Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 148. szám ARA: 1981. június 25., csütörtök 1,80 FORINT Meghívó a honatyáknak Képtelen ötlet, de el tud­nám képzelni, hogy az Or­szággyűlés — mint évszá­zadokkal ezelőtt — egy zöldellő mezőn, vagy egy erdei tisztáson tartsa meg az ülését. Legalábbis egy részét, mondjuk azt, ame­lyikben a környezetvéde­lemi ől esik szó. A mai, nyári ülésszak előtt a He­ves megyei képviselők ugyanis szétnéztek a Bükki Nemzeti Parkban, mert kí­váncsiak voltak, hogy va­lóban milyen is a környe­zetvédelmünk. Bármennyire is „könnyűnek” találtatik a téma, a fontossága nagy súllyal esik a latba. Már csak azért is, mert az ipa­rosodás szükségszerűen olyan létesítményekkel vet­te körül a legszebb tájain­kat, amelyek miatt lassan- lassan „felborul" a termé­szet rendje. Annak ellené­re. hogy például Visontán a bányászok mindent elkö­vetnek a meddőterület ter­mővé tételéért. Megyénk egyik képvise­lője, Árvái Lászlóné éppen ebben a témában készül felszólalni. Miután tapasz­talta és tudja, hogy nincs egyedül a környezetvédelmi kezdeményezésekkel és igé­nyekkel — joggal számít­hat a T. Ház támogatására. Hiszen, kérése — óvni a legszebb, s a legértékesebb környezetünket — ma már közügy. Éppúgy közügy, mint közös gazdaságunk helyze­te. Mint állampolgárt — s ez lehet, hogy elcsépelt ki­fejezés már —, nemcsak a saját, hanem az ország pénztárcája is érdekli. So­kan hinni vélik, hogy a gazdasági szakadék szélére jutottunk. Ha a számokat nézzük, valóban „bajban van” a pénztárca, hiszen 619 milliárd forint kiadás áll a költségvetés 572.5 mil­liárd forintos bevételével szemben. Magyarán: 46,9 milliárd a hiány. Ez azt mutatja — ugyancsak el­csépelt szóhasználattal él­ve —, hogy kiművelt fő­vel, dolgos kézzel, s nagy szorgalommal be kell hoz­nunk a lemaradást. Az ülésteremben várhatóan el­hangzik majd néhány olyan javaslat, vélemény, ötlet, amely valamennyiünk szá­mára biztosítékot nyújt, hogy — amint az egykori emberek gondolkodtak — a „kátyúból van kiút...” Szűkebb hazánk egy másik képviselője is ezen gondol­kodott el. amikor a felszó­lalását tervezte az állami költségvetés végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat kerül napirendre. Nagy Endréné ugyanis pénzügyi szakember a füzesabonyi takarékszövetkezetnél. S mint pénzzel bánó ember — gondolom, takarékos háziasszony —, bűnnek tartja a pazarlást, a pocsé­kolást. Így gondolkodnak a törvényhozóink is. akik most módosítani készülnek a büntető törvénykönyvet, amelyben erről a témáról is akad jó néhány parag­rafus. S ha már paragrafusok­ról esett szó: a környezet- védelemről hozottak fejé­ben szívesen átnyújtunk egy meghívót a képviselők­nek Heves szép tájaira ... Szilvás István Csütörtök délelőttre összehívott tanácsko­zásán az Országgyűlés — mint már jelen­tettük — várhatóan napirendjére tűzi a Magyar Népköztársaság 1986. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló jelentés megvitatását, illetőleg a zárszámadás tör­vényerőre emelését; a büntető törvény- könyv és hozzá kapcsolódóan a büntetőel­járási törvény módosítását; továbbá az Or­szágos Környezet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökének beszámolóját a környezet­és természetvédelemnek a VI. ötéves terv­időszakban elért eredményeiről, VII. ötéves tervi feladatairól, a hivatal munkájáról. Mindhárom témakörben széles körű, elem­ző vitát folytattak már előzetesen a tör­vényhozó testület tagjai az elmúlt napok­ban — az ülésszak előkészítéseképpen — az Országgyűlés szakbizottságaiban, a megyei képviselőcsoportokban. MELEGRE VÁRVA Ismét reményt keltőek a földek Az elmúlt évi szeszélyes ősz a zord tél, a „tragikus" már­cius, április nyomán a tavaszi határszemlék bizony nem túl sok jót ígértek földjeinken. A kedvező május azonban sokat korrigált a mostoha időjárás okozta károkon.. Milyenek a pillanatnyi kilátások a mezőgazdaságban, hol tartanak a munkákban? Erről érdeklődtünk körképünkben. Vágó József, a Hatvani Lenin Tsz vezetője így fog­lalja össze a nyár eleji hely­zetet: — A mintegy háromezer hektárnyi őszi búzánk, a százhúsz hektárnyi őszi ár­pánk és a majd félezer hek­tárnyi tavaszi árpánk szépen rendbejött májusban. Ez azt jelenti, hogy ha további ká­rok nem érik, akár jő köze­pes termés is elképzelhető. A napraforgó és a répa kelését szintén megviselte a vontatottan hideg idő. Táb­lán belül is sok volt a fol- tosodás. A hatékonyabb ápo­lás érdekében ezért egy új dologgal kísérletezünk. Az 1044 hektár répaföldön meg­hirdettük a kézi kapálás le­hetőségét pluszpénzért, mun­kaidőn túl. Meglepően nagy volt az érdeklődés, és a ki­számítottnak megfelelően jók az eredmények az emígy művelés alá vett háromszáz. ötven hektáron. Többre, saj­nos, az idén nem jutott pénz. A zöldborsó termelésével négy év után most újra le­álltunk. A magborsó viszont pillanatnyilag jó állapotban van. Készülünk az aratásra. A gépszemlét huszonhatodikára tervezzük. Sajnos, az alkat­részellátás rosszabb a tava­lyinál. Az állatenyésztésben a baromfiágazatnál némi megtorpanás észlelhető, mi­vel csak alacsonyabb fehér­jetartalmú tápanyaghoz jut­hatunk hozzá. A háztáji ser­tésleadás viszont az elmúlt két hónapban szépen növe­kedett. Az egerszóláti tsz elnöke, Dér József érthetően elsősor­ban a termelési érték 80 százalékát kitevő állatte­nyésztéssel kezdi. — Libáinknak sokkal ked­vezőbb a piaca, mint tavaly. Ki sem tudtuk egészen elé­gíteni a megrendelést napos­libából, pedig félmilliót kel­tettünk. Az időjárással — szintén a szárnyasokkal ösz- szefüggésben — meg va­gyunk elégedve, hiszen a gyepterületre a sok csapadék előnyösen hatott, így jóval olcsóbban, gazdaságosabban nevelhetjük az állományt. Megkönnyíti az a Jáva siló­zógép is, amelyet nemrég kaptunk, s amellyel azonnal megkezdhető a behordás. Prémgörény- és rókaállo­mányunknál jól sikerült a fialás, több mint ezer-ezer a szaporulat. Így hát remény van a talpon maradásra. Tóth István, az Egri Csil­lagok Tsz elnöke hangsúlyoz­za, nagyon várják már a me­leget. A szőlő — elsősorban az illatos fajták — kötődé­séhez ugyanis ez kell. A na­pokban végeztek a harmadik permetezéssel, most már folynak a talajmunkák. Ka­pálják az idei telepítést is, ez 44 hektár. A gépszemlét a megye- székhelyen 29-re tervezik, az aratás azonban jó két hetet késik. Ha az ősz és a tél a mostani kedvező időjáráshoz hasonló lett volna, akkor re­kordtermésről lehetne be­szélni. így csak közepes vár­ható. Bár a gabonafehérítö megjelenése a vetésben még komoly gondokat okozhat. Az egri területek ugyanis zártkertekkel vannak körül­véve, így a vegyszeres véde­kezés kockázatos dolog. Holló József, a detki tsz elnökhelyettese azt mondja, bár az 540 hektár naprafor­gót és a 900 hektár kukori­cát késve vetették, a fejlő­dése kielégítő. A lucerna­betakarítással végeztek, még­hozzá olyan jó eredménnyel, hogy a takarmány 60 száza­léka már biztos. A 400 hek­tár szőlő virágzását itt is hátráltatja a viszonylag hű­vös idő. A harmadik perme­tezést befejezték, folyik a kapálás, a vegyszerezés. Az 1320 hektár gabona aratása július vége felé kezdődhet. Ha a jég el nem veri, a kö­zepesnél jobb átlagra szá­míthatnak. Nagyrédén Nagy András elnökhelyettes tájékoztatása szerint megkezdődött a hű­tőházban az egres, a szamó­ca, a cseresznye, a zöldborsó földolgozása. Az egres és a cseresznye kivételével sajnos, úgy tűnik, nem tudják a ter­vezett mennyiséget elraktá­rozni, a 65 hektár málna ön­tözését a kevés csapadék miatt folytatni kellett, a szü­ret pár nap múlva kezdőd­het. A lucernabetakarítás befejeződött, az első kaszá­lás a tervezett tíz tonnánaik majd felét kiadta. Nagyjából itt is közepes termést vár­nak a 400 hektár búzától. A kukorica és a napraforgó viszont roppant ígéretes. Kellene — mint mindenütt másutt — a meleg .. . Sinka István, a Rákóczi Termelő- szövetkezet motoros­gépével permetezi a tőkéket (Fotó: Kőhidi Imre) Ülést tartott a megyei pártbizottság Szerdán délelőtt Egerben Virág Károly titkár elnök­letével ülést tartott a megyei pártbizottság. A testü­let Barta Alajosnak, a pártbizottság első titkárának elő­terjesztése alapján meghallgatta az MSZMP Központi Bizottsága június 23-i üléséről szóló beszámolót. Az; ülés Virág Károly zárszavával ért véget. II Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnök­sége szerdán — Kállai Gyu­la elnökletével — ülést tar­tott. Az ülésen Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tá­jékoztatót tartott a párt Központi Bizottságának jú­nius 23-i üléséről. A Népfront Országos Ta­nácsának Elnöksége a tá­jékoztatást tudomásul vebe és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságával közösen szemé­lyi javaslatokat tett veze­tő tisztségek betöltésére az Elnöki Tanácsnak és az Országgyűlésnek. KÜLFÖLDI ÉS HAZAI SZAKEMBEREK Az ipari szerkezet átalakításáról Az ipaiiiszerkezet-átalaki- tásról többnapos konzultáció­sorozatot tartottak az Ipari Minisztériumban, mintegy száz vállalatvezető, vala­mint a Világbank képvise­lőinek részvételével. Mind­erről szerdán sajtótájékozta­tón számoltak be a minisz­tériumban. Csikós Nagy Béla, az ipar- politikai tanács elnöke, va­lamint az Ipari Minisztéri­um vezetői elmondták: a konzultáción megfogalma­zódott, hogy a jövőben az ipariszer kezet -átalakítási program végrehajtásakor az eddiginél hatékonyabban kell összehangolni a gazdaságos exporttörekvéseket és a bel­földi igények kielégítését szolgáló terveket. Egységes szempontok figyelembevéte­lével kell fejleszteni az egyes iparágakat, illetve gyárt­mánycsaládokat, mégpedig úgy, hogy azok korszerűség és minőség szempontjából is megfeleljenek a belföldi igé­nyeknek, valamint a szocia­lista és konvertibilis export­piacok kívánalmainak. A magyar ipar szerkezetátala­kítási programja célul tűzi ki a rendszerszerű energeti­kai fejlesztést, az anyagkul­túra (új szerkezeti alapanya­gok alkalmazása) emelését, az elektronizáció átfogó és széles körű fejlesztését, be­leértve a nagy pontosságú gyártástechnológiák alkal­mazását, a korszerű vezérlé­sek elterjesztését, valamint a folyamatszabályozást, to­vábbá a biotechnológia fej­lesztését és az egész ipar te­rületén megvalósuló korsze­rű oktatást, képzést, tovább­képzést. A világbanki értékelések­ből is kitűnt, hogy ezek a törekvések szerepelnek szin­te minden fejlődő és fejlett ország iparpolitikájában, leg­feljebb az illető ország adottságaihoz mérten egy- egy fejlesztési téma eltérő hangsúlyt kap. Végül is a kialakulóban lévő magyar iparpolitika igazodik a vi­lágpiaci irányzatokhoz. UTAK, JÁRDÁK, PARKOLÓK Heves és a közlekedés Mennyire város egy vá­ros? Bizony, felületes mó­don sokan ezt a zebrák szá­mán, pontosabban az utak. járdák. a közlekedés mi­nőségén mérik le. Nos. a Hevesre látogatókban, ha lassan is. de egyre inkább pozitív kép alakulhat ki. Mert igaz ugyan, hogy a ta­nács kezelésében lévő utak kisebb százalékban van­nak kiépítve a megyei át­lagnál. az utóbbi két esz­tendőben elkészült 3 és fél kilométer hosszú kerékpár­út azonban meglehetős for­galmi biztonságot nyújt. A közel 20 kilométernyi földút állapota fekvésétől és homokos mivoltától füg­gően változik. A legutóbb korszerűsített Arany János utca után (ez vezet a köz­kedvelt strandhoz), az idén a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ra kerülhet sor. A legkö­zelebbi tervek közt szere­pel a Deák Ferenc, a Hu­nyadi és a Sallai út. A többieken rendszeres kar- bantartásssal. salaktöltéssel javítanak. A későbbi városrendezési elképzelések tartalmazzák a 31-es főút nyomvonalának akkénti módosítását. hogy elkerülje a város központ­ját. Több veszélyes ke­reszteződés szűnne így meg. például az Arany János út végénél. a Széchenyi- lakótelepnél a Nyitrai tó­nál. Jó lenne, ha mielőbb sor kerülhetne rá. hiszen az áru- és a személyforga­lom errefelé is egyre nö­vekszik. A járdaépítésekre éven­ként félmillió forint van. Ez azt jelenti, hogy a leg­fontosabb helyeken már ké­nyelmes a gyalogos közle­kedés. A nyár folyamán el­készül az új oktatási köz­ponthoz vezető szakasz is. A parkolók száma ma még nem elegendő, csak részben biztosítják a gép­kocsik zavartalan megál­lását. várakozását. A gon­dokon talán majd enyhít az az ötven férőhelyes új par­koló. melyet a későbbiek­ben a Hunyadi-lakótele p mellé szánnak. Ma összeül az Orszáaavűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom