Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. július 29., szerdo ,, * I * 4 „ ."1 ■Hm DASÁG — TÁRSADALOM 5 lg HAT HÓNAP ALAn ÖTSZÖR? Hányszor változik a tápok ára? Indulatosan panaszkodott nemrégiben az egyik kistermelő. Méltatlankodásának oka a tápárak gyakori változása. A kistermelők epés megjegyzései nem mennek ritkaságszámba a hazai gyakorlatban, hiszen őket jobbára egyetlen tényező, a termelés jövedelmezősége érdekli. S ha ez valamiképpen csorbát szenved, a termelők nem titkolják véleményüket. Sőt, az utóbbi években már nemcsak bosszúsan vélekednek egyegy őket érintő hátrányos intézkedésről, hanem a gya' korlatban is igyekeznek ellene tenni. Példaként érdemes emlékeztetni a sertések számának gyors és látványos fogyatkozására. Nem lehet eligazodni Bevallhatjuk, az idei esztendő első félében sem volt alaptalan a kistermelők méltatlankodása. Januártól mostanáig ötször változott a tápok ára. Január elsejétől lehetett számítani a kiadások növekedésére, mert a tápok 3 százalékos áremelkedését idejében, még a múlt év derekán meghirdették. Január végén azonban váratlanul újabb néhány százalékos áremelkedés következett be. Ez csupán néhány hétig tartott, mert a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedésére az árak „visszahúzódtak" a korábban eltervezett összegre. A változatlanság mindösz- sze két hónapig tartott, mert áprilistól a baromfitápok ára 4—5 százalékkal, a szarvas- marháké másfél százalékkal emelkedett, a sertéstápokat azonban változatlan áron árusították. E helyzet május derekáig „élt”, amikor is megint minden visszaállt az április elejét megelőző mértékre. Kistermelő legyen a talpán, aki eligazodik ebben az árdzsungelben. A múlt hónapokban is megfigyelhető volt, hogy a termelők nem elsősorban a költségek növekedésére panaszkodtak, hanem a változások kiszámíthatatlanságára. Igazuk van, még abban az esetben is; hogy bizonyosan megállapítható: o sűrű árváltozásoknak gazdasági magyarázatuk van. A januári emelkedést az indokolta, hogy a tavalyihoz képest egyes premixek ára 15—20 százalékkal növekedett, s a takarmányokba ezekből a beltartalmi értékeket javító anyagokból fél- egy százaléknyit kevernek. Emelkedtek a keverési költségek, nagyobb lett a kereskedelmi árrés, így az év eleji 3 százalékos emelkedés gazdaságilag indokolható. Az újabb változást az indukálta január végén, hogy még ugyancsak tavaly, a MÉM rendeletben szabályozta a keveréktakarmányok minimális táplálóanyag-tartalmát. Az intézkedés a hústermelés minőségét hivatott javítani, ami viszont az élelmiszer-gazdaság exportteljesítésével van szoros összefüggésben. Csakhogy a gazdagabb beltartalmú takarmányok drágábbak is, ezért a gyártók január végén igyekeztek növekvő költségeiket a felhasználókra hárítani. A minisztérium időlegesen felfüggesztette a béltartalom javítására vonatkozó intézkedését, s ezzel a tápárak is csökkentek. Panasz a minőségre Hamarosan újabb ok teremtődött. Áprilisban a nyugati valutákhoz képest leértékelték a forintot, s e tény az importból származó premixek beszerzési árát növelte. A keveréktakarmányok egyes összetevői — gabona, fehérje — ugyan maximált áras termékek, más komponensei viszont szabadárasak, végül is a tápok szabadáras termékként viselkednek. E féloldalas árrendszer következtében emelkedhetett áprilisban a keveréktakarmányok ára. Idei és ötödik változásként május derekán azonban visszaállt korábbi mértékére, mert a forint leértékeléséből számító költségnövekedést megtérítik a gyártóknak. A szakirodalomból és a gyakorlatból egyaránt közismert, hogy az állattartás költségeinek több mint kétharmadát jelenti az a takarmány, de a gazdák azt is tudják, hogy ez végérvényesen nem dönti el a tartás és a hizlalás jövedelmezőségét. Ezt az idei. sűrű változások során Is tapasztalhatták a termelők, hiszen a január elsején bevezetett áremelkedést még kiegyenlítették a felvásárlási árak növekmé^ nyei. Később azonban az újabb költségnövekedéseket már nem ellentételezték a termelőknek, s ez a jövedelmezőség romlásával járt, ami pedig megindította a panasz- áradatot. Az áremelkedéssel együtt- járó romló jövedelmezőségen kívül nem javítja a termelők hangulatát az sem, hogy még mindig gyakran gyenge a takarmányok minősége. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet adatai szerint a takarmányok 15—20 százalékának kifogásolható a béltartalma. Ez ugyan lényeges javulás a korábbi 30 százalékos arányhoz képest, de még mindig elegendő ahhoz, hogy az állandó vitákat, méltatlankodásokat táplálja. A gyenge minőségű takarmány ugyanis növeli a nevelési és hízlalási veszteségeket, közvetve megkárosítja a jövedelmezőségre érzékeny termelőket. Ráadásul a kifogástalan minőségű takarmányok béltartalmi értéke; is elmaradnak a nálunk jobb állat- tenyésztésjj eredményeket elérő országoké mögött. Azt ugyanis a szakemberek sem tagadják, hogy a tápok fehérjetartalma csupán a fél- intenzíven tartott állatok igényeit elégíti ki. E tény ellentmondásban van az állat- tenyésztési célkitűzésekkel, amelyek hosszabb ideje kimondottan is az intenzív tartást, takarmányozást fogalmazzák meg. A bizalom alapja A termelők kedvét tehát e tápok gyenge minősége, valamint az általuk magasra értékelt és gyakran változó ára rontja. Az pedig általános tapasztalat, hogy a termelők hangulata összefüggésben van magatartásukkal is. Az ingadozó tápáraknak sok termelő véleménye szerint nem a jövedelmezőségre gyakorolt kedvezőtlen hatásuk a legnagyobb kár. Nehéz elviselni a költségek emelkedését is, de ennél is súlyosabb következmény a bizonytalanság. hogy nem tervezhetnek hosszabb időre. A termelés feltételeinek gyakori változásai elsősorban a kistermelők körében teremtenek ingatag helyzetet, hiszen ők egyszerűbben és gyorsabban reagálhatnak a piaci és a közgazdasági változásokra. Ennek következményei viszont az egész népgazdaságot érintik, hiszen a kistermelők ugyan fajonként eltérő, de összességében jelentékeny hányadát tartják a vágóállatoknak. Azt is megfogalmazhatjuk, hogy jelenleg nélkülük elképzelhetetlen a hústermelési tervek teljesítése. S ha ez igaz, akkor termelői kedvük, s ehhez kötődő bizalmuk megteremtése és megőrzése js elengedhetetlen. V. F. J. A GAGARIN HŐERŐMŰBEN Túlteljesítenék a féléves tervet A rekonstrukció közben is kiemelkedően teljesített a Gagarin Hőerőmű Vállalat (Fotó: Köhidi Imre) (Tudósítónktól) A rendkívüli hideg téli időjárás okozta termeléskiesést már az első negyedév végén sikerült pótolnia hazánk egyik legnagyobb szén- tüzelésű erőművének, a vi- sontai Gagarin Hőerőműnek. Bódí Béla vezérigazgatóval készített számvetésünk során az is kiderült, hogy kedvezően alakultak az első fél év termelési eredményei is. A villa mosenergia- termelési tervet közel 53 millió kilowattórával sikerült túlteljesíteni. Ez a mennyiség egyébként több mint 12 ezer tonna import olaj kiváltását jelenti népgazdaságunknak. A Mátra- alji Szénbányák Vállalattal az első negyedévben kötött megállapodás értelmében, a visontai lignittel közel megegyező költségben, terven felül mintegy 200 ezer tonna bükkábrányi lignitet is felhasználtak. A berendezések éves karbantartási munkálatait időarányosan elvégezték. Sor került a hármas blokk kisjavítására. az ötös blokk nagykarbantartására. Jelenleg az egyes számú százmegawattos blokkon dolgoznak. A 4-es számú. 200 megawattos blokk rekonstrukciója a tervezett ütemben halad. A rekonstrukcióval kapcsolatban azonban gondként jelentkezik a tőkés importalkatrészek beszerzése. A GHV munkaerőgazdálkodásáról elmondható, hogy a kedvező tendencia az év első fél évében tovább folytatódott. Mindezt a Heves és Nógrád megyei tanács munkaerő-szolgálati irodáival megkötött szerződések is elősegítették. Az átlagosnál jobb bér- és szociális feltételek ellenére, a gyakorlattal rendelkező felsőfokú szakemberekben és egyes fizikai munkakörökben némi hiány jelentkezik. A Gagarin Hőerőmű Vállalat második féléves tervében természetesen az éves villamosenergia-termelési terv teljesítése, a 3 milliárd 70 millió kilowattóra elérése, a 4-es blokk rekonstrukciós feladatainak időarányos, jó minőségű elvégzése, a 3-as blokk nagyrekonstrukciós programjának megalapozott előkészítése szerepel. Korcsog Béla Önkéntes rendőrök számvetése Hevesen Megyénk negyedik városában — akárcsak szerte az országban — sajnos mind nagyobb feladatot jelent megőrizni az utcák közbiztonságát, rendjét, megelőzni a különböző szabályszegéseket, gátat vetni a betöréses lopások, rablások, egyéb bűnesetek dinamikus szaporodásának. Az önkéntes rendőrök munkája így egyre inkább fontossá válik a hivatásos állományhoz tartozóké mellett. Hogy szűkebb pátriánk déli körzetében mekkora a tevékenységük súlya. milyenek az elmúlt esztendőben elért eredményeik, arról nemrég adtak számot Hevesen megtartott tanácskozásukon. A beszámolóból kiderül, hogy az 1986-os évben bizony nem volt könnyű dolga a rend őreinek. Bár a város és vonzáskörzete közbiztonsága alapvetően kiegyensúlyozott, s a közlekedés mikéntjében sem voltak jelentősebb zavarok, az ismertté vált bűncselekmények száma ennek ellenére emelkedő tendenciát mutatott. Szerencsére tavaly emberölés vagy annak kísérlete sem fordult elő. Annál inkább gyarapodott a közlekedési bűncselekmények aránya, ezen belül meghatározóbb (70 százalék) az ittas vezetés! Az állampolgári fegyelem további lazulását jelzi, hogy több ízben rendőrök sérelmére követtek el hivatalos személy elleni erőszakot. A garázdák mellett a tolvajok, betörök jelentenek még nagy gondot. Az alkalom — azaz az elemi biztonsági szabályok elmulasztása otthon vagy a munkahelyen — egyre többet „szül” ebből az emberfajtából. A rablók újabban csoportokba tömörülnek. Működési színterük elsősorban a város. De bizony a falvak közt sincs egy sem olyan, ahol valamiféle bűntettet el ne követtek volna. Ezen adatok tükrében érthetően örvendetes, hogy az elmúlt esztendőben gyarapodott az önkéntes rendőrök száma, ütőképesebb lett a 18 közbiztonsági, 3 közlekedési és az ifjúságvédelmi csoport. Munkájukat, képzésüket a hevesi kapitányságon 9 tagú tanácsadói testület segíti, biztosítván a jó kapcsolatok kialakítását is. Az önkéntesek tevékenységének hatékonyságára, felkészültségére ékes bizonyíték, hogy bár az elmúlt év során mintegy 8 ezer esetben láttak el szolgálatot, több mint 6 ezer esetben önállóan intézkedtek, ellenük állampolgári panasz nem érkezett. Leggyakrabban közúti forgalomellenőrzést végeztek, felügyeleti szolgálatot teljesítettek, rendezvényeket biztosítottak. Négyszáznegyvenöt esetben sikeresen előztek meg bűncselekményt. Méltán részesültek a legkiemelkedőbben dolgozók tehát magas szintű elismerésekben. Agócs Emil (Heves) számára a belügyminiszter Közbiztonsági érem arany fokozatot adományozott. Tó- vizi László (Tarnaörs) és Bálint Sándor (Heves) Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt vehetett át. Harminchatan pedig megkapták az önkéntes Rendőri Szolgálatért kitüntető jelvényt. A csoportok között meghirdetett versenyben első lett Tarnaörs, második Heves (1. sz.) és a Heves (közlekedés). Főbb feladataik a jövőben a fentebb leírtakból következnek. A legnagyobb hangsúly természetesen továbbra is a bűncselekmények megelőzésére esik. a felderítések fokozására a rend elleni vétségek határozott megakadályozására. Mindehhez persze szorosan hozzátartozik a lakossággal kialakult jó kapcsolat ápolása, fejlesztése — egyszóval az, hogy méltók maradjanak a bizalomra. N. Zs. Folyami uszály T isza- lökről Az utolsó simításokat végzik azon a 450 tonnás folyami uszályon, amelyet az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tiszalöki hajójavító üzemében készítenek. Az 54 méter hosszú, 7 méter széles vízi szállítóeszköz a nagymarosi vízlépcső építésénél teljesít majd szolgálatot. (MTI-fotó: Elek Emil)
