Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 147. szám ÁRA: 1987. június 24., szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hogyan gyorsítható...? Mármint a műszaki fej­lesztés a népgazdaságban. A múlt év decemberében az MSZMP Központi Bi­zottsága állásfoglalást fo­gadott el erre vonatkozó­an. Előírta, hogy a gyorsí­tás megvalósítására, az el­gondolások érvényesíté­sére dolgozzanak ki kor­mányprogramot. Nos, ez nemrég el is készült, amelyről a lapok, a rádió és a televízió is beszámolt. Hogy mennyire központi kérdéssé vált a műszaki fejlesztés gyorsítása, ezt a szemléletet tükrözi az em­lített program is. amely a gazdasági, társadalmi moz­gások egész rendszerébe ágyazza be azt. Helyes és fontos része ennek a prog­ramnak, hogy a műszaki fejlesztés támogatása ne a napi termeléshez, hanem a technikai korszerűsítéshez kötődjön. A közelmúltban például felmérés készült arra vonatkozóan, hogy az elmúlt tíz esztendőben a fejlesztések 60—80 száza­léka kapacitásbővítő jel­legű volt. Csupán kisebb része hozott technikai kor­szerűsítést. Ez utóbbira pedig nagy szükség lesz a jövőben. A kormányprogram sze­rint a következő időszak­ban nem ágazatokat, ha­nem inkább tevékenysége­ket támogatnak, így pél­dául az elektronika, az au­tomatizálás, vagy az anyagkultúra fejlesztését, hogy csak néhány fonto­sabbat említsünk. Lénye­ges, hogy a vállalatok te­vékenységében mihama­rabb valósággá érlelődje­nek a műszaki fejlődésre Vonatkozó elgondolások. Természetesen reálisan szembe kell néznünk azzal, hogy követő ország va­gyunk. Tehát a műszaki fejlesztés döntően a kül­földi eredmények átvéte­lére épülhet. A program nagy súlyt helyez a műszaki fejlesztés személyi feltételeinek javí­tására is. Így az egyetemi oktatás fejlesztését a vál­lalatok, az egyetemek és kutatóintézetek szorosabb kapcsolatát hangsúlyozza. Alapvető a szakmunkás- képzés színvonalának ja­vítása is, hiszen a jövő műszaki fejlődésének igen fontos szereplői a vállala­toknál dolgozó szakmun­kások. Nem mindegy te­hát. milyen a felkészültsé­gük. Ugyanakkor ide tar­tozik a műszaki értelmiség nagyobb anyagi és erköl­csi elismerésének jogos igénye is. A feladatok tehát sok­rétűek. Ezek megoldásához nyújt segítséget az emlí­tett program, amelyet min­den bizonnyal a megvaló­sítás érdekében intézkedé­sek követnek. Ezek pedig várhatóan az általánosan változó közgazdasági kör­nyezetben a műszaki fej­lesztést erősítik úgy, hogy a jelenleginél kedvezőbb feltételeket teremtenek hozzá. Így válhat valóra lépésről lépésre az az el­határozás, amelyet az MSZMP Központi Bizott­sága múlt év december 28-án állásfoglalásában el­fogadott. Mentusz Károly KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. június 23-i Üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1987. június 23-án Ká­dár János elvtárs elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel em­lékezett meg a közelmúltban elhunyt Szurdi István elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésé­ben a Politikai Bizottság javaslatát a párttagsági könyvek cseréjére. A Magyar Szocialista Munkáspártban a tagsági könyvek érvényessége 1988 vé­gén lejár, ezért a Központi Bizottság meghatározta a tagkönyvcsere módját és ütemét. A tagkönyvcserét úgy kell végre­hajtani, hogy az a társadalmi, a gazda­sági és a kulturális élet minden terüle­tén segítse elő a párt politikájának meg­valósítását. A tagkönyvcserével kapcsolatos politi­kai munka növelje a pártszervezetek és a párttagok aktivitását, mozgósítson a soron lévő feladatok végrehajtására; já­ruljon hozzá az eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egység megszilárdí­tásához; erősítse a pártfegyelmet, a párt­demokráciát, a nyílt, közösségi légkört, a kritikai és önkritikái szellemet, a párt- szervezetek önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a tagkönyvcsere előkészíté­sének menetében a párt minden tagjá­val alapszervezetében személyes beszél­getést folytassanak a politika országos és helyi megvalósításáról, a pártélet tar­talmi kérdéseiről. A tagkönyvcsere megfelelő előkészítése és lebonyolítása érdekében a Központi Bizottság levéllel fordul a párt szerve­zeteihez és tagjaihoz. Az 1989. január elsejétől érvényes új tagsági könyveket 1988 novemberében, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról meg­emlékező ünnepi taggyűléseken kell át­adni a párt tagjainak. A Központi Bizottság határozata meg­jelenik a Társadalmi Szemlében és a Pártéletben. •ir A Központi Bizottság szervezeti és személyi kérdésekről döntött, s ajánlá­sokat fogadott el állami tisztségek betöl­tésére. (MTI) Vegyszerrel töltik fel a repülőt Növényvédelem — repülővel Heves megyében a MÉM Repülőgépes Nö­vényvédelmi Szolgálat pilótái a kalászosokat permetezték a magasból vetésfehérítők ellen. A Rimamente Tsz-ben — Szihalom határá­ban — csaknem 400 hektáros gabonatáblát láttak el a 43 fős repülőgépes brigád tagjai Hegedűs Sándor és Koncz István vezetésével védelmező vegyszerrel. Bódi István ágazatvezető és Hegedűs Sándor pilóta a feladatokat beszélik meg A kalászosok felett, Szihalom határában . (Fotó: Szabó Sándor) Marjai József hazaérkezett Svájcból Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hazaér­kezett Géniből, ahol részt vett a Világgazdasági Fórumnak a magyar gazdaság és a világgazdaság kapcsolatairól ren­dezett találkozóján. Hazautazása előtt megbeszélést folyta­tott Gerald Hintereggerrel, az Európai Gazdasági Bizottság főtitkárával és helyettesével, Gennagyij Birjukovval, vala­mint az UNCTAD főtitkárával Kenneth S. Dadzie-ve 1. ÜZENET AZ ENSZ-HEZ Befejeződött a fejlődési tanácskozás Budapesten a Magyar Tu­dományos Akadémia nagy­termében kedden befejező­dött a Leszereléssel a fej­lődésért című tudományos tanácskozás, amelyet az Or­szágos Béketanács rendezett. A konferencián huszonhár­mán szólaltak fel, köztük öt külföldi kutató, kifejtve vé­leményüket a fejlődő világot sújtó globális problémákról. Balogh András, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanszékvezető egyetemi ta­nára, az Országos Béketa­nács elnökhelyettese zár­szavában megállapította, a tanácskozás hasznosan já­rult hozzá hazártk és a kül­föld közötti eszmecseréhez, a hazai közgondolkodás fej­lesztéséhez. A konferencián több tudományág képviselői tártak fel tényeket, emlí­tettek meg új kérdéseket, sok ellentétes vélemény ke­rült felszínre, de valameny- nyien azonos álláspontot vallottak arról, hogv a fej­lődő világ gazdasági nehéz­ségeinek megoldása, a fegy­verkezési verseny folytatása és a nemzetközi biztonsági problémák megoldása szoro­san összefügg. A konferenciáról az OBT angol nyelven kötetet jelen­tet meg, amelyet a magyar békemozgalom elküld gz ENSZ augusztusi New York-i Fejlődési világkonfe­renciájára. Áfészek és kistermelők megyénkben Közelebb egymáshoz Az ország lakosságának el­látásában — s ezt ma már mindenki jól tudja — szin­te pótolhatatlan szerepet töl­tenek be a kistermelők. Me­gyénk piacain, boltjaiban is nap mint nap találkozunk a standokon, pultokon, a kertekben termett zöldség­gel, gyümölccsel. Nemkülön­ben kedvelik a vevők a há­zi csirkét, tojást. Megyénk áfészei hosszú évek óta segítik a kisterme­lőket, s ez a támogatás nem pusztán formális szerződés- kötést jelent a felvásárlás­ra. A fogyasztási szövetke­zetek jól tudják, mennyire fontos, hogy fejlesszék is a termelést, gondoskodásuk ösztönzi is a termelőt arra: minél több és szebb áruval vegyen részt a kereskede­lemben. Nézzük, szűkebb pátriánk áfészeinél hogyan alakult az elmúlt évben e tevékeny, ség. Kétévi jelentős vissza­esés után tavaly az egri áfésznál sokat javult a fel­vásárlás és a gazdaságosság. Dicséretesek az eredmények a méhészet, a baromfi, a tojás, a bab. az uborka, valamint az olajtök termeltetésében. A 25 mezőgazdasági szakcso­port — köztük számos kert­szövetkezet is — jó mun­kát végzett, ám a fogyasz­tási szövetkezet úgy véli, hogy működésüket még job­ban figyelemmel kell kísér­ni. A parádi áfész eredmé­nyei jók a nyúl, a méhészet, az uborka, a tojás és az elő­nevelt baromfi értékesítésé­ben, termelésük segítésében. Ám rejlenek még lehetősé­gek a zöldség- és a gyü­mölcstermelésben, a felvá. sáriás fokozatos növelésé­ben. Továbbra is hasznos törekvésekkel találkozni a pétervásári áfész exportbő­vítő tevékenységében, ter­melésfejlesztési eredménye­ik öt-hat év óta fokozato­san javulnak. Gazdaságos- sági mutatójuk is a legjobb volt az 1986-os évben. A fü­zesabonyi áfésznál viszont visszaesett az árbevétel, fő­ként a hízott liba nem vál­totta be a hozzá fűzött re­ményeket. Abban bíznak, hogy a szakirányítás javí­tása alapja lehet a további előrelépésnek. Eredménye­ket mutatnak viszont a hí­zott sertés, a nyúl, a méz, a száraz bab vagy a takar­mányfélék értékesítésében. Növekedett az árbevétel, a nyereség pedig csökkent a kápolnai áfésznál. A zöld­ség és a gyümölcs termelé­sében, fölvásárlásában to­vábbra is meghatározó mun­kájuk a szaporítóanyag jut­tatásával. Az utóbbi évekhez ké­pest a gyöngyösiek produ­kálták a legnagyobb előre­lépést mind az árbevételben, mind a nyereség növekedé­sében. Megyénkben e téren az első helyen állnak. Nem­csak a zöldség és gyümölcs felvásárlásában jelesked­nek, dicsérhető a nyúl, a sertés, a méz, az uborka és a tojás felhozatallá is. Csak­úgy, mint a hatvani áfész- nak. ök a zöldségtermelés­ben a legjobbak, továbbra is. Különösen a primőrök hozták meg a hasznot. A kisállat és a vegyescikkek felvásárlása azonban évek óta nem fejlődött kellő mértékben. Míg a lőrinciek az ubor­ka, a méz és a nutria felvá­sárlásában találták meg a helyes törekvéseket, a luda- siak a kertészeti és állati termékek terrttelésfejleszté- sében vannak előnyös hely­zetben. A domoszlói áfész tevékenységében a gyümölcs- felvásárlás a meghatározó, de a tavalyi árbevételük és nyereségük is példás. A pré- mesállat-tenyésztés jó alap leheí a továbblépésre, s in­dokolt volna nagyobb figyel­met fordítani a vegyes ter­mékek felvásárlására. Mind a felvásárlási nyere­ség, mind a bevétel szépen nőtt a hevesi áfésznál az el­múlt évben. Pozitívan érté­kelhető zöldségtermesztésük, de ugyanez mondható el sertéshizlalási és tenyész- anyag-ellátási tevékenysé­gükről is. Sajnos, a hagyo­mányos cikkeiknél — pél­dául a baromfi, tojás, ga­lamb — már visszaesés ta­pasztalható. Szakembergár­dájuk eredményesen dolgo­zik. s megfelelően szervez­ték meg felvásárlási hálóza­tukat is. Tarnamérán ugyanakkor nem sikerült megfelelően megszervezni a zöldség, a gyümölcs és az állati ter­mékek fejlesztését. E terüle­ten a korábbi években jó eredményeket tudtak felmu­tatni, épp ezért keresik a javítás útját. Helyes törek­vésük viszont, hogy újból felkarolják a bogyósok ter­mesztését, s jó elképzeléseik vannak a munkaigényes zöldségfélék, a kertészeti magvak termeltetésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom