Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. június 10.. sierda A VARSÓI SZERZŐDÉS BERLINI DOKUMENTUMA A gyengénfejlettség felszámolásáról és az áj gazdasági világrend megteremtéséről Mint már jelentettük, a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének május 28—29-én megtartott berlini ülésszakán dokumentumot fogadtak el a gyengénfej- lettség (elszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről. A dokumentumot kedden tették közzé: A gyengénfejlettség (elszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről. O A Varsói Szerződés * tagállamai konstatálva a világgazdaság helyzetének további romlását és a nemzetközi feszültség fennmaradását — figyelembe véve a fejlődő országok rossz gazdasági helyzetét — behatóan áttekintették ezen országok gyengénfejlettsége leküzdésének problémáit, az új gazdasági világrend megteremtésében való előrehaladás hiányának okait és e problémák megoldásának útjait. A Varsói Szerződés tagállamai megállapítják, hogy a nemzetközi helyzet mind ez ideig nem járul hozzá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé tételéhez, a világ országai — különösképpen a fejlődő országok — normális társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Az utóbbi években a fegyverkezési verseny fokozódása, az imperialista körök által folytatott, a szembenállásra irányuló politika, az erőpolitika, a fejlődő országok elleni nyílt katonai provokációk következtében komoly mértékben nőtt a nemzetközi feszültség. Minden országnak szerepet kell vállalnia olyan realisztikus megoldások keresésében. amelyek megállíthatnák és visszafordíthatnák az atomfegyverkezést, csök_ kenthetnék a világban meglévő feszültséget. A Szovjetunió által javasolt, az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverek 2000-ig történő csökkentését és teljes megsemmisítését előirányzó program megvalósítása. az űrfegyverkezésf verseny megakadályozása, a nukleáris kísérletek beszüntetése, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek csökkentését célzó program megvalósítása lehetővé tenné, hogy a nemzetközi ügyekben rövid idő alatt gyökeres pozitív fordulat állhasson be. A Varsói Szerződés tagállamai teljes határozottsággal fellépnek azért, hogy a leszerelés területén hozott konkrét intézkedéseket a katonai kiadások megfelelő csökkentése kísérje. Az ily módon felszabadult anyagi, pénzügyi, emberi és tudományos forrásokat az érintett országok gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsításához, továbbá a világ különböző részein meglévő gazdasági elmaradottság felszámolásához kell felhasználni. © A Varsói Szerződés tagállamai támogatásukról biztosítják az Államok Gazdasági Jogairól és Kötelezettségeiről szóló chartát. az új gazdasági világrend megteremtéséről szóló nyilatkozatot és annak cselekvési programját, az el nem kötelezett országok ha- rarei gazdasági nyilatkozatát és síkraszállnak ezen dokumentumok gyakorlati megvalósításáért. A Varsói Szerződés tagállamai megvizsgálták azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítanák a világgazdasági helyzet javulását, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú és demokratikus alapokon történő átalakítását, az összes állam egyenlő gazdasági biztonságát szolgáló új gazdasági világrend megteremtését. Megvizsgálták azokat az intézkedéseket, amelyek szavatolnák az összes ország — különösképpen a fejlődő országok — gyors előrehaladását, megkönnyítenék napjaink tudományos és technikai vívmányainak széles körű elérhetőségét. © A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy a gyengénfejlettség a fejlődő országokat hosszú időn át sújtó gyarmati kizsákmányolás eredménye. Az, hogy a II. világháborút követően újabb államok nyerték el függetlenségüket, különösen nagy jelentőséggel biró folyamat volt a gyarmati uralom alatt lévő népek önálló, szabad fejlődése szempontjából. Napjainkban az imperializmus rendszere jelentős mértékben a fejlődő országok kirablásának következtében tartja fenn magát. A multinacionális monopóliumok és a finánctőke fokozta az ázsiai, az afrikai és a latinamerikai fejlődő országok kizsákmányolását, rájuk hárítva a világgazdasági válság fő terheit, és ezáltal fékezve társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A kialakult helyzet legfőbb okai a valutáris-pénz- ügyi válság elhúzódásában, a magas kamatlábat megszabó politikában, a pénzügyi tartalékoknak a fejlődő országokból való elszívásában, az emberi tartalékoknak ezekből az országokból történő elvándorlásában, a fejlett tőkés országok által alkalmazott egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatokban keresendők. O A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy lehetetlen biztosítani a gazdasági és a politikai stabilitást, az egész világ békéjét, ha határozott intézkedésekkel nem akadályozzák meg a fejlődő országok helyzetének további romlását, ha nem tesznek határozott intézkedéseket a gyengénfejlettség felszámolására. Sürgető szükség van a politikai gondolkodás és a nemzetközi gyakorlat gyökeres megváltoztatására, az igazságos nemzetközi munkamegosztás megvalósítására, a nemzeti természeti kincsek feletti elidegeníthetetlen szuverenitás biztosítására. A fejlődő országok sürgető és összetett problémáinak megoldása, a gyengénfejlettség felszámolása reálisan csak az új gazdasági világrend megteremtésével, az összes állam gazdasági biztonságának — a nemzetközi biztonság átfogó rendszerén belül történő — megvalósításával érhető el. © Napjainkban számos ország mindenekelőtt a fejlődő országok egyik leg- kiélezettebb problémája a külső eladósodottság. Valójában globális jellegű probléma ez, amely kinőtt a gazdasági keretekből, és érezhető politikai hangsúlya van. Az eladósodottság szüntelen növekedése összefonódik a nemzetközi pénzügyi rendszer általános válságával. Az eladósodottság kihasználása alkotó része az imperializmus stratégiájának a fejlődő országokkal . szemben. Az eladósodottság a Nyugat által szított fegyverkezési verseny egyenes következménye. A Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak a nemzetközi valutáris-pénzügyi kapcsolatok rendezéséért, azért, hogy e kapcsolatok ne válhassanak a politikai nyomás és a belügyekbe való beavatkozás eszközévé, továbbá az eladósodottság problémájának igazságos rendezéséért. A Varsói Szerződés tagállamai szükségesnek tartják komplex — külső eladósodottság éves törlesztésének olyan valutaösszegben való korlátozására irányuló — intézkedések meghozatalát, amelyek nem okoznának kárt a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekeinek, és a protekcionizmusról való lemondásra, a kölcsönök és hitelek kamatlábainak csökkentésére, a valutaárfolyamok stabilizálására, a pénzügyifizetési rendszernek az ösz- szes állam érdekeinek figyelembevételével történő átalakítására, és ezen rendszerek keretein belül működő pénzügyi intézmények demokratizálására irányulnak. © A nemzetközi gazdasági kapcsolatok radikális megjavításának — beleértve a fejlődő országok helyzetének javítását — céljából a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban ki kell küszöbölni az önkényességet, a törvénytelen embargót, a bojlkottot, a kereskedelmi, hitelezési és technológiai blokádokat, a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás fegyvereként való fel- használását, a megkülönböztető intézkedéseket és gyakorlatot, a protekcionista korlátozásokat és akadályokat. O A Varsói Szerződés tagállamai — ismételten megerősítve elvi álláspontjukat minden nép társadalmi-gazdasági rendszere és fejlődési útja szabad megválasztásának szigorú tiszteletben tartására — támogatják a gyarmatosítás végleges felszámolásának folyamatát, kötelességüknek tartják a széles körű, aktív gazdasági együttműködést az összes fejlődő országgal a kölcsönös előnyök és a teljes egyenlőség alapján, az ezen országokat érintő súlyos gazdasági problémák megoldása, gazdasági és társadalmi előrehaladásuk biztosítása, gyengénfejlettsé- gük leküzdése érdekében. O A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy döntő jelentőségű a fejlődő országok erőfeszítéseinek növelése saját anyagi és emberi erőtartalékaik, összes nemzeti energiájuk hatékonyabb mozgósitására, a rendelkezésre álló tartalékok saját érdekeinek megfelelő, olyan nemzeti társadalmi-gazdasági fejlesztési programok szerinti maximális hasznosítására, amelyek az egyes országok prioritásaiból, szükségleteiből és konkrét lehetőségeiből indulnának ki. A gyengénfejlettség leküzdése a társadalmi-gazdasági fejlődés komplex megközelítését, a gazdasági függetlenség biztosítását, a nemzetgazdaság ésszerű szerkezetének kialakítását igényli. Az állami szektor és más haladó jellegű gazdálkodási formák létrehozása, a tervezési módszerek alkalmazása elősegíti a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását. a nemzeti függetlenség megerősítését, a kedvezőtlen külső tényezőkkel szemben történő hatékony fellépést. A fejlődő országok előrehaladásának meggyorsítása érdekében nagy jelentősége van saját tudományos bázisuk megteremtésének és kifejlesztésének, beleértve nemzeti szakembergárdájuk létrehozását. O A fejlődő országok előtt álló problémák megoldását elősegítené ezen országok szoros. egymás közötti együttműködése, szolidaritásuk és egységük erősítése. A tagállamok üdvöz- lik és teljességgel támogatják ez irányú jogos törekvéseiket. A fejlődő országok egyesített erőfeszítéseinek növekvő jelentősége van a gyengénfejlettség felszámolásában és gazdasági önállóságuk megerősítésében. A Varsói Szerződés tagállamai a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolataikban a jövőben is Jántoríthatatlanul tiszteletiben tartják a nemzeti függetlenségnek és szuverenitásnak. a belügyekben való be nem avatkozásnak, az erőszakról és az erővel történő fenyegetésről való lemondásnak. a teljes egyenjogúságnak. a nemzeti éi- dekek tiszteletben tartásának, a népek önrendelkezési jogának, a kölcsönös előnyök. a diszkriminációmentesség, a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának elveit. O Figyelembe véve. hogy a gyengénfejlettség felszámolása csak a világ összes országának bevonásával érhető el, a Varsói Szerződés tagállamai felhívnak minden kis és nagy országot, hogy — társadalmi berendezkedésüktől és fejlettségi szintjüktől függetlenül — egyesítsék erőfeszítéseiket, és aktívan működjenek közre e célok elérésében. A Varsói Szerződés tagállamai kiemelték az ENSZ keretein belül minden ország részvételével folytatandó konkrét és hatékony tárgyalások fontosságát. Ismételten síkraszálltak olyan világfórum összehívásáért, amelyen lehetővé válna a gazdasági biztonság az új gazdasági világrend megteremtése. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy hozzájáruljanak a gyengénfejlettség felszámolásához, az új gazdasági világrend megteremtéséhez. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, demokratikus alapon történő átalakításához, aktívan kivegyék részüket az ilyen irányú nemzetközi erőfeszítésekből. és ezáltal is hozzájáruljanak a gazdasági stabilitás megteremtéséhez és a nemzetközi politikai légkör egészségesebbé tételéhez. Politikai nyilatkozatok Velencében A kelet-nyugati kapcsolatokról, a terrorizmus elleni küzdelem összehangolásáról. a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről szóló politikai nyilatkozatokat fogadtak el kedden Velencében a hét legnagyobb tőkésország állam- és kormányfői. rC Külpolitikai kommentárunk j—i Gonzalez gondjai SPANYOLORSZÁGBAN szerdán választáspkai tartanak. A világsajtó eleddig kevesebb figyelmet szentelt ennek az eseménynek, az érdeklődés sokkal inkább a 24 órával később esedékes nagy-britanniai. majd az azt követő itáliai választásokra összpontosul. Mindkét helyszínen ugyanis az ország jövendő kormányzása a tét. Az Ibériai-félsziget nagyobbik államában viszont tavaly nyáron már lezajlott a négy- évenkénti parlamenti erőpróba. Ezúttal a Spanyol- országban egyébként nagy fontosságú helyi szinten dőlnek el a mandátumok, illetve ezzel egy időben a lakosság szavaz az országot az Európa-parlamentben képviselő személyekről is. Felipe Gonzalez madridi kormányfő szocialista pártja, amely tavaly a szavazatok 44 százalékával újabb négy évre bizalmat kapott az irányításra, most mégis nyugtalansággal tekinthet a szerdai eseményre. Az előrejelzések az 1982 óta hatalmon lévő párt népszerűségének fogyatkozását valószínűsítik. A kormány ugyanis két, az átlagembereket egyaránt foglalkoztató kérdésben nem tudta ígéretét betartani. Az életszínvonal alakulásáról, illetve a spanyol—amerikai támaszpontok jövőjéről van szó. Tavaly tavasszal Gonzalez kormányfő a népszavazáson azzal tudott többséget biztosítani Spanyolország NATO-tagsága fenntartásának, hogy cserébe megígérte, az amerikai katonai jelenlét csökkenni fog a négy ibériai támaszponton. Ebből eleddig semmi nem lett, s aligha várható, hogy érdemi fordulatot hozna a támaszponttárgyalások két hét múlva kezdődő immár harmadik fordulója. Ebben a légkörben nem tekinthető másnak, mint választási „mentőövnek”, hogy most Madrid „kemény magatartást” tanúsított. Formai okokra hivatkozva nem adott engedélyt öt amerikai, légi üzemanyagtöltésre alkalmas repülőgép ideiglenes állomásoztatására a moroni bázison. Nem valószínű, hogy ezzel módosítani tudnák a közhangulatot. Az amerikai támaszpontok közelében lévő városokban, így Madridban, Saragossá- ban, de állítólag Sevillában, sőt Barcelonában is csökkentek a szocialista munkáspárt esélyei. Még nagyobb súllyal esik latba, hogy a tavalyi választások óta a kormány gazdaságpolitikájában nem tudott érdemi eredményt felmutatni. A SZERDAI VÁLASZTÁSOK így képet adhatnak arról, mennyire kopott meg Felipe Gonzalez népszerűsége. A közvéleménykutatások akár öt-hat százalékos visszaesést sem zárnak ki. S ha ez bekövetkezik, akkor ugyancsak nehéznek ígérkezik majd a Szocialista Munkáspárt még hátralévő három kormányzási esztendeje. Ortutay L. Gyula. Pápai látogatás Lublinban Kedden a reggeli órákban helikopteren érkezett vidéki kőrútjának első állomására II. János Pál. Lublinban először az egykori maj- daneki haláltábor mauzóleumát kereste fel, ahol elhelyezte az emlékezés virágait, és rövid imát mondott a tábor áldozatainak emlékére. Ezután a lublini katolikus egyetemen tett látogatást, amelynek sok éven át volt tanára. A pápa itt először a tudományos élet meghívott képviselőivel találkozott, akikhez beszédet intézett. Ezután üdvözölték az egyetem tanárai és hallgatói. A velük folytatott beszélgetést követően II. János Pál Lublin egy új lakótelepének templomában celebrált misét, és fiatal papokat szentelt fel. MOSZKVA Novemberben szovjet—amerikai csúcs? Szovjet vélemény szerint még az idén reális lehetőség van egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó megtartására — mondotta keddi moszkvai tájékoztatóján Borisz Pjadisev. a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának helyettes vezetője. Hangsúlyozta, hogy moszkvai megítélés szerint szeptember—október folyamán Genfben a két küldöttség befejezheti a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződéstervezet kidolgozását. hogy az a csúcs- találkozó asztalára kerülhessen. Ha ezt a logikát követjük. Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök találkozójára novembertől kezdődően bármikor sor kerülhet — mondotta. Beszámolt arról, hogy szó van Sevardnad- ze és Shultz külügyminiszterek találkozójáról. USA: Újabb elnökjelölt Hivatalosan is bejelentette igényét a Demokrata Párt jövő évi elnökjelöltségére Joseph Biden. Delaware állam szenátora. A 44 éves politikus, aki a szenátus jogügyi bizottságának elnöke, élesen bírálta a Rea- gan^kormányt. kijelentve, hogy az Egyesült Államokban „rendkívül nagy az elégedetlenség” a politikai rendszer súlyos hibái miatt. Biden a párt liberális szárnyához tartozó politikus, aki már harmadik hatéves turnusát tölti a szenátusban. Jelentős szerepe volt néhány fontos törvény — így például a kábítóseer-ellenes intézkedések — kidolgozásában, számos kérdésben bírálta a jelenlegi kormány külpolitikáját, több ízben sürgetett leszerelési megállapodásokat. Ennek ellenére országosan kevesen ismerik, így nem tartozik a legesélyesebbek közé a jelöltség megszerzéséért vívott csatában. A velencei tőkés csúcstalálkozó résztvevői
