Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-09 / 134. szám
A Filharmónia egri évadzáró hangversenyéről Csajkovszkij, Chopin, Dvorák — amerikai karmesterei Megtartotta évadzáró hangversenyét a Gárdonyi Géza Színházban az Országos Filharmónia. Az Állami Hangversenyzenekar ezúttal szláv muzsikát szólaltatott meg, a tévé tavalyi karmesterversenyének győztese, a huszonkilenc éves George Robert Hanson dirigensi közreműködése mellett. Gyöngyösi kórháztörténeti kiállítás A gyöngyösi Bugát Pál Kórház 1988-ban ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy nagyszabású kiállítással emlékeznek a másfél évszázados jubileumra. Előzetesként egy kamarajellegű bemutatót állítottak ösz- sze a Mátra Múzeum és a kórház munkatársai. Ez a tárlat három nagy területet ismertet. Elsőként Bugát Pálnak, a híres XIX. századi orvosnak, természet- tudósnak és nyelvésznek állítanak emléket. Érdekes dokumentumokon át lehet követni életútját: az anyakönyvi kivonatától a tinta- tartóján át a Természettudományi Társulat — a TIT elődje — 1846-os alapító okleveléig terjed a sor. A második részben az intézmény múltja idéződik fel. Az 1838- ban létesült Alapítványi Közkórház adakozási jegyzőkönyve. majd az 1885-ös alapszabályzat látható. Később az igazgatók munkásságát lehet nyomon követni. A következő részben pedig a gyógyítás története, illetve az Ecséden született Richter Gedeon, a Kőbányai Gyógyszergyár alapítója áll a középpontban. A Bugát Pál Kórházban július 15-ig látható kiállítást az intézmény mai életéről szóló tablók zárják. A program körül, a koncert előtt hetekkel is némi bizonytalanság volt tapasztalható, s ez . még fokozta a közönség várakozását. Végül is minden kérdés megoldódott, az egri zenerajongók nagyszerű estét köszönhetnek a Filharmóniának. Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziája 1869- ből származik, többszöri átírás után nyerte el mai formáját és tartalmát. Bővérű romantika Shakespeare színpadi művének zenében megélt feldolgozása. Dvorák Új világ szimfóniája. az e-moll sajátos ötvözete azoknak a zenei és honvágyból fakadó reminiszcenciáknak, amiket a szerző amerikai tartózkodásának évei alatt átélt. De mindaz, amit kottafejekben rögzített az utókor számára. az hamisítatlanul cseh muzsika. Amikor ezt a művet. éppen népszerűsége miatt gyakran hallhatjuk, végiggondoljuk. kitetszik: mennyi természetes ünnepélyesség, életöröm árad belőle, lelkesít, himnikus régiókat érint bennünk, noha nem egy részletében csak a boldogság utáni vágy hangjai csendülnek fel. A két mű fogta közre Chopin f-moll zongoraversenyét. amelyet a nagy lengyel romantikus még 1829- ben írt. A mű harmadik tételében a lengyel nemzeti táncok forgatagában éreztük magunkat és ez az élmény újabb színt adott mindahhoz, amit a másik két szerzőtől hallottunk. Az Állami Hangverseny- zenekar mindig is szívesen látott vendége a városnak. Tiszteletünk és megbecsülésünk csak elmélyült akkor, amikor még Ferencsik Jánossal együtt hangversenyezett az egri székesegyházban. Ez a világjáró zenekar a legszebb hagyományaihoz híven ezt a most programra tűzött szláv muzsikát is nagyszerűen szólaltatta meg. Érdemes felfigyelni arra. mennyire -érzi ez a zenekar a teret, hogyan alkalmazkodott az egyébként jó akusztikájú, de kis mére- ,tű színházteremhez. És az is említésre méltó, ahogyan a karmester elképzeléseit, az elhangzó számokról vallott felfogását magáévá tette. George Robert Hanson. ugyanis csak az első taktusoknál tetszett lírai hangolású irányítónak. Éppen a Rómeó és Júlia drámaibb sodrásakor kitűnt, hogy érzékeny figyelemmel ügyel a markánsabb részekre is. Kiaknázza azokat a hatáselemeket. amikre a közönség felkészülten vár. A Dvofák- szimfónia teljes szépségében ragyogott ebben a minden részletre gondosan ügyelő karmesteri felfogásban. Chopin f-mollját Falvay Sándor játszotta. A hallgatóság. a telt ház pótszékek- kel — mindig is szívesen veszi, ha a nemzetközi vonalban otthonosan mozgó szólisták egymásnak adják a kilincset nálunk, hiszen az egyéniség, az új szín mindig is emlékezetessé tehet egy- egy estet. Ez a várakozásunk a f-mollal kapcsolatban csak részben vált valóra, mert a teljes ráhangolódás a chopini muzsikára a versenymű harmadik tételére érett be: ott mutatta meg a formát és tartalmat a művész, ahogyan az első tételénél is reméltük volna. Ez az évadzárás minden mozzanatával együtt nagyszerű élményként marad meg. És ezt Pándi Marian- ne-nak is köszönhetjük, aki nemcsak értelmünket készíti fel a zene befogadására bevezetőivel. érzelmileg is tájol. Már hosszú évek óta! Farkas András ORÁNTÓL DUNAFÖLDVÁRIG A kettő mégis egy Valami hihetetlen nagy eltérés érzékelhető azonnal a kétféle anyag között: Afrika után a Börzsöny néz vissza ránk a képékből. Ezt az ívet fogja át a kiállítás, amelyen Határ János lépett a közönség elé a Gyöngyösi Galériában. Mégis egy és ugyanaz a látásmód, ugyanaz a felfogás. ugyanaz a rácsodálkozás, ugyanaz az elmerengés és szelíd nyugalom, megejtő hangulat köszön ránk, akár az Oráni piac, akár a Téli hangulat című kép előtt áll meg a szemlélődő. Pedig mennyivel másabb a szín, az árnyék, a táj és mennyivel másabbak az emberek is Afrika északi részén. mint itthon, a szelíd folyó partján vagy a meghitt csendet sugárzó erdőben. Az is feltűnhet, hogy amíg az itthoni tájak az ember valóságos jelenléte nélkül állnak elénk, az afrikai táblák nyüzsgő embercsoportokat mutatnak fel. Igaz. inkább csak lebegő humuszok kavalkádja nyomul elénk, mintsem gondokkal küszködő. örömökkel megáldott személyek sokasága. Itt a tömeg mindent elfed, semmint nem egyénit, inkább életképet mutat fel. semmint magát az életet. Az itthoni képek csupa szelídséget tárnak elénk, még az olyan dideregtető témában is. mint amit a Téli hangulat vagy a testvérpárja, a Zord tél hordoz magában. Igazán bizserge- tő meleget a bronzbarnába és óaranyba hajló őszi erdő sugároz. Szelíd mosollyal nézegeti az ember ezeket a képeket. De ellentétük is akad: a Halászbárka lilái, kékei és sárgái valósággal ingerük a nézőt. Az önarckép édeskés rózsaszínjét nem tudom hová tenni. Sajátos részlet az is, hogy a képek fái csak a törzsüket kínálják oda meditálás- ra. bár a köröttük lebegő csend és a párás szelídség elandalít. Losonci Miklós művészet- történész megállapításából hadd álljon itt néhány sor: „Lélekkel átfűtött hőségszínekkel örökíti meg az észak-afrikai tengerpart vöröslő izzását, melynek készülődése a hazai tér faddi sávja fel a Börzsönyig." A betű szerint lemásolt idézet eléggé sajátságos kifejezéseket használ. Lehet rajtuk gondolkodni. Bevallom, nekem egy kissé misztikus ez a fogalmazás. Határ János képei sokkal nyíltabbak, egyértelműbbek, kifejezésmódjuk is sokkal demokratikusabb. Nincs bennük talány, illetve: a talány csak annyi, ami minden embernek egyaránt birtoka, a lélek, amely magán szűri át az élményt, hogy hírvivőként adja tovább a többieknek. Nemcsak az afrikai ihle- tettségű képekért volt érdemes megnézni a Gyöngyösi Galéria kiállítását. (g. molnár) Vita zárás? Másokkal együtt élénk figyelemmel kísértem a 168 óra közérdeklődésre számot- tartó sorozatát, amelynek témája az iskolai fegyelem olykor végzetes lazulása volt. Korábban már elismeréssel adóztam a vállalkozásnak, annak, hogy a stáb tagjai sorakoztatták az ellentétes véleményeket. Helyesen cselekedtek, mert csak ilyen előkészítés után születhet egészséges, megnyugtató, előremutató ösz- szegzés. így aztán nem csoda. hogy ez is izgatott. A szombat délutáni vitazárás mégis csalódást okozott. Elfogott az elvégeztetett, de semmi sem tisztázott hangulata. A riporter megszólaltatta Hegedűs Gézát. a méltán népszerű írót, a kitűnő nevelőt, és Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettest. A pro és kontrák dzsungelében ketten próbáltak valamiféle rendet teremteni, de az annyira remélt konszenzus nem jött létre. Érthető, ugyanis egyikőjük sem lelte meg azt az iránytűt, azt az Ariadne- fonalat, amely a biztató holnapok felé jelez, illetve mutat. Maradtak annyiban, hogy a probléma élő, aggasztó, orvoslást sürget. Mégsem felesleges az efféle „ütköztetés”, hiszen a részigazságok is elgondolkodtatóak. töprengésre kés«.- tetőek. Kirajzolódtak a kontúrok, világos az, hogy a jelenleginél sokkal több kimagasló műveltségű pedagógusra van szükség, mert csak a szakmai tökély szerezhet egyértelmű tekintélyt. Az ilyen tanítókra, tanárokra felnéznek a minden újra -fogékony, a kétségtelen értékek előtt fejet hajtó ifjak, az ő óráikon nem renitens- kednek. zajonganak. hanem tudásra szomjúhozva sajátítják el azokat az ismereteket, amelyek garantálják, hogy felnőtté válva se rekedjenek meg, s maguk is bővítsék tájékozottságukat. Miként közelíthető meg ez a szint? Mindenekelőtt belső igénytől sarkallt, folyamatos önképzéssel. Ezt ugyan nem könnyű felmérni. rublikázni. másfelé mégsem érdemes haladni, hiszen aki ilyen szemléletű, egyre- másra megosztja a frissen felfedezett titkokat diákjaival, partnereinek tekinti valamennyiöket, s közösen örvendeznek amiatt, hogy lépést tartanak korukkal. Ezt a szellemi csúcsot kellene megrohamozni ahhoz, hogy a mai panaszok a jövőben enyhüljenek, sőt hosz- szabb távon véglegesen or- voslódjanak. Ezért medicina az a disputa, amelyet bizonyára még jó néhányszor felelevenítenek. Nem csak az éter hullámain, hanem a napilapok hasábjain is. Vegyestál A Táskarádiót elsősorban a fiataloknak szerkesztik, azaz „gazdái” rétegműsornak szánták. Eredményes munkálkodásuk érdeme az, • hogy minden korosztály képviselői találnak a különböző programokban nekik postázott információkat. Dicséretes, hogy a kollégák a legaktuálisabb, a pillanatnyilag tényleg fontos kérdéseket járják körül, elemzik, taglalják. Ezzel magyarázható, hogy nagy létszámú, állandó közönség hallgatja őket. A legutóbb — vasárnap — a művi meddővé tétel legalizálásának mozzanatait villantották fel. Tették ezt talpraesetten. ötletesen, hadba- vetve a műfaji változatosság frappáns kelléktárát, azaz tudósítottak, majd eh- , - hez a blokkhoz riportelemeket társítottak, ekként is szuggerálva az érdeklődést. » Gondoskodtak színes anyagról is. Portrét készítettek Baranyai Györgyné budapesti kiskereskedőről, aki olcsó termékeket vesz és elad. Eszűkbe jutott a katedrán állók áldozathozatala is, helytállásuk előtt sajátos módon tisztelegtek. Gyerekek beszéltek róluk, egyéni szemszögből tolmácsolva a hálát, a kritikus ízektől sem mentes megbecsülést. Dukál a jeles minősítés, amely azt is sejteti, hogy később sem kell tartaniuk a szerényebb érdemjegyektől. Pécsi István a természet - grafikákon Balogh Péter grafikusművész kiállítása az Egri Megyei Könyvtár aulájában tekinthető meg. A nagy tehetségű, korán elhunyt művész színes grafikáin a természet és a gyermekkönyvek képzelt hősei jelennek meg (Fotó: Kőhidi Imre)
