Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. július 16., csütörtök Irán és a Biztonsági Tanács készülő határozata Teherán nem fogja tiszte­letben tartani az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának készülő határozatát, amely tűzszü­netre fogja felszólítani az az egymással 7. éve harcoló Iránt és Irakot. Ezt Irán ENSZ-képviseletének szóvi­vője jelentette ki kedden. Egyben megismételte azt az iráni álláspontot, amely sze­rint a BT részrehajló volna Irak javára. A készülő BT-határozat az eddigieknél erélyeseb­ben szólítaná fel tűzszünetre a hadban álló feleket, és fegyverszállítási tilalmat rendelne el a tűzszünetet megsértő ország ellen. A határozattervezetet a BT öt állandó tagja: a Szovjet­unió. az Egyesült Államok, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia dolgozta ki. A vita a jelek szerint a jövő hét végéig elhúzódhat, mert a BT 5 el nem kötele­zett tagja bizonyos módosí­tásokat javasol. Ez az öt ország — Argentína, Kon­gó, az Arab Emírségek, Gha­na, és Zambia — egymás között már egyetértésre ju­tott a módosítási indítvá­nyokban. úgyhogy diploma­ták szerint van ésély arra, hogy a BT a jövő hét folya­mán szavazzon a határozat­ról. Ha a BT elfogadja a tűz­szünetet követelő határoza­tot, akkor Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár láto­gatást tesz Iránban és Irak­ban. hogy felmérje, készek lennének-e a felek együtt­működni a BT-vel a konf­liktus politikai rendezésé­ben. Közlemény Bohuslav Chnoupek és Várkonyi Péter tárgyalásairól Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügyminisztere Vár­konyi Péter külügyminiszter meghívásá­ra kétnapos hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A külügyminiszterek a tárgyalásokon megelégedéssel állapították meg, hogy a széles körű magyar—csehszlovák együtt­működés kiegyensúlyozottan fejlődik, ered­ményesen szolgálja a szocializmus építé­sét mindkét államban, és hozzájárul a két ország népei közötti barátság erősödéséhez. E kedvező folyamatban kiemelkedő szere­pet játszanak a két testvérpárt főtitkárai, Kádár János és Gustáv Husák rendszeres megbeszélései. A gazdasági együttműködésben elért ered­mények jó alapot nyújtanak a további fej­lődéshez, az árucsere-forgalom bővítésé­hez. További erőfeszítésekre van szükség a termelési és a műszaki-tudományos együttműködés korszerű formáinak széle­sebb körű alkalmazása érdekében. A megbeszéléseken áttekintették és jó­nak értékelték a kapcsolatok helyzetét a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egész­ségügy és a tömegtájékoztatás területén. A lenini nemzetiségi politika érvényesíté­se, a két ország népei és nemzetiségei ha­ladó hagyományainak ápolása, valamint a nemzetiségi területen való együttműködés hatékonyan hozzájárul a két ország kap­csolatainak gazdagításához és elmélyítésé­hez. A külügyminiszterek méltatták a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé berlini ülésének hozzájárulását a nemzetközi béke és biztonság megszilárdí­tásához, az együttműködés fejlesztéséhez, a kedvező világpolitikai irányzatok elmé­lyítéséhez. Síkraszálltak a szocialista or­szágok kezdeményezésének előmozdításá­ért egy átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer megteremtése érdekében. Támogatásukról biztosították a Szovjet­unió leszerelési javaslatait, azt a törekvését, hogy a reykjaviki találkozó eredményei alapján elérje az európai közepes hatótá­volságú és harcászati—hadműveleti rakéták megs em m is ítésé t. Várkonyi Péter és Bohuslav Chnoupek állást foglalt a bécsi utótalálkozó eredmé­nyes befejezése mellett. Szorgalmazták az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverek csökkentésével kapcsolatos tár. gyalások mielőbbi megkezdését. A magyar fél támogatja a vegyifegyver-mentes öve;, zet, illetve atomfegyvermentes folyosó lét­rehozására vonatkozó javaslatot, amelynek Csehszlovákia társszerzője. Szorgalmazzák az államok közötti gaz­dasági és kereskedelmi együttműködés akadályainak felszámolását, fellépnek az emberi jogok teljes körű érvényesítéséért. Támogatják a humanitárius együttműkö­déssel foglalkozó * moszkvai konferencia megrendezésére vonatkozó szovjet javas­latot. A szívélyes, elvtársi légkörű, a teljes egyetértés és nézetazonosság jegyében meg­tartott tárgyalások hozzájárultak a két szomszédos szocialista ország népei közöt­ti barátság elmélyítéséhez. Bohuslav Chnoupek csehszlovákiai láto­gatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kuvaiti hajók A kuvaiti tartályhajókat július 22-én helyezik ameri­kai zászlók alá. Erről tá­jékoztatta az amerikai tör­vényhozás vezetőit a wa­shingtoni kormányzat négy tekintélyes tagja: George Shultz külügy-. Caspar Weinberger hadügyminisz­ter, William Crowe tenger­nagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának el­nöke és Frank Carlucci nemzetbiztonsági főtanács­adó. Az Egyesült Államok és a gazdag öbölbeli olajhata­lom megállapodása érteimé-, ben 11 kuvaiti tartályhajóra vonják fel majd a csillagos­sávos amerikai nemzeti lo- Ibogót, s terjesztik ki rájuk az amerikai hadihajók nyúj­totta fegyveres védelmet. Kuvait azért folyamodott eh­hez a megoldáshoz, mert a 7. éve tartó iraki—iráni há­borúban az utóbbi időben egyre gyakrabban támadják meg a hadban álló felek harmadik országok hajóit az Öbölben. Irán azért vette célba a kuvaiti teherflotta hajóit, mert Kuvait az öböl­beli konfliktusban Irak párt­ján áll. —( Küípo/it/koi kö— Esély a rendezésre IGAZI MEGLEPETÉST aligha jelenthetett, mégis jól­eső megnyugvással fogadható az a Kabulból érkezett jelentés, amely szerint az afgán kormány újabb fél év­vel meghosszabbította a fegyveres harcot vívó ellenzé­ki erőknek felajánlott egyoldalú tűzszünetet. Az elője­lek, az előzetes nyilatkozatok ugyan kétségtelenül arra utaltak, hogy a kormányzatnak feltett szándéka az év elején meghirdetett, s azóta is állhatatosan követett nemzeti megbékélési politika folytatása — márpedig a fegyvernyugvás határidejének mostani kiterjesztése lo­gikusan illeszkedik ehhez az irányvonalhoz —, mégis fennállt annak a veszélye, hogy a kormányellenes ge- r.illacsoportok meg-megújuló támadásai nem teszik-e le­hetetlenné a gesztusértékű tűzszüneti javaslat megismét­lését. A KABULI BEJELENTÉS tehát eloszlathatta ezeket az aggályokat. Mii több, az a koalíciós indítvány, ame­lyet szintén Nadzsib pártfőtitkár terjesztett elő rádió- és tévébeszédében, világosan jelzi: a hivatalos kormány­zat komolyan veszi a hatalom megosztására tett javas­latait, s változatlanul várja az ellenzéki vezetők pozitív válaszát e kezdeményezésre. Az eddigi felelet a jórészt pakisztáni területről tevékenykedő ellenforradalmi cso­portoktól általában a merev elutasítás volt, ám Nadzsib bejelentése épp ezt az ellenállást van hivatva áttörni. NEM VITÁS TEHÁT, hogy a kábulj kezdeményezés újabb esélyt kínál a rendezésre, arra, hogy az évek óta tartó véres konfliktus közelebb jusson a megoldáshoz. Két nyitott kérdés miarad ezek után, ami a jelek sze­rint a kibontakozás lehetőségét eldönti. Az egyik az el­lenzéki erőket támogató külföldi kormányzatok, minde­nekelőtt az Egyesült Államok és Pakisztán reagálása, hi­szen a külső segítség esetleges csökkenése nyilvánvaló­an növelné az ellenforradalmi csoportok kompromisszum­készségét. A másik pedig az e csoportokon belül zajló küzdelem kimenetele: azok az áramlatok kerülnek-e fe­lül, amelyek a Kabullal való korlátozott együttműkö­dést, vagy azok, amelyek a további határozott elzárkó­zást hirdetik? Az ugyanis sajnos tagadhatatlan, hogy az ellenzék számos képviselője épp azért utasítja el az is­métlődő kábulj gesztusokat, mert szemük előtt koránt­sem a hatalom részleges megosztása, hanem annak tel­jes megszerzése lebeg. Szegő Gábor Kémkedett a francia konzul? Az iráni hatóságok ked­den Franciaország teheráni konzulját kémtevékenység­gel gyanúsították meg, és kihallgatás végett egy isz­lám forradalmi bíróság elé idézték. A párizsi külügymi­nisztérium alaptalannak minősítette az iráni váda­kat. Megfigyelők szerint a két ország elmérgesedő vi­szálya már a diplomáciai kapcsolatok megszakításá­nak lehetőségét vetíti előre. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség híradása szerint, az isz­lám forradalom ügyésze azért akarja kihallgatni Paul Torri konzult. mert „kémtevékenységgel, szökés­ben levő ellenforradalmárok segítésével, kábítószer, régi­ségek és deviza csempészé­sében való részvétellel” vá­dolja. A jelentés szerint Torri ügyében több személyt letartóztattak, állampolgár­ságukat az ÍRNA nem közöl­te. A párizsi külügyminisz­térium kategorikusan visz- szautasította a konzul ellen felhozott iráni vádakat, s egyúttal hangot adott annak a nézetének, hogy e vádas­kodások révén Irán párizsi nagykövetsége tolmácsának ügyével „párhuzamos esetet akar kreálni”. Mint ismeretes, a két or­szág éleződő viszályát az .váltotta ki, hogy egy fran­cia vizsgálóbíró a múlt évi párizsi merényi ethullámmal kapcsolatiban tanúként ki akarja hallgatni Irán pári­zsi nagykövetségének tol­mácsát, aki azonban az idé­zés óta nem hajlandó el­hagyni a követségi épületet. Az iráni nagykövetségnél azóta a rendőrség minden érkező és távozó személyt igazoltat. Washingtonban folytatódik az iráni kontrabotrány ügyében a kihallgatássorozat. A képen: Robert McFarlene volt nem­zetbiztonsági tanácsadó a vizsgálóbizottság előtt USA Katonai fejlesztések A washingtoni képviselő­ház kedden jóváhagyott egy törvényjavaslatot. amely­nek értelmében 1988-ban 8,1 milliárd dollárt költené- nek katonai fejlesztésre, de ugyanakkor megkurtította azt az összeget, amelyet a Reagan-kormányzat csillag­háborús kísérletekre igé­nyelt. A képviselőház 1,8 milli­árd dollárral csökkentette az elnök által eredetileg kért teljes összeget, s a cso­magból kiemelve nem sza­vazta meg az SDI-kísérle- tekhez építendő új berende­zésekre szánt 100 millió dol­lárt. A törvényhozók szerint a Pentagonnak az ország területén és a világűrben már meglevő eszközöket kel­lene használnia a csillaghá­borús tesztekhez. A törvényjavaslatban nem szerepelnek az európai kö­zepes hatótávolságú raké­tákkal kapcsolatos költsé­gek. A javaslatot még a szená­tusnak is jóvá kell hagynia. Pályázat A MÁTRAI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG PÁLYÁZATOT HIRDET AZ ÓZDI ERDÉSZET erdészeivezetői munkakörének betöltésére. A munkaviszony, illetve az erdészetvezetői kinevezés ötéves időre szól, amely eredményes munkavégzés esetén meghosszabbítható. Az erdészet területe 8089 h. Állományi létszáma: 160—180 fő. Tevékenységi köre a hagyományos erdészeti munkákra terjed ki. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú szakirányú (erdőmérnöki) végzettség, — legalább ötéves szakmai gyakorlat, — erkölcsi feddhetetlenség, legfeljebb 35 éves kor, — orvosi igazolás egészségi állapotáról. Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet figyelembevételével, megegyezés szerint. A pályázó közölje legfontosabb személyi adatait, eddigi munka­köreinek megjelölését: — csatoljon hozzá részletes önéletrajzot, — munkakör betöltésének feltételeként megjelölt képesítési okirat másolatát. A PÁLYÁZATOT a MEFAG Személyzeti és Munkaügyi Osztály vezetőjének (3301 EGER, Kossuth Lajos u. 18.) kell beküldeni. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: augusztus 31. A betöltendő munkakörrel kapcsolatban bővebb felvilágosítást a Személyzeti és Munkaügyi Osztály vezetője ad. (Telefon: 36-13-166) (Telefotó — AP — MTI — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom