Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r XXXVIII. évfolyam, 105. szám ÁRA: 1987. május 6., szerda 1,80 FORINT Elutazott az etióp külügyminiszter AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szabad idő Manapság igen nagy di­vat arra hivatkozni, hogy szabad idő nem létezik, mert az emberek pénzhaj­szolással foglalkoznak, má­sodállást vállalnak vagy építkeznek. Sok igazság van ebben, s nem is kell szociológusnak lenni ah­hoz, hogy lássuk, az ed­dig kialakult életnívónkat csak még több áldozattal és pluszmunkával tudjuk meg­tartani. Mindez ismert, minthogy az is, hogy Ma­gyarország eléggé rosszul áll a várható átlagéletkor tekintetében. Erejük teljé­ben levő középkorú embe­rek halnak meg infarktus­ban vagy más betegségek­ben. Olcsó dolog lenne felten­ni a kérdést, hogy most akkor tessék választani: vagy véget vetünk a túl­hajszolt életmódnak és esetleg kevesebb lesz a jö­vedelmünk, vagy pedig . . . Mégis: ezt a két lehető­séget nem árt szem előtt tartani, hiszen ez az alter­natíva nagyon keményen létezik. A közelmúlt kuta­tásai egyértelműen mutat­ják, hogy milyen alapvető szerepe van a szabad idő­nek, a kikapcsolódásnak. Selye professzor stresszről szóló könyvében is olvas­hatunk arról, hogy a stresszt az egymás után ismétlődő azonos jellegű — és mo­noton — tevékenységek okozzák elsősorban. Az em­beri szervezet igen nehezen viseli el ezt a fajta igény- bevételt. Ezért is van óriá­si szükség a lazításra. a munkák úgymond váltoga­tására. Kívánatos a szelle­mi dolgozók fizikai mozgá­sa, de megfordítva is fenn­áll a tétel. Nem véletlen, hogy az emberek többsége álmatlanságban szenved, hisz egyszerűen nem tudja függetleníteni magát az az­napi — olykor terhes — eseményektől, élményektől. Ilyenkor nem is lenne szükség „drága” órákra, csak például harminc perc­nyi sétára, esetleg egy kis kocogásra. Sajnos nálunk nemigen van hagyománya a szabad idő kulturált el­töltésének, s az utóbbi évek, ha lehet még inkább háttérbe szorították annak kialakulását. Még mindig nincs iga­zán kultusza a kirándulás­nak, az országjárásnak. Ez utóbbi nálunk egyébként is azt jelenti, hogy autóval útra kelünk, s aztán egy ét­teremben vagy „romanti­kusan” a zöldben fogyasz- szuk el az otthonról ho­zott elemózsiát és azt a néhány üveg sört. Talán nem hat frázis­nak, ha azt mondom: élet­módunk optimális rendjé­nek kialakítása (a kétség­kívül fennálló nehézségek ellenére) gyakran csupán szervezés és kellő odafi­gyelés kérdése. Azt is vilá­gosan kell látnunk persze, hogy a szabad idő, a kikap­csolódás nem valamiféle luxus vagy úri passzió. Sokkal inkább a természet által kegyetlenül megköve­telt szükségszerűség. És, ha sajnáljuk az időt rá, mert­hogy „élni kell”, akkor tisztában kell lennünk a következményekkel is. Havas András Még mindig alacsony a szervezettség aránya — Fejleszteni csak tagdíjból — Mától üzemel a gyöngyösi műszaki állomás — Segély- szolgálat a megyeszékhelyen, a Szőlőskertnél, az M3-ason, Mátra­házán — Bekapcsolódtak az idegenforgalomba — Lakókocsik Olasz­országban, NSZK-ban — Jön a hitellevél Szezonkezdet az autóklybnál A Magyar Autóklub He­ves Megyei Szervezete hat éve alakult. Akkor 3800-an léptek be, de azóta is egy­re többen ismerkedtek meg szolgáltatásaikkal, tevé­kenységükkel. így ma 11 ezer a klubtagok száma. A szervezettség aránya azon­ban még így is kevés Ma­daras Sándor, a megyei szervezet vezetője szerint. A legutóbbi adatok szerint ugyanis, megyénkben 43 490 magánautó fut az utakon. Az országban pedig léte­zik olyan szervezet, ahol majdnem minden második autós klubtag. A Heves megyei szolgál­tatások ugyanakkor egyre inkább fejlődnek. Az egri műszaki állomást 1982. vé­gén adták át, ma már két műszakban dolgoznak, s he­ti három alkalommal a klubtagok részére hatósági műszaki vizsgáztatást is végeznek. Gyöngyösön az Ipar utcá­ban most végeztek az épí­tők a műszaki állomás mun­kálataival, így mától próba­üzemmel indul ott a mun­ka. A legmodernebb mű­szerekkel szerelték fel. A jövőben, ha az igények úgy alakulnak, itt is áttérnek a két műszakos munkavég­zésre, s várhatóan június közepétől lehetőség lesz ezen a helyen is a hatósági mű­szaki vizsgáztatásra. Az öt­millió forintba került léte­sítményben a jövő héten hétfőn és kedden ingyenes fényszóróbeállítást és CO- mérést végeznek. Ezt bárki igénybe veheti, tehát nem­csak a klubtagoké ebben az időszakban a kedvezmény. Ezentúl kilenc miniállo­más is működik a megyé­ben, így a megyeszékhe* lyen három, Kápolnán ket­tő, valamint Besenyőtelken, Poroszlón, Hevesen és . Hat­vanban. Jelentős a segély­szolgálati hálózatuk is. Egerben a műszaki állomás­ról indul az úgynevezett sárga angyal, Mátraházán hét végén biztosítják ezt a szolgáltatást, míg Kápol­nán és a Szőlőskertnél or­szágúti segélyhelyeket léte­sítettek. Csakúgy, mint az 51-es kilométerkőnél Hat­van mellett, az M3-as autó­pályán. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezt mindenki igénybe veheti. Egy segélyszolgálat azonban 600 forintba kerül, de lehe­tőség van arra, hogy á baj­ba jutott autós a helyszínen klubtaggá váljon, s így már ingyenes a szolgáltatás. Ezenkívül Egerben és Gyöngyösön autósiskolát is üzemeltet az autóklub. Sze­mélygépkocsira, motor- és segédmotor-kerékpárra szóló jogosítványokat lehet sze­rezni tanfolyamaikon. Az ügyfelek még jobb kiszolgá­lása érdekében Gyöngyösön új irodát is nyitnak a közel­jövőben. Jelentősen bekap­csolódtak az Autótours uta­zási tevékenységeibe, de a társasutazási irodák útjait is értékesítik. Kedvező felté­telekkel biztosítanak szerve­zett autósutakat a szocia­lista országokba éppúgy, mint Nyugatra, de nívósak a bel­földi programjaik is. A szer­vezet négy lakókocsija kö­zül hármat Olaszországba, egyet pedig NSZK-ba tele­pítették. A tavasztól bérel­hető két négyszemélyes sát­ras utánfutó, de személy- gépkocsikra akasztható von­tatóval is bővültek. Júniustól bevezetik a bel­földi hitellevélrendszert, amit 200 forintért lehet megvásárolni, s a klubtag­ság lejártáig érvényes. Üzemanyag-vásárlásra, szál- lodadíjak " egyenlítésére, au­tójavításra hétezer forintig használható fel. A nyugáti országokba érvényes szuper­hitellevéllel rendelkezők egyebek mellett olyan ked­vezményben is részesülnek, hogy elromlott autójukat a határig térítésmentesen el­szállítják. Onnan is ingye­nes a fuvarozás, ha van belföldi hitellevele. Egyelőre csak Egerben, a megyei szervezet Jókai ut­cai irodájában tervezik a csúcsszezon kezdetekor a pénzváltás bevezetését. Legnagyobb tervük között azonban a szervezettség ará­nyán való javítás szerepel, mivel fejleszteni csak a tag­díjakból tudnak. Kis Szabó Ervin Loscmczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta a hi­vatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Berhanu Bajih etióp külügyminisztert. A szívélyes légkörű találko­zón elismeréssel szólt Etió­pia aktív szerepéről az af­rikai kontinens problémái­nak megoldásában. Kifejezte készségünket a két ország között jól fejlődő kapcsola­tok elmélyítésére. Az etióp diplomácia vezetője tájékoz­tatást adott a hazájában fo­lyó társadalmi, politikai át­alakulásról, a közelmúltban elfogadott alkotmányról és Etiópia köztársasággá nyil­vánításának előkészülfeteiről A találkozón jelent volt Vár- konyi Péter külügyminisz­ter, Bognár Gyula hazánk etiópiai, valamint Wondwos- sen Hailu, a Szocialista Etió­pia budapesti nagykövete. Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Magyar—Etióp Kormánykö­zi Gazdasági, Műszaki-Tu­dományos Együttműködési és Kereskedelmi Bizottság magyar tagozatának elnöke ugyancsak fogadta Berhanu Bajiht. Áttekintették a ma­gyar—etióp gazdasági kap­csolatokat; állást foglaltak a kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködés fejlesz, tése mellett, hangsúlyozva, hogy a Magyar—Etióp Gaz­dasági Együttműködési Bi­zottság márciusi, budapesti ülésén elfogadott program végrehajtása jó alapot nyújt a kapcsolatok bővítésére. A megbeszélésen jelent volt Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes, Bognár Gyula és Wondwossen Hailu. Berhanu Bajih a nap fo­lyamán a Dunavarsányi Pe­tőfi Mgtsz-be látogatott. A vendéget Tisza András, a termelőszövetkezet elnöke, Poden Gyula, a TOT főtit­kárhelyettese fogadta, s tá­jékoztatta a Budapesttől Kis- kunlacházáig, hat község ha­tárában gazdálkodó, három­ezer dolgozót foglalkoztató szövetkezet tevékenységéről. Az 1949-ben alakult, 6400 hektáron gazdálkodó szövet­kezet — kedvezőtlen területi adottságai miatt — nem csu­pán növénytermesztéssel fog­lalkozik, sokkal inkább az állattenyésztés, az élelmiszer­feldolgozás és -kereskedelem, emellett a háztáji integráció, valamint az ipari tevékeny­ség alkotja profilját. A tájékoztatót követően a vendég megtekintette a leg­nagyobb szarvasmarhatele­pet: az istállót, a fejőházat, a borjúneveidét és felkeres­te a nyúltelepet. Berhanu Bajih vidéki programja be­fejezéseként K. Wágner Ist­vánnak, a termelőszövetkezet egyik alapító tagjának ház­táji gazdaságával is megis­merkedett. Berhanu Bajih délután a Külügyminisztérium ven­dégházában találkozott a magyar sajtó képviselőivel. Kérdésekre válaszolva, szólt magyarországi tárgyalásai­nak eredményeiről, Etiópia külpolitikájáról, valamint a belső átalakulás folyamatá­ról. Miként elmondotta: ma­gyarországi látogatásának célja az volt, hogy újabb lendületet adjanak a két ország közötti kapcsolatok­nak, amelyek az etióp for­radalom óta sokrétűek és gyümölcsözőek, mind politi­kai, mind gazdasági téren. Hozzátette: Etiópia hasonló­an jó kapcsolatokat ápol a többi szocialista állammal is. (Folytatás a 2. oldalon) Fogadás a szovjet sajtó napja alkalmából A szovjet sajtó napja alkalmából Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete kedden foga­dást adott a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Az eseményen megjelent Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága Agitá- ciós és Propagandaosztá­lyának vezetője és Bányász Rezső államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Részt vett a fogadáson a Magyar Üjságírók Országos Szövet­sége, az országos lapok, az MTI, a Magyar Rádió és .a Magyar Televízió több veze­tője, valamint vezető mun­katársa. automatizálás az egri Finomszerelvénygyárban... Az egri Finomszerei vény­gyár megyénk egyik legdina­mikusabban fejlődő ipari nagyüzeme, amely 3100 dol­gozót foglalkoztat. Ahhoz, hogy versenyképe­sek lehessenek, a világpia­con. a fő profilt képező pneumatikái elemekkel, .kompresszorokkal, automa­tizálásra van szükség. Ezt a feladatot, egyre eredménye­sebben oldják meg. A nagy­üzem kísérleti műhelyében eddig mintegy 200 — terme­lékenységet, minőséget növe­lő — célberendezést fejlesz­tettek ki, amelyekbe pneuma­tikus elemeket építettek be. A korszerűsítési folyamatot a termékek iránt megnőtt hazai és külhoni igény tet­te szükségessé, s az idei év­re előirányzott több mint 2. milliárd forint termelési ér­ték. 5 millió hűtőkompresszort gyártottak eddig. Bognár Ferenc nyomáspróbát ellenőriz Molnár Lászlóné munkáját segíti a hagyományos eszterga­gépre szerelt pneumatika ... (Fotó: Szabó Sándor) A készülő új csőfúró célgép automatikus működését szemléli a kísérleti üzemben; Molnár Imre műszaki igazgatóhelyettes és Molnár János ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom