Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

NÉPÚJSÁG, 1987., május 1., péntek 3*

Napirenden az együttműködés

Ülésezett a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa

SZERVIZ, TANÁCSADÁS ÉS BEMUTATÓK

Ügyfélszolgálati iroda a SZÜV-nél

A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa soron következő ülését tegnap tartotta Szálloda utcai székházában, amelyen részt vett Virág Károly. a megyei pártbizottság titkára, és Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke is.

A napirendi pontok között szerepelt a testület és hozzá tartozó szervezetek működési szabályzatának módosítása. Az utóbbi években bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatására a közigazgatás korszerűsítése magasabb követelmények elé állította a mozgalmat. Ennek megfelelően a SZOT '87 február fi-i ülésén határozták meg dz SZMT városi, nagyközsé- ségi bizottságainak feladatát és hatáskörét. Ezek figyelembevételével kerül móA boldogi népfrontbizottság és a tanács vezetői egyeztető ülésre invitálták a napokban mindazokat a szerveket, intézményeket, de önállóan dolgozó kisiparosokat is, akiktől társadalmi segítségnyújtást remélhettek néhány fontos idei településfejlesztési munka megoldásához. Nos, ahogyan Cserkuti István, elnök az eszmecsere végeztével tájékoztatott bennünket; igen jó fogadtatásra találtak a tanácsi célfeladatok, s mondhatni várakozáson felüli eredményt hozott a találkozó.

A tényéknél maradva kezdjük talán azzal, hogy a kisiparosok munkabrigádjainak egyik vezetője, Pa- tócs László bejelentése szerint készek a buszmegállók

— Tősgyökeres egri, pontosabban felnémeti vagyok. Az akkori Klapka György középiskolában érettségiztem, aztán két év katonai szolgálat következett. Ezer- kilencszázötvennégy novemberében beléptem ennek a gyárnak a kapuján, és azóta itt vagyok .. . Látja, ilyen egyszerű ez — kezdi a beszélgetést Szűcs Vilmos.

Természetesen, e summázott életrajz ugyancsak gazdag pályát, történetekben, változásokban bővelkedő utat takar. Hiszen az egri Fi- nomszerelvénygyár anyaggazdálkodási főosztályának vezetője immár több, mint harminc éve dolgozik az üzemben. Az egyetlen — az első és az utolsó — munkahelye tehát Szűcs Vilmosnak, s mint diskurzusunkból kidosításra a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának és szervezeteinek működési szabályzata, amelyet Czibik Márton titkár terjesztett elő.

Következő napirendi pontként a Heves Megye Tanácsa és a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa együttműködési megállapodását értékelték. amelyet írásban Schmidt Rezső és Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára terjesztett elő. Az együttműködési tervezet a VII. ötéves tervidőszakra szól és ennek során többek között a tanács munkája folyamán hasznosítja majd az érdekvédelmi testület észrevételeit és javaslatait, a hasznos és reális elképzeléseket beépíti és . felhasználja azokat. Az együttműködés kiterjed a terület- és

felújítására, az általános iskola, az óvoda javításaira, Tóth Ferenc és társai járdaszigeteket betonoznak, rendbe teszik a régi temetőt, Varga Lajosék a tájház karbantartásáról biztosították a tanácsvezetést, Búzás Lajosék pedig a napközi otthon kerítését csinálják meg. A vízműtársulat dolgozói sem akarnak lemaradni az „adakozásban”. Parkosítanak. Bálint. Sándor úttörő csapatvezető a kisdiákok bevonásával a fásítási programból vállalt részt, de a hősi emlékművet is egész évben rendben tartják. Képes János, a Lenin Tsz főkönyvelője pedig arról biztosította Cserkuti Istváné- kat, hogy a gazdaság válderül, elkötelezett, hűséges ember.

— Érdekessége a dolognak, hogy amikor beléptem, ezen a munkaterületen kezdtem, ahol most is vagyok, mint anyaggazdálkodó — folytatja az emlékezést a főosztályvezető. — Később kerültem csak üzembe, előbb a 31-esbe, majd a 17-esbe. Akkoriban ez a régi Moped és az orvosi fecskendők gyártásának a fellegvára volt. Végigjártam a lépcsőfokokat: voltam betanított

munkás, termelésirányító, művezető, aztán üzemvezetőhelyettes.

Derűs alaptermészetű, őszülő haja meghazudtolja korát. ma is teli tettvággyal, fiatalos lendülettel. De már az első percekben kiderül: az alaposság, a megfontoltság is fő jellemzője, ahotelepülésfejlesztésre. az ellátásra is. A megállapodó felek figyelemmel kísérik, esetenként közösen vizsgálják a vállalatok, intézmények, szövetkezetek és egyéb testületek, vidéken élő dolgozók élet- és munkakörülményeit. A szakszervezetek segítséget nyújtanak a legfontosabb művelődéspolitikai célok megvalósításához, az egészségesebb életmód elterjesztéséhez.

A megyei tanács és a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa egyben felkérik a helyi tanácsok vezetőit, hogy a települési szakszervezeti, szakmaközi bizottságokkal való együttműködés során biztosítsák az érdekvédelmi testületnek véleményezési jogkörét, segítsék annak érvényesítését.

lalja egy buszmegálló építését.

Mit tesz a kezdeményező népfrontbizottság, mivel segít a takarékszövetkezet, a faüzem, a vadásztársaság, a sportköri tagság? Miből vállal részt a KÖPORC KISZ-szervezete, a fuvarosok szakcsoportja? Fásítás, parkgondozás, betonozás, sok-sok ingyen fuvar gazdagítja a segítséglistát, amelyre egy környékbeli honvédalakulat is feliratkozott az MHSZ-klub helyre- állításával, a művelődési otthon karbantartásával, Szűcs Ferenc pedig több napot kitevőén fuvarral vállal részt a településfejlesztés gondjainak megoldásából.

Miért fogalmaztunk ilyen

gyan fogalmazza, a munkában nem ismer tréfát.

— Hogyan kerültem erre a pályára? Tulajdonképpen szakmailag nem készültem e területre, nem voltam „műszaki ember”. Munka mellett elvégeztem a marxista egyetem valamennyi fokoza"tát, a politikai gazdaságtani szakosítót is. Három évig voltam személyzeti osztály- vezető, majd 1972 áprilisától az anyagellátási főosztály vezetője lettem.

— Tizenöt éves jubileumát ünnepelheti tehát. Nyilván tapasztalatokban gazdag. Hogyan summázhatná legfontosabb feladatait?

— Gyakorlatilag mi látjuk el szükséges alapanyagokkal a kész gyártmányokat előállító dolgozóinkat. Vagyis az emberek munka- feltételeit teremtjük meg, a

Harmincöt éves a KSH Megyei Igazgatósága

! Három és fél évtizeddel ezelőtt alakultak meg a Központi Statisztikai Hivatal megyei szervezetei. Ebből az alkalomból tegnap délután megemlékező ünnepséget tartottak Egerben, a KSH Megyei Igazgatóságán, amelyen többek között részt vett Kürtösi Károly, a megyei pártbizottság gazdaságpoli- kai osztályának vezetője is.

Dr. Miklós Endre igazgató ünnepi beszéde után került sor a törzsgárda jutalmak átadására. Harmincöt éves munkájáért oklevelet kapott Bessenyei Béla, Koós Pálné, dr. Miklós Endre és Zsiga József. Egy dolgozó harminc-, ,egy húsz- és hatan pedig tízéves törzsgárda jutalomban részesültek.

részletesen? Miért jelöltük meg a pontos feladatokat? Ismét Cserkuti Istvánt idézzük: „Ügy érzem, s ezt több év tapasztalata támasztja alá, hogy Boldog intézményei különösképpen áldozatkészek ha falujukról van szó. A feladatok pedig arról árulkodnak, mennyiféle tehertételből vállal magára egy-egy részt a társadalom. Befejezésként számvetést is készített a tanácselnök. Eszerint az idei társadalmi munkafelajánlások összege értékben meghaladja a kétmillió forintot, ami nem csekély összeg egy alig párezres lélekszámú település esetében.

(m. gy.)

gyártási programoknak megfelelően. Mint mindenütt, itt is fontos a folyamatos munka. Ezenkívül ellátjuk a tmk-t, és biztosítjuk a fejlesztéshez szükséges alapanyagokat is.

— Nem elenyésző a felelőssége .. .

— Természetesen, alapos munkát ró az emberre. De ne feledje. tizenhat évig üzemben dolgoztam. Saját bőrömön tapasztaltam, mit jelent az, ha akadozik az ellátás, nem zökkenőmentes a munka. Ezt ma sem felejthetem el, jó iskola volt számomra a több, mint másfél évtized.

Szűcs Vilmos elmeséli, hogy mikor vezetői posztjára került, bizony keményen bizonyítania kellett. Ahogy visszaemlékezik, kollégái, felettesei három-négy év múltán ismerték el igazán rátermettségét, munkáját.

— Segített az is, hogy régóta tevékenykedem a mozgalomban. Harmadikos középiskolás koromban'"léptem be a pártba, alapszervezeti titkár voltam a gyárban. majd tíz éven át vb- tag, most pártbizottsági tag vagyok a vállalatnál. A Munkásőrségben előbb szakaszparancsnok, később századparancsnok lettem. Tisztában voltam azzal, hogy 'jelenlegi beosztásomnak megvannak a nehézségei, de úgy érzem, szerencsés helyzetben vagyok. Azt tapasztalom ugyanis, hogy itt az emberekkel szót lehet érteni, készek a feladatokra.

— Munkája feltételezi, hogy jó kapcsolatban álljon országszerte más üzemekkel .. .

— Sikerült megteremteni a gyümölcsöző partnervi- szony.t. Kilenc külkereskedelmi vállalattal állunk kapA mindinkább tért hódító számítástechnika megköveteli minden területen, hogy az ember lépést tartson a fejlődéssel. Az adatfeldolgozást, bérszámfejtést, nyilvántartást megkönnyítendő igy kell tenniük a gazdálkodó szerveknek azzal, hogy mielőbb igénybe veszik a számitógépek adta lehetőségeket. De hasonlóan kell cselekedniük azoknak is, akik hivatásként művelik ezt a tudományágat. Szokásos feladataikon túl — egyre nyilvánvalóbb — az újabb és újabb gyakorlati alkalmazók kiszolgálása is tennivalóik közé kell, hogy tartozzon. E megoldásról is esett szó beszélgetésünkben, amelyet Dénes Györggyel, a Számítástechnikai és Ügyviteli Vállalat Egri Számítóközpontjának igazgatójával folytattunk.

— Országos központunk fontos elhatározása — mondotta elöljáróban Dénes György —, hogy a vállalatnál mindenütt megvalósuljon a több lábon állás. Ez azt jelenti, hogy hagyományos tevékenységünk mellett szolgáltatásokkal is segítsük a számítástechnikai feladatok megoldását.

— Netán arra kell gondolnunk, hogy beszűkült a számítóközpontok munkájának köre?

— Inkább a mikroszámítógépek elterjedése tette szükségessé, hogy újabb módszereken is törjük a fejünket. Jelenleg az ESZR- család R—35 típusú közepes gépével dolgozunk. Munkánk főleg regisztratív jellegű volt. A gazdasági események megtörténte után a bizonylatolást rögzítettük mágnesszalagra és rendszereztük. Ám, egyre kevesebb az igény erre. Nagyon sok vállalatnál vásároltak számítógépet, így helyben végezhetik el az előbb említetteket. Nekünk pedig az ügyfelek minél teljesebb kiszolgálására kell törekednünk.

— Vagyis nem elegendő már kizárólag a számítás- technikai tevékenység. A

csolatban. de függünk a különböző gyártó cégektől is. Támaszkodunk a szocialista és tőkés importra egyaránt. Nem kis dologról van szó: 140—150 millió az a készlet, amellyel mj gazdálkodunk.

— Mit tart a jó vezető tulajdonságainak?

— Azt vallom, mindenekelőtt humánusnak kell lenni. Magam részéről előlegezem a bizalmat, s szerencsére. soha nem csalódtam eddig. De fontos a következetes számonkérés is. Nem az óránkénti, a mindennapi, hanem a folyamatos. Gondolja el, munkatársaimmal háromezer ember érdekében dolgozunk nap mint nap!

Szűcs Vilmosban a folyton tevékenykedő, örökösen gondolkodó, morfondírozó embert is megismertem. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy számos újításával segítette már a gyárat. Aranyérmes újítóként is üdvözölhetjük. De hogyan is kezdődött?

— Az első írásos dokumentumot 1962-ből találtam meg. öt év múlva kaptam meg a bronzérmet, s amikor erre a posztra kerültem, sokáig minden energiámat a-szervezésre, a vezetésre összpontosítottam. Később, hogy gyakorlatot szereztem, csak nem hagyott nyugodni a kisördög. Ha jól összeszámolom, eddig harminc találmányom volt.

Hat évvel ezelőtt született meg az első aranyérmes újítása, tavaly pedig követte a másik. Ahogy Szűcs Vilmos visszaemlékezik, huszonöt évvel ezelőtt az orvosi fecskendők szerelési technológiájának módosításával „debütált”. Ez 345 ezer forint megtakarítást jelentett a gyárnak. Az aranyérmet első ízben azért kapta, mert újítáSZÜV tehát átalakul egy fajta sajátos üzletté?

— Nem egészen. A nagy

feladatokat továbbra is az

R—35-ös gépen látjuk el, mint korábban. Az országos központunkban viszont létrehozták a vállalkozási igazgatóságot. Ez szorgalmazza, hogy a megyeszékhelyeken lévő számítóközpontok teremtsék meg ügyfélszolgálati irodáikat. Az elnevezésük: Computer—M.

— Mik tartoznak majd a Computer—M iroda szolgáltatásai közé?

— Kettős lesz a munkaköre. Egyrészt kereskedelmi tevékenység: sok cég fordul hozzánk azzal, hogy programokat nyújtsunk nekik. Emellett saját nyomdánkkal új bizonylatokat, leporellókat és egyéb anyagot kaphatnak. De vállalkozunk helyi programok karbantartására, szervizelésére, sőt számítógépek beszerzésére is.

— S a másik?

— Szakmai tanácsadás. Ehhez a hátteret a vállalat maga biztosítja. Lesznek hardver- és szoftverbemutatók, adunk szakirodalmat oktatásokat is szervezünk. Szakáganként, feladatcsoportonként specializálódott szakemberek segítenek az érdeklődőknek.

— Hová fordulhatnak a tanácsra várók, illetve azok, akik számítástechnikai segédeszközöket szeretnének?

— Idén május 4-től ideiglenes jelleggel az Egri Számítóközpont épületében rendezzük be irodánkat. Kellő tapasztalatok után egy esztendő múlva az aulában hozzuk létre az állandónak szántat, mintegy 20 négyzet- méteren. Az egyik terem szolgál majd tárgyalónak, a bemutatóknak, a másik pedig maga lesz az üzlet.

Sz. Z.

sa ténylegesen mintegy ötmillió forintot jelentett a gyárnak: a kompresszorgyártáshoz biztosította a kiválóan mélyhúzható szalagacélt. Tavaly újabb hárommillióforintos megtakarítással gyarapította a vállalatot; módosította a kompresz- szorgyártáshoz használatos motoregységek csomagolását.

— Természetesen, voltak társaim. — teszi hozzá szerényen. — De az tény, hogy minden újításomban az üzemben eltöltött 15 év volt a döntő, az akkor szerzett tapasztalataim segítettek.

— Felelősségteljes munkája mellett mikor szakit időt a műszaki leírásokra?

— Korán kelő ember vagyok. És mint mindenkinek, nekem is hajnalban, friss fejjel támadnak használható ötleteim, gondolataim. Ezeket aztán tovább építgetem, csiszolgatom. Tudja, nekem mindig motoszkál valami a fejemben. Ha látom, hogy valami nem gazdaságos, hogy lehetne célszerűbben, okosabban is megoldani. — ez már egy kiinduló pont.

— Akkor nincs ideje unatkozni ...

— Ezt valóban nem ismerem — mondja. — Inkább kevés az időm. Többet olvasnék, szakirodalmat is. De a két unokámra azért mindig szakítok időt. Ök a „gyengéim”.

Magamban azt gondolom: a gondolkodó vezető munkatársai előtt is jó példa. Hisz Szűcs Vilmos épp maga meséli örömmel, hogy a főosztályon több bronz-, ezüst- és aranyérmes újító is van rajta kívül... Mikes Márta

Boldog, az adakozó község

Lépcsőfokonként a titkok nyomában

Rátalált az újra a gépek birodalmálian