Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-03 / 155. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. július 3., péntek A dél-koreai ellenzék győzelme Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök mégis meghajolt a demokratikus reformok követelése előtt. Az ország népe pedig csodálkozik: az erőszak és a vérbe fojtott lázongások, tüntetések hosszú évei után „egy csapásra” megnyílik az út a polgári demokrácia helyreállításához? Dél-Korea, amelyet létrejötte óta diktátorok hajtottak uralmuk alá, lerázhatja-e csakugyan az államcsínyek, a zavargások és az önkényuralom súlyos örökségét? Hiszen az ország nem ismeri a békés hatalomváltást, és a demokrácia esélye mindig csalóka ábrándnak bizonyult. Dél-Korea eddig kétszer, 1960-ban és 1979-ben került Aknák az Öbölben Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár szerdán azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok haditengerészeti jelenléte a Perzsa (Arab)-öbölben nem Irán „provokálására” irányul. Murphy az Öböl menti arab országok hírügynökségének adott interjút műhold segítségével Washingtonból. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „elfogadja az iráni forradalmat” s ennek fejében reméli, hogy Teherán elismeri: az Egyesült Állaimoknak „érdekében áll barátainak támogatása a térségben”. Murphy leszögezte, hogy az Egyesült Államok az iraki—iráni háború befejezését óhajtja és erőfeszítéseket tesz az ENSZ keretében a konfliktus megoldására. Washingtoni kormányforrás szerdán kiszivárogtatta a hírt: amerikai szakértők egy tucat olyan aknát találtak az Öbölben, amelyeket szerintük Irán telepített a közelmúltban a kuvaiti kikötőkhöz vezető útvonalakon. közel a demokrácia helyre- állításához, mindkét alkalommal az addigi önkényuralmi rendszer összeomlásakor. A reménynek és lelkesedésnek azonban az „erős emberek” vetettek véget. A hadsereg beavatkozásának elmaradása megfigyelők szerint nem csak az ismételt washingtoni figyelmeztetéseknek tudható be. A tisztikar fiatalabb, liberálisabb tagjainak többsége azt vallja, hogy a hadsereg „északra figyeljen” — és aki egyenruhát visel. maradjon ki a politikából. Az ellenzék követelése olyan szükségszerűség, amely elől kitérni sokáig nem lehet, mert a jelenlegi rendszer ellentmond az ország A nicaraguai kormány szerdán jegyzékben követelte az Egyesült Államoktól, hogy az általa fenntartott nicaraguai ellenforradalmárok vessenek véget a hegyvidéki kerületeken élő parasztok rendszeres elrablásának. A nicaraguai okmány utal arra is, hogy az ellenforradalmárok e hét elején Hondurasba hurcolták a sandinista honvédő erők 11 tagját. Nicaragua követeli e katonák, valamint az utóbbi hónapokban ugyancsak Hondurasba kényszerített közel 700 paraszt átadását a nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek. A nicaraguai külügyminisztérium jegyzéke megállapítja, hogy az ellenforradalmárok amerikai ösztönA Délkelet-Ázsia kapujában fekvő, mind kereskedelmi, mind stratégiai szempontból fontos, 235 szigetből álló Hongkong 1898. július 1-jén egyszerű adásvételi szerződés keretében lett az akkor virágkorát élő Brit Birodalom koronagyarmata. gazdasági-társadalmi fejlettségének és a világgazdaságban elfoglalt helyének. Ez a folyamat vezetett oda, hogy a hagyományos diáktüntetéseket most már egyáltalán nem hagyományos módon a városi hivatalnokok, alkalmazottak is támogatták az elmúlt hetekben, az autósok dudakoncerttel tiltakoztak a rendőrrohamok miatt. Egy biztos: Csőn Tu Hvan meghátrálásának hírére a szöuli tőzsdén robbanásszerűen emelkedtek a részvények, még soha nem volt egyetlen nap alatt ekkora emelkedés. Ez mindennél egyértelműbben jelzi, mire szavaz a dél-koreai gazdaság. zésre az utóbbi időben egyre több akciót indítanak gazdasági és polgári létesítmények ellen. Hugo Torres ezredes, a Sandinista Népi Hadsereg Politikai Főnökségének parancsnoka egy szerdai rádiónyilatkozatban szólt arról, hogy az ellenforradalmárok az idén már háromezer főt veszítettek, s létszámuk ezáltal ötezerre csökkent. „Teljes kudarcot” vallott „tavaszi offenzívájuk”, melynek során tartósan meg akarták vetni lábukat a Hondurasszal határos nicaraguai övezetekben, ahonnan megfelelő utánpótlást kívántak biztosítani a Nicaragua belsejében tevékenykedő ellenséges csoportoknak. Azóta a Kínai Népköztársaság maga is nagyhatalom lett, súlya van a világpolitikában, egyre inkább felzárkózik a gazdaságban is. Ennek köszönhetően, mint testének részét követelhette vissza Londontól Hongkongot. Nicaraguai jegyzék Hongkong dilemmája Az olasz parlament Néhány hónapos szünet után csütörtökön felújította munkáját az olasz parlament két háza, s ezzel megkezdődött az Olasz Köztársaság tizedik törvényhozási időszaka. Első teendőként a szenátorok és képviselők megválasztják saját házuk elnöklét. Francesco Cossiga köz- társasági elnök áprilisban oszlatta fel az előző parlamentet. A június 15-én rendezett — előrehozott — parlamenti választások eredményeképpen most nagyjából hasonló összetételű, az előzőtől csak árnyalatokban eltérő törvényhozó testület alakult. Ebben a korábbinál több helyük van a kereszténydemokratáknak és a szocialistáknak, valamint a kisebb szélsőbaloldali vagy szélsőséges álláspontot valló pártoknak, s jó eredménnyel kerültek be először a parlamentbe „zöldek”. A kommunisták ugyanakkor több mint háromszázalékos veszteséget szenvedtek, s emiatt mandátumaik száma is megcsappant. NSZK-nyilatkozat A nyugatnémet külpolitika egyik központi feladata a Szovjetunióhoz fűződő viszony javítása, ezért tekintünk nagy várakozással a szovjet vezetőkkel folytatandó megbeszélések elé — hangsúlyozta Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke szovjet újságíróknak hétfőn kezdődő hivatalos moszkvai látogatása alkalmából adott nyilatkozatában. A megbeszéléseken a nemzetközi biztonság, a leszerelés és az együttműködés kérdéseit vitatjuk’ meg — mondta Weizsäcker. Az NSZK az Észak-atlanti Szövetség tagjaként szeretne hozzájárulni a megállapodások eléréséhez — hangsúlyozta Weizsäcker, de nem fejtette ki álláspontját az amerikai robbanófejekkel felszerelhető nyugatnémet Pershing—1 rakétákkal kapcsolatban. rC Külpolitikai kommentárunk ")—i Gandhi Moszkvában MÉG HÁROM ÉVE SEM ALL az indiai kormány élén Radzsiv Gandhi, de ez a csütörtökön megkezdődött moszkvai vizit már a harmadik látogatása a szovjet fővárosban. Tárgyalásai Mihail Gorbacsovval azért is külön érdekesek, mert emlékezetes, hogy a világ két vezető politikusa nagyj álból egy időben vette át országának vezetését. Nem vitás, hogy ez a tény, amelyben persze a véletlennek is van komoly szerepe, egy kicsit azért jelzi a szovjet—indiai kapcsolatok különleges fontosságát. A világ két nagyhatalma közül az egyik a Szovjetunió és Ázsia, valamint az el nem kötelezettek egyik legfontosabb országa India, immár négy évtizede töretlenül ápolja a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek szinte a kezdetektől olyan jók, hogy az amerikai külpolitikai vezetésben mindig is irigységet — és nyugtalanságot is — keltettek. PEDIG RADZSIV GANDHITÓL éppen azt várták sokfelé, hogy közeledni fog Amerikához és általában a Nyugathoz, mégpedig a szovjet kapcsolat rovására. Nem így történt! Mert ugyan kétségkívül mind politikai, mind gazdasági téren javította országa viszonyát a vezető tőkés államokkal, ez egyáltalán nem hozta magával a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok ellanyhulását. A józan politikai egyensúlytartás jelzése volt két éve, hogy Radzsiv Gandhi egyetlen hónapon belül Washingtonba és Moszkvába is ellátogatott, de hogy melyik irány az elsődleges még mindig Delhiben, azt megmutatta a szovjet párt vezetőjének tavalyi utazása Indiába. S ebben semmi különleges nincs. Hiszen India számára óriási és nélkülözhetetlen gazdasági-kereskedelmi partner a Szovjetunió, amely az elmúlt évtizedeikben például száznál is több nagy indiai be- I ruházásban vett részt. A politikában pedig Delhiben értékelik az olyan megnyugtató és reményt keltő törekvéseket, mint amilyet Gorbacsov fejtett ki az ázsiai biztonságról. Ezzel szemben India miniszterelnöke és kormánya jól látja, hogy Washington mit sem akar változtatni külpolitikájának azon részein, amelyek sértik az indiai érdekeket. Ilyenek a pakisztáni fegyver- szállítások, vagy az Indiai-óceánon tartott nagy amerikai haderő stb. ÉRTHETŐ HÄT, hogy a világ ma úgy értékeli a moszkvai Gandhi-látogatást, hogy India azzal a nagyhatalommal erősíti tovább kapcsolatait, amely a legközelebb áll hozzá, s inkább figyelembe veszi Delhi érdekeit. Nem vitás, hogy a Moszkvában most kezdődő indiai hét és a csúcsszintű tárgyalások segítik majd a szovjet—indiai viszony elmélyítését és szélesítését, politikai és gazdasági tekintetben egyaránt. Avar Károly TÖRTÉNELMI KAPCSOLATAINK Messze van-e Hispánia? Spanyolorszászág. Sok minden eszünkbe jut, ha ezt a szót halljuk. Elsősorban persze a jól ismert, híres dolgok, no, meg egy kis romantika a fla- mencóról vagy a bikaviadalokról. Ennek az országnak szülötte volt Cervantes, aki Don Quijote-val halhatatlanná tette nevét. De itt élt és alkotott Goya, Picasso vagy Salvador DaLi. A Real Madrid futballcsapata, a több mint 3000 kilométeres tengerpart, a híres vörösborok, s még lehetne sorolni, hiszen mindez Spanyol- országhoz tartozik. A számok ennél jóval szárazabb adatokat közölnek. Területe 505 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 38 millió. Fővárosa Madrid több mint 2000 kilométerre van Budapesttől, vagyis, tőlünk az egyik legmesszebbre levő európai ország. De tényleg „messze van-e Hispánia?” — A térképen igen, de valójában nem — mondja dr. Nagy László, az IBUSZ madridi irodájának igazgatója, aki egyben a magyar idegenforgalmi hivatalt is képviseli Spanyolországban. — Az itteni „turistapiac” teljesen nyitott, nagy a konkurencia. Az ország lakosaiból évente 14 millióan utaznak külföldre. Hagyományosan a szomszédokat, Franciaországot és Portugáliát keresik fel a legtöbben. Magyarországot általában kevéssé ismerik, ezért szeretnénk felkelteni az érdeklődésüket. Erre jó alapot adnak a történelmi kapcsolatok. A középkorban erős kapocs volt a katolikus vallás és a latin nyelv. A mohácsi csatában elesett II. Lajos magyar király emlékére Spanyolországban is gyászszertartást rendeztek, mivel felesége, Mária, spanyol volt. Tavaly Buda visz- szavételének 300. évfordulóján, spanyol „harcosok” látogattak Budapestre, korhű öltözékben, fegyverrel a kézben, sőt, egy könnyű ágyút is hoztak magukkal, ök a Club Numantia tagjai, akik évről évre a spanyol hadi dicsőség nyomdokain járják a világot. Megkoszorúzták azt az emléktáblát, amely a várért folytatott harcban elesett spanyol önkéntesek emlékét őrzi. Dr. Nagy László csak. úgy sorolja érdekesebbnél érdekesebb közös dolgainkat. Például azt, hogy a XVIII. század végéig Kecskeméten minden évben rendeztek bi- kaviadalf. Bár ez különbözött az „eredetitől”, mivel itt a város legerősebb henteslegénye a szarvánál fogva kényszerítette földre a bikát, de nem ölte meg. Aztán 1904-ben Budapesten az IBUSZ szervezésében tartottak bikaviadalt. A bikánál maradva: a spanyolokAz Aréna Madridban, a bikaviadalok színhelye nak is van bikavér nevű boruk. Magyarország sok városában találhatók közös történelmi emlékek. Például Sopronban, Esztergomban, Egerben, Debrecenben, Tatán, Székesfehérváron és Budapesten. S, hogy miért tartia eny- nyire fontosnak Madridban egy idegenforgalmi szakember a hagyományúk ápolását, sőt, az emlékek felélesztését? Erre dr. Nagy László a következőket mondja: — A Franco-rendszer 40 éve alatt, 1936—76 között semmilyen kapcsolat nem volt országaink között. Ezalatt felnőtt egy generáció, amely emiatt keveset tud. rólunk. Ezért igyekszünk' érdekes és közös történelmi emlékeket is beépíteni itteni propagandánkba. Ha sikerült felkelteni az érdeklődésüket Magyarország iránt, akkor számíthatunk a turisták számának növekedésére is. S hogy ez a módszer sikeres, azt bizonyítják a következő adatok. Évente 16—17 ezren érkeznek hazánkba Spanyolországból, am; utazási szokásaikat ismerve nem kevés. Általában európai körutazás keretében töltenek 3—4 napot Budapesten. A jövő feladata, hogy Magyarország önálló -úticélként is „eladható” legyen. A hatékonyabb reklámozáshoz tartozik, hogy évente 5—6 kiállítást rendeznek hazánkról. Többször tartanak árubemutatókat, gasztronómiai napokat is. Az IBUSZ madridi kirendeltsége együttműködik 36 utazási irodával, s mintegy 90 olyan programot kínálnak, amely Magyarországot érinti. Jó lehetőségnek ígérkezik a kongresszusi turizmus, a gyógyidegenforga- lom, a nagyszabású kulturális és sportesemények. Az üzleti sikerhez azonban olyan „egyszerű” dol- gik is hozzá tartoznak, mint a spanyol életformához történő jobb alkalmazkodás. Tehát ne akarjunk nyolc órakor reggelit felszolgálni, s ne ültessük őket este 6- kor a vacsorához. Ez nagyon fontos, mivel az átlag spanyol szívesen utazik oda, amit ismerőse, rokona ajánlott. Legjobb ajánlólevél persze, a királyi pár közelgő budapesti látogatása, amely sok egyéb haszna mellett, újabb lendületet adhat a két ország közötti idegenforgalomnak is. Sz. I. Mit tudott az elnök? Oliver North alezredes, az iráni kontrabotrány egyiik kulcsfigurája szerdai zártkörű meghallgatásán először tett tanúvallomást a kongresszusi vizsgálóbizottságok tagjai előtt. A nemzetbiztonsági tanács politikai-katonai osztályának elbocsátott helyettes vezetője hét hónapon át alkotmányos jogaira hivatkozva hallgatásba burkolódzott. Az eskü alatt tett tanú- vallomás előtt North nem hivatalos formában válaszolt a bizottsági tagok Ronald Reagan szerepét firtató kérdéseire. Elsősorban arra kértek választ, hogy tu- dott-e az elnök az iráni fegyvereladásokból befolyt összegek átadásáról a nicaraguai kontráknak. Reagan a botrány egyes részleteit illetően már megváltoztatta korábbi álláspontját, de következetesen kitart amellett, hogy nem volt tudomása a pénz „élté. rítéséről”. A szerdai, csaknem kétórás zártkörű meghallgatáson a vizsgálatot folytató törvényhozóknak és tanácsadóiknak csak egy szűk csoportja vett részt. North keddre kitűzött következő meghallgatása nyilvános lesz. Madridi utcarészlet
