Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-22 / 145. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1987. június 22., hétfő A Búcsú KÉPERNYŐ a Sóguntól Lgy net... ELŐTT A jó még inkább érzékle­tessé válik, ha ellenpontoz­zuk a rossz jellemzői jegyei­vel. Ezért, amikor — saj­nos — búcsúzunk a Sógun- tól, ettől az egészében sike­ressé. magvassá. igényessé formált tizenegy részes ame­rikai sorozattól, ismételten háborognunk kell a garan­táltan értéktelen, a bosz- szantóan naiv, a szerencsét­lenül mamutméretűre ter­vezett — remélhetőleg sem­mi nem lesz az effajta el­képzelésekből — szellemi torzszülött. a hazai fogan- tatású Szomszédok idegölő jelentkezése miatt. A stáb tagjainak vállal­kozó lendületét ugyan tisz­telem. annál inkább vita­tom viszont — nem vagyok egyedül — életismeretüket, s ezzel párhuzamosan jog­gal kifogásolom esztétikai vértezetüket. Azt hiszem, akkor csele­kednének helyesen, ha el­lesnék — nem kerül ez semmibe — külhoni kollé­gáik megszívlelendő műhely­titkait. Tessék csak figyelni, a recept ilyen egyszerű! Kell egy valóságízű — az se baj, ha a sztori tel­jesen eseményekre épül —. fordulatos, cselekmény­dús történet. Erről gondos­kodott James Clavell. aki elsajátította az írás vala­mennyi fortélyát, s otthono­san mozog az általa megvá­lasztott műfajban, azaz. ha úgy akarja: megborzongat, bölcsen okít. könnyeket csal szemünkbe, megráz, elgon­dolkodtat. ítéletalkotásra késztet, azaz szövetségesei­vé szelídít minket. Olyany- nyira. hogy akaratlanul is részeseivé leszünk az egy­mást követő akcióknak, s nem kívülállóként, nem fanyalogva szemléljük a pergő képeket. Nélkülözhetetlen a kin­cseket szépmívü. alkalmi foglalatba helyező forga­tókönyvszerző. az ő dolga a leghatásosabb ..világítás" megteremtése is. hadd vil- lódzzanak azok az ékkövek. E szerepkörben Eric Ber- c ovid vizsgázott jelesre. Akkor is. ha a befejezés kissé elsietettnek, elnagyolt­nak tűnt. Az apró szeplő miatt ne zsémbeskedjünk, meg aztán ahogy a közkele­tű szólás hirdeti: Homérosz is szundikált néha ... Az se mellékes, ha vérbe­li partner a rendező. Jer­ry London ekként mutatko­zott be. maradéktalan tet­szést aratva. Az ő érdeme is. hogy fejet illik hajtanunk a szinészgárda hiánytalan összmunkája előtt. Kort. er­kölcsöket. magatartásmódo­kat, karaktereket idéztek, illetve hitelesítettek. Akor- mányost alakító Richard Chamberlain teljesítménye ebből a rangos együttesből is kiemelkedik, az a művé­szi produkció, amelyet nem lehet elfelejteni. Különös­képp visszafogottsága, lát­szólagos eszköztelensége miatt becsüljük ezt a szin­tet. Andrew László ope­ratőri minőségben a karmes­teri kívánságokat teljesí­tette: úgy teremtett hangu­lati háttért, hogy bizonyí­totta egyéni látásmód iát. aligha megkér Jóit íeznető te­hetségét. íme, a medicina a biztos gyógyír, Hazai filmeseink is kipróbálhatják. Ugye megteszik . . .? Pécsi István Televízió — éjszakáig Ritkán adatik meg. hogy a néző belefeledkezzen az adásba. Akkoriban járta ez. amikor még újdonságnak számított a képernyő, s mindegy volt, hogy mit mu­tatott: a monoszkóp meg­jelenéséig sok-sok fénylő szempár figyelte, hogy mi mozog a dobozban. Szombaton végre újra el­kapott valami hasonló ér­zés. mell az estet anélkül töltöttem a készülék előtt, hogy csábított volna a köny­vespolc. a hűtőszekrény. Ez két szórakoztató. egyben nagyon emberi programnak köszönhető: A furcsa pár és a Szilágyi János és vendégei szinte a székemhez szege­zett. Hozzá kell tennem, hogy némileg már unom a Wal­ter Matthau-sorozatot. Fő­leg azért, mert darabjait jó­részt már láttam, egyéb­ként is: színészi tehetség ide vagy oda. néha az a be­nyomásom. hogy nem iga­zán dolgozik meg egy-egy alakításért. Itt viszont egy­általán nem vált egysíkú­vá. Sőt. ez a Neil Simon- darabból készült mű arra is példa, hogy miként lehet mély dolgokról beszélni könnyedén. Ugyanis nem volt szó itt másról, mint arról, hogy nem maga a há­zasság intézménye került csődbe, hanem túlságosan türelmetlenek, s önzőek let­tünk. Megismétlődik a ..házastársi” összecsapás férfiak között is. ha még­oly nagy barátok egyébként. Ráadásul rendkívül mulat- tatóan kaptunk látleletet zárt belső köreinkből, me­lyekből képtelenek vagyunk kitörni. De legalább mél­tósággal viseljük el önma­gunkat. ez az esélyünk ar­ra hogy a másik ember ri­golyáit is eltűrjük. Szilágyi Jánost érdekli az, akivel beszélget. Ritka tulajdonság. A riporterek is sokszor abba a hibába esnek, hogy a saját szelle­mességeiket gondolataikat próbálják „áldozataikon” keresztül tálalni. Szilágyi vi­szont teljes odaadással fi­gyel az asztal másik olda­lán ülőre, s csupán azért provokálja, hogy minél töb­bet meglássunk belőle. Azt is tudja, hogy érdekes sze­mélyeket kell választania, különben öncélú jópofásko- dás lesz a diskurzusból. Szirte az utclsc percig él­ve etes még a Teleferét is leköröző kis portrékat ké­szített. Némileg csodálkoztam volna, ha minderre rá le­het licitálni. A folytatás Antal Imre műsora szegé­nyessé is vált, mert ismét­lésekből. a reklámízű be­jelentkezésekből állt ösz- sze, A legjobb vicceket ma­ga a műsorvezető sütötte el de ez nem ért meg anv- nyit. hogy fél egyig ott ül­jek a televízió előtt. Kár ezért a botlásért, már-már abban a hitben ringattam magam, hogy na­gyon egyszerű jó összeállí­tást csinálni. De úgy látszik valami mindig sántít... Gábor László EGRI ZENEI ESTÉK „A világ dalai” Szombaton este, a Megyei Művelődési Központ dísz­termében lépett fel a ha­zánkban vendégeskedő Karl- stadti Dalkör (NSZK). A házigazda tisztét ezúttal az MMK Kamarakórusa töl­tötte be és Tar Lőrinc együttese egy kórusszám el- éneklésével részt is vállalt a műsorban. A dalkör meghatározás a mai fülnek már ódivatúan cseng hazánkban, noha en­nek a szónak, fogalomnak nagyon is konkrét tartalma van. Nálunk, Egerben is volt annak idején, Huszthy Zol­tán karnagyi vezetése alatt dalkör, nem is egy országos trófeát elnyert gárda. A sze­mélyi rokonszenv, a dalsze­retet, a jó karmester és — de régen elfeledtük ezt is! — a jó kedély tartotta egyben ezeket a baráti társaságokat. Felléptek itt-ott, meg is hív­ták őket oda-vissza alapon és élményeikről, sikereikről nemcsak egymás közt be­szélgettek, hanem a sajtó is megörökítette nem egy ki­váló szereplésüket. Ilyen ez a Karlstadti Dal­kör is. Megtoldva azzal a lényeges különbséggel, hogy ennek a legjobb érteleidben vett dalárdának az ügyve­zetője magyar, dr. Péterfy Pál. És mint menedzser is határozott irányt szab dal­köri társainak: összegyűjtik a kedvenc és népszerű da­lokat Európában, mindkét Amerikában, sőt Afrikát, Ázsiát se hagyják ki ebből a gyűjtőkörűiből. Népi vagy csaknem népi ihletésű me­lódiákat adnak elő, és mert a fülbemászó ritmusokat színezni, variálni is kell. van hét hangszeres zenész a harmincöt éneklő dalköri tag mellé — a kitűnő kar­vezető, Winfried Hain szel­lemi főnöklete alatt. Már a beszámoló kedélye­sebb hangvételéből is kitet­szik, hogy a tarka-színes szőttesre emlékeztető, min­denütt virággal és szere­lemmel ránk közelítő dal- csokorban-egyvelegben igye­keznek bemutatni a dalok mögött rejtőző népi lelket és humort is, mert a közös­ség, az érzelmek ilyen-olyan áradása, a dallamra és táncba pezsdülő szenvedély a játékosságot, az örömöt és humort sodorja-hozza ma­gával. Hogy mennyire dalkör, baráti táraság ez a karl­stadti, az világossá válik az első számok után: örülnek a tapsnak és külön-külön arc­játékkal reagálják le a kö­zönség őszinte elismerését. És ahogyan a tekintetükkel kísérik megszólaló kedven­ceiket, hangsúlyozzák a szó­listák fontosságát. És ezek a szólisták a maguk termé­szetes közreműködésével, egyéni módon, apró kis mozdulatokkal, „megkoreog- rafálják” szereplésüket. Van ebben a magukkal hozott bajor kedélyből is, de fő­ként abból a dalköri atmosz­férából, amit mi is megél­tünk fiatalabb korunkban, amikor a dal a körben szó­lalt meg. Vila Schneider, Bruno Gold, Horst Schmü- cher nemcsak jó orgánum­mal gazdálkodó jó amatőr, de ezt a basszus szólót még Gregor Józseftől is szívesen elhallgatnánk, olyan szépen zengette meg az énekes. A német, az osztrák, az olasz, a francia, spanyol, a portu­gál, brazil, a japán, s még jó néhány dallam között a Darumadár útnak indul... jutott kedveskedésül a házi­gazdáknak. Ezt a „hallgatót" ma már ritkán éneklik, a dalkör vezetőjének, dr. Pé­terfy Pálnak bizonyára ha­zai emlékeinek, magyarsá­gának jelentős részét hor­dozza. Sok ilyen vendégjárást! (farkas) Magunkat ajánljuk...! Avagy: mit ígér a negyedik hatvani zenés színházi nyár A Hatvani Galéria és Já­tékszín portáján a nyár sem csendes. Június, július a IV hatvani zenés színházi nyár szabadtéri előadásainak szer­vező-, előkészítő munkájával teli időszak, annak ellenére, hogy a program már „össze­állt”. Eszerint a nyitó elő­adásra augusztus 23-án, es­te 8 órakor kerül sor, ami­kor a Népszínház operatár­sulata Offenbach A párizsi élet című, vidám daljátéká­val mutatkozik be a népker­ti színpadon. Két nappal ké­sőbb. 25-én, a Józsefvárosi Színház lesz a galériajáték­szín vendége, mégpedig Ter- sánszky—Szakcsi Lakatos: Szidike lakodalma című, nagy sikerű rock-musicaljé­vel. Őket 29-én, a debrece­ni Csokonai Színház követi, amely a világszerte népszerű Lehár-operettet, a Mosoly országát viszi színre. Augusz­tus 31-én, este 8-kor, a dzsessz kedvelőinek tartogat meglepetést a galériajáték­szín: az Almási István ve­zényelte, 23 tagú Hódmező­vásárhelyi Big Band mutat­kozik be műsorával, majd szeptember 2-án. a békés­csabai Jókai Színház zenés vígjátéka — Zerkovitz: Szél­hámoskirály — zárja a sza­badtéri rendezvényeket, ame­lyek. kedvezőtlen idő esetén, a sportcsarnok színpadára kerülnek. Szucsong Debrecenből Mint gyakorlattá vált, a műsorrend ismeretében meg­kerestük a színházak, együt­tesek. vezetőit, színészeit, hogy ajánlhassák Hatvan és környéke színházkedvelőinek „portékájukat”, amellyel a Zagyva-parti városba készül­nek. Elsőként Arany Bélával, a debreceni „gördülő opera” vezető-szervezőjével sikerült kapcsolatot teremtenünk. — őszintén szólva, halott ügynek tartottam, amikor a galériajátékszín 1984-ben a Bánk bánnal Hatvanba invi­tált bennünket — jegyezte meg. Opera és Hatvan, mi lesz ebből, kérdeztem ma­gamban, Aztán a vendégjá­ték csaknem ezerfőnyi kö­zönsége. az est forró han­gulata, a szervezőket igazol­ta. Mi pedig elhozhattuk, He­gyes Gabriella Melindája ré­vén, a legjobb énekesi tel­jesítménynek odaítélt Arany- fácán-díjat is! Ilyen elisme­résben később Kertész Gyula a Hunyadi László rendezése nyomán. Szabó László zene- igazgatónk pedig tavaly, a Tosca dirigálásáért részesült. Hogy mit ígérhetek az idén Hatvan közönségének ? Cso­dálatosan megszólaló Lehár- muzsikát, a két főszerepben pedig — Szucsong herceg, il­letve Liza — a vendégként fellépő Hormai Horváth Jó­zsefet és Mohos Nagy Évát, akik annak idején az Erkel- művekben is nagy sikert arattak . . . Kölcsön a hercegprímástól Pelsőczy László a Nemze­ti Színház stúdiójában, majd a Huszonötödik Színház színpadán kezdte művészi pályáját. Aztán felfigyelt rá Jancsó Miklós, Maár Gyula, s máris országosan ismert színésszé avatta őt a film. Legnagyobb ilyen sikere az István, a király címszerepe volt. Most egy produkció ere­jéig Békéscsabára szerződött, ahol a század elején élt nép­szerű zeneszerző, • Zerkovitz Béla Szélhámoskirály című vígjátékának címszerepét énekli, játssza. István ki­rály és Srassnoff: mit jelent ez Pelsőczy Lászlónak? — Homlokegyenest ellen­tétes figurák, illetve szere­pek. A rockoperában emel- kedettebb. mondhatni méltó. ságos jelenségként voltam a színen, ez határozta meg já­tékomat. A mátészalkai sza­tócs fia ugyanekkor a kók­lerek kóklere, aki lopott tisz­ti egyenruhában parádézik, hogy legközelebb például a hercegprímástól vegyen fel kölcsönt. . . Szóval, komédia ez. a javából! De szívesen vállaltam, mert nemcsak re­pertoárom bővült vele, ha­nem színészi munka dolgá­ban is tágult körülöttem a világ. Párizsi élet? Milyen? Vagy inkább, mi­lyen lehetett Offenbach éle­tében ? Természetesen csak egy kis szeletét ismerhetjük meg a Népszínház társula­tának jóvoltából. Hiszen a szoknyabolond párizsi arany­ifjú, Fernand egykori inasá­nak szerepcserékkel tarkított kalandjai, valamint egy svéd báró és Metella, a féltékeny táncosnő hancúrozása, a tör­ténet megannyi bonyodalma. aligha jellemezhette valósan a korabeli francia fővárost. Offenbach, az invenciózus zeneszerző, számtalan hason­ló nagyoperett dallamainak költője azonban kitűnően hasznosította ezt a történe­tet. S mondhatni: sziporká­zó, szellemes, zenés játék született belőle. Maga a pro­dukció? Idézzük Miszlay Ist­ván igazgatót: — Offenbachnak nem kell cégér, de azt hiszem, hogy lassan a mi operatársula­tunknak sem. Erre vall si­kersorozatunk, amelynek színhelye tavaly az NSZK volt. Kibővített zenekarunk telt hangzása jól megfelelt a muzsika igényének, s kitet­tek magukért Jánosi Péter, Kecskés Sándor, Benkő Már­ta. Németh József, a főbb szerepek megformálói is! Hatvanba ugyanilyen felál­lásban utazik társulatunk. Szidike receptje A Józsefvárosi Színház, amelynek egyik produkció­jában tavalyelőtt még Vára- di Hédit is láthatta a hat­vani szabadtéri játékok kö­zönsége, most egy vérbő, mu­zsikában gazdag vígjátékkal vendégeskedik Hatvanban. Ez a „Szidike lakodalma”, amely a társulat utóbbi év­adjainak kiemelkedő előadá­sa. Sikerének receptjével dr. Zétényi Péter titkár szolgált: Németh József, Jánosi Péter és Benkő Márta a Párizsi élet egyik jelenetében István helyett — Szélhámos- krSály: Pelsőczy László — Végy egy jó kedvű, irp- nikus alapművet, amilyen Tersánszky Józsi Jenő kis­regénye, írass hozzá verse­ket Csemer Gézával, zenét a rock műfajában is kiváló Szakcsi Lakatos Bélával! Na már most: ha mindezt olyan tapasztalt és tehetséges mű­vészekre bízod, mint a Szi- dikét formáló Vándor Éva. a Harkocsány házaspárt meg­személyesítő Tóth Judit és Pákozdi János, vagy Kakuk Marciként Beregi Péter, ak­kor csak nyerhetsz . . . ! A re­cept bevágott. S merthogy Konter László rendező jó egységbe ötvözte a zenés, táncos elemeket a prózával. Barta Judit pedig kifejező, attraktív táncokat kompo­nált, véleményem szerint is­mét számíthatunk egy At anyfácán-dí jra. Big band Vásárhelyről Először illesztett zenekari estet a rendezőség az augusz­tus végi színelőadásók közé. Először, éspedig az egy esz­tendeje alakult, 23 tagú dzsesszegyüttes, a Hódmező­vásárhelyi Big Band fellép­tével, amelynek szellemi aty­ja. szakmai vezetője a Ben- kó és Molnár dixielandből ismert, három hangszeren is tökéletest nyújtó Almási Ist­ván. Miért rájuk esett a vá­lasztás? — Hatvan és Vásárhely kapcsolata már régen nem szűkül a képzőművészeti kul­túrára. Van közös folyóira­tunk, a Délsziget, vannak közös előadóestjeink a hely- történet jegyében, de zene­iskoláink is megismerked­hettek egymással egy-egy. kölcsönösen szervezett kon­cert alkalmából. Most mi vagyunk a soron, s nagyon remélem, hogy a big band, amelynek a fiam is tagja, sok hatvanit meghódít a ré­gebbi és új szerzők föld- gömbszerte játszott dzsessz- muzsikájának .. . Agárdy Gábor visszatér Eddig hát a színházi ét­lap. amelyen mindenki meg­találja a magának valót, s amelynek végére illesztjük a nyári galérianaptárt is! Legközelebbi eseménnyel a június 24-i tárlatnyitás szol­gál, amikor, este 6 órai kez­dettel, dr. Végvári Lajos műtörténész az eddig csak kiváló színészként ismert Agárdy Gábor ikonfestmé­nyeinek világába vezeti be az ünnepi aktus közönségét. Ez alkalomból Agárdy Gá­bor verses beszélgetésbe is elegyedik publikumával, az ehhez illő muzsikát pedig a nemrég alakult és sikerrel bemutatkozott Hatvani Ga­léria Trió „szállítja”. A Svejkben aratott tavalyi, fer­geteges sikere után Hatvan­ba ismét visszatérő Agárdy Gábor tárlatával együtt, au­gusztus végéig tekinthetik meg az érdeklődők a Bala­toni tájak, balatoni emberek című kiállítást, amely már nyitása alkalmával őszinte sikert aratott. Július 15-ig lehet továbbá jelentkezni a kétnapos galériabuszra, amelynek utasai augusztus 15—16. napjain Vásárhelyre, Szegedre látogatnak, s töb­bek között megtekintik a szabadtérin a Nyomorultak musical változatát. Pákozdi János, Tóth Judit, Vándor Éva Szidike lakodalmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom