Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-24 / 173. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. július 24., péntek Magyar felszólalás a genfi leszerelési értekezleten A genfi leszerelési értekezlet 1987. július 23-i plenáris ülésén felszólalt Me- iszter Dávid nagykövet, hazánk állandó képviselője e fórumon. Elemezve a nukleáris elrettentés doktrínájának a nemzetközi helyzetre és a nemzetközi biztonságra gyakorolt káros hatásait, 1 rámutatott, hogy a nukleáris elrettentés eredménytelenségre kárhoztatja a leszerelési törekvéseket, tovább szítja a fegyverkezési versenyt. Az elrettentés doktrínájának alátámasztására kifejlesztett mind újabb és hatékonyabb fegyverek egyre erősebben aláássák a nemzetek biztonságát. köztük azokét is, amelyek birtokolják ezeket a fegyvereket. A kivezető utat olyan gyakorlati intézkedések kidolgozásában jelölte meg, amelyek egyrészt elősegítik az államok közötti bizalmatlanság kiváltó okainak felszámolását, másrészt ezzel párhuzamosan csökkentik a felhalmozott fegyver- készleteket. Szovjet javaslat Genfben Csütörtökön Genfben a nukleáris és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség beterjesztette a közepes hatótávolságú rakéták és a hadműveleti- harcászati rakéták leszerelésére vonatkozó új javaslatot. összhangban azzal az indítvánnyal, amelyet Mihail Gorbacsov szerdán a Mer- deka című indonéz lapnak adott interjújában kifejtett. MIHAIL GORBACSOV JAVASLATÁNAK NEMZETKÖZI VISSZHANGJA Rakétaalku-szenzáció Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov nagy jelentőségű leszerelési javaslatot fogalmazott meg az indonéz Merdeka nevű napilapnak adott nyilatkozatában. A képen: az SZKP KB főtitkára válaszol a lap vezetőjének kérdéseire (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) A Fehér Ház és a NATO üdvözölte Mihail Gorbacsov- nak azt a javaslatát, hogy az „átfogó kettős nullamegoldás” érdekében a Szovjetunió kész ázsiai területen is leszerelni közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakétáit. Merlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője szerdán este közölte: George Shultz külügyminiszter és Frank Car- lucci nemzetbiztonsági főtanácsadó Ronald Reagan elnökkel megvitatta a javaslatot, nyomban azután, bogy annak szövege megérkezett a Fehér Házba. „Üdvözöljük azt a hírt, hogy a Szovjetunió elfogadja az elnök által a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú (LRINF) rakáték kivonására tett javaslatot, amelyet az elnök eredetileg 1981 novemberében terjesztett elő” — mondotta Fitzwater. Az ilyen egyezmény, ha megvalósulna, a rakéták eme osztályának teljes és globális felszámolását eredményezné és megkönnyítené a leszerelési egyezmények ellenőrzését — fűzte hozzá az elnök szóvivője. A hadműveleti-harcászati rakéták (SRINF) javasolt kivonásáról a szóvivő megjegyezte, hogy az összhangban van az Egyesült Államok és szövetségesei által június 16-án Genfben beterjesztett javaslattal. A brit kormány hivatalosan még nem nyilatkozott Mihail Gorbacsov legújabb globális, kettős-nulla rakétamegállapodási javaslatáról, de — sajtójelentések szerint — félhivatalosan „jó hírként” és „nagyon fontos fejleményként” üdvözölte a szovjet ajánlatot. A brit rádió- és tv-állomá- sok szerdán este a szovjet— amerikai megállapodás útjában álló torlaszok áttörésére tett döntő jelentőségű kezdeményezésként értékelték a főtitkár nyilatkozatát. A csütörtöki lapok elsőoldalas főcímei a közeli megállapodás újraéledő reményeit tükrözik. „Rakétaalku- szenzáció” — jelentette óriási címbetűkkel a Daily Mail. „Gorbacsov ismét eltávolított egy akadályt — az utolsók egyikét — a rakétamegállapodás útjából” — emelte ki a Financial Times. A The Guardian úgy véli, hogy „Gorbacsov döntő jelentőségű engedményt tett. ami csaknem bizonyossá teszi, hogy még az idén létrejön a rakétamegállapodás és — néhány hónapon belül — az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó”. Az első hír- magyarázatok rámutatnak, hogy a közepes és röyidebb hatótávolságú rakéták globális felszámolására tett szovjet ajánlat egy csapásra megoldja az egyezmény betartásának ellenőrzésével kapcsolatos legnehezebb problémákat is. Megállapítják: Gorbacsov engedménye növeli a nyomást az Egyesült Államokra, hogy viszonzásképpen mondjon le a nyugatnémet tulajdonba adott 72 Pershing—1A rakéta megtartásáról, és arról, hogy rövidebb hatótávolságúra alakíthassa át a Pershing—2 típusú rakétáit. Jaszuhiro Nakaszone japán miniszterelnök csütörtökön üdvözölte Mihail Gorbacsov bejelentését. Japán korábban kifejezte azon aggodalmát, hogy Ázsiában megnőne a nukleáris veszély, ha a szovjet—amerikai leszerelési megállapodás érintetlenül hagyná az Ázsiába telepített rakétákat. Margaret Thatcher brit miniszterelnök csütörtökön kijelentette: kormánya melegen üdvözli Mihail Gorbacsov szerdán elhangzott, a közepes hatótávolságú, valamint a hadműveleti-harcászati rakéták globális felszámolására tett javaslatát abban az esetben, ha ez a javaslat „feltételek nélküli”. A spanyol kormány megelégedéssel fogadta a Szovjetunió legújabb leszerelési javaslatát. A madridi álláspontot Inocencio Arias, a diplomáciai tájékoztató szolgálat vezetője ismertette csütörtökön. Hangsúlyozta: Mihail Gorbacsov javaslata megerősíti annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió rövid időn belül megállapodik a szóban forgó rakéták leszerelésében. Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök csütörtökön kijelentette: az új szovjet indítvány megerősíti azt a reményt, hogy a nagyhatalmak egyezségre jutnak, a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták leszerelésében, ami növelné a nukleáris fegyverektől mentes világ kialakításának esélyeit. —( Külpolitikai kommentárunk Nullamegoldás duplázva E HÉT ELEJÉN a tekintélyes amerikai napilap, a The New York Times azzal gyanúsította meg a Szovjetuniót, hogy szántszándékkal késlelteti a két nagyhatalom genfi fegyverzetkorlátozási tárgyalásait. Nevezetesen a ma leginkább fókuszban lévő ügyben, a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásának kérdésében. A lap azt állította, hogy Moszkva azért húzza-halasztja a genfi megállapodást, mert nem érdeke külpolitikai sikerhez segíteni Reagant. A szovjet követség természetesen cáfolta az állítást, de az igazán hiteles cáfolat szerda este érkezett Moszkvából. A szovjet pártfőtitkár új javaslatokat tett a közepes hatótávolságú atomfegyverek megsemmisítésére, Mégpedig olyan komoly engedményt jelentett be, amely mindenki számára meggyőző erejű lehet a szovjet leszerelési szándékok komolyságáról. Mihail Gorbacsov felajánlotta, hogy országa Ázsiában sem tart meg közepes hatótávolságú rakétát, tehát lemond arról a 100 nukleáris robbanófejről is, amely létéről korábban már megállapodtak az amerikai vezetéssel. Pedig a Szovjetuniónak szüksége lenne ezekre a fegyverekre, hogy legalább némileg ellensúlyozza az előretolt amerikai atomerőket, amelyek Dél-Koreából, a Fülöp-szigetekről avagy a Diego Garcia-i szigettámaszpontról képesek elérni szovjet területeket. Most mégis lemondott a száz robbanótöltetről Moszkva, s cserébe nem kérte Washingtontól azt, hogy legalább annyi amerikai fegyvert vonjanak vissza, hanem csupán azt, hogy ne növeljék a ma Ázsiából a Szovjetunióra irányított atomfegyverek számát. Nem vitás, hogy kivételes fontosságú javaslattal, élt a szovjet főtitkár, aki még jó néhány bizalomerősítő, békességnövelő ötletet fogalmazott meg abban a nyilatkozatában, amelyet egy indonéz lapnak adott. Ez az újabb szovjet gesztus jól beleillik abba a következetes offenzívába, amelyet Moszkva folytat a történelem első valódi fegyverzetcsökkentő szerződésének megkötéséért. A FŐTITKÁR ezzel alighanem végleg elfojtotta az olyasfajta vádakat is, hogy Genfben a Szovjetunió akadékoskodna. Ez a tényező pedig bizonyára segíti a genfi sikert, hiszen a Reagan kormány lépéskényszerbe kerül: ha elhúzódnak a genfi tárgyalások, azok szabotálásának bélyegét okkal-joggal csakis Amerikára sütheti rá a világközvélemény. Avar Károly ENSZ Lesznek-e szankciók? A szovjet javaslat előirányozza a szovjet és az amerikai közepes hatótávolságú rakéták, valamint a hadműveleti-harcászati rakéták globális felszámolását. Ily módon az amerikai fél által a genfi tárgyalásokon támasztott összes mesterséges akadálynak el kell hárulnia. Az új szovjet kezdeményezés következtében reális lehetőség nyílik a szovjet és az amerikai közepes hatótávolságú rakéták és a hadműveleti-harcászati rakéták teljes felszámolásáról szóló szerződéstervezet mihamarabbi kidolgozására. Heng Samrin Varsóban •Csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Varsóba érkezett Heng Samrin. a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke. Heng Samrin a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a lengyel Államtanács meghívására kambodzsai állami és pártküldöttség élén tesz látogatást Lengyelországban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata az iraki—iráni Ih'áború megállítására egyetlen szóval sem helyez kilátásba „büntető intézkedéseket”. Mégis nyomatékosan figyelmezteti Irakot és Iránt: ha nem hirdetnek azonnali tűzszünetet, ilyeneknek tehetik ki magukat. A sok vita után elfogadott határozat az ENSZ alapokmánya 7. fejezetének 39. és 40. cikkelyére hivatkozik. Ezek lehetővé teszik kötelező büntető intézkedések elrendelését. Sőt, akár az ENSZ katonai fellépését is a világszervezet valamelyik tagállama vagy tagállamai ellen a béke és a nemzetközi biztonság érdekében. Az iraki—iráni háború kitörése óta az ENSZ számtalan felhívást intézett már a hadviselő felekhez. Ám ez az első határozat, amely nyomatékül minden tagállamra kötelező szankciókat is kilátásba helyez, ha az érintettek nem tartják magukat a határozat rendelkezéseihez. A világszervezet fennállása óta mindössze hat esetben hozott olyan határozatot, amely az ENSZ alapokmányának e kötelező érvényű büntető intézkedésekről szóló cikkelyeire hivatkozik. Ilyen határozat csak a BT öt állandó tagjának (Egyesült Államok, Szovjetunió, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) egyetértésével hozható, s ez mindjárt meg is magyarázza ritkaságukat. A világszervezet még csak három éve állt fenn, amikor az arab—izraeli konfliktusban az első két ilyen határozatot meghozták 1948. július 15-én. Haladéktalan és feltétel nélküli tűzszünetet rendeltek el Jeruzsálemben, és utasították az ENSZ fegyverszüneti Ibizottságát, tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a határozatnak ér. vényt is szerezzenek. Hasonló határozat váltotta ki a koreai háborút 1950-ben. Az Egyesült Államok és szövetségesei hozták ezt meg a Biztonsági Tanácsban. A Szovjetuniónak egy eljárási vitával kapcsolatos távollétét kihasználva rendeztek szavazást, s így a koreai katonai beavatkozás tulajdonképpen az ENSZ égisze alatt történt. 1966-ban. amikor a rho- desiai fehér kisebbség a fekete többségi uralom elkerülésére egyoldalúan kikiáltotta a brit gyarmat függetlenségét, Nagy-Britannia munkáspárti kormányának kezdeményezésére rendelt el a Biztonsági Tanács gazdasági büntető intézkedéseket a fehér lázadók kormánya ellen. A szankciókat (gazdasági és kereskedelmi tilalmak) mindazonáltal kijátszották. a fekete többségi uralom megteremtése 1980-ig váratott magára. 1977Jben Dél-Afrika került sorra: a RT mai napig kötelezően érvényes fegyverszállítási tilalmat rendelt el a pretoriai rezsim ellen, majd a (harmadik világbeli országokba irányuló) dél-afrikai fegyver- importra rendelt el tilalmat. Azóta tíz év telt él, és a BT egyszer sem élt a kötelező szankciók lehetőségével. Az afrikai országok ugyan többször is sürgették a BT-t, hozzon további büntető intézkedéseket Pretoria ellen, az amerikai és a brit kormány ellenállása miatt azonban minden kísérletük kudarcot vallott. Az iraki—iráni háborúról hozott hétfői határozattal kapcsolatban megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a kényszerítő intézkedés lehetőségének felvetése jóval egyszerűbb, mint- annak tényleges elrendelése, és, még inkább alkalmazása. A határozat 10. pontja leszögezi: a testület szükség esetén összeül, hogy a határozat betartását szolgáló további intézkedéseket vegyen fontolóra. E kilátásba helyezett további intézkedés kereskedelmi, és ezen belül fegyverszállítás! tilalom lehetne. A BT igazi nehézségei csak ekkor kezdődnének azonban. Teherán — korábbi állásfoglalásaihoz híven — nyilván elutasítja a tűzszüneti feLhívást. Az Egyesült Államok ebben az esetben fegyverszállítási embargót javasol majd. - A brit külügyminiszter felszólalásában sürgette, hogy elutasítás esetén „a világszervezet habozás nélkül éljen az alapokmányban foglalt rendelkezések kényszerítő erejével”. Ugyanakkor a Szovjetunió és Kína azt az álláspontot vallja, hogy Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak elegendő időt kel! hagyni a határozatban rábízott küldetés teljesítésére, és egyelőre nem hívei tilalom elrendelésének. A BT tagjai közötti összhangot igencsak megnehezítheti az amerikai hadihajók szerepvállalása az öbölben, nevezetesen a kuvaiti tartályhajóknak nyújtott védőkíséret, amellyel szemben a Szovjetunió fenntartásokat hangoztat. Irán valószínűleg joggal említette fel az ENSZ-vitában: az első, aki megszegte a határozatot, éppen az Egyesült Államok, amikor hadiflottát vezényelt a térségbe. Számos jel utal arra. hogy a tartályhajók biztonsága Washington számára csak ürügy az erőfitogtatásra, az amerikai jelenleg növelésére a világnak e stratégiai fontosságú térségében. A kongói ENSZ-képvise- lő. miközben örömmel üd: vözölte a nagyhatalmak határozottságát az öbölháború kapcsán, annak a reménynek is hangot adott: a nyugatiak ugyanilyen eltökéltségről tesznek tanúságot Dél-Afrika ügyében is. fENSZ-körökben azért re mélik, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagállamának sikerülni fog az, amit az ENSZ alapokmánya is elvár tőlük: együttműködniük a béke megőrzéséért. Felszálltak, de nem támadtak az iráni gépek Az „ördögi”öbölben szabad volt az út Háborítatlanul áthajózott szerdán a Hormuzi- szoroson a három amerikai hadihajó által kísért két kuvaiti olajszállító tartályhajó. Mint a Reuter tudósítója a Kidd nevű romboló fedélzetéről jelentette, a délutáni órákban az AWACS amerikai légi előrejelző rendszer sok F—4-es típusú iráni repülőgép felszállását érzékelte. A gépek azonban nem közelítették meg az amerikai—kuvaiti konvojt, amely ezzel — a washingtoni hadügyminisztérium értékelése szerint — „túl van az út nehezén” és pénteken érkezik Kuva- itba. Andre Girud francia hadügyminiszter csütörtökön megjelent sajtónyilatkozatában kijelentette: kormánya nem marad tétlen, ha támadás éri a Perzsa-öbölben levő francia hajókat. Párizs fenntartja magának a teljes cselekvési szabadságot, hogy megvédje a térséghez fűződő francia érdekeket — mondotta a miniszter, és hozzátette: „kiigazítást hajtanak végre az övezetben tartózkodó francia 'haditengerészeti kötelékben, ,és a három ott levő kísérőhajó támogatására la térségbe irányítják a Georges Leygues korvettet. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár csütörtökön New Yorkban fogadja Törik Aziz iraki külügyminisztert — jelentették be az ENSZ New York-i székházában, közvetlenül azután, hogy Bagdad hivatalosan elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának tűzszüneti felhívását.
