Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. május 6., szerda 3. ÉRDEKTELENSÉG, LOMHASÁG Késik a vonalkód karrierje Egyelőre csak importált árucikkeken tűnik föl a jelzés: fehér alapon szabálytalan, fésűre emlékeztető vonalak, számok. De maga a szó egyre ismerősebben cseng a fülünknek: vonalkód. Azaz, különböző vastagságú vonalakra alapozott optikai jelfelismerési rendszer, mely lehetővé teszi, hogy nagy tömegben levő dolgokat — az árucikkektől a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyekig — gyorsan azonosítani lehessen. Maga a módszer még 1940-iben megjelent az Egyesült Államokban, de hogy milyen gyakorlati lehetőség rejlik benne, csak jóval ké~ söbb ismerték fel. Nálunk a '80-as években kezdtek érdemben foglalkozni az eljárással. A Kereskedelmi Kamara például 1983-ban tagja lett az EAN nemzetközi termékazonosító társaságnak. A Gazdasági Bizottság több döntést hozott a vonalkód szélesebb körű elterjesztésére, az Országos Anyag- és Árhivatal koordinálta a munkát, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pedig az egyes technikai részletek megoldását szervezte. 1985- ben az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv elektronizációs programjába bekerült a vonalkódos kereskedelmi és ipari mintarendszerek létrehozásának feladata. Többek közt a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Főfotónál és a Skála Metró Áruházban. Jelenleg a hazai — sőt, a legutóbbi információk szerint a KGST-n belüli — kereskedelemben egyedül a Skála Metró Áruház alkalmazza a vonatkódsziszté- mát. Számos vásárló talán meglepődik, látván, hogy a pénztárosnő nem billentyűkön üti be az árat, hanem úgynevezett fényceruzát fog a kezébe, mellyel többször áthúzza az árura ragasztott vonalkódcímkét. A pénztárgép „plimm” hanggal jelzi, hogy elolvasta a kódot, ablakán megjelenik az áru neve, ára és még néhány szám, s mindezt kiadja a blokkon is. A vevő azt már nem látja, hogy a géD egyúttal „üzen” az áruház távolabbi termében levő számítógépnek arról, hogy egy darab ebből és ebből a nadrágból elfogyott. Az üzenet jóvoltából zárórakor az áruforgalmi vezető tiszta képet kap: melyik portéka van fogytán, s mi az, amiből nem szükséges utánpótlást rendelni. Érdemes hozzátenni, hogy a Skála Metró Áruház nem csupán azért honosította meg az új módszert, hogy ezzel a korszerűség hangulatát érzékeltesse a vevők körében, hanem a kényszer- helyzet miatt is: kicsi a raktártere. A vonalkód kereskedelmi alkalmazása van leginkább szem előtt, ám máshol is élnek a módszerrel. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nemrég fölmérte az eljárás hazai elterjesztésének lehetőségeit, s a vizsgálat foglalkozott az üzemi raktározásban, a minőség- ellenőrzésben, továbbá az egészségügyben, a postai munkában, a közlekedésben, az ügyiratkezelésben, a könyvtárakban való alkalmazással is. Miként az OMFB megállapította: az országban folyó kísérletek biztatóak, s világossá vált, hogy a vonalkódtechnika néhány eszköze: a fényceruza, a kódnyomtató, az adapter, a központi számítógép a honi Iparban is előállítható lenne. Más eszközök, köztük a lézeres olvasó, a jövőben is csak tőkés gyártóktól szerezhetők be. Lényeges észrevétele volt az OMFB-vizsqálatnak, hogy néhol a vonalkód alkalmazását megpróbálják öncélú, an, azaz lényegében haszontalanul, „kirakatból" alkalmazni. Holott az eljárásnak csak úgy van értelme, ha átfogó szervezési, számítástechnikai rendszer részeként honosítják meg. A módszer természetes közege, a minden részletre kiterjedő számítógéDesítés. Az OMFB kutatói külföldi tapasztalatok alapján rámutatnak néhány olvan előnvre. amelyet a vonalkód alkalmazása a gvakorlatban igazolt. A ..kemény", azaz számszerűsíthető előnvök között a naayobb vénztári átbocsátóképesséo. a könn. vetési költségek csökkentése mutatkozott a kereskedelemben. Az iparban pedig jobb termelékenységet mértek a módszer használóinál. A „puha”, vagyis adatokkal nem kimutatható előnyök közé a kereskedelmi tapasztalatok alapján a naprakész leltárt, a raktárkészletek csökkentését, a marketingakciók gyors értékelését írhatták föl a kutatók. Az iparban pedig egy lélektani mozzanat a „puha” előny: a vállalat tekintélyének növekedése. A magyar vállalatok tekintélye egyelőre nem nő, legalábbis nem a vonalkód alkalmazása révén. Miként az OMFB vizsgálatából kitűnt: a honi gazdaság nem siet kihasználni a módszer kínálta előnyöket. Az okok némelyikére a Skála Metró tapasztalatai is fényt vetnek. Nem csupán az jellemzi a honi körülményeket, hogy az áruk túlnyomó hányada vonalkódtikett nélkül kerül ki a gyárkapukon. (Ezért azokat az áruházban kell fölragasztani a portékákra.) Rávilágít a hazai sajátosságokra, hogy a kiküldött megrendelésekre lomhán, nehézkesen reagálnak a gyártók, ennélfogva a naprakész, friss nyilvántartás — amely a vonalkódnak, a számítógépnek köszönhető — csaknem fölösleges. Megállapította az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, hogy a vonalkód elterjesztésének intézményi háttere jószerivel kialakulatlan hazánkban. A legutóbbi adatok szerint a felsőfokú oktatási intézmények oktatási programjában egyelőre nem szerepel ez a téma. Esetenkénti oktatásra eddig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem szervezési tanszéke volt felkérhető. Jó lenne néhány, hatékony főhatósági intézkedés — vallják az OMFB kutatói. Ám, még hasznosabb lenne, ha a vállalatokat a közvetlen piaci hatásók ösztökélnék, kényszerítenék a mai módszerek meghonosítására. M. P. Eszter az űrbe készül A Mars PHOBOS nevű holdjának tanulmányozására több szocialista és tőkés ország űrkutatási intézete — köztük a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem — 1988. júliusában két azonos kivitelű, közösen elkészített űrszondát indít útnak a Szovjetunióból. A szondák több mint 300 napos repülés után csaknem 50 méterre közelítik meg a PHO- BOS-t. Közben lézer, és ionágyúkkal lövik a kisbolygó felszínét, s a visszaszóródó ionokból határozzák meg a felszín legfelső rétegeinek kémiai összetételét. Nemzetközi együttműködéssel a Köz. ponti Fizikai Kutató Intézetben állítják össze a Mars körül keringő űrszondák több berendezését. Az Eszter elnevezésű három mérőműszerből álló berendezés méri majd a napszélben lévő alacsony és közepes energiájú ionok eloszlását. A magyar szakemberek már befejezték az Eszter repülőpéldányának összeszerelését, és most a KFKI-ban a berendezés űrbéli várható viselkedését vizsgálják. Az ellenőrzés májusig tart, s akkor a Szovjetunióba szállítják a mérőműszereket. Szűcs István és Szemerey István a három mérőműszer egyikét ellenőrzi (MTI-fotó: Balaton József — KS) Egy nappal azután, hogy átvehette a Kiváló Szövetkezet címet a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet, máris szorgos munkanapot láttunk a faüzemben. A Sava- ria nevű, kollégiumokba szánt asztalból évi 2000 készül Berta János közreműködésével (balra fent). Panyik Jánosné könyvtári katalógusszekrény összeállításán dolgozik (jobbra fent). A 130 dolgozó 106 millió forintos évi feladatának teljesítését segíti a korpusz, prés; Tábi Zsolt üzemelteti (balra lent). A 30 millió forintos tőkés export nagy figyelmet követel mindeo tagtól és alkalmazottól, igy Várad! Istvántól is (jobbra lent). (Fotó: Köhidi Imre) AKINEK SIKERÜLT ... Évzáró előtt, szakmunkásvizsga Levelet kaptunk Gyöngyösről, a Nemecz József Mező. gazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet KISZ-titkárától. Sorai nyomán indultunk útra, hogy felkeressük Czajner Attilát) aki az idén az országos szakmai tanulmányi versenyen első helyezést ért el a húsfeldolgozóknál. Attilával tanárai segítségével beszéltünk meg randevút kollégiumában, hiszen ő már nem jár iskolába. Elért eredménye ugyanis sikeres szakmunkásvizsgát is jelent. Percre pontosan a megbeszélt időpontra iérke- zünik, Czajner Attila a tanári szobában vár minket, előtte bukósisak. — Sokat motorozol? — kérdezem, miközben sétálunk fel az igazgatói szobába. — Igen, de most sajnos nem tudtam a nagymotorral jönni, Markazról, csak a kicsivel. Leülünk egymással szemben a szobában. A versenyről kérdezem. — Volgával mentünk — válaszolja. — Egy másik társammal és két szakoktatóval. A verseny Szombathelyen volt. Az írásbeli részen általános tudnivalóról kérdeztek, technológiáról, géptanról. A gyakorlati feladatban egy bőrös sertés kicsontozása szerepelt, és egyet le is kellett vágni. Aztán töltőgépet kellett összerakni, és 50 elemből legalább tízet felismerni. Jól ment minden, úgy, hogy számítottam arra, hogy bekerülök az első hatba, akik „felszabadulnak”. — Azóta tehát nem jársz iskolába. Mivel telnek a napjaid? — Május 4-én állok munkába az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál leszek csontozó, addig pihenek. Segítek a családnak a takarításban, járok horgászni, szórakozni az Éva bárba a barátaimmal, és sokszor bejövök Gyöngyösre is moziba, — Gondolom, otthon is meghívnak már a szomszédok. rokonok disznóöléskor. — Szoktam segíteni a környékbelieknek, és a családunk is most a napokban vásárol sertéseket. — Mit szóltak az ismerősök a sikerhez? — A tanárok közül mindenki gratulált, de volt egykét diák, aki irigykedett. Én örülök hogy imár dolgozhatok, és önbizalmat is adott nekem ez az eredmény. Szeretnék továbbtanulni a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán, már el is küldtem a SZET-re a pályázatomat. — Milyen szakképzettséget szerzel majd Szegeden? — Diplomát. — De milyen munkakörben tudsz elhelyezkedni utána? — Ezt nem tudom megmondani, talán művezető leszek. — Említetted a barátaidat. Vannak-e nagy közös túráitok a motorral? i (Fotó: Tóth Gizella) — Budapesten voltunk a múltkor a Modern Talking- koncerten, de elmentünk a Vidám Parkba és a cirkuszba is. — Az új munkahelyedet már ismered, hiszen ott töltötted a gyakorlatodat. .. — Azt hiszem, jól érzem majü magam, sok ismerősöm van a tavaly végzettek közölt. Ott dolgozik a bátyám is, aki szakoktató, .és szintén szerepelt annak idején országos versenyen. Ö második lett! A vállalatnak sokat köszönhetek a gyakorlati felkészítésben, az iskola pedig az elméleti tudás megszerzésében segített, különösen két tanárom: Dávid József és Csé- pány József. A végszó így tehát a köszöneté ... Kovács Attila Á kiváló cím kötelez
