Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-23 / 146. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. június 23., kedd RSADALOM 3. ADÓREFORM II korszerűsítés indítékai 111/1. A gazdasággal foglalkozó közéleti megnyilvánulások, nak egyik jellemzője, hogy bizonyos fogalmakat, szavakat, amelyek ugyan időről időre változnak, feltűnő gyakorisággal, szinte divatjelleggel emlegetnek. Egykét évvel ezelőtt például az új vállalatvezetési formák, azok bevezetése, próbálgatása élvezte a megkülönböztetett figyelmet. Manapság az adóreform a kedvenc, a minduntalan visszatérő téma. Hogyan és miért került napirendre az adóreform? Meddig jutott az adóreform előkészítése, mi az adózási változtatások lényege, milyen szervek döntései szükségesek, időszerűek a reform megvalósításához? Időrendben elsőként az MSZMP KB 1984. április 17-i állásfoglalása említendő, amely a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatait összegezte. Ebben a dokumentumban a szabályozórendszer — akkor még jövőbeni — korszerűsítését felvázoló fejezetében szó esett a gazdálkodó szervezetek adózásának majdani átalakításáról, valamint a személyi jövedelmek progresszív adóztatásáról. Többéves előzmények A KB 1984. április 17-i állásfoglalása átfogó és komplex jelleggel sommázta egyrészt a gazdaságirányítási rendszer, másrészt azon belül a szabályozórendszer korszerűsítésének elveit és teendőit. Ezek sorában — mint egy a több közül — szerepelt, akkor még laza megfogalmazásban, az adórendszer korszerűsítése, azzal a kikötéssel, hogy az megfelelő előkészítő munkát és a KB részéről külön döntést igényel. Több mint két éven keresztül elvétve lehetett hallani, olvasni az adóreforpn- ról, úgy tűnt, hogy az lekerült a napirendről. Valójában a szakemberek szűkebb köre behatóan foglalkozott a vállalati és személyi adózás megújításának rész létkérdéseivel. Az adóreform tulajdonképpen az elmúlt év novemberében lépett újólag a nyilvánosság elé, amikor az MSZMP KB határozata kategorikusan leszögezte: elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer bevezetését. Ettől kezdve nemcsak az előkészítés intenzitása erősödött, s bővült több százra a munkában részt vevő szakemberek száma, a tájékoztatás forrásai is kezdtek megnyílni, egyre több információ hangzott el, jelent meg, Az MSZMP KB áprilisi tanácskozása magasabb sebességfokozatba kapcsolta az adóreform előkészítését, a változások konkretizálását, s egyúttal az adóreform propagandáját. Az áprilisi KB- ülést követően az állami és társadalmi szervezetek vezető testületéi véleményezték az adóreform elvi kérdéseit; ezek ismeretében az új adórendszer kidolgozóinak el kell készíteniük és a KB soron következő ülésére be kell terjeszteniük a vállalati adózás és a lakossági személyi jövedelemadózás részleteket is tisztázó javaslatát. A Központi Bizottságnak az év derekán kell dönteni az adóreform sorsáról: nevezetesen a beterjesztett javaslat elfogadásáról, vagy elutasításáról, az első esetben a bevezetés 1988. január elsejei, avagy későbbi időpontjáról. Az adóreform előkészítése során felvetődött, hogy célszerű lenne az adóügyi változásokat törvénybe foglalni. Az adóreform előkészítésének, bevezetésének menetrendjében a KB június—júliusi ülése mellett kiemelkedő esemény lesz az Országgyűlés kora őszi ülésszaka, amely előreláthatóan törvényben kodifikálja az adóreformot és a vállalati jövedelemszabályozás stabilitását biztosító alapelvékst. Túlzott elvonások Tulajdonképpen mi indo- koljq, teszi időszerűvé az adózási változásokat? Az adó, az adózás sehol sem népszerű; az érintettek, az adózók erről a témáról kizárólag rosszat mondanak. Az adózók véleményére támaszkodva bármely ország adórendszeréről kiállítható az elmarasztaló minősítés. Szerencsére az adórendszerek objektív módon, nemzetközi összehasonlítással is vizsgálhatók, értékelhetők. Mérlegelhető példának okáért, hogy az adók a bruttó hazai termék, a GDP hány százalékát összpontosítják a költségvetésben, továbbá, hogy milyen az adóstruktúra, az egyenes és a közvetett adókból származó bevételek aránya. Célszerű azt is vizsgálni, miképpen oszlanak meg az adók az egyes gazdasági ágazatok, valamint gazdasági folyamatok — például termelés-forgalmazás — között. Űjábban kerültek előtérbe azok az elemzések. amelyek az adózás gazdasági növekedés kapcsolatát tárják fel, vagyis azt vizsgálják, hogy az adóterhek változása miképpen hat az alapvető gazdasági folyamatokra, a beruházásra, a fogyasztásra. Az érvényben lévő magyar adórendszerről az állapítható meg, hogy igen magas fokú — majd 60 százalékos mértékű — GDP-centralizálást valósít meg. (Ez a szocialista országokban nem ritkaság, de magasabb a fejlett tőkés országok átlagánál.) Az adóstruktúra első számú jellem, zője: alacsony a jövedelmi (bér. és kereseti) adó aránya, s igen magas a vállalatokat terhelő adóbevételek, elvonások részesedése. A különféle vállalati adók; elvonások — nyereségadó, város- és községfejlesztési hozzájárulás, termelési adó. bér. és kereseti adó, felhalmozási, vagyonadó, vám, a hetvenes években eszközlekötési járulék, 1985-ig amor- tizációk'özpontosítás — bruttó nyereséghez viszonyított aránya a termelő vállalatok átlagában ma már 75—76 százalék, az iparban ennél is magasabb, 86—87 százalék. Akadályozza a tisztánlátást Az utóbbi adatokból az is kitűnik, hogy az adóterhek elosztása a termelés-forgalmazás között nem arányos, túlzott mértékben a termelésre koncentrálódik. Szakmai, tehát adóztatási-adózási nézőpontból azért minősíthető korszerűtlennek, mert a termelés egymás utáni fázisaiban az adók halmozódnak, rontják a végtermék versenyképességét, akadályozzák a közgazdasági tisztánlátást. Tehát annak megállapítását, hogy a különböző termékek előállítása menynyibe kerül. Az adózás termelő vállalatokra való koncentrálásának egyik velejárója, következménye az adó. és termelői áremelkedések kapcsolatában kifejeződő inflációs hatás. A vállalatok nézőpontjából az a jelenlegi adórendszer legfőbb hátránya, hogy az elvonások magas szintje a jövedelmező gazdálkodók mozgásterét, fejlesztési lehetőségeit is korlátozza. S végezetül minősítés nélkül említjük, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult adóstruktúrában a lakossági adózásnak oeriférikus szerepe volt, a költségvetés összes bevételeiben a lakosság befizetései 6—8 százalékkal részesednek. (Következik: Hogyan fizetnek a vállalatok?) Garant völgyi István Fiatal hegesztők erőpróbája Május végéig 5480 új lakás A kivitelező építőipar állami vállalatai és szövetkezetei az év első öt hónapjában 2,1 százalékkal több építési munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. Így az előirányzathoz közelállóan teljesítették időarányos tervüket, s csaknem teljesen pótolták az év első két hónapjának rendkívül hideg időjárása miatti, több mint egyínilliárd forintos termeléskiesést. A kisszervezetek május végéig elért teljesítménye mintegy más- félszerese az egy évvel korábbinak. A vállalatoktól és a szövetkezetektől eltávozott dolgozók nagy része is a kisszervezeteknél — a kisszövetkezetekben, gmk-ban — folytatta a munkát, az év első négy hónapjában több mint 10 ezer munkással nőtt e szervezetek létszáma. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek az év első öt hónapjában 5480 új lakást adtak át az országban. Az Ipari Minisztérium, az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal felkérésére a KISZ Központi Bizottsága, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa és a Kisiparosok Országos Szervezete egyetértésével hegesztő szakmában országos ifjúsági szakmai-politikai versenyt hirdet a fiatal szakmunkások részére. Az erőpróba célja a fiatalok tehetségének. képességeinek kibontakoztatása, szakmai, politikai és munkavédelmi ismereteik gyarapításának elősegítése. A vetélkedésben részt vehet minden szakmunkás, aki hegesztő szakmunkás képesítéssel, vagy ilyen munkakör ellátására jogosító szakközépiskolai érettségivel. illetve egyéb vasipari szakképesítéssel rendelkezik; a jelentkezés időpontjában szakmunkásként dolgozik; 1957. január 1-e után született; és nincs fegyelmi intézkedés hatálya alatt, illetve nem folyik ellene fegyelmi eljárás. A jelentkezők ívhegesztő és lánghegesztő kategóriákban korcsoportonként mérhetik össze tudásukat. A vállalati szakmunkásképzésben képesített dolgozók gyakorlati idejüktől függetlenül a pályakezdő kategóriában indulhatnak. A verseny felmenőrendszerű, a vállalati selejtezőkön és a területi versenyeken keresztül lehet az országos döntőbe eljutni. A verseny során szakmai gyakorlati feladatokat kell megoldani, de elméleti és politikai kérdésekről is számot kell adniuk a jelentkezőknek. A vállalati selejtezőkre június 30-ig, a területi versenyekre szeptember 30-ig. az országos döntőre november 30-ig kerül sor. A dijak 3—7000 forintig terjednek, a legeredményesebbek pedig hegesztő minősítést. illetve mesterszakmunkás oklevelet szerezhetnek. A Vetőmag-termeltető és -Értékesítő Vállalat Káli tizemében gondos vizsgálatok kísérik a vetőmag útját. A beérkező tisztítanivalőt Fegecs Ferencné kis szitán mintázza, ez alapján állítják be a nagy gépeket Az egyik legfontosabb ismérvet, a csirázóképességet vizsgálja nedves itatós segítségével pattogatott kukoricán ,Bodor Béláné A sejtosztódást, a vöröshere-tetraploidok vizsgálatát meta- tázis-állapotban vizsgálja Kozma Lászlóné; a mikroszkópos képen a kromoszómák is láthatók A legkorszerűbb módszerek sem mellőzhetik a legősibbeket; ma sem mérgekkel, hanem macskákkal tartják távol az egereket a vetőmagvaktól ... (Kőhidi Imre képriportja) A kisipar helyzete megyénkben A napokban tárgyalta a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága a kisipari szolgáltatás helyzetét, A beszámolót a KIOSZ Heves Megyei Szervezete terjesztette elő. Új műhelyek Az eltelt időszakban — mind a létszám, mind a teljesítmények tekintetében — változások következtek be. Az iparosok száma 41 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a fogyasztási szolgáltatások (1985-höz viszonyítva) 58,1. a kisipari árutermelés aránya pedig 15,8 százalékkal bővült. A fejlődést azonban igen ellentmondásossá tette a gazdasági környezet, s a szabályozórendszer — olykor nehezen követhető — változásai is. Mindezek következtében1 aránylag magas a fluktuáció. Főként a cipész, cserépkályhás, bádogos. kádár, épületszigetelő szakmákban figyelhető meg csökkenés. Az utánpótlás hiánya — egyes mesterségeknél — a szakma teljes elnéptelenedését jelenti. Heves, városában a KIOSZ- nak sikerült korszerűsítenie a vidéki szolgáltatóhálózatot. Itt tavaly hat szolgáltató műhelyt adtak át. Ez év végére várható az egri céh- mesterek utcájának megépítése — természetesen műhelyekkel. A kézművesek termékeinek forgalomba hozatalára hasznosítják a Szépasszony- völgyben lévő, úgynevezett lovastanyát is. Ez a kisiparos pavilonsor, további vonzerőt jelent majd Eger idegenforgalmában. Ingatag bizalom A kisiparosok részéről még mindig tartósnak mutatkozik a kellő bizalom hiánya, amely akadályozza a kívánt mértékű befektetést, s a beruházások fejlesztését. Az építési és fenntartási költségek folyamatos emelkedése, a hitelfeltételek kedvezőtlen mivolta, az állami támogatások megszüntetése, a helyiségbérek emelkedése, a közműfejlesztési hozzájárulások magas összege mind e tendenciát erősítik. A kapacitások egy része így kihasználatlan marad. Nem sikerült teljes mértékben kihasználni a kisipar és a nagyvállalatok közötti munkamegosztás lehetőségeit. Érezhető az adórendszer teljesítmény-visszatartó hatása is. Mindemellett egyre élesebben jelentkezik a konkurencia a gmk-k. a vgm-k és a jogtalan ipargyakorlók részéről. A kisiparosok munka-, anyag-, alkatrész- és eszköz- ellátásának bővítését az állami gazdálkodó szervezetekkel kialakított együttműködéssel igyekeznek megoldani. összességében megállapítható. hogy a megyében zajló szolgáltatások teljesítményértéke növekvő tendenciát mutat. A jövőben biztosítani kívánják a szolgáltatások szervezettebbé tételét. Ezt a célkitűzést elsősorban a tanácsokkal való folyamatos együttműködéssel. valamint a munkakapcsolatok bővítésével akarják elérni. — havas — Mindent a minőségért...!
