell ismerni, ihogy a mai viszonyok között a háborúnak nincs értelme, a háborút ki kell rekesztenü a társadalmak életéből. Mindannyiunk és bármelyikünk igazi biz­tonsága nem a nukleáris elrettentéstől, nem a katonai erőtől függ, hanem attól, hogy teszünk-e közösen valamit a nukleáris fegy­vertől és erőszaktól mentes világ megte­remtéséért. Meg vagyunk győződve arról, hogy min­den országnak és minden népnek létérde­ke létrehozni egy általános nemzetközi bé­ke- és biztonsági rendszert, szakaszosan felszámolni az évszázad végéig a nukleáris és a többi tömegpusztító fegyvereket. A parlamentek lényegesen hozzájárulhatnak olyan kulcsfontosságú leszerelési kérdések megoldásához, mint: — az Európában lévő összes amerikai és szovjet közepes hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakéta felszámolása; — a hadászati támadó fegyverek radiká­lis csökkentése; — a világűr militarizálásának megakadá­lyozása ; — az atomkísérletek teljes betiltása; — a vegyi fegyverek mielőbbi betiltása és felszámolása az egész világon; — a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentése egész Euró­pa területén, az Atlanti-óceántól az Urá- lig, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartása és az államok ka­tonai kiadásainak megfelelő csökkentése mellett; — a leszerelési folyamat hatékony ellen­őrzésének létrehozása. A nemzetközi helyzet az utóbbi időben úgy alakul, hogy lehetővé válik az esemé­nyek veszélyes menetének megszakítása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok veze­tőinek reykjaviki találkozója érezhető ösz­tönzést adott a leszerelési tárgyalásoknak, megteremtette az alapot ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok meg­állapodást kössön a nukleáris fegyverek egész osztályainak európai felszámolásáról. Ezzel összefüggésben megengedhetetlennek tűnik az a próbálkozás, hogy a nyugatné­met Pershing—1A rakáték amerikai nuk­leáris robbanótölteteit kivonják az európai közepes hatótávolságú és hadműveleti-har­cászati rakéták felszámolásáról kötendő szovjet—amerikai megállapodások hatálya alól. Mi mindannyian — keleten és nyugaton — tudatában vagyunk annak, hogy az eny­hülésnek és a békés együttműködésnek a kölcsönös bizalom az egyik alapvető té­nyezője. Ebből kiindulva a Varsói Szerző­dés tagállamai a Politikai Tanácskozó Tes­tület berlini ülésén azzal a javaslattal for­dultak az észak-atlanti szövetség tagálla­maihoz, hogy a két katonai és politikai cso­portosulás kölcsönösen tisztázza egymással szembeni szándékait, és közösen elemezze egymás katonai doktrínáit. Meggyőződé­sünk, hogy ez nem csekély mértékben segí­tene eloszlatni Európában a bizalmatlan­ság légkörét. Nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak a lépéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy enyhüljön a katonai szembenállás, és erősödjék a biztonság Európa egyes körze­teiben is. Felhívjuk az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részes álla­mainak parlamentjeit és parlamenti kép­viselőit, hogy figyelmesen tanulmányozzák azt a tervet, amelyet a Lengyel Népköztár­saság terjesztett elő a közép-európai fegy­verzetcsökkentésről és bizalomerősítésről, valamint az NDK és Csehszlovákia, illetve Románia és Bulgária ismert javaslatait. Az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Értekezlet valamennyi részes államának kötelessége minden módon elősegíteni, hogy a bécsi találkozó a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban tartalmas, kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával sikeresen érjen véget. Javasoljuk, hogy létesüljön szorosabb együttműködés a két katonai és politikai szövetség tagállamainak, valamint az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet minden részes államá­nak parlamentjei között, mind két-, mind sokoldalú alapon. A parlamentek le­szerelési közös akciói mellett készek va­gyunk nagyon széles körű kapcsolatok ki­alakítására minden olyan kérdésben, amely létfontosságú a nemzetek számára. Egyhangúlag támogatjuk a Lengyel Nép- köztársaság parlamentjének azt a javasla­tát, hogy Varsóban tartsanak találkozót az Európai Biztonsági és Együttműködési Ér­tekezlet záróokmányát aláíró országok par­lamenti elnökei. Felhívjuk önöket, hogy fo­gadják el ezt a javaslatot. A tartós és szilárd béke közös megterem­tésének történelmi esélyét nem szabad el­szalasztani. Továbbra ás tevékenykedjünk annak érdekében, hogy fennmaradjon az emberi nem, és béke legyen a Földön. A Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti elnökei ' Weizsäcker Leningrádban Moszkvában befejeződtek Weizsäcker nyugatnémet elnök hí vatalos tárgyalásai. A képen; Gromiko államfővel való ta lálkozó előtt (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Iráni támadás óriás tankhajó ellen Egy iráni ágyúnaszád csü­törtökön a kuvaiti partok közelében rakétákkal és gép­ágyúval támadt egy ameri­kai tulajdonban lévő, de li­bériái zászló alatt hajózó óriás tankhajóra. A több mint 270 ezer tonnás Peconic ne­vű kőolajszállítón tűz ütött ki. s ezt még órák múltán sem sikerült eloltani. Az ak­ció Teherán eltökéltségét jelzi, hogy az amerikai ha­diflotta aktív öbölbeli sze­repvállalása esetén szembe­száll a kihívással. Csillagváros osztrák űrhajósjelöltet vár Osztrák—szovjet tárgyalások Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik Auszt­riában. csütörtökön a par­lamentben, majd Kurt Wald­heim államfőnél tett láto­gatást. Waldheim ebédet adott Rizskov és kísérete tiszteletére. A nap folyamán egyez­ményt írtak alá a két or­szág kereskedelmi kapcsola­tainak bővítéséről, amely­nek alapján ukrán és mold­vai vállalatok közvetlenül bekapcsolódhatnak az Auszt­riával folytatott kereske­delembe. A két ország áru­forgalma az elmúlt két év­ben mintegy harmadával csökkent és kölcsönös szán­dék a forgalom fellendí­tése és bővítése, új együtt­működési formák keretében is. Ugyancsak csütörtökön ír­ták alá a két ország kultu­rális és tudományos együtt­működésének a következő 3 évre szóló munkatervét. Nagy érdeklődés fogadta a szovjet ajánlatot hogy készek osztrák űrhajóst fo­gadni és felkészíteni a szov­jet kozmonautákkal való út­ra. Illetékesek máris kér­ték az érdeklődők jelent­kezését: űrutazásra alkal­mas tudóst keresnek, aki jövőre kezdené meg a fel­készülést a Csillagváros­ban. Ceausescu Varsóban Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első főtitkárának, az Államtanács elnökének meghívására baráti mun­kalátogatásra csütörtökön Varsóba érkezett Nicolae Ceausescu. a Román Kom­munista Párt főtitkára, ro­mán államfő. —( Külpolitikai kommentárunk North passzolt NORTH továbbadta a labdát Poindexternek — így vélekedett tegnap Washingtonban egy befolyá­sos és szakértő szenátor, összegezve az alezredes el­ső kétnapi tanúvallomását. Azaz a beosztott, de mindenben benne lévő alezredes olyan passzt adott egykori főnökének, a tengernagynak, hogy az köny- nyen lesre futhat. North ugyanis elmondta, hogy Poindexter kifejezetten engedélyezte neki az iráni fegyverszállításokból beszedett pénzek továbbirányí­tását a nicaraguai ellenforradalmárok részére. Sőt: több feljegyzést is készíttetett erről a volt nemzet- biztonsági tanácsadó beosztottjával, s a feljegyzése­ket North át is adta Poindexternek. Ez pedig nem egyebet jelent, mint azt, hogy a tör­vénysértő titkos akció, — akkoriban, 1984—85-ben ugyanis a törvényhozás tiltotta a kontrák segélyezé­sét, — magának Reagan nemzetbiztonsági ügyek­ben főilletékes tanácsadójának tudtával, beleegyezé­sével, esetleg parancsára zajlott le. Legalábbis North szerint. így aztán különösen érdekes lesz Poindex­ter jövő heti tanúvallomása. Nem kicsi a tét, mert most ugyan immunitása van, tehát a kongresszusi meghallgatásokkal párhuzamosan nyomozó különleges ügyész nem használhatja fel a mostani vallomáso­kat, de később alighanem a bíróságon végződhet az ügy, ha bebizonyithatóvá válik a szándékos törvény­szegés. AZ EXT AN ÁCS ADÓN AK tehát — a józan ész sze­rint — vagy tagadnia kell a dolgot, vagy továbbpasz- szolni a labdát. Márpedig ő csak magának az elnök­nek passzolhatna. Azaz, ha Poindexter azt monda­ná, hogy Ronald Reagan is tudott a titkos kontrase­gélyről, az döntő fordulat lenne a botrányban, olyas­mi, amely könnyen megrendíthetné az elnöki széket. Ügyesen taktikázik az alezredes, — nyilván jól fel­készült az elmúlt fél év alatt —, mert így nemcsak magát, hanem az elnököt is tehermentesíti, hiszen nem ad ellene perdöntő bizonyítékot. SOKKAL NEHEZEBB lesz ezután Poindexter hely­zete, hiszen ő aligha mondhatja, hogy nem is tárgyalt Reagannel ezekről az ügyekről — a nemzetbiztonsá­gi ügyek legfőbb tanácsadójáról ez aligha lenne hi­hető. Neki nehéz lesz olyan megoldást találnia, amely magát is védi, de, Reagant sem bántja. North passza a jelek szerint nemcsak Poindextert. állította lesre, hanem talán az elnököt is. Most aztán még indokol­tabb a Watergate híres kérdése: mit tudott az elnök és azt mikor tudta? Avar Károh Lemondott az olasz kormány NSZK Vádemelés terrorista ellen Kurt Rebmann, az NSZK főállamügyésze csütörtökön vádat emelt egy Frankfurt­ban fogságban lévő feltéte­lezett terrorista ellen. A vádlott, a libanoni születé­sű, de nyugatnémet állam­polgárságú Abbasz Hama- dei számlájára írják, hogy idén januárban közremű­ködött Rudolf Cordes Hoechst- gyárigazgató és Alfred Schmidt Siemens-technikus elhurcolásában. Ezt a bűncselekményt — a Hezbollah nevű Irán-ba- rát siíta szervezet segítsé­gével — állítólag azért haj­totta végre, hogy ily módon eszközölje ki fivére, az NSZK-ban már korábban őrizetbe vett Mohamed Ha­madei kiadatását az Egye­sült Államoknak, illetőleg testvére kicserélését a nyu­gatnémet túszokra. Ez a szándéka a biztonsági szer­vek szerint kiderült olyan telefonbeszélgetésekből, ame­lyeket egy NSZK-ban éle libanoni személlyel folyta­tott. Mohamedet — mint már jelentettük — az NSZK-ban fogják bíróság elé állítani. Azzal vádolják, hogy rob­bantásos merényleteket akart végrehajtani Nyugat- Németországban továbbá 1985-ben részt vett egy amerikai utasszállító repülő­gép elrablásában és egy amerikai katonai személy meggyilkolásában. Csütörtökön benyújtotta lemondását a Fanfani-féle ügyvezető olasz kormány, amely április óta állt az or­szág élén. Szerdán még el­fogadott két rendeletet, köz­zétett egy jelentést a ter­rorizmusról, de ezzel be is fejezte munkáját, és for­mailag is megnyitotta az utat Francesco Cossiga köz- társasági elnök és a párt­vezetők konzultációi előtt az új kormány kilátásai­ról. E konzultációk pénte­ken és szombaton lesznek. DÉL-KOREAI AMNESZTIA Kim megpályázza az elnöki tisztséget Moszkvából Leningrádba utazott csütörtökön Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke, aki hét­főn érkezett hivatalos láto­gatásra a Szovjetunióba. A nyugatnémet politikus több­ször tárgyalt Andrej Gromi- kóval, az SZKP KB PB tag­jával, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökével, s találkozott Mi­hail Gorbacsowal, az SZKP KB főtitkárával is. A szö­vetségi elnök kíséretében levő Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter és alkancellár Eduard Sevard- nadzéval, az SZKP KB PB tagjával, a Szovjetunió kül­ügyminiszterével tartott megbeszéléseket. Weizsäcker és kísérete Leningrádból Novoszibirszk- be utazik tovább, ahonnan szombaton — Moszkva érin­tésével — tér vissza Bonn- ba. Richard von Weizsäcker szovjetunióbeli tárgyalásai­nak legfontosabb eredmé­nye, hogy felismerhetővé vált mindkét félnek a kap­csolatok lényeges javításá­ra irányuló szándéka — ál­lapította meg csütörtökön a Deutschlandfunk nevű rá­dióállomásnak nyilatkozva Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és kül­ügyminisztere. Mint kifejtette, a kétolda­lú viszonyban immáron mind a Szovjetunió, mind pedig az NSZK előretekint, s ez a szemlélet kedvezően befolyásolhatja az egész európai helyzetet. Nyugaton — mondotta — a Szovjet­uniótól hosszú időn át ru­galmasabb magatartást kér­tek számon, s most, ami­kor ez már érzékelhető, nem szabad kishitűen ha­bozni a Moszkvához fűződő kapcsolatok fejlesztését il­letően. Kim De Dzsung csütörtö­kön az egyik legbefolyáso­sabb dél-koreai napilapnak adott interjúban kijelentet­te: elképzelhető, hogy a kö­vetkező választásokon meg­pályázza az elnöki tisztsé­get. Az ellenzék kiemelkedő vezetőjének ez volt az első nyilatkozata az amnesztia­rendelet életbe lépése után. „Semmi olyan bűnt nem követtem el, amely miatt amnesztiában vagy rehabili­tációban kellett volna része­sülnöm” — közölte a politi­kus. — „Népünknek azon­ban nagyon hálás vagyok, mert áldozatvállalásának és támogatásának köszönhető, hogy visszakaptam polgári jogaimat.” Kim tavaly novemberben azt nyilatkozta, hogy ha Csőn Tu Hvan elnök önként haj­landó olyan alkománymódo- sításra, amely lehetővé te­szi a közvetlen elnökválasz­tást, akkor ő nem indul a választásokon. Most viszont kijelentette, hogy „a jelen­legi engedményeket a tö­megmozgalom kényszerítet­te ki”. Kim De Dzsung megerő­sítette, hogy csatlakozni kí­ván az Újraegyesítés Demok­ratikus Pártja nevű legna­gyobb ellenzéki párthoz, amelynek vezetője, Kim Jong Szám korábban bejelentette: szívesen látja pártjában ta­nácsadóként Kim De Dzsun- got. A politikusok szövetsége­sei, de egyúttal riválisai is egymásnak. 1970-ben ők ket­ten indultak harcba az el­lenzék elnökjelöltségéért. Ak­kor Kim De Dzsung győzött, majd a választásokon szo­ros közdelemben alulmaradt az akkori diktátorral, Pák Csöng Hivel szemben. Rosszul tájékozódott Szovjet utas- szállító Iránban Egy szovjet utasszállító re­pülőgép Iránban szállt le jú­lius 7-én, mert a kedvezőt­len időjárási körülmények miatt elveszítette tájékozódó képességét — közölte csü­törtökön Moszkvában Borisz Pjadisev, a szovjet külügy­minisztérium helyettes szó­vivője. A szovjet fél elné­zést kért az iráni hatóságok­tól az eset miatt, és kérte az utasok, a személyzet és re­pülőgép visszaszolgáltatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom