Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. július 4., szombat * Erk — Tarnaörs. Mielőtt felkerestük a két települést annyit tudtunk, hogy 1973 óta közös tanácshoz tartoznak. Készíthettünk volna szokványos faluriportot is, ha utunk első állomásán, az erki általános iskolában nem ütközünk azonnal egy régóta éleződő konfliktusba, nevezetesen az iskolaösszevonás dilemmájába. A régi, öttantermes épületben két alsó tagozatos, összevont osztályban folyik a tanítás két pedagógus irányítása alatt. Nézem az órát, hétkor vagy nyolckor kezdődik a tanítás, ebben az időpontban nem lehetne szünet. Mégis hangos gyermeklárma szűrődik ki a két tanteremből. A tanítónőkkel a nevelőiben találkoztunk, ök is megerősítik, hogy már megkezdődött az óra ... Nem kérdezzük, hogy akkor miért nincsenek a teremben, inkább az érdekel, hol vannak a felső tagozatos diákok. Kiderül: Tarnaörsre járnak át autóbusszal, a kisebbek pedig itt tanulnak. Az egyik csoport négy elsősből és nyolc másodikosból, a másik tíz harmadikos tanulóból áll. Negyedikes osztály nincs. Értetlenül hallgatunk. Az óvodások is át- buszoznak nap mint nap. csak ez a néhány alsós maradt itt. Nagy Sándorné tanító magyarázza meg a szokatlan helyzetet: — Nyáron már az óvodásoknak sem kell utazgatni, mert itt Erken egy külön épületet alakítunk át számukra. Az alsósoknak is kényelmesebb, s mivel sok a hátrányos helyzetű cigány tanuló, itt helyben eredményesebben tudunk velük foglalkozni. Különben is jobb lett volna, ha annak idején önálló intézményként megmaradhatunk. mert hiszen mit ér az a falu, aminek még saját iskolája sincs. Nem zavarunk tovább, elvégre a gyerekeknek tanulni is kell valamikor ... Néhány perc, és máris a tarnaörsi iskolában vagyunk. Csak magunkban jegyezzük meg, nem lehet olyan fárasztó ez a két kilométernyi út autóbusszal. Az iskola felszereltsége, a korszerű, szakosított tantermek, a tágas tornaterem láttán pedig erősödik benyomásunk, miszerint egy gyermeke nevelésére valamit is adó szülő inkább ezt a létesítményt választaná. Beszélgetőtársaink Balogh József igazgató és Csintalan És az ő érdeke? Györgyné pedagógus, aki egyébként délutánonként az erki iskolában napközis foglalkozást tart. Tanácstag és Erk elöljárója lévén a társközségről, falujáról is bővebbet tud mondani. — Az erki iskoláról csak annyit — mondja Csintalanná —, hogy nyolcvanban a körzetesítést nem indokolta semmi. Jó szakos kollektívánk volt, remekül együttdolgoztunk. A tanulóink 60 százaléka cigány származású. Ott. ha reggel valaki hiányzott, személyesen mentünk el érte, így szinte mindenki elvégezte a nyolc osztályt, sokan lettek szakmunkások. Mióta Tarnaörsre járnak, 25 gyerek kimaradt ... Balogh József így látja a dolgot: A tarnaörsi iskolát 1979- ben adták át. Nem mondom. az erki nevelők elhelyezése, s a körzetesítés nem ment egykönnyen. Az akkori lépésnek máig érezhető hatása van, gondolok itt a bukott gyerekek nagy számára. Ennek ellenére mégiscsak figyelembe kell venni, hogy az első osztályba iratkozó gyerekek száma évről évre csökken Erken. így egyszerűen gazdaságtalan Ebéd Tarnaörsön (Fotó: Köhidi Imre) Erk: Tegyék fel a kezüket az elsősük'. fenntartani azt a régi intézményt. Nem beszélve arról. hogy az a néhány tanuló sok mindenből kimarad, amit ez az új iskola képes nyújtani. Nem megyek mesz- szire:a mostani kisdobos- és úttörőavatás színvonalas, színes programot, élményt kínált a diákoknak. Erken külön avatták fel a négy kisdobost, ők így kimaradtak ebből. Én megértem az erkieket. Ragaszkodnak az önállósághoz, de mégiscsak azt mondom, a jövő generáció tudása, felkészültsége a jelenlegi oktatási körülmények és lehetőségek függvénye. S ha egyszer a mi iskolánknak korszerűbb eszközök állnak rendelkezésére, nem érdemes az — igaz — hagyományos, de elavult keretek közé erőltetni a kicsiket. Erken összevont osztályban kezdenek az elsősök, itt Tarnaörsön pedig már a Zsolnai-módszer előnyeit élvezik. Hallgatunk. Nem akarunk senkinek a pártjára állni, de egy dolog már a beszélgetések felhangjaiból is kiderült: a két község között vannak még ellentétek. I nnék gyökereit, okait szeretnénk feltárni, amikor a tanácselnökhöz. Papp Istvánhoz indulunk. — Ügy érzem — magyarázza —. a két község feszültsége inkább néhány ember személyes ellentétén múlik. Egyébként annak idején, a körzetesítéskor mi nem erőltettük az összevonást, s végül is ezek az ellentétek csupán a két iskola között éleződtek ki. Minden más területen sikeresnek bizonyult az együttműködés. Az igazság az. hogy ezek az ellentmondások régebbi eredetűek. Mivel Tarnaörs a megyehatáron húzódik, valahogy mindig is gazdátlan volt ez a település. Csak egy számot mondok példának. Ha jól számolom, én vagyok itt a huszonharmadik tanácselnök, igaz jó másfél évtizede. Mivel helyben a tsz-en kívül nincs egyéb munka- lehetőség, így a lakosság Tarnaörs: Rend, jó felszereltség, a legkorszerűbb Zsolnay-módszer — ez is első osztály! nagy része ingázni kényszerül. Egyébként is sok csalódás érte az embereket. Az állandó vezetőváltozások, s az ezzel járó bizonytalanság megrendítette a bizalmukat. Talán ez az oka annak is, hogy az új demokratikus lehetőségekkel nem tudnak, nem akarnak élni, azaz mindebből csak az csapódik le az emberek tudatában, hogy a hiányosságokat élesebben lehet bírálni. A tenniakarás azonban elmarad. Szeretnénk mi is új vezetőkkel „fiatalítani", de sokszor teljes érdektelenségbe ütközünk. A középkorú vezetők félnek az önálló lépésektől. írásbeli utasításokat várnak továbbra is, mert egyedül nem mernek dönteni. Na és a pénz, ami manapság mindenütt kevés. Pénz nélkül hiába az elképzelések, nem lehet őket megvalósítani. A tehót például mi nem kezdeményeztük itt, Tarnaörsön. mert helyette nagyobb, s költségesebb beruházás szerepel a terveinkben. Régóta probléma a belvízelvezetés a falu egy jelentős részén. A tervek már készen vannak, most hirdetjük meg a pályázatot a kivitelezőknek. Azonban ezt a feladatot is Csintalan 6yörgyné: Falu-e az, ahol nincs iskola? Balogh József: Az Erkről felső tagozatba kerülők elmaradása alig behozható! Papp István: Mi békülnénk, de nincs kivel! csak úgy praktikus megoldani, hogy a település másik részén, ahol a belvíz nem veszélyezteti a házakat, új utakat építünk. így mindenkit érdekeltté teszünk a hozzájárulások fizetésében. — Erken megszavazták a tehót, 600 forintot. Óvoda- és útépítés, öregek napközi otthona a cél. Az igazság viszont az, hogy a település- fejlesztési hozzájárulásból befolyt összeg — amelynek ígéreteivel 3 év múlva el kell számolni — korántsem fedezi ezeket az elképzeléseket. A közös tanács költségvetése pedig egyszerűen nem bírja el a kiadásokat. A tarnaörsi belvízelvezetés, s az utak rendezése 16—18 millió forintos beruházás. Ezt nem halogathatjuk tovább, mert egyrészt most kapunk központi támogatást, másrészt számolnunk kell azzal is. hogy minél később kezdünk hozzá, annál többe kerül. így aztán nem mondhatok mást, minthogy az önállóság, az új szabályozók bevezetése szűkös anyagi feltételeinket ismerve bizony nehéz helyzetbe hozott bennünket. Amint látják, nincs könnyű dolgunk, s ha emellé még a társközségek „csatája” is párosul, a gondjaink csak fokozódnak. . Erősödik a gyanúnk, hogy ^ válóban nem a két település „néz farkasszemet”, csupán néhány ember, akik a „lokálpatrióták vagyunk" felkiáltással állják útját az egyetértésnek. Az iskolára visszatérve pedig meggyőződésünk, elsősorban az Erk- hez kötődő nevelőknek kellett volna először belátniuk, hogy a szeneskályhás régi iskola, a kényszerűségből ösz- szevont osztályokkal, a hátrányos helyzetű gyerekeket még inkább hátrányba sodorja. Abban is biztosak vagyunk, hogy a fejlődésnek csak ideig-óráig lehet útját állni, ha még oly makacs is a letűnt időkhöz és módszerekhez való ragaszkodás. Két település őrlődik régi és új között. Jó néhány éve összekapcsolták sorsukat az „együtt könnyebb” megoldás reményében. Az együttműködés számos eredményt szült, a tovább lépés azonban csak úgy lehetséges, ha egyéni érdekektől mentes célokkal, s egészséges kompromisszumokkal próbálják meg tovább élni hétköznapjaikat. Barta Katalin EGYÜTT MÁR NEM KÖNNYEBB? Társközségek regi es ui kozott őrlődve
