Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-28 / 124. szám
t NÉPÚJSÁG, 1987. május 28., csütörtök 3. HA ELFOGADJÁK A TÖRVÉNYJAVASLATOT Rugalmasabb nyugdíjkorhatár Eléldegélhetne az ember százhúsz éves koráig is Néha jókívánságként szoktunk is ilyesmit mondani, főleg idősebbeknek, sokadik születésnap alkalmából: Éljen százhúsz évig, erőben, egészségben! Van alapja a jókívánságnak, ezt bizonyította nemrégiben egyik televízióbeli előadásában dr. Czeizel Endre, a népszerű orvos-genetikus. Elélhetnénk jlyen hosszú ideig —, ha minden feltétel együtt lenne hozzá. Elsősorban az, hogy nagy megrázkódtatások nélkül szaladnának fejünk fölött az évek, évtizedek. Csakhogy ilyen szerencsés ember még aligha született világra. Meg aztán — a világ sem olyan, hogy ki .lehetne kerülni a „zökkenőket”. Általában három nagy fordulópontot tartanak legjelentősebbnek: az iskolába indulást, az első munkahelyre belépést, és a nyugdíjba vonulást. 3 mert az első kettő akkor éri az embert, amikor még fiatal és könnyebben viseli el a nehézségeket — marad a harmadik: a nyugdíj, mint az élet további részét jelentősen befolyásoló tényező. Növekvő átlagéletkor Erre is áll, hogy „ahány ember, annyiféle”. Vannak, akik nem hajlandóak elis merni, hogy az idő múlik, s amikor elérkeznek a nyugdíjazási korhatárhoz, úgy érzik: korán van még, rá kellene dolgozni néhány észtén~ dőt. Mások viszont — 55 év felé közeledő nők, 60 előtt ballagó férfiak —, már jó előre számolgatják: mennyi van még hátra a korhatár eléréséig. Érdekes és jellemző, hogy számos asszony, aki korábban soha el nem árulta volna a korát, egyszeriben „felfedi a titkot”, ha nyugdíjba készülődik. „Gyakran kerül sor nyugdíjazásokra olyanoknál, akik még szívesen és jól tudnának közreműködni, a munka elvesztése viszont fájó sebet okoz, amely öregedésük további menetét kedvezőtlenül befolyásolja” — írta 1984-ben a Magyar Tudományban Tfte&jeheut tanulmányában Cseh-Szombathy László és Hutás Imre. Csakhogy — teszik hozzá —, „a patologikus öregedés egyik velejárója lehet a mentális (elmebeli) képességek olyan irányú gyengülése, amely miatt a feladatok ellátására való alkalmasságukat nem tudják helyesen megítélni”. Ez utóbbi megállapítás aligha vonatkozhat azokra, akik a nyugdíj mellett munkát vállalnak — nemegyszer éppen ott, ahol eddig is dolgoztak. Még így is okoz törést a nyugdíjazás, hiszen az „öreget” általában csak könnyebb, a korábbitól eltérő munkakörben alkalmazzák, kiesik megszokott környezetéből, távol lesz a régi munkatársaitól és — hol lassanként, hol egyszerre — elveszíti sokéves munkával szerzett jogait, afféle megtűrt személynek érzi magát. Akkor is, ha senki más nem tartja annak. Ismeretes, hogy 1948 óta hazánkban a férfiak átlagos életkora 47-ről 65-re emelkedett. Éppen ez az emelkedés indokolja az aktív kor meghosszabbítását. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (1LO) több tanulmányában ajánlotta tagországainak, hogy a nyugdíj korhatárát semmiképpen se emeljék 65 év fölé. (Az ILO- nak tagja a legtöbb ENSZ- tagállam, a nemzeti képviseletek) a kormányok, munkáltatók és a szakszervezetek küldötteiből állnak.) Lélektelen merevség Ám azt is javasolta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, hogy ne küldje nyugdíjba a korhatárt elért embereket csupán azért, mert ennyi vagy annyi éve dolgoztak, illetve mert elérkezett a törvényben megszab bott nyugdíjéletkor. Min den esetben — figyelmeztet a nemzetközi szervezet — figyelembe kell venni a nyugdíjjogosult akaratát. Bár az említett szervezet csak ajánlásokat dolgoz ki, s ezek nem kötelező érvényűek az egyes országok számára — általában figyelembe veszik azokat. Európa legtöbb fejlett tőkés országában már évtizedek óta 65, illetve a nőknél 60 év a nyugdíjkorhatár. Néhány ország — így hazánk is — a felszabadulás utáni időkben bevezette a 60 és 55 éves korhatárt. (Földrészünkön kívül, néhány fortró égövi országban ennél is fiatalabb korban mennek nyugdíjba, egyrészt azért, mert az éghajlat miatt megerőltetőbb a munka, másrészt, mert a várható élettartam sokkal alacsonyabb, mint Európában.) Nálunk — mi tagadás —, sok helyen nagyon mereven alkalmazzák mind a mai napig a nyugdíjazási lehetőséget: aki betöltötte 60., illetve 55. életévét, megkapja a felmondólevelet. vTóllehet egész sor rendelkezés szólt már arról, hogy nyugdíjelőkészítő bizottságokat kell alakítani, meg kell beszélni a korhatár felé közeledő dolgozóval, hogy milyen elképzelései vannak jövőjére vonatkozólag, akar-e a korhatár elérésekor nyugdíjba menni, és utána tovább dolgozik-e vagy sem. A munka fiatalíthat A most még csak tervezet formájában, különböző fórumok tí/oVJ. vitákra bocsátott új nyugdíjtörvény —, ha majd 1989-ben életbe lép —, többféle választási lehetőséget is kínál a nyugdíjba vonulóknak. Egyrészt választhatnak a régi — azaz a most érvényben lévő — és az új rendelkezések szerinti nyugdíj között. (Itt a legnagyobb eltérés a ledolgozott évek utáni százalékokban van.) Másrészt olyan lehetőségeket is ad, hogy aki elfáradt a munkában vagy — elsősorban a nők — családtagjai gondozására akarja fordítani ideje nagy részét, a korhatár elérése előtt is nyugdíjba vonulhat, ha a férfi 40, a nő 35 évet ledolgozott. Általános tapasztalat, amivel számos ország egészség- ügyi szakemberei egyetértenek: a munkában töltött évek inkább meghosszabbítják az életkort, semmint megrövidítenék — feltéve, hogy a dolgozó ember jól érzi magát a munkahelyén, szívesen végzi munkáját. Az a két, illetve három esztendő, amivel 1999-től meghosszabbodik a munkában töltött idő, ugyancsak nem mehet az egészség kárára. Igaz, hogy annak megóvását előbb kell elkezdenünk, nem a hatodik iksz táján. ' V. E. BIZAKODNAK AZ ABASÁRIAK helyiségekben. Az üzemvezető Debrei Jánosné. Darabbérben dolgozik itt a többiek között Szekrényes Jánosné, Szécsi Lászióné. Szagán Jánosné. Még egy héttel ezelőtt is itt szorgoskodott Banka Ibolya, aki gyöngyöspatai férfihoz ment most feleségül, de az esküvő után visszatért a műhelybe. ★ — Milyen tervvel dolgoznak az idén? — kérdeztem az elnöktől. — A termelési értéket 170. a nyereséget pedig 21,5 millióban határoztuk meg. A tavasz nem indult jól. Például a tavalyi pótlások május első felében nagyobb részben elfagytak. De ha az időjárás a későbbiekben jóra fordul, a termés kedvezőbb lehet, mint ahogy megállapítottuk a kemény fagyok után a kilátásainkat. Rudas Sándor 17 éve elnöke a tsz-nek, amely az utóbbi tíz évben mindig elnyerte a TESZÖV Elismerő Oklevelét. Kiváló címet kaptak 1974-ben. Egy ízben a miniszter Elismerő Oklevelét is átvehették Ma ismét ünnepelnek: a kiváló minősítést igazoló oklevelet érdemelték ki az elmúlt évben végzett jó munkájuk elismeréseként. G. Molnár Ferenc — Ma is a szőlő és az oltvány határozza meg a gazdálkodásunk végeredményét — magyarázza Rudas Sándor, a Rákóczi Tsz elnöke. — Más dolgokkal is foglalkozunk, de mi mégiscsak szőlős község vagyunk, annak minden bajával, örömével és kétségeivel. — Komoran hangzanak ezek a szavak a bennük levő optimizmus ellenére. Mi van hát mögöttük? — A szőlő is, az oltvány is nagyon kényes dolog. Tavaly a szárazság, az idén a zord, kemény tél okozott gondot, és ráadásul az idei tavasz is nehezen jött meg. A természet okozta nehézségeket a szorgalmas emberi munkával lehet ellensúlyozni. Abban pedig nincs hiány a Sárhegy alatt elterülő tájon. A legnagyobb munka most is az ötmillió oltvány „elkészítése”. A Mathiasz János nevét viselő, 45 tagú szocialista brigádot Pethes Imréné irányítja. Olyan dolgos asszonyok szorgoskodnak körülötte, mint amilyen Dér Györgyné, Pet- rovics Józsefné, Misi László- né és Rostás Ernőné. A Gyöngyösi Mátra Kincse Tsz határában terül el az a 40 hektár, ahol az előhajtatott vesszőket „kiiskolázzák''. Autóbusz viszi és hozza a brigádot. Ennyi kényelmük van, ha már mástól kell bérelniük a földet. — Hektáronként húszezer forintot fizetünk érte — mondta az elnök. — Rá vagyunk utalva arra, hogy az oltványnak földet béreljünk a közelben valahol. Az oltványból sok készül családi vállalkozásban. így vállalt például Porupsánszki Ferenc, valamint Magyari Imréné is otthonra oltást, ami családonként legfeljebb 30—35 ezer vessző lehet. Vannak, akik csak néhány ezret ..készítenek”. De az tény, hogy e nélkül a családi munka nélkül az ötmilliót nem nagyon tudnák el őá Miatti. Az oltványból les*. a szőlő, amely 282 hektáron díszük a közös művelésben. Ami még nem terem, annak 40 hektár a területe. Ebből 8 hektárt az idén telepítettek Tóth László és Petrovics Kálmán szőlészek irányítják a három szocialista brigádot, amelyek élén özv. Béres Pálné. Pásztor Béláné és Kárász Károlyné áll. Mintegy ötvenen vannak összeA gyöngyösi kitérőgyár melletti telepen 4,8 millió oltvány ad munkát a szorgos asszony- kezeknek sen a brigádokban. Most a kordonkarokat és szálvesszőket kötik le, a támberende- zést igazítják meg. A dolgozókat autóbusz szedi ösz- sze. amely menetrend szerint járja az útját. A szőlők között pihenőhely, brigádszállás nyújt védelmet az eső ellen, és ad lehetőséget a kézmosáshoz és étkezéshez. Amolyan komfortos ellátás ez így, amely nagyon mesz- sze van már az egykori kunyhók széljárta, dohos szagú menedékétől. Ahogy az oltványból a szőlő, a szőlőből úgy lesz a bor. Ennek a termelési ágazatnak a vezetője Marozsán Istvánná, összesen 25 ezer hektoliter bor sorsa függ az ő irányításától, szakértelmétől. Ennyi fér a pincébe és a tartályokba. Az egymillió palack megtöltése arra a húsz személyre vár, akik Torma Józsefné brigád- vezető közreműködésével serénykednek a gépek és a berendezések mellett. Két- óránként váltják egymást, mint ahogy teszi ezt Ma- gyari Kálmánná, Szabó Lászióné és Bátori Lászióné is. Most járt itt az NSZK-ból a Kellerer nevű borkereskedő. Neki nyolcféle bort kínáltak megvételre. Ha a Monimpex, illetve a TSZKER révén létrejön az üzlet, akkor tartályokban szállítják ki a Sárhegy oldalában termett szőlő ízletes, zamatos levéből készült bort. De hogy valóban olyan legyen a nedű, ami illik Abasárhoz, arról Juhász Ferenc pincemester is gondoskodik. Az ő és Kosa György irányításával nyolcán érlelik. gondozzák a „hegy levét”. A szüretkor ők végzik a préselést is. A fürttől a pohárig tart az ő felelősségük. Ha nem is sok, de szántóföldje is van a tsz-nek: búza és árpa majdnem hatvan hektáron kelt ki. Főként a háztáji gazdaságoknak és a saját birkatenyészetüknek jut majd ebből -abrakra. A lucernát is a birkáknak kaszálják, szárítják és kazlazzák. összesen hat ló és 800 birka adja az állatállományt. Burján János és Magyart László ügyel fel a bégető hadra. Három éve vették át a hivatalukat. Mindketten a tsz tagjai is. Annak idején gondoltak egyet, és azt mondták, ha kapnának valami jó bérmunkát valamelyik ipari vállalattól, nem kellene sokat kérni őket. Jöttek az ikladiak és nyolcmillió forintos keretben állapodtak meg. Tekercselnek az asszonyok a műhellyé átalakított /y Rudas Sándor elnök: „A jó munka mellé a szerencse is kell” Az eredményért meg kell dolgozni Ha annak idején Aba Sámuel nem a Mátra lábánál telepszik le népével . ..? De ez már történelem, a feltételes mód nem helyén való. A kései utódok háláját pedig az a szobor jelzi, amely ott áll a főtéren: a király egyik kezében az alapító okirat, mellette pedig a szőlőtőke. Bolya József már a légi >rszerűbb módszerrel, gázpalackból kénezi a hordókat Forgács László a csupa-csempe. új pince- . ágban fejti le a híres ahasári olaszrizlingct Rostás Ernöné ellenőrzi a fakadási a paraffinba mártott oltványokon (Fotó: Kőhidi Imre)
