Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-18 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 142. szám ARA: 1987. június 18., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Edvard Sevardnadze Budapesten A szerdán Budapestre érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter megkezdte tárgyalásait vendéglátójával, Várkonyi Péterrel (MTI-fotó Soós Lajos felvétele — Népújság-telefotó — KS) Egészség és kultúra Az utóbbi időben gyak­ran tekinthettünk meg a televízióban olyan riporto­kat, amelyekben arról szá­moltak be. hogy egy-egy vállalatnál megszondázzák a gyárkapun belépőt. Mi több, még olyan képsoro­kat is láthattunk, amelyek azt voltak hivatva igazol­ni. hogy az igazgatók, fő­mérnökök és más vezetők is belefújtak a sok mindent' eláruló kis szerkezetbe. Az­tán. aki szeszes italt fo­gyasztott. mehetett haza máris. Nem állhatott gép mellé. Ki vitathatná, ez az in­tézkedés a munkások érde­két szolgálja, hiszen az il- luminált dolgozó feltehető­en sokkal balesetveszélye- sebb. mint a józan. Éppen ezért minden elismerés megilleti azokat a cégeket, amelyek ily módon kíván­ják védeni az embereket. Az viszont mégis elgondol­koztató, hogy egyetlen gyártól sem érkezett hír arról: lépni kívánnak a munkaidő utáni alkoholi­zálás visszaszorítása érde­kében. Valahogy erre már nem terjed ki senkinek sem a figyelme, senkinek sem futja az erejéből. Pe­dig mindenki tudja, hogy' munkahelyén akkor képes a legtöbbre egy-egy szak­ember, ha pihenten, rege­nerálódva lép be a mű­helybe, az irodába. E rövid eszmefuttatás feltehetően sok mindenrői árulkodik. Legelőbb talán arról, hogy kevesen fog­ják fel a maga teljességé­ben a világot. Jelen eset­ben ezt úgy kell érteni, hogy egy-egy üzem számá­ra nem olyan munkaerő szükséges, amely a mun­kaidő kezdetekor józan, ha­nem olyan, amelyik a mun­kaidő végeztével sem a kocsmába igyekszik. Ma­gyarán: az alkoholizmus elleni harc sokkal bonyo­lultabb ügy, minthogy reg­gel odarakjuk a szondát a munkás orra alá. Persze erőfitogtatásnak, fenyege­tésnek ez is megteszi, hi­szen olyan látványos. Igaz, mindenki tudja, hogy ez, ilyen köntösben csupán lát­szatmegoldás. Egy olyan átfogó szem­léletváltozásra lenne szük­ség, amelynek célja nem a pillanatnyi elrettentés, hanem egy huszadik szá­zadi emberre valló egész­ségkultúrára való nevelés. Ahhoz, hogy egyre keve­sebben nyúljanak a pohár után, az is fontos lenne, hogy tudják: nemcsak azért kell leszámolni az itallal, mert szondázáskor a gyárkapun nem mehet­nek be részegek, hanem azért is, mert, aki az alko­hol rabjává válik, tönkre­teszi a saját életét, egész­ségét, nemritkán szétzül­leszti a családját, megne­hezíti gyermekei sorsát. Az egészséges életmód terén sok még a teendő. Elég, ha arra utalunk: nő a cigarettázók, a kábítósze­rezők száma. Hosszabb tá­von nem úgy érhetünk el maradandó eredményt, ha kampányszerűen ijesztget­jük őket, hanem akkor, ha tudatos nevelő munkával hatunk rájuk. Homa János Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere, Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, kül­ügyminiszter meghívá­sára szerdán hivatalos baráti látogatásra ha­zánkba érkezett. Útjára elkísérte felesége, Nanuli Sevardnadze. A vendége­ket a zászlókkal feldíszí­tett Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter és felesé­ge fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor, Magyar- ország moszkvai és Bo­risz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagy­követe. Kegyeletes megemlékezés­sel kezdődött a szovjet dip­lomácia vezetőjének buda­pesti programja: Eduard Se­vardnadze megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően elhelyezte a kegyelet virá­gait a Dózsa György úton a Lenin-szobor talapzatán. A Városligetből a Szabadság térre vezetett útja. ahol a Szovjet Hősök Emlékművé­nél koszorúzott. A délelőtti órákban a Kül­ügyminisztériumban megkez­dődtek a hivatalos magyar- szovjet külügyminiszteri tár­gyalások Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze tájé­koztatta egymást országaik helyzetéről. véleményt cse­rél tek a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséről A külügyminiszterek áttekintet­ték a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson tájékoztatták egymást' az együttműködés további kibontakoztatására irányuló kölcsönös törekvé­sekről. értékelték a két Kül­ügyminisztérium közötti gyü­mölcsöző együttműködést. A külügyminiszterek többek között megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcso­latok qZ utóbbi időben még intenzívebbé és tartalmasab­bá váltak, és eredményesen fejlődnek az élet minden te­rületén. Hangsúlyozták, hogy a magyar és a szovjet veze­tés legmagasabb szintű talál­kozói. Kádár János és Mihail Gorbacsov töhbszöri megbe­szélései új lendületet adtak a magyar—szovjet kapcsola­tok fejlődésének. Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze kifejezte a ma- gyár—szovjet kapcsolatok erősítésének, további fejlesz­tésének szándékát A kül­ügyminiszterek megállapítot­ták. hogy a Szovjetunióban folyó társadalmi átalakítás folyamata jól szolgálja or­szágaink együttműködésé­nek elmélyítését, a gazdasági kapcsolatok korszerűsítését. A nemzetközi helyzet kérdé­seit áttekintve méltatták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság következetes békepolitikáját. a nemzet­közi enyhülés és együttmű­ködés érdekében kifejtett fáradhatatlan külpolitikai te­vékenységét. Megállapították, hogy a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületé berlini ülése jelentősen hozzájárult a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez, az együttműkö­dés fejlesztéséhez, a kedvező világpolitikai irányzatok el­mélyítéséhez. A tárgyalásokon jelen volt Rajnai Sándor és Borisz Sztukalin Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke délután az Országházban fo­gadta Eduard Sevardnadzét. Lázár György és Eduard Sevardnadze véleményt cse­rélt a szocialista építés kér­déseiről. A szovjet külügv miniszter tájékoztatást adott a szovjet társadalom és gaz­daság valamennyi területét érintő átalakítási folyamatról Ennek kapcsán aláhúzta az SZKP Központi Bizottsága közelgő ülésének fontosságát. Megbeszéléseik középpont­jában a két ország kapcsola" tai fejlődésének. gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működése eredményeinek ér­tékelése. a magyar—szovjet együttműködés fejlesztésének kérdései szerepeltek. A találkozón részt vett Várkonyi Péter. Jelen volt Rajnai Sándor és Borisz Sztukalin Eduard Sevardnadze első- napi budapesti programja a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában folytatódott A felesége társaságában ér­kező külügyminisztert az SZKTH vezetői és dolgozói meleg szeretettel köszöntöt­ték, majd Ivan Bagyul kö- vetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­gének magyarországi képvi­selője mutatta be a vendé­geknek a magyar és a szov­jet nép barátságának elmé­lyítésén immár tizennegyedik éve munkálkodó intézményt. Elmondta: a Szovjetunióról átfogó képet. ismereteket nyújtó rendezvények iránt nagy az érdeklődés Az el­múlt esztendőben például mintegy 900 ezren vettek részt á kiállításokon, előadá­sokon. politikai fórumokon. Az intézmény évente több mint kétezer vetítést szervez a Semmelweis utcai közpon­ton kívül a vidéki városok­ban, falvakban, üzemekben, művelődési házakban és tan­intézetekben. Az SZKTH tevékenységé­nek sajátos formái a meg­nyitás óta működő klubok, amelyeknek tagjai jelentősen hozzájárulnak a szovjet nép életének, a kommunizmus építésében elért sikereinek, eredményeinek bemutatásá­hoz, megismertetve az SZKP és a szovjet állam békesze­rető politikájának lényegét. Kedveltek a ház könyvtárai is: a társadalompolitikai és szépirodalmi, valamint a'tu­dományos-műszaki könyvtár­ban több mint 40 ezer köte­tet kínálnak az olvasóknak. Az SZKTH-n belül mintegy tíz éve tevékenykedik sike­resen a Puskin Orosz Nyelvi Intézet kihelyezett tagozata, amely feladataként jelölte meg az orosz nyelvoktatás színvonalának emelését. a magyar oktatási intézmények orosz nyelvtanárainak mód­szertani segítését. A tájékoztatót követően Eduard Sevardnadze megte­kintette a kulturális központ legújabb kiállítását, amelyen négy grúz képzőművész al­kotásai láthatók. A negyven képen a művészek szülőföld­jének tájai, városai, s jelleg­zetes grúz portrék elevened­nek meg. Nanuli Sevardnadze a dél­előtti órákban ellátogatott a Magyar Nők Országos Taná­csának székházába, találko­zott a nőszövetség vezetőivel. Duschek Lajosné. a nőtanács elnöke tájékoztatta a ven­déget a hazai nőmozgalom helyzetéről, eredményeiről. Délután Varga Imre szob­rászművész kiállításán ven­dégeskedett a szovjet kül­ügyminiszter felesége: a be­mutató megtekintését köve­tően elbeszélgetett a magyar művészeti élet jeles képvise­lőjével. Este Várkonyi Péter és felesége díszvacsorát adott Eduard Sevardnadze és fe­lesége tiszteletére a Gundel étterem kongresszusi ter­mében. A vacsorán a két külügyminiszter pohárkö­szöntőt mondott. EGYEZMÉNYEKET ÍRTAK ALÁ Csao Ce-jang tárgyalásai Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap találkozott Csao Ce-janggal, a KKP KB megbízott főtitkárával, kor­mányfővel (MTI-fotó: Wéber Lajos felvétele — Népújság-telefotó—KSI Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. az Elnöki Tanács elnö­ke szerdán találkozott Csao Ce-janggal, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának megbízott főtitkárá­val. az Államtanács elnöké­vel a Parlamentben. A ta­lálkozón jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. az Országos Tervhivatal elnöke. Kótai Géza, a Köz­ponti Bizottság Külügyi Osz­tályának vezetője és Iván László, hazánk pekingi nagy­követe. Losonczi Pál méltatta Csao Ce-jang látogatásának jelentőségét, amellyel a leg­magasabb szintre emelkedtek a magyar—kínai kapcsolatok. A szocialista építőmunka magyarországi tapasztalatait, törekvéseit ismertetve hang­súlyozta, hogy hazánk érde­kelt a magyar—kínai kon­taktusok továbbfejlesztésé­ben, a tapasztalatok kölcsö­nös cseréjében, tanulmányo­zásában. Csao Ce-jang meleg sza­vakkal szólt magyarországi fogadtatásáról, illetve a ma­gyar vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. A megbeszé­léseket sikeresnek, eredmé­nyesnek minősítette. Elmond­ta: programja során alkal­ma nyílott arra, hogy sze­mélyes tapasztalatokat sze­rezzen a magyar ipar és a mezőgazdaság eredményei­ről, mindazokról a vívmá­nyokról, amelyeket Magyar- ország az elmúlt három év­tizedben ért el. Ezzel össze­függésben méltatta a magyar reformtapasztalatokat, illet­ve hazánknak a nemzetközi béke és a biztonság erősíté­se érdekében kifejtett tevé­kenységét. A találkozót követően a Parlament delegációs ter­mében megtartott zárótár­gyalással befejeződtek a hi­vatalos magyar—kínai meg­beszélések. A magyar tárgyalócsopor­tot Kádár János, az MSZMP főtitkára vezette; tagjai vol­tak: Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Maróthy László, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kótai Géza, Veress Péter, külkereskedel­mi miniszter, Szabó Imre ipari minisztériumi állam­titkár, Nyers József, a Köz­ponti Bizottság Gazdaságpo­litikai Osztályának helyettes vezetője. Barity Miklós kül­ügyminiszter-helyettes, Gál Bálint, a Külügyminisztéri­um főosztályvezetője és Iván László. A Csao Ce-jang vezette delegáció tagja volt Ven Csia-pao, a KKP Központi Bizottsága Irodájának veze­tője, Cseng To-pin külgaz­dasági és külkereskedelmi miniszter. An Csi-ven, az Állami Gazdasági Reformbi­zottság tanácsadója, Csien Csi-csen külügyminiszter-he­lyettes, Li Su-cseng, a KKP Központi Bizottsága Nemzet­közi Osztályának helyettes vezetője, Paj Mej-csing, az Államtanács főtitkárhelyet­tese, Tang Lung-pin, a kül­ügyminisztérium csoportfő­nöke, valarőint Zhu Ankang. Kína budapesti nagykövete. A magyar és kínai veze­tők tárgyalásainak eredmé­nyeit összegezve a zárómeg­beszélésen kölcsönösen meg­állapították, hogy az elvtár­si légkörű találkozókon hasz­nos eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok széles köréről. Hangsúlyozták, hogy a baráti szálak erősítésével a kontaktusok sokoldalú fej­lesztésére törekednek a párt-, az állami, a társadalmi, a kulturális és a gazdasági életben egyaránt. Csao Ce- jang kiemelte, hogy magyar- országi látogatása elérte cél­ját, megvalósultak azok az előzetes elképzelések, ame­lyekkel Budapestre érkezett. A nemzetközi élet fejle­ményeit áttekintve megelé­gedéssel állapították meg. hogy a két ország eltérő helyzete és lehetőségei elle­nére az alapvető kérdések­ben — így például a béke biztosításának ügyében, a biztonság megőrzésében — azonos a magyar, illetve a kínai álláspont. Hazánk — mutattak rá magyar részről — a Varsói Szerződés tagja­ként aktívan részt vesz a nemzetközi életben. A ma­gyar külpolitika megítélését tolmácsolva Kádár János nagyra értékelte a kínai ve­zetők határozott állásfogla­lását a leszereléséért és a békéért folytatott harc mel­lett. E kérdéskört érintve ma­gyar részről hangsúlyozták: hazánk támogatja a köze­pes és a rövid hatótávolsá­gú atomfegyverek felszámo­lására irányuló szovjet ja­vaslatokat, a szovjet—ame­rikai tárgyalások sikeres be­fejezését, aminek kiemelke­dő jelentősége van a béke megóvásában. Egy szovjet— amerikai megállapodás Hi­rosima óta az első olyan egyezmény lenne, amely az atomfegyverek csökkentésé­re irányul — hangoztatta Kádár János. Kína a világbéke megőr­zésében betöltött szerepe tu­datában üdvözli a közepes és a rövid hatótávolságú fegyverekről folyó szovjet— amerikai párbeszédet — mu­tatott rá Csao Ce-jang —, és reményét fejezte ki, hogy a felek megállapodásra jut­nak. A hivatalos megbeszélések befejeztével két egyezményt írtak alá a Parlament ku­polacsarnokában. A magyar —kínai hosszú távú gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés főbb iránya­it kijelölő dokumentumot Lázár György és Csao Ce- jang látta el kézjegyével. A 2000-ig szóló program az együttműködés kereteit ki­jelölve mindenekelőtt a köl­csönösen előnyös ipari kap­csolatok elmélyítését szorgal­mazza. Elsősorban a gép­ipar, a hírközlés, az elekt­ronika, a műszeripar, az energetika, a közlekedés, a szállítás területén határozza meg a fejlesztés főbb célja­it, emellett foglalkozik a me­zőgazdaság és a tudomány szerepével is a kontaktusok bővítésében. A kulturális és tudomá­nyos együttműködésről szó­ló megállapodást, amely az 1951-ben megkötött egyez, ményt újítja meg, Bényi Jó­zsef és Csien Csi-csen kül­ügyminiszter-helyettesek ír­ták alá. A dokumentum az elmúlt időszak kedvező vál­tozásainak szellemében meg­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom