Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. június 30., kedd 5. Négy évszázad ékszerei Magyar tábornok lett a sejk fia... XVII. századi mellboglár (Michael Nensfö- der brassói ötvös munkája) Különleges kiállítás látható a Nemzeti Múzeumban, remek válogatás a XVI. századtól a XX. századig a magyar ékszerek gazdag anyagából. Az ékszer ugyan a „hiúságok hiúsága”, de mégis az emberiség leghívebb kísérője az őskortól máig. Minden nép minden időben ékesítette magát aranynyal. ezüsttel és drágakövekkel. Az ékszer nemcsak díszített, hanem vagyont, rangot is képviselt és képvisel ima is. Az évszázadok folyamán a különféle fejdíszeknek, nyakékeknek, karperceknek szimbolikus jellege is volt; a hatalmat, a kiválóságot, vagy a nemzetséghez való tartozást jelentették. Az emberek hittek az egyes fémek, ékkövek, az opál bűvös hatalmában, tőlük remélték szerencséjüket, egészségük megtartását. A szerencsét hozó köveket nyakba függesztve vagy gyűrűbe foglalva viselték. Honfoglaló őseink a pompát, az ékszerek kedvelését keletről hozták magukkal. Az előkelő magyar női és férfiviselethez tartozó díszek, csatok. gombok, lószerszámveretek, tarsolylemezek. fegyverek, ékszerek remekbe készült ötvösművek voltak. A középkorban ötvösségünk a legvirágzóbb magyar iparok közé tartozott. A gótika korszakában a megnyitott arany- és ezüstbányák kiaknázásával az európai ötvösség élvonalába került. A magyar aranybányászatot Anju Károly Róbert fejlesztette fel. A magyar ötvösök remekei a díszes királyi és főúri viselethez tartozó ékszerek közt is megtalálhatók. A korabeli festmények és miniatúrák örökítették meg őket. de sok fönn is maradt — a Nemzeti Múzeum gazdag sorozatot őriz belőlük. A jellemző típusok aztán alakultak ki, hogy Zsigmond király megtiltotta nyersarany és -ezüst kivitelét az országból. A kiállításon feltárul ,a magyar lovagvilág és reneA habzó ital kedvelői bizonyára örömmel figyelnek fel a kutatók azon megállapítására, hogy a .sör az egyetlen szeszes ital. amellyel a szervezet komplett táplálékhoz jut. Kiderült, hogy a maláta, amely a komló mellett a sörgyártás legfontosabb alapanyaga, több mint ezerfajta, a szervezet számára fontos táp- és építőanyagot tartalmaz. Megtalálható benne például a B- csoport hét vitaminja, amelyék nélkülözhetetlenek a szervezet számára, ugyanis hiányuk esetén a test legyengül, az ember képtelen összpontosítani, fáradt, ideges, és gyakran szív-, meg érbántalmaktól szenved. Ez a megállapítás azért is fontos. mert napjainkban kevés B-vitamint kap szervezetünk, ugyanis a finomra őrölt fehér lisztben csak elenyésző mennyiség marad meg belőle. Bizonyos B-vi- taminökat maga a szervezet termel, a belek baktériumaiban, Bélbántalmak idején szánsz aranytól, drágakövektől csillogó pompája a női és férfiöltözeteket díszítő övékén, csatokon, láncokon, gyűrűkön, a férfi- és női kucsmákat díszítő rezgőkön át a nyakékek és fülbevalók sokféle fajtájáig. A korabeli ékszerek mérhetetlen számáról a fennmaradt hozományjegyzékek, hagyatéki leltárak, végrendeletek adnak hírt, a múzeumok raktárai ennek sajnos csak töredékét őrzik. A bányavárosokban nagy mennyiségben készültek az ékszerek a nemesi és polgári családok számára, de diplomáciai ajándékként is főleg a török időben. A XVI. századtól kezdve megnőtt az aranyból készített ékszerek száma, egyre több ékkövet, gyémántot, rubint, türkizt, smaragdot és igazgyöngyöt használtak fel. A legnagyobb változatosságot a násfák közt találjuk, főleg nyakban bársonyszalagon, díszes láncon hordták, de a korabeli adatok szerint hajba tűzve vagy sapkákon is viselték, önálló kis műremek volt tarka azonban ezek a fontos jó baktériumok gyakran károsodást szenvednek. Az antibiotikumok is pusztítják őket. olyannyira, hogy már nem képesek előállítani a szervezet számára fontos vitaminokat A sör pótolja ezeket a hiányzó vitaminokat, s ezért egyes orvosok egy- egy pohárral rendelnek betegjeiknek az étel mellé. A sör azonban nemcsak vitaminokkal látja el a szervezetet, hanem olyan építőanyagokkal is1, amelyekre a lábadozó betegeknek és a szoptatós anyáknak van szükségük. Közülük a legfontosabbak: a foszfor. a kálium, a kalcium, a nátrium, továbbá néhány nyomelem, s mint legújabban megállapították, bizonyos hormonok is, amelyek az anyagcserét serkentik (több országban ezért kapnak például véradás után sört a donorok). Jó hatása van a szervezetre a sörben található kesernyés anyagnak, a komlónak ékkövekkel, színes zománccal, gyönggyel díszítve. A XVII. században új technika jelent meg. az erdélyi, ún. festett zománc, mely tovább gazdagította az ékszerek pompáját. Nagyon kedvelt volt a masnit utánzó zománcos csokornásfa, a medál, és az igazi dísztolla kkal ékesített forgó. A férfiak dolmányát, mentéjét mentekötő láncok fogták ösz- sze. A mentére felvarrva arany-, zománcdíszes, ékköves gombsorokat viseltek. A XVII. század gyűrűin ia tulajdonos vésett neve vagy monogramja is gyakori (Bethlen Gábor, Zrínyi Ilona, Serédi Krisztina). Jellegzetes, nagyméretű mell- boglárokat hordtak a szász polgárnők fémgyöngyökkel, drágakövekkel kirakva. A barokk korszakban jött divatba a gyémánt. Egész garnitúrák készültek belőlük a francia divat nyomán, többnyire külföldi ötvösök műveiként kerültek Magyar- országra. A főúri viseletben a magyar mellett fokozottan tért hódított a francia. A franciás női ruha elengedhetetlen tartozéka a rézis. Növeli az étvágyat, serkenti az emésztést, és fokozza a szervezet ellenálló képességét. A komlóban megtalálható keserű anyagok a növényi eredetű altatókban és nyugtátokban is előfordulnak. A sör ezért ideális altatószer. Sokan tapasztalhatták már, hogy vizelethajtó hatása is van a sörnek, tehát előnyösen befolyásolja a vese működését. Sőt az orvosok úgy véliik, jó hatással van a májra is. elősegíti, hogy megszabaduljon a mérgező* anyagoktól. Való igaz, a sörben kalóriák is rejlenek, ha nem is annyi, mint a legtöbben gondoljuk. Két és fél deci sör 112 kalóriát tartalmaz. viszont ugyanennyi almaié 120-at. Csak hát van egy nagy baj: a sör alkoholtartalma ... A sör tehát csak akkor tekinthető „folyékony kenyérnek”, ha szigorú mértékkel fogyasztjuk. gő, a hajba tűzött forgó. A férfiak övéről láncok függtek. cipőjüket drágaköves csat zárta, hímzett mellényüket drágaköves gombok fogták össze. A gyűrűk közt a gyémántokkal körülvett színes drágaköves gyűrűket kedvelték. A nagy francia forradalom után kialakult a gyászgyűrűk és az emlékgyűrűk divatja egy-egy jelentős történelmi eseményre utalva. Magyarországon a levert forradalom után hordták a nők a bilincs formájú karpereceket, gyűrűket. A biedermeier korszakban terjedt el a hajból készült ékszerek divatja. A dél-afrikai gyémántbányák megnyitása után terjedt el Magyarországon is a briliáns, mely tökéletesen megfelelt a kiegyezés után meggazdagodott nagypolgár- gárság fényűzésének. A szecesszió korszakában néhány nagy tehetségű művész remekbe készült zománcos ékszere a magyar ötvösség új felvirágzását tolmácsolja. Brestyánszky Ilona H eti umor ét elején — Drágám, ha újra szabad lennék, akkor is csak téged vennélek el: — Nem vennél... — Miért? — Mert nem akarnám. ★ — Adj kölcsön 500 koronát. nálunk holnap lesz fizetés. — Későn szólsz. nálunk tegnap volt! 'Á' — Hogy nézel ki? Az ösz- szes gomb leszakadt a kabátodról. Meg kellene nősülnöd ! —■ Hiszen egy hónapja nősültem. — Akkor el kellene válnod! ★ — Megkínálhatom kávéval? — Köszönöm, nem iszom kávét. — Talán teát? — Teát sem iszom. — Hát whiskyt szódával? — Szódát sem iszom. — Bármennyire is hihetetlen, de arab tábornok is volt az Osztrák—Magyar Monarchia főtiszti karában — hallottam pár évvel ezelőtt a kerti nagy diófa árnyékában Mártonffy Dénes szájából Egerben. A dolog így különösen meghökkentő, mert mondjuk ha ezt Linzben, Bécs- ben netán Kairóban vagy Bagdadban, sőt az aleppói bazárban, a „szuk”-ban jut tudomásomra, kevésbé kaptam volna fel a fejem. No, de a hegyvidéki megyeszékhely és holmi arabból lett pléhgalléros tábornak . . . ! Aztán a mindig érdekes történeteket ismerő, de igen szavahihető Dénes bácsi így folytatta: — Rövidnadrágos koromban még paroláztam is az akkor már nyugállományú Fadli bácsival Bábolnán. Ugyanis Fadlallah el Hedad Mihály méneskari tábornokot így becézték, már a könnyebb kiejtés kedvéért is a helybéliek. Édesapám jól ismerte a férfias megjelenésű sólycmtekintetű arabot. Tőle tudom, hogy a múlt század derekán a K. U. K. hadserege — a tűzerő fejlesztése mellett — lovasságuk gyorsaságának, tűrőképességének fokozásában látta a jövőt. Ezért egy méneskari tisztekből álló különítmény útra kelt, és az Oszmán Birodalom arab területeiről beduin paripákat vásárolt. Az egyik sejknél, épp a kisebbik fia, az alig 15 éves Nagil, nem volt hajlandó megválni paripájától. Kikérve jussát „pénzt, paripát, fegyvert” apai engedéllyel a „hitetlenekkel” Magyarországra jött, s Ferenc József jóvoltából tábornoki rangig avanzsált... Eddig a diófaalji anekdota, aminek báját csak fokozza az, hogy mindez valóság. Sőt, kultúrhistória, hiszen bővebbet Tardy Lajos tudós, történeti tárcaírónk kutatásai alapján tudtam meg. Izgatott a dolog már csak azért is. Jómagam a keleti nyelvek művelőjeként is többet szerettem volna tudni e kissé regényes hősről A fiú neve annyit elárult, hogy a sejket valamelyik ágyasa ajándékozhatta meg e délceg legénnyel. Nagil ugyanis fattyút jelent. így túlságosan nem sajoghatott a ki tudja hányadik gyerek után az egyébként család- szerető arabok szíve sem annyira. Nos, a humuszos, kardos arabka partra szállt Triesztben. A korabeli hagyományok szerint Ferenc József megszemlélve a lóvásár eredményét, elhaladt a nyalka huszárok előtt. Megállt az akkori szabályzattól is eltérő öltözékű ifjú előtt. Sőt, kardjának markolatára tette kezét. Erre a puszták büszke sólyma ellökte a felséges kezet — mondván, hogyan merészeli egy idegen kézzel illetni fegyverét. Halálos sértés ez minden arab számára! Kerek évszázada, amikor ismét magyar expedíció indult a Közel-iKeletre, a vezetőjük lett Fadlallah el Hedad Mihály, magyar kapitány. „Messzi vidékről összese- reglett az arab nép, virágokat hintett az aranyzsi- nóros honvédtiszt útjára, zászlók közt kísérték az imámok elé, akik immár nagy ünnepélyességgel fo gadták hazájuk fiát...” — így írt a korabeli magyar sajtó a diadalútnak is beillő újabb lóvételről, amelynek során négy nagyszerű mént és öt kancát vásárolt. Obajan és Koheilan volt a két „táltos” neve. Obajan az 1900-as párizsi világkiállításon megkapta az arab telivérek első díját. Utoljára már magyar ezredesként tért szülőföldjére ... 1904-ben „Utazásom Mesopotámiában és Irak Arábiában“.’ címmel már mint császári és királyi ezredes, ménesparancsnok írt könyvet, amelyet a Pallas adott ki. De ezentúl is maradandó emléket hagyott maga után ■hazánkban. Kádár Zoltán jeles művészettörténészünk találta meg a Magyar Nemzeti Múzeum régi irattárában azt a feljegyzést, amely szerint: „a régi Palmira romjaiból Fadlallah el Hedad Mihály ezredes úr a múzeumnak hozott néhány antik szobrot ott kiásott műtárgyat”. Ezek a leletek ma a budapesti Szépművészeti Múzeumban láthatók. A bábolnaiak között nemcsak szaktudása, de közvetlensége miatt is népszerű Fadli bácsi 1924-ben tért meg ősei porához. Bábolnán, a temető nyugati oldalán levő vasráccsal «lkerített sírban nyugszik. Végtisztességén a díszkíséretet a komáromi 2. huszárezred adta. Eddig a múlt, és most jön kedves olvasó, a jelen . .. ! Az elmúlt években e sorok írója is hosszabb időt töltött Közel-Kelet napjainkban nem éppen csendes vidékein. Eljutva Irakba, megcsodálhatta Harun al Rasid, a dicső Ab- baszida mai Bagdadjának csodás fajanszmecseteit, dzsámiait, piros színű dupla emeletes autóbuszait. Némi „ágyúsortűz” dísz- kiséretével elvetődtem Saz- marrába is. Épp a Nagy- Dzsámi disdásás, turbános müezzinjének olvastam a kék csempéből emelt díszkapun a Korán sorait, amikor mint Aladdin lámpájának a szelleme, megjelent maga a főpap, az imám. Komoly, tekintélyes megjelenésű férfi volt. Gyönyörű, iskolázott arab nyelven beszélt. Amit nem hittem: meginvitált az imaházba egy teára! S az enyhet adó árkádok alatt, kortyolva az erős iraki teát, mesélni kezdett: — Jómagam a kairói El- Azharban tanultam már, a nagyapám még vándorló beduin volt. Szóval, ő mesélte, hogy találkozott egy magyar tiszttel — mókád- dem — így mondta régiesen, ami elöljárót jelent. A tiszt úgy beszélt arabul, hogy nem lehetett még a kiejtésén sem észrevenni, hogy idegen. Mint kiderült, nem is volt az. Innen négy tevejárásnyira látta meg a pusztán a világot. Aztán fényes magyar huszár tiszt lett, de lovat vásárolni mindig hazajött... Gondolom, ezek után már tudják, hogy ki lehetett a lóvá aligha tehető vevő? Soós Tamás Folyékony kenyér-e a sör? f HEVES MEGYEI . , ÁLLÁSAJÁNLATA: Heves Megye Tanácsa V. B. Közlekedési Osztálya: Eger, Kossuth u. 9. Pályázatot hirdet a járművezetői vizsgabizottsághoz vizsgabiztosi munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: büntetlen előélet, erkölcsi feddhetetlenség, szakoktatói képesítés, vizsgabiztost vizsga. Bérezés a 21/1983. (XII. 17.) ABMH sz. rendelet alapján, A pályázatot rövid életrajzzal 1987. július 31.ig kell benyújtani a fenti címre. Borsod Megyei Tejipari Vállalat Egri Üzeme: Eger, Sas út 60. Felvesz olajtüzelésű kazánhoz középnyomású kazánfűtői vizsgával rendelkező fűtőt, valamint ii2emi segédmunkást. KAEV 10. Sz. Gyára: Eger, Kistályai út 6. Anyagmozgatókat keres felvételre. Jelentkezni lehet a fenti címen. Agria Bútorgyár: Eger, Kistályai út 8. Alkalmaz asztalost; gépésztechnikust; kooperátort; árelő. adót; konyhai kisegítőt. Heves Megyei Patyolat Vállalat: Eger, Tinódy u. 28. Felvételre keres kazánffitőt és szennyesfuha-rakiárost. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz belső ellenőr — szervezőt (nyugdíjas munkaerőt is alkalmaz); férfi raktárost; gépjárművezető, géplakatos, vízvezeték-szerelő és elektroműszerész szakmunkást. Verpeléti szervizébe felvesz üzemadminisztrátort és autó. szerelőt. Heves Megyei Zöldért Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Központjába mezőgazdasági szakcsoportok szervezésére felsőfokú végzettségű munkatársakat keres felvételre. Jelentkezni lehet a fenti címen. Egri hűtőházába felvesz mezőgazdasági végzettségű technológust; 0,9 tonnás gépjárművel rendelkező mozgóárust; valamint gépjárműdiszponenst. Jelentkezni lehet: Eger, Külsősor u. 8. XVII. századi íérfiöv (Kemény János erdélyi fejedelemé volt) (Fotó: KS)