Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1987. július 4., szombat y Csőn Tu Hvan (jobbra) és kijelölt utódja. Ro Te Vu DÉL-KOREA Utódlási csaták - könnygázfelhőben Olcsó élcelődésnek hat, mégis könnyen igaz lehet a gúnyos megállapítás, hogy a jelenlegi, hetek óta húzódó, s egyre fe­szültebbnek tűnő dél-koreai politikai krízisnek két igazi ha. szonélvezője akad. Az egyik az a vegyi konszern, ahol a rendőrségi használatra szánt könnygázt előállítják, a másik viszont az a gyár, amely — gyors helyzetfelismeréssel — utcára dobta fölös gázálarckészleteit. Legkésőbb februárban Aliban az utcai összecsa­pásokban, tömegtüntetések­ben bővelkedő válságperió­dusban ugyanis, amely az utóbbi időben jellemzi a távol-keleti államot, gya­korlatilag mindennapossá vált a karhatalmi egységek könnygázgránát sortüze. Ezt többnyire pajzsos, gumibo­tos rendőrök rohama köve­ti a szemben álló, jobbára a fiatalabb korosztályokból ki­kerülő tiltakozók szétoszla- tására. Ám korántsem csu­pán a diákok ezreivel „üt­köznek meg” a jól felsze­relt rendfenntartó alakula­tok — hamar bejárták a vi­lágsajtót azok a felvételek is, amelyeket asszonyok vagy éppen lelkészek csoportjának erőszakos feloszlatásakor ké­szítettek a fényképészek. Szöulnak még a belső ke­rületeit is naphosszat köhög- tető. — szemet csípő füst- felhő-maradványok ülik meg — számoltak be egyöntetű­en a tudósítók. Mégis (vagy tán éppen ezért), egyelőre nem látszik csökkenni az a hév. amely a kormányelle­nes megmozdulások soroza­tát jellemzi, sőt, az elmúlt napokban az elégedetlenség hulláma a fővárosból tucat­nyi vidéki településre is át­csapott. Puszanban, a má­sodik legnagyobb városban is barikádokat emeltek, s zavargásokról érkeztek je­lentések Incsonból. valamint a hét évvel ezelőtti emléke­zetes véres eszközökkel le­vert diáklázadás helyszíné­ről, Kvangdzsu városából. Ma már aligha lehet két­séges, hogy Csőn Tu Hvan­nak elnöksége legsúlyosabb válságával kell szembenéz­nie — épp akkor, amikor voltaképp már megkezdte a posztja átadását célzó ma­nővereket. Az érvényben lé­vő előírások szerint ugyanis legkésőbb jövő februárban át kell adnia helyét az or­szág élén. Mi több, á kor­mányzó Demokratikus Igaz­ságpárt júniusi országos kon­vencióján meg is született a döntés az utódjelölt szemé­lyéről. Váratlan halasztás A kiszemelt politikus, Ro Te Vu együtt végezte Csőn Tu Hvannal a katonai aka­démiát, s az utóbbi évek­ben jó néhány kormányzati megbízatást kapott, többször viselt miniszteri tisztet is — így kiválasztása aligha okoz­hatott meglepetést. Maga is sokáig tábornoki rangot vi­selt — igaz, a sajátos dél- koreai közeghez a hadsereg befolyásos felső vezetésének támogatása nélkül nem is igen számíthatna sikerre. Csakhogy a kormányelle­nes indulatok kiéleződése részben épp az utódlás ezen „automatikus” voltával függ össze. A jelenlegi szabályok alapján a decemberben ese­dékes elnökválasztásokon egy szűk elektori testület fog határozni, s ez — állapítja meg joggal az ellenzék — Mindennaposak az utcai összecsapások (Fotó: Time — Newsweek — KS) gyakorlatilag eleve „lefutot­tá” teszi a versenyt. Fő kö­vetelésük ezért a közvetlen szavazás bevezetése, illetve — első lépésként —, hogy Csőn Tu Hvan újítsa fel az áprilisban egyoldalúan meg­szakított tárgyalásokat az alkotmány reformjáról. Az államfő ugyanis ta­vasszal váratlanul bejelen­tette: a jövő szeptemberben rendezendő szöuli olimpia „nyugalmának és zavartalan légkörének” biztosítása ér­dekében elhalasztja az alap­törvény megváltoztatásáról folyó párbeszédet az ötkari­kás játékok befejeztéig. A mostani, ritka hevességű tö­megmegmozdulások nyomán azonban az elnöknek máris egy fél lépést kellett tennie hátrafelé: kénytelen volt tár­gyalni az ellenzék egyik leg­tekintélyesebb vezetőjével, Kim Jung Számmal. Áthidalni a szakadékot? A nagy kérdés pillanat­nyilag az. belenyugszanak-e a polgári ellenzék derékha­dát képviselő erők ebbe a felemás helyzetbe, vagy most, a diákság jóval radi­kálisabb csoportjainak hul­lámát követve, igyekeznek-e kenyértörésre venni a dol­got? Megkockáztatja-e Csőn Tu Hvan, hogy — fő szö­vetségese, az Egyesült Ál­lamok rosszallását is kihíva maga ellen — csupán az erőszakra hagyatkozva pró­báljon túljutni a legújabb válságon? Egyáltalán lecsen- desítheti-e az eluralkodott indulatokat a rendkívüli ál­lapot kilátásba helyezésével? Fel lehet még általánosab­ban is tenni a kérdést: át lehet-e hidalni azt a szaka­dékot, ami Dél-Korea hét- mérföldes léptekkel fejlődő, sikert sikerre halmozó gaz­dasági élete, s ettől jócskán elmaradt politikai intéz­ményrendszere között feszül? Ami Washingtont illeti, szintén kérdéses, hogyan hozza közös nevezőre saját stratégiai érdekeit, a szöuli vezetéshez fűződő szoros kapcsolatait (Dél-Koreában 40 ezres amerikai haderő ál­lomásozik) a demokratizáló­dási folyamatok támogatá­sával. Mindeddig kevés konk­rét lépés történt. Reagan el­nök Csőn Tu Hvanhoz kül­dött magánlevelében a hírek szerint jobbára csupán „mélységes aggodalomról” szólt. Shultz külügyminisz­ter sem igen ment túl azon, hogy a „békés rendezés” és a politikai párbeszéd fon­tosságát hangsúlyozza. A szükségállapot kihirdetése persze esetleg módosíthatja ezt az óvatos magatartást. Bizonytalanság, nyitott kér­dések sora jellemzi tehát napjaink Dél-Koreáját. Any- nyi azonban bizonyos, hogy Szöulban —. aki beszerezte — tanácsos, ha magával is viszi az utcai árusoktól vett gázálarcot. Akad már olyan rádiós és televíziós állomás is, amely rendszeresen be­mondja, melyik városrészt ajánlja elkerülendőnek az utcai csatározások és a ter­jengő könnygázfelhők mi­att ... Szegő Gábor A LEGÚJABB PÁRIZSI DIVAT: Vita a hanyatlásról A „gloire”-ra, vagyis a „nemzeti nagylétre” büszke franciák körében nemigen szokás kétségeket hangoztat­ni az ország jövőjéről, az utóbbi időben mégis soka­sodnak a kérdések — már- már „ez a divat” — vajon a hanyatlás korszakába lé­pett-e Franciaország? A héten Francois Mitter­rand elnök maga is nyilat­kozott: ne higgyenek a fran­ciák a borúlátó jóslatoknak — mondta. Chirac miniszter- elnök úgy vélekedett a té­vében, hogy az ország egy helyben topog, de hanyat­lásról azért nincs szó. Má­sok azonban még ennyire sem bizakodók és azt kutat­ják, kinek a hibájából áldo- zik le a napkirály egykor dicsőséges csillaga. „A fran­ciák lusták?" — tette fel fő­címben a kérdést a France- Soir című napilap. Francois Dalle, a munkahelyteremtés­ről szóló kormányjelentés szerzője felelt: „A tipikus francia nem lusta. Azt mon­danám: inkább csak egy ki­csit álmatag.” Dalle szerint a francia dolgozók, akiknek évi öt hét fizetett szabadság jár. túl sok időt töltenek a szabadidő eltervezésével. „Franciaországban az embe­rek arról beszélnek a leg­többet, hogyan fogják eltöl­teni a legközelebbi három­napos hétvégét, s ez a lelki beállítódás árt a gazdaság versenyképességének.” Vic­tor Scherrer, a Gringoire— Brossard édességgyár igaz­gatója az idén könyvet je­' f lentetett meg „Lusta Francia- ország” címmel és ebben úgy véli, hogy a francia ipar a munkakedv hanyatlása mi­att szenved. „Amennyivel kevesebbet dolgozunk má­soknál, annál kevésbé va­gyunk versenyképesek" — írta. A Le Point című gazda­sági hetilap legfrissebb szá­ma 11 oldalt és a címlapot szentelte a „hanyatlás vizs­gálatának”. A cikk szerint Japán, Dél-Korea kemény versenyt támaszt, de még az angolok és az olaszok is „nekiálltak dolgozni”. A cikk közvélemény-kutatást is tar­talmaz. A megkérdezettek 73 százaléka hajlandó személyes áldozatot hozni azért, hogy Franciaország gazdasági vi­lághatalom maradhasson, 23 százalék ilyesmire nem haj­landó. 4 százalékot pedig nem érdekelt a kérdés, vagy „nem tudom”-mal felelt. A lap szerint egyébként a ha­nyatlásról folyó vita poli­tikai töltésű, amennyiben „a hanyatlás a múltban gyö­kerezik, s a múltért mások­ra lehet hárítani a felelős­séget". A helyi szakértők szerint a „hanyatlástudat” egyéb­ként nem is annyira a tény­leges gazdasági folyamatok­ban gyökerezik, inkább ab­ban a közérzetben, hogy a vezetők nem tudják meg­oldani a problémákat, sőt, talán nem is értik, mi a baj. Egy gyenge lábon álló kor­mányzat — amilyen a mos­tani francia — szinte ter­jeszti ezt a közérzetet. S a szocialista meg a jobboldali pártok között jövőre döntet­lennel fenyegető elnökvá­lasztási küzdelemig aligha fordíthatja meg bárki a bo­rúlátó közhangulatot. GYÖNGYÖS KORNYÉKI 2-3 FŐS MŰHELLYEL RENDELKEZŐ ASZTALOSOKAT - FAÁRUKÉSZITÖKET FELVESZ KISSZÖVETKEZET, folyamatos hazai és exportmunkák végzésére. Jelentkezés levélben vagy személyesen, TÓTH LAJOS, ADÁCS, Jókai u. 35., részlegvezetőnél. Világ­események vonalakban Rajz: Boros Béta MOSZKVA:ŐSZRE LE SZERELHETŐK A KÖZEPES HATÓ­TÁVOLSÁGÚ RAKÉTÁK f\ » t% « » * %•; BÉKÉS FELHASZNÁLÁS MOSZKVA: ORVOS BÉKEKONGRESSZUS-HALÁLOSAN FERTŐZŐ BETEG DE VÉGLE- GES LOKALIZÁLÁSSAL GYÓGYÍTHATÓ. MOSZKVA: NÓK VILÁGKONGRESSZUSA- LÁNYOK,CSARJUNK EGY NAGYTAKARITAST! Vilati Egri Gyára felvételre keres szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező: rendszerszervezőt, számítógép-üzemeltetőt és -karbantartót, bemérő-élesztő villamos- mérnököt villamos- és gépészmérnök végzettséggel, gyártástechnológust és szerkesztő mérnököt, előkalkulációs csoportvezetőt, középfokú végzettséggel rendelkező normatechnológust, könyvelőt, utókalkulátort. Szakmunkások jelentkezését várjuk az alábbi munkakörökbe: esztergályos, festő, lakatos, villanyszerelő, víz-gáz szerelő, kertész. Jelentkezni lehet a gyár közgazdasági osztályán, Eger, Faiskola u. 9. er

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom