Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 153. szám ARA: 1987. július 1., szerda 1.8» FORINT SEMMELWEIS SZELLEMÉBEN MUNKÁLKODVA Kitüntetések az egészségügy ünnepén A kitüntetettek egy csoportja. Az előtérben dr. Szamaránszky Júlia osztályvezető tőorvos és dr. Dima Magdolna adjunktus (Fotó: Koncz János) Átörökíteni A gödör egyre inkább holmi régészeti kutatóárokra kezd emlékeztetni. Különböző korokból származó csövek meredeznek a mélyben, s hürrvmögve állják körül a leleteket a szakemberek. Arról tanácskoznak — immár órák hosszat —. hogy melyik honnét származik, s mi a rendeltetése. Igen nehezen derül ki számukra, s félő, hogy a hosszas tárgyalások eredményeként is csupán ösztönükre hagyatkozhatnak. Hányszor, de hányszor olvashatunk. hallhatunk eltépett vezetékekről, felszaggatott csövekről. Amikor a fentebbi, napról napra zajló eseményeket figyelem, kezdek rájönni az okra. Nem rendelkeznek a munka irányítói megfelelő dokumentációval, nem hozzáférhető számukra a közművek tervrajza. Valamilyen úton-módon elsikkadt az egész anyag, hiába keresik, nem találják sehol. Sajnos, nem egyedi ez az eset. Levéltáros barátom panaszkodott a minap arról, hogy talán soha nem volt hajzánkban olyan fegyelmezetlenség az iratok kezelésében, mint manapság. A másik oldalon pedig egyre halmozódnak a különböző papírok, óriási hegyekben állnak, de nem arra jók, hogy nélkülözhetetlen információkat hordozzanak. Inkább azt a célt szolgálják, hogy az intézmény önnön fontosságát bizonyítsa velük, aztán felesleges lordként hamarosan az enyészet martalékává lesznek. Nyilvánvalóan több ok is meghúzódik a jelenség mögött. A változtatás mindenképpen szükséges, mert jóvátehetetlen károk keletkeznek abból a hanyagságból, hogy az egyik nemzedék nem örökíti át a nélkülözhetetlen ismereteket a következőre. Az épületek. a közművek tervrajzai, a különböző, papírra vetett elképzelések nem csupán annyit érnek, amennyit a MÉH fizet a kilóra megvett hulladékért. Annál jóval többet, adott esetben százezrek, milliók múlhatnak egy-egy hasznos információn. Mindkét oldalról meg kellene vizsgálni a hátteret. A kérdés az, hogy az egyre gyarapodó irathalmazból mi a valóban szükséges, s csak azt kell elkészíteni. Másfelől pedig az iratokra ügyelni szükséges, mert nem tudhatjuk, hogy mi az. ami utódaink számára fölértékelődik. Ez mindenhol fegyelmet kíván, s azt is, hogy a különböző intézmények segítsék a levéltár munkáját, mert itt gyűlhet össze évtizedekre, évszázadokra visszamenőleg mindaz, ami segítheti a hétköznapokat. Közös érdekünk ez, hogy ismerjük, mi húzódik meg a föld alatt, ne fölszaggatott vezetékek hirdessék, hogy nem sikerült eltalálni azt a területet, ahol nyugodtan lefektethették volna az új csöveket. Gábor László Semmelweis Ignác születésének évfordulója a magyar egészségügyi dolgozók ünnepét is jelenti egyben. A hagyománynak megfelelően kedden ismét összegyűltek a gyógyításban és a szociális ellátásban munkálkodók, hogy a párt- és állami szervek megyei képviselőinek jelenlétében megemlékezzenek „az anyák meg- mentőjéről”. Ezt a címet egy kollégánktól kapta a neves nőgyógyász: Rákosi Jenő méltatta eképpen őt a Magyar Hírlap 1894- es évfolyamában. Ezt az érdekességet már dr. Tőzsér Kornéltól, a megyei kórház osztályvezető főorvosától tudtuk meg, aki dr. Kozma József megbízott megyei főorvos köszöntője után méltatta a nagy előd tevékenységét. Mint elmondta ; Semmelweis tényekkel bizonyított felfedezését, hogy a vérmérgezéseket meg lehet előzni fertőtlenítő kézmosással, . nem fogadták el korának neves szaktekintélyei. A szinte hiábavaló küzdelem, melyet a magyar orvos módszerének elismertetéséért — s ezzel sok beteg, elsősorban a szülő nők megmentéséért — folytatott, felőrölte egészségét, és végül elmegyógyintézetbe került. Tragikus sorsa ellenére is jelentős életművet mondhat azonban magáénak. Sokan nem is tudják, hogy ő végezte például az első petefészekműtétet Magyarországon. Semmelweis emlékét ma is őrizzük. Háza múzeum, egyetemet, utcákat neveztünk el róla. Hitvallása így szólt: segíteni a szenvedőkön! Ma is e szavak szellemében kell dolgozni, hiszen a jelen nehézségei ellenére az orvosok, az egészségügyi dolgozók számára a legfontosabb a betegek érdekeinek szem előtt tartása. lAz emlékbeszéd gondolatait ifj. Tasi István versösszeállítása erősítette fel az irodalom eszközeivel. Ezután Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke lépett az emléklapokkal és plakettekkel megrakott asztalhoz, hogy átnyújtsa az ez évben legjobbnak ítélt közel 150 dolgozónak a kitüntetéseket. A Semmelweis-nap alkalmából Kiváló Munkáért kitüntetést kapott: dr. Uray György, a MESZTIK igazgatója, dr. Záray Gabriella, a Heves Megyei Köjál igazgató főorvosa, Vajmi Lajosné, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának csoportvezetője. Dr. Bagi István osztályvezető főorvos, dr. Be- reczky János megbízott osztályvezető főorvos, dr. Czen- kár Béla osztályvezető főorvos, dr. Martinovics János osztályvezető főorvos, dr. Laub Margit osztályvezető főorvos, dr. Szele Kálmán főorvos, dr. Szűcs Béla főorvos, Sipos Lászlóné intézetvezető főnővér, Kun Sándorné osztályvezető főnővér és Takács Lászlóné szülésznő, a Megyei Kórház és Rendelőintézet dolgozói. Dr. Krasznai István osztályvezető főorvos, dr. Sze- vera Margit főorvos, dr. Valentinyi Pál körzeti gyermekorvos, Vladár Csabáné igazgatóhelyettes, Angeli Jó- zsefné osztályvezető, dr. Bőze Zsolt körzeti orvos, Gácsér Istvánná személyzeti vezető, Major Istvánná főnővér, Fábián Jánosné ápolónő és Csabai Béláné vezető védőnő, a Hatvan Városi Tanács Kórház és Rendelőintézetének dolgozói. Dr. Vágó Erzsébet csoportvezető főorvos, dr. Víg Gábor gondozási vezető főorvos, dr. János Erzsébet főrvos, dr. Gedeon András osztályvezető főorvos, dr. Pintér Lászlóné műszaki osztályvezető, Pintér Ká- rolyné védőnő, Volent Jánosné üzemi ápolónő, Kovács Valéria statisztikus, Bi- zilya Lajosné osztályvezető főnővérhelyettes, Béres Ba- lázsné ápolónő, Bozsik Györgyné vezető asszisztens, Révész Mária osztályvezető főnővérhelyettes, Tóth Fe- rencné szakasszisztens, Szülési Gáborné asszisztens, Rácz Sándorné bölcsőde- vezető, Huczka István boncmester és Szabó Józsefné szakácsnő, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház és Rendelő- intézet dolgozói. Dr. Boczán Jánosné gyógyszerész, Gyöngyös, Fazekas Mária Katalin gyógyszertárvezető, Mihályi Margit szakfelügyelő gyógyszerész, Kelemen Istvánná szakasz- szisztens, Pál Istvánná vényellenőr, Egri Gyógyszertári Központ. Vona Ferenc gyógyszertárvezető, Tárnáméra, Kovács Péter gyógyszertárvezető, Sírok, Hajmásy Ár- pádné gyógyszerész, Hatvan. Kovács Béláné gondozónő, Papp Lászlóné mosónő, Homonnai Judit gondozónő, Bölcsődei Igazgatóság, Eger. Dr. Csongrádi Tünde körzeti orvos, Sipos Béláné asz- szisztens, Réti Jánosné járványügyi ellenőr, Szabó Im- réné vezető védőnő és Virányi Emma védőnő, Heves. Holló Lászlóné járványügyi ellenőr és Cserna Zoltánná gondozásiközpont-ve- zető, Gyöngyös. Endrész Fe- rencné főnővér, Idősek Szociális Otthona, Gyöngyös. Staut Györgyné lobaratóriumi asszisztens és Fejes Zsuzsanna asszisztens Heves Megyei Köjál, Eger. Kozma Sándorné osztályvezető gondozónő és Kovács Miiklósné gondozónő, Heves Megyei Csecsemő- és Egészségügyi Gyermekotthon, Eger, Ludányi Gézáné házi- beteg-ápolónő, Kisköre, Kondor Miklósné, körzeti védőnő, Márkáz. Tóth Lászlóné körzeti védőnő, Benei Lászlóné gazdasági nővér és Fodor Lászlóné fizikai dolgozó, Vámosgyörk. Valiskó Imréné technikai dolgozó Abasár, dr. Koncz Jánosné orvosírnok, Noszvaj, Bezdán Lászlóné védőnő, Poroszló. Dr. Berecz József körzeti orvos, Kápolna, Marosi Sándorné védőnő, Szilvásvárad, Dobrókáné dr. Sipos Sarolta körzeti üzemorvos, Detk, Hajdúné dr. Pető Mária körzeti orvos, Rózsaszent- márton, dr. Valkó Györgyi körzeti orvos, Bélapátfalva, Magyar Györgyné orvosírnak, Recsk, dr. Pápai Sándor körzeti orvos, Füzesabony, dr. Kristofori György körzeti orvos, Sírok. Lelkiismeretes munkájáért megyénk egészségügyének 48 dolgozója részesült Miniszteri Dicséretben. A Megye Egészségügyéért kitüntető jelvényt kapott: dr. Bíró István csoportvezető főorvos, Heves Megyei Kórház és Rendelőintézet, Eger, Tóth Lászlóné személyzeti és oktatási vezető, Gyógyszertári Központ, Eger, Gerendái Zoltán gyógyszertárvezető, Kápolna, és Kerek Judit főmunkatárs, megyei Köjál, Eger. A Megye Egészségügyéért elismerő oklevelet kapott a Heves Megyei Tanács Egyesített Csecsemőotthona és Egészségügyi Gyermekotthonát patronáló finomszerel- vénygyári gyártmányfejlesztési főosztály, Kempelen Farkas szocialista brigádja. A Semmelweis-nap alkalmából a megyei körzeti orvosi munkaverseny legjobbjai is jutalmat kaptak. Ma a budapesti központi ünnepségen megyénkből ketten veszik át kitüntetésüket. Dr. Rancsó Etelka, a Heves Megyei Kórház és Rendelőintézet főorvosa, Kiváló Orvos, míg Rétey Lászlóné, a szilvásvárad! öregek napközi otthonának vezetője, Kiváló Munkáért kitüntetést kap. Sarlós István Varsóba utazott Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke kedden Varsóba utazott. A lengyel fővárosban részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei vezetőinek tanácskozásán. Sarlós Istvánt a Ferihegyi repülőtéren Cser- venka Ferencné, az Ország- gyűlés alelnöke búcsúztatta, jelen volt Tadeusz Czecho- wicz. a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Izraeli delegáció a Hazafias Népfrontnál A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására kedden Budapestre érkezett az Izraeli Demokratikus Front küldöttsége Űzi Burstein első titkár vezetésével. A látogatás Célja a két mozgalom közötti kapcsolatfelvétel és tapasztalat- csere. Két tanév között Összegzés és előrepillantás megyénkben Kedden délelőtt azért gyűltek össze Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán megyénk tanügyének irányítói, hogy számot vessenek az elmúlt tanév eredményeivel, s előretekintsenek a következő esztendő feladataira. A számvetés jelentőségét aláhúzta, hogy 1986 szeptemberében lépett életbe az oktatási törvény. Természetes módon ennek megvalósulása, jelentősége állt a középpontban. A megjelenteket dr. Kovács János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte; köztük Haffnerné dr. Miskolczi Margitot, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Kovács Sándomét, a megyei tanács elnökhelyettesét és dr. Szalui Lászlót, a Művelődési Minisztérium munkatársát. Ezután átadta a szót Haffnerné dr. Miskolczi Margitnak, aki elemezte az elmúlt tanév tanulságait. Mint kiemelte, egy év alatt még nem lehet mérleget vonni az oktatási törvény hatásáról, mert az csak most kezd kibontakozni. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy a társadalom és a gazdaság mást követel, mint évekkel ezelőtt. Megnőtt az emberi tényezők szerepe, a munkakultúrában, az ismeretekben lényegesen nagyobb a követelmény. Ez egyáltalán nem vált még gyakorlattá, pedig már az MSZMP 1972-es oktatáspolitikai határozata tartalmazza ezeket a célkitűzéseket. Hozzá kell tenni, hogy a színvonal nem rosszabb, mint a korábbi években volt, de az igény nagyobb. Az elmúlt esztendők inkább mennyiségi fejlődést hoztak, de a minőséggel közel sem lehetünk elégedettek. Mint az osztályvezető hangsúlyozta: az egyes korosztályok egyharmada minimális ismeretekkel vagy még azokkal sem rendelkezik. Az úgynevezett halmozottan hátrányos rétegek gyermekei saját erejükből képtelenek felzárkózni. Különösen a cigányság helyzete aggasztó. Az alacsony iskolázottságú- ak ráadásul egyre kevésbé tudnak elhelyezkedni. A hetvenes években kialakítottuk a „bukásmentes iskola” illúzióját, s ezzel csak any- nyit értünk el. hogy a továbbtanulás során szenvedtek kudarcot a kevésbé felkészült tanulók. Gondok jelentkeznek a továbtanulás- ban is. A gimnáziumok szinte „’lányiskolává” válnak A felsőoktatás bázisa szűkült. mert a szakközépiskolák nem tudták kettős feladatukat — a szakmai képzést, illetve a felvételire való felkészítést — megfelelően megoldani. Az anyanyelvi ismeretek sekélyesek. problémák jelentkeztek a matematikaoktatásban, és súlyos a helyzet az idegen nyelvek elsajátítása terén is. Ez utóbbira utal az a szomorú tény, hogy az értelmiség 68 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszél. Nem könnyűek a feltételek. de rendkívül fontos a holnap érdekében az előrelépés. A középiskolákban csak a szinten tartás lehet a cél, mert nagy létszámú korosztályok kerülnek az intézményekbe. Az általános iskoláknál viszont mindenképpen le kell rakni az egységes nemzeti műveltség alapjait. Az autonómia, az intézmények sajátos arculatának kialakítása, s a demokratikus fejlődés viheti előbbre az intézményeket. Ezután dr. Kovács János, a megyei művelődési osztály vezetője tett szóbeli kiegészítést ahhoz az írásos értékeléshez, melyet a résztvevők már előzőleg megismerhettek. A beszámoló a tárgyi és személyi feltételek alakulásáról, a tartalmi munkáról. az oktatási törvény bevezetésének tapasztalatairól, illetve az 1987—88-as tanév feladatairól egyaránt részletesen szólt. Az osztály- vezető hozzáfűzte, hogy be- bizonyosult: az oktatási törvény nyitottabb és jobb. mint az eddigi rendelkezések. Mindenkinek, aki e területen munkálkodik, meg kell ismerni értékeit, azonosulni vele. és cselekvési programként elfogadni azt A tanácskozás befejező részében kérdésekre és vitára került sor. Zsolnai-módszerrel tanulnak a tarnaörsi iskola elsősei (Fotó: Kőhidi Imre)
