Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-08 / 133. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. június 8., hétfő 3. „Felhasználni egymás tapasztalatait...” Beszélgetés P. A. Zsuravljovval, a Csuvas Szakszervezeti Tanács elnökével Az elmúlt héten az SZMT meghívására Heves megyébe érkezett a Csuvas ASZSZK szakszervezeti küldöttsége. A házigazdák igen színes programot állítottak össze számukra. P. A. Zsuravljovval, a magyar- országi tapasztalatokról, a Szovjetunióban folyó átalakításról és az ebből adódó szakszervezeti feladatokról beszélgettünk. , — Először is arról kérdezném: milyen tapasztalatot szerzett néhány napos itt tartózkodása során? — Eddig három üzemben, o Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat gyöngyösi üzemeiben, valamint a Pa- rádsasvári Üveggyárban jártunk. s rengeteg emberrel találkoztunk. Ezeken a helyeken is világosan látszott, hogy korszerű és jó körülmények között dolgoznak az emberek. Hó színvonalú szociális helyiségek állnak rendelkezésre. s megoldott az étkeztetés is. Gondolom mindezen feltételeknek köszönhetően a munkások felelősséggel végzik tevékenységüket. Nyilvánvaló, hogy a szociális feltételek megteremtése nélkül nincs sikeres termelőmunka. És ami még feltűnt: a gazdálkodó egységek önállósága, érdekeltsége. A termelés egész folyamatára kiterjed a figyelmük, sőt az áruk szállítására és értékesítésére is — saját boltjaikon keresztül. Ügy érzem, különösen ez utóbbi tekintetben sok jó tapasztalatot szereztem. — Feltűnt, hogy ön szinte minden találkozón nagy érdeklődést mutatott a vállalati tanácsok működése iránt... — Nem véletlenül. Nálunk is hasonló változtatások vannak napirenden, s most gyűjtjük össze az ezzel kapcsolatos ismereteket. Engem elsősorban e tanácsok nagyfokú önállósága fogott meg. Tanulmányoznunk kell: mi az. ami a magyar példából átvehető, s melyek a speciális elemek. Természetesen a sajátosságokat szem előtt kell tartanunk, hisz már az indulásnál sem teljesen azonos a helyzet. Nálunk az úgynevezett munkáskollektívák tanácsában rendes tagként szerepel a párt. a kom- szomol és a szákszervezet képviselője, míg Magyar- országon mindez más módszer alapján szerveződik. Mindenkinek a saját körülményeivel kell számolnia, ám a tapasztalatok cseréje elengedhetetlen. — Magyarországon — indokoltan — különleges figyelem kíséri a Szovjetunióbeli változásokat. Milyen szerep hárul ott a szakszervezetekre az átalakítás munkálatainak folyamatában? Egyrészt jelentős hatással bír a termelés korszerűsítésében : a munkatermelékenység növelésében, a minőség javításában, a racionális anyagfelhasználás, a szervezettség és munkafegyelem elősegítésében, ösz- szességében az optimális körülmények megteremtésében. Így sokhelyütt a második. harmadik műszák bevezetésekor ügyelnünk kell a folyamatos szállításra és anyagellátásra. a munkavédelmi előírások ellenőrzésére. Ugyanakkor a szociális területen gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók nyugodtan járjanak munkába: óvodákat üzemeltetünk. míg az éjszakai műszakosoknak este is meleg ételt biztosítunk. Mind a termelési, mind a szociális tervek kidolgozásában és ellenőrzésében nagyobb mértékben kell hogy beleszóljunk. — A dolgozók közérzetét alapvetően befolyásolja a lakáskérdés. A vállalatok, a szakszervezetek milyen módon segítik elő a lakáshoz jutást? — Nemrégiben a Szovjetunióban elfogadtak egy programot. melynek értelmében 2000-ig minden családnak önálló lakást kell adni. Addig azonban egy sor módszer segítségével próbáljuk enyhíteni a gondokat. Léteznek vállalati lakásprogramok. E vállalatok egyrészt építőipari cégekkel kötnek szerződést lakások építésére. de az üzemeknek gyakran saját építőipari apparátusuk — szakemberekkel. gépekkel — is van. amellyel közvetlenül építenek házakat dolgozóiknak. (Fotó: Köhidi Imre) A gyárak kedvezményes áron adnak építőanyagokat és hiteleket, az utóbbiaknak egyébként csak az ötvenszá- zalékát kell visszafizetniük. — Nemrégiben azt olvastam. hogy a szakszervezeteknek a Szovjetunióban joguk van leváltani a rosz- szul dolgozó gazdasági vezetőket. Mi ennek a mechanizmusa. s tud-e ön konkrét példákról? — Igen. van ilyen lehetőség is. Ha egy gazdasági vezető durván megsérti az előírásokat, vagy nagy hibákat követ el. akkor a vállalati szakszervezeti tanács megbírságolhatja öt. bezárathatja az üzemet, vagy a vezető eltávolítását javasolhatja. amelyet aztán a szakszervezetek felsőből tanácsa hagy jóvá. A bezárás esetén az ott dolgozóknak teljes fizetést adnak. A példa: egy traktorgyárban az üzem vezetője súlyosan vétett a munkavédelmi előírások ellen, elmulasztotta az ellenőrzést, ezért leváltották. Ezekben a kérdésekben az úgynevezett szakszervezeti inspektorok Kezdeményezhetik az eljárást. Ám feladatuk ennél több: ők a közvetlen felelősei annak. hogy a dolgozók érdekei ne szenvedjenek csorbát. Ügyelnek arra is. hogy a munkával kapcsolatos törvényességet ne sértsék meg. segítséget adnak az embereknek a munkaügyi vitákban is. — Köszönjük a beszélgetést! Havas András FÜZESABONYBAN A Ramovill újabb szolgáltatása Hogyan alkalmazkodnak? A nagyüzemek és a gazdasági környezet A közgazdasági környezethez való alkalmazkodás igen lényeges feladatot jelent a mezőgazdasági üzemeknek is. Erről tartottak értekezletet az Erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezetben. Ott voltak szűkebb hazánk állami gazdaságainak igazgatói, . a termelőszövetkezeti elnökök, továbbá az első számú pénzügyi irányítók is. jurányi Jánosnak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének megnyitó szavai után tájékoztatók hangzottak el. Többek között az Agrobank szerepéről, az élelmiszer-gazdaság fejlesztésében. Ezenkívül szó volt az üzleti bankkapcsolatok vállalati-szövetkezeti hasznosításáról, valamint az exportértékesítés javításának lehetőségeiről, a kis és közepes gazdasági szervezeteknél. (Tudósítónktól) A Ramovill Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat hívta életre füzesabonyi leányvállalatát azzal a céllal, hogy ,a szolgáltatásnak megfelelő háttéripart biztosítson. Józsa Ferenctől, az abonyi üzem igazgatóíjától megtudtuk, hogy ez év februárjától abszorpciós aggregátok felújítását végzik hazai, illetve NDK partnerek részére, továbbá egységek és modulok felújításával is foglalkoznak. Ezentúl híradástechnikai egységek összeszerelését is elvégzik a nagykereskedelem részére. A Ramovill az Universal szerviztől vette bérletbe a füzesabonyi épületet, amelyen hat és fél millió forintos átalakítási, korszerűsítési munkával tette lehetővé az üzem beindulását. A hét végén újabb kereskedelmi egységgel lettek gazdagabbak. Ünnepélyes keretek között Tóth Tibornak, a füzesabonyi városi jogú nagyközségi pártbizottság titkárának és dr. Bocsi Józsefnek, a községi tanács elnökének jelenlétében dr. Pós Tamás, a Ramovill kereskedelmi igazgatója adta át rendeltetésének a műszaki boltot. Az ünnepség után Adorján Istvánná, a bolt vezetője elmondotta, hogy kereskedelmi egységük a hazai viszonylatban — a Ramovill keretein belül — garanciában lecseréli a készülékeket, s megjavítva, újszerű, forgalomképes állapotban, csökkentett áron értékesíti azokat. Ezenkívül az új műszaki árúk széles skáláját is forgalmazzák, gyorsított, helyi OTP-ügyinté- zéssel, a lakosság igényeinek megfelelően. Évente mintegy 30 millió forintos forgalomra számítanak. (Szigetváry József) Konyhán - a gyermekekért Kell a jó étvágy is a koszthoz A pedagógusnap táján talán a legritkábban gondolunk — a diákkonyhákra is. Jóllehet, az itt dolgozóknak sem éppen jelentéktelen a szerepük a gyermekek fejlődésében. Hiszen nem elég a kislányok, -fiúk „fejét tömni”, a mindennapi szellemi táplálék mellett a választékos étrendről, ennivalóról is újra, meg újra gondoskodni kell. Nos. ennek a másik hivatásnak próbálnak megfelelni például a Felső-magyar- országi Vendéglátó Vállalat 88. számú, „Diák” éttermében is Bársony Kálmánék. Az Egri 8. Sz. Általános Iskolában otthont kapott „üzlet” az intézet megnyitása óta szolgálja a helyi tanulók. nevelők és az egyik testvérintézmény, a távolabbi 5- ös „ide kapcsolt” hasonló közönségének ellátását. Szabad kapacitásával pedig — mert a leggazdaságosabb kihasználás itt is követelmény — néhány környékbeli cég, a Vas vili, az Afit dolgozóit, no meg az érdeklődő nyugdíjasokat, kismamákat. önmagában sem könnyű a 800 körüli „fogyasztóra” — vendégre — főzni, hát még ilyen vegyes összetételű előfizető igényeit kielégíteni! Bársonyné — „Évi néni” — mondja is, hogy talán akkor sem volt nehezebb dolga, amikor a bélapátfalvi nagy- beruházáson — csúcsidőben — háromezer felnőttet ebédeltetett. Mert az az igazság, hogy mást szeret az elsős és a nyolcadikos, a tanító, tanár vagy a kereskedő, az autószerelő; aztán a fiatalasszoy szájíze sem egyező az öregemberével. Neki pedig, mint az étterem vezetőjének — a jó karmesterhez hasonlóan —. össze kell hangolnia a mindenkor? kínálatot. Olyan csapatot kell dirigálnia, amely hosszú távon képes megfelelni sajátos feladatának. Szerencsére nincs különösebb baj ezzel az együttessel. amelyet úgyszólván maga válogatott, s amelynek nagyobb részével — kitűnő, helyettesével, Rigó Zsig- mondnéval az élen — kezdettől itt munkálkodik. — Főként a diákok életkori sajátosságainak figyelembevételével igyekszünk összeállítani a napi ajánlatot, amihez a gyermekeknél természetesen a tízórai és a délutáni uzsonna is hozzá tartozik — magyarázza a vezető. — Hatvan-hetvenfé- le étel kerül az asztalra, három négy hetente ismétlődik a menü. Az ismertebb főzelékektől, feltétektől, a divatosabb Jókai-bablevesig ehetik főztjeinket, van kalács. sütemény, gyümölcs is a tányéron. S noha a tízórai és az uzsonna összesen 7 forintjából nem túlságosan lehet művészkedni, a zsíros kenyér, a párizsi, a sajt vagy más hasonló mellé már primőr korában jut egy-egy kis zöldhagyma, uborka, paradicsom, paprika is ... Ha hellyel-közzel akadtak is kisebb „nézeteltérések”, úgy érezzük, hogy ma többé-kevésbé szent a béke az étterem körül. Különösen azóta, hogy a napközivezető véleménye, javaslata is hetente érződik „étlapunkon” ... Nincs sok időnk mással is foglalkozni, hiszen hetente hat órakor kezdünk, tizenegyig végeznünk kell a konyhán, fél tizenkettőtől délután kettőig egymást váltják a csoportok a pult előtt — de a délelőtti büféről sem feledkezünk meg. Szívesen csomagolunk egy-egy kirándulásra, s farsang idején azért mindig külön szolgálatot is vállalunk, a jobb hangulat kedvéért. Szendviccsel, hűsítővel. Remek segítője a főnök- aászony vágyainak a szakács, Kelemen Lászióné, s egyre inkább a „szárnybontogató” ifjabb ínyesmester, Nagy Attila is. — Napi teendőim végzésében rengeteget jelent számomra, hogy 13 esztendeig főztem a szakmunkástanulók konyháján is — mondja Kelemenné, néhány perces szünetet tartván munkájában. — Ha az ottani vendégsereg valamivel „nagyobb” is volt a mostaninál, mindenképpen gyermekekből állt, s így nem sokat kellett „igazítanom” a szokottabbon. Szeretem, amit csinálok, odahaza is, szinte naponta főzök. Pedig a férjem is üzemi koszton él, nagyfiam pedig katona ... Szegény srácon lötyög is a mundér, amióta mellőlem elkerült! A kiszolgálóablak előtt az első csoportok, a legkisebbek fejezik be éppen az étkezést. Ügy adják át a helyeiket. hogy tisztán marad az asztal. Az egyik rendcsináló, Rohonczi Kata, az 1/B- ből. — Minden sornak van felelőse — csicsergi bájosan —, s egy-egy hétig tart a szolgálata. Most rajtam a sor. Van kedvem hozzá. — Hogy ízlett az ebéd? — A paprikáskrumpli, nagyon! Előtte viszont a paradicsomlevest jobban megettem volna ... S szeretem a frankfurtit is. Vincze Judit — mint kiderül — csak a répát szedegette ki a tavaszi levesből, a többiek pedig — Agárdi Réka, Szucsik Anita, Mik- si Ági — otthagyták bizony, az egészet. Bársony Kálmánná konyhavezető mosolyogva nyugtázza a véleményeket. — Nincs mit szépítenünk a tényeken. Bárhogyan is akarunk a kedvükben járni, nem mindig arat teljes tetszést, amit eléjük teszünk. Van egy csomó slágerétel. nagyon szeretik például a hüvelyeseket, a babot, a zöldborsót, lencsét. Kedvelik a gyümölcsszószokat, önteteket, a paradicsomos készítményeket, a tésztaféléket vagy az imént említett ser- penyős burgonyát, de a sóskával, a parajjal, a salátával, már eléggé .,hadilábon” állnak. Hiába bizonygatjuk, hogy a tavaszi leves is tele van vitaminnal, ha egyszer a kóla, a rostos ivóié jobban esik. Olykor-olykor Budapesten, a Gyermekélelmezési Vállalatnál tett tapasztalatcsere-látogatásunk után, kísérletezünk is a poharas „leveshelyeúesítövel”, de ennek a szülők sem nagyon örülnek. Ha pedig olyat is megpróbálunk, az ízek nagyobb megismertetésére, az étkezési szokások változtatására, mint például az indiai recept alapján készített ..kókusztej”. utóbb éppenséggel az alapanyaghiány fékezi a kedvünket. S mert sajnos nem csak a kókuszreszelékkel vannak ellátási gondok, néha az elérhetőbb diós vagy mákos tésztát sem adhatjuk ... Egyébként nem panaszkodnék a szállítókra, mert az a mintegy tíz cég, amely- lyel kapcsolatban állunk, általában azért meghozza, amit kérünk. A kis iroda falán az ezüstkoszorús konyhai brigád elismerései. Két dicséret a vállalat igazgatójától, s a „Kiváló Üzlet” számára szóló oklevél. Meg egy kedves filckép a jól sikerült kiránduláson való közreműködésért, a 2/A. osztály 3. csoportjától. S ez utóbbi az, amit mindnél többre tartanak ... Gy. Gy. \ Az Egri 8. Számú Általános Iskolában Kelemen Lászlóné és Nagy Attila szolgálja ki a diákokat • (Fotó: Kőhidi Imre)
