Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

2. • NÉPÚJSÁG, 1987. május 9., szombat Üdvözlő távirat Cseh­szlovákia nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke Csehszlovákia nem­zeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnökének és Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevé­ben elvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük Önöknek, a baráti Csehszlovákia népeinek hazá­juk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából. Népünk ismeri és nagyra értékeli a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaságban folyó szocialista építőmunka ered­ményeit, a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak valóra váltása érdekében tett erőfeszítéseket. Megelégedésünkre szolgál, hogy közös céljainknak és érdekeinknek megfelelően országaink együttműködése év­ről évre erősödik, elősegítve a szocialista építőmunka fel. adatainak megoldását és népeink barátságának elmélyü­lését. Érdekeltek vagyunk abban, hogy e gyümölcsöző kapcsolatok a jövőben tovább szélesedjenek, fejlődjenek, és eredményesen járuljanak hozzá népeink .boldogulásá­hoz. a szocialista közösség, a béke és a nemzetközi biz­tonság ügyének erősödéséhez. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánunk Önöknek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek további sikereket szocialista céljaik megvalósításához és a világ­békéért folytatott közös harcükhoz. Csehszlovákia felszabadulásának 42. évfordulója alkal­mából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Alois Indrát, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Szövetségi Gyűlésének elnökét. Az évforduló alkal­mából táviratban üdvözölte csehszlovák partnerszerveze­teit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Fogadás a nagykövetségen % Ondrej Durej, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete ha­zája nemzeti ünnepe alkal­mából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Ha­vasi Ferenc, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja és Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kár­páti Ferenc, vezérezredes, honvédelmi miniszter, So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, őszt István, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője, Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes, valamint a politikai és társadalmi élet számos vezetője. Megjelent a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Kanadai—magyar tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke délben az or­szágházi dolgozószobájában fogadta Kanada külügymi­niszterét. A találkozón meg­állapították, hogy a Magyar- ország és Kanada közötti kapcsolatok jó példáját je­lenthetik az eltérő társadal­mi berendezkedésű és más­más elkötelezettségű orszá­gok együttműködésének. s kapcsolataik továbhi fejlesz­tésének nincs akadálya. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke ugyancsak a nap folyamán fogadta a kanadai diplomácia vezető­jét. A Parlamentben meg­tartott találkozón eredmé­nyesnek minősítették a két ország közötti kapcsolatok alakulását, s véleményt cse­réltek időszerű nemzetközi kérdésekről. Kölcsönös ér­dekként fejeződött ki, hogy tovább lépjünk a gazdasági együttműködés javításában. Mindkét országházi ta­lálkozón részt vett Vár- konyi Péter külügyminisz­ter. James H. Taylor, kana­dai külügyminisztériumi ál­lamtitkár, valamint a két nagykövet, Robert L. Elliott és Nagy Lajos. Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára délután — a KB székházá­ban — fogadta Joe Clarkot. A kétoldalú kapcsolatokban fontos állomásnak értékel­ték a kanadai külügyminisz­ter első magyarországi láto­gatását. Nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozva kü­lönös jelentőséget tulajdoní­tottak a leszerelésnek, meg­állapítva: a jelenlegi hely­zet lehetővé és szükségessé is teszi az előrelépést. A nap folyamán kétolda­lú megbeszélést tartottak — ugyancsak az Országházban — a kanadai külügyminisz­ter kíséretében érkezett parlamenti képviselők a magyar Országgyűlés kép­viselőinek egy csoportjával a két ország törvényhozó testületének munkájáról. Horn Gyula külügyminisz­tériumi államtitkár délután — a Külügyminisztériumban — fogadta kanadai kollégá­ját, James H. Taylort. Joe Clark pénteki prog­ramja végén — a Hilton Szállodában — találkozott a magyar és a kanadai sajtó képviselőivel. A sajtóértekezleten el­mondta: fontos témák széles körét átfogó tárgyalásokat folytatott Budapesten magyar vezetőkkel, a kormány több tagjával is. Magyarország és Kanada kapcsolataiban az edddigi. fejlődő gazdasági együttmű­ködés jó alapja lehet a két ország sokrétűbb politikai érintkezésének is. Kifejtette, véleménye szerint van lehe­tőség magyar—kanadai kö­zös termelési, kereskedelmi vállalkozások létrehozására. Reményét fejezte ki. hogy a kíséretében Budapestre érke­zett kanadai üzletemberek élni fognak a lehetőségekkel, ugyanúgy, mint ahogyan a magyar gazdaság is késznek mutatkozik a kétoldalú kap­csolatok bővítésére kanadai cégekkel. Befejeződött az Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia ez évi, sorrend­ben 147. közgyűlésének pén­teki zárónapján, — amelyen részt vett Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára — Berend T. Iván, az Akadémia elnöke összegezte vitaindítójában a magyar tudósoknak az utóbbi időszakban elért eredményeit. Ezt követően Láng Ist­ván, az Akadémia főtitkára tartotta meg beszámolóját, amelyben egyebek között foglalkozott az országos tu­dományos kutatási alap mű­ködésének eddigi tapaszta­lataival is. Ezután a köz­gyűlés szavazott az ez évi rendes és levelező tagok megválasztásáról. Az MTA közgyűlése határo­zathozatallal fejezte be mun káját. A munka ünnepeltjei Kiváló a Mezőgép gyöngyösi gyára A korábbi évek eredmé­nyeinek megfelelően az idén is a legjobbak közé jutott a Mezőgép gyöngyösi gyára. Elnyerte a Kiváló címet. Az ünnepséget tegnap délután a Mátra Művelődési Köz­pontban rendezték meg. A gyöngyösiek a 228 milliós árbevételi tervüket 232 mil­lióra teljesítették az elmúlt évben. A bruttó nyereségük 51 milliót tett ki, a tiszta nyereségük pedig megköze­lítette a 38 millió forintot. A kereseti szint 71 196 fo­rint volt, ami tízszázalékos növekedést mutat az előző évihez képest. Minden szerződéses köte­lezettségüknek maradéktala­nul eleget tettek. Hiánytala­nul megvalósították az üte­mes termelést is. A létszám a tervezett szint alatt ma­radt. Minden egy forint bér­re több mint két forint nye­reség esett. Amit még hang­súlyoznak: állami támogatás­ban nem részesültek. A munkaversenyben 22 bri­gád 309 tagja tett vállalást A kommunista műszakban a létszám 90 százaléka vett részt, összesen 11 433 órát töltöttek el társadalmi mun­kával. Patronáltak 19 gyer­meknevelő intézményt. A Vállalat Kiváló Brigád­ja címet nyerte el a Vak Bottyán szocialista brigád. Aranykoszorús jelvényt 6, ezüstkoszorút 10, bronzko­szorút pedig 5 brigád ka­pott. Vezérigazgatói jutalom­ban hatan részesültek. Ki­váló Dolgozó kitüntető jel­vényt 15-en vehettek át. A Kiváló Gyár kitüntető címet igazoló oklevelet az ünnepségen dr. Sziráki And­rás vezérigazgató adta át Lukács Benedeknek, a gyár igazgatójának. Elismerő oklevél a visontaiaknak Az elmúlt évben végzett jó munkájukért Elismerő oklevelet kapott a Visontai Reménység Tsz. Az ünnepsé­get tegnap tartották meg a művelődési otthonban. A terv szerint 115 millió fo­rint termelési értéket akar­tak felmutatni egy év alatt. A tény 145 millió lett. A bruttó jövedelmet 36 millió­ban szabták meg. ezzel szem­ben 60 milliót értek el. A mérleg szerinti nyereségük mintegy 39 milliót tett ki, ami egy évvel korábban csak valamivel a 17 millió fölött volt. A gazdaság a szőlőterme­lésre épül. ötéves átlagban nagyon szép eredményt ér­tek el: hektáronként 133 mázsát. Tavaly ettől két mázsával maradtak le. de igy is kiemelkedtek a me­gye gazdaságai között. A szőlőnek nemcsak a cukor­foka mutatott jó minőséget, hanem egyéb tartalmi érté­ke is átlagon felüli volt. Rendelkeznek 25 ezer hek­toliter befogadására alkal­mas tárolóval, ezért a sző­lőt maguk dolgozzák fel, a bort pedig a Hungarovin ré­vén exportálják. A tsz-ben 8 szocialista brigád tevékenykedik 220 taggal. A TOT Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért kitüntetést adományozott Ve­réb Lászlónak, a tsz-veze- tőség tagjának. Jutalmazásra összesen 400 ezer forintot fordítottak most. Az Elisme­rő oklevelet a tsz elnökének, Hacsavecz Bélának Sramkó László, a Teszöv titkára ad­ta át. Oklevél a hatvani takarékszövetkeietnek Kitüntetésátadó ünnepsé­get rendeztek pénteken a hatvani takarékszövetkezet dolgozói. A megjelenteket Csuka Lászióné, a szakszer­vezeti bizottság titkára kö­szöntötte, majd Herczegh Alajos elnök értékelte az elmúlt időszak munkáját. A Mészöv elnökségének és a KPVDSZ megyebizottsága- nak dicsérő oklevelét Zachar Gábor, a Mészöv elnöke ad­ta át. Ezután heten vették át a Kiváló Dolgozó elismerést, s három szocialista brigád — a hatvani Fáy András, a horti Martos Flóra és az ecsédi Petőfi Sándor — el­nyerte a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet. NEGYVENÖT ÉV MÚLTÁN Emberi sors szána férjhez ment egy do- nyeci bányászhoz. Amikor megszületett a fiuk, Fjodor, a nagymama vezette le a szülést. Emlékszik, hogy a kisfiú mellén piros anya­jén pedig a nyomokat ke­reste irattárak poros papír­jai között... Az ukrán nemzetiségű, de üzbég családban nevelkedett Fjodor Kulcsikovszkij a Dnyepropetrovszki terület Piszmennoje nevű falu.iaban találta meg hozzátartozóit. Negyvenöt év múltán talál­kozott nagymamájával, a 104 éves Darja Kulcsanovsz­'elvétel a családi albumból: Bahri-opa Akramova és Saahmed Samahmudov középen) fogadott gyermekeikkel (jobbról a harmadik Fjodor Kulcsikovsz­kij) (Fotó: APN—KS) Egész életében erre a ta­lálkozásra várt. Különböző címekre írt. szabadsága ide­kájával, aki mindig is hit­te, hogy Fjodor él. Nem sokkal a háború előtt Darja néni egyik linya. Ok­45 év múltán taiálkozott ismét unokájával Darja Alekszejevna jegy volt, nem nagy. de jól látható. Negyvenöt év múl­tán ez az anyajegy volt az egyik bizonyítéka rokonsá­guknak. 1945. május 9-cn Cseh­szlovákia felszabadításá­val, a német fasizmus szétzúzásával Európában véget ért a II. világháború. E napon emlékezünk meg a győzelem napjáról. Fjodor másfél éves volt, amikor édesanyja meghalt. A háború első hónapjaiban elesett az édesapja. Ami­kor a fasiszták Piszmenno- jéhoz közeledtek, a nagy­mama a hátországba küldte unokáját. A kisfiú ötéves volt, amikor elhagyta a szü­lőfaluját ... A háború után Darja Alek­szejevna sokáig kereste Fjo- dort, de nem akadt nyomára. Csak annyit tudott, hogy a gyermekek szerelvénye Üz- begisztánba indult. A kere­sésben sokan segítettek. Vé­gül az Üzbegisztáni Tanács című köztársasági napilap egyik cikkében, mely A há­borús gyerekek címmel je­lent meg a győzelem 40. év­fordulója alkalmából, talál­tak egy hasonló nevet... A háború következtében Fjo­dor vezetékneve megválto­zott. A kapkodásban Kul- c sanovszkijból Kulcsikovsz­kij lett, apai nevét is elté­vesztették. ezért Grigorje- vics helyett Vasziljevicsnek írták. . . . Fjodor jól emlékszik arra a rettenetes útra. A fasiszta gépek többször bom­bázták a szerelvényt. A bombázások alatt szétfutot­tak, s utána sokuk nevét már hiába kiáltozták. Ke­vés volt a víz, a gyerekek az izzadságcseppeket nyalo­gatták. Az út végére az éh­ségtől és a hidegtől jártá- nyi erejük sem maradt. A gyermekotthonból rö­videsen magához vette Saah­med Samahmudov kovács. 1942. szeptember 2-án lép­te át Fjodor új otthona kü­szöbét. Juldásnak nevezték el, ami üzbégül útitársat je­lent. A kovácsnak és feleségé­nek Bahri-opa Akramovának nem volt saját gyermeke, minden szeretetükkel a 15 örökbe fogadott gyermeket halmozták el. Voltak közöt­tük oroszok, tatárok, ukrá­nok. belorusszok, kazakok. üzbégek, moldáviaiak, csu- vasok. Nem voltak gazda­gok, de nagy szeretetben él­tek. Fjodor sorsa szerencsésen alakult: a 8. osztály befe­jeztével bányászati techni­kumba került, majd Kara- gandába küldték. Itt talál­kozott Valentyinával, akit feleségül vett. 1966-ban, a taskenti földrengés után visszatért szüleihez. Fjodor- nak két fia és egy lánya, van, aki már unokával is megajándékozta őt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége 1955. au­gusztus 23-i rendeletének értelmében Samahmudovot és feleségét, Akramovát. 15 fogadott gyermek nevelőszü­leit. „A dicsőség rendjellel” tüntették ki. 1982-ben ké­szült el a népek barátsága emlékmű Taskent egyik leg­szebb terén, ahol e család tagjait is megörökítették. Saahmet Samahmudov 1969. augusztus 13-án halt meg 82 éves korában. Bak- ri-opa Taskentben él, két fogadott gyermeke, Fjodor Kulcsikovszkij és Alekszandr Bunyin szomszédságában. 31 unokája és 14 dédunokája van. Háza mindig hangos a gyermekzsi vaj tói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom