Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-26 / 122. szám
JL NÉPÚJSÁG, 1987. május 26., kedd Veresegyház látnivalói A veresegyházi tó strandja (Bojtár Ottó felvétele) Az utóbbi idők legnagyobb slágerét dalolta mik. rofonba a Z’Zi Labor együttes és a veresegyházi asz- szonykórus, amikor a rádióból, televízióból egyaránt jól ismert nótát rögzítették elnyújtottan újrázva, hogy women, women, women ... (Asszony, asz- szony, asszony ...) Hát ez a szövetkezés — különösen annak videoklip- pes megörökítése — országos hírnevet szerzett a kis Pest megyei településnek. Aki észak felől közeledik a Gödöllői-dombságnak eme községéhez, az Fótot érintve jut el oda, aki délről érkezik, annak Gödöllő városán kell áthaladni. (Egy kicsi út még Mogyoródról is ered a szomszédos Szadáig.) S ha már ott van az ember, nyilván látni is akar valamit. Netán olyasmit, ami az elhíresült nótázók slágerével kapcsolatos. Különösebben érdeklődni sem kell, mert az útba igazító táblák könnyen elvezetik az idegent ahhoz a tóhoz, amelynek partján egykor ugyanúgy sulykolták a ruhát az asszonyok, mint azon a föntebb emlegetett filmfelvételen. Veresegyháznak ez az állóvíz az első számú természeti kincse, fő vonzereje! Tegyük hozzá gyorsan, hogy nem ősidők óta, hanem csak kétszáz esztendeje, hiszen a Sződi—Rákos-patak vizét akkor duzzasztották fel tóvá a falu délnyugati szegletében, egyrészt azért, hogy halat telepítsenek bele, másrészt meg azért, hogy vízimalmot emelhessenek a partjára. A malom immár nem kelepei, hal azonban most is bőségesen terem ennek a mintegy 250 méter hosszú és átlagosan 80 méter széles tónak az északi, nádas, zsombékos részében. ahol horgásztanya pecaállást követ sűrű egymás utánban. Idegen itt csak hosszas keresgélés után — no és szigorú igazoltatásokat követően — találhat helyet magának, mert a veresegyházi tó az egyik leglátogatottabb, s ennek megfelelően a leginkább óvott vadászterülete a szervezett horgászoknak? Még szerencse, hogy a gyalogoshíd déli oldalán barátságosabb a fogadtatás: az ottani strandon ugyanis bárki megmártózhat a tó rendkívül kellemes, nyáron 22—24 Celsius fokos vizében. Aki csupán pancsolni szeret, az a part közelében csapkodja a pici hullámokat. aki viszont tempózni akar, az odabent a helyenként 2,5 méter mélységű vízben úszhat is. Ezt a Budapesttől mindössze 27 kilométernyire fekvő helységet csak 1969- töl jegyzik üdülőhelyként. A jelzett esztendőben kezdték el ugyanis parcellázni a tó környékét, s akkortól kezdtek szaporodni ott a kisebb- nagyobb nyaralók. hétvégi házak. Igaz, nagy iramban, hiszen manapság már legalább ezer ilyen hétvégi ház nyújt kényelmet a közelebbről, távolabbról idejáró tulajdonosoknak. (Egy ideje úttörőtábort is nyitottak; ez a szünidő egész tartamában fogadja a két-két hétre érkező fiatalokat.) Mivelhogy a Sződi-Rákos- patak folyvást táplálja a tavat. annak vize mindig friss, a körülményekhez képest tiszta, így a vízinövények igen kedvelik: gyönyörűen virít ott a tavirózsa, s szintén jól érzi magát a vi- zimoha is. Azt pedig, hogy a köny- nyűbúvárok ugyancsak gyakran választják gyakorlóhelyükül ezt a mesterséges tavat, szintúgy a patak állandó táplálása magyarázza: a friss környezetben ugyanis egészen más körülmények között lehet gyakorolni az alámerülést, az odalenti tartózkodást. A strandvendégek közül néhányan bizonyára egy-egy rövidebb túrára is szívesen vállalkoznak. S tehetik, mert a tótól több turistaút indul a Gödöllői-dombság érdekesebb látnivalóihoz. Az egyik ilyen célpont a Sza- dai-hegy lehet — ez 278 méter magas —, a másik pedig a Margita-tető — ez már 345 méternyire nyúlik fel. A jószívvel ajánlott túrákhoz kabátot, esernyőt sem igen kell vinni, mert ezen a tájon csak nagy ritkán esik; lévén szélárnyékban, itt igazán ritka a tartósabb eső, a szaporább zápor. Maga a falu, ahol a nevezetes női dalárda tartja próbáit és lép fél alkalmanként, különösebb látnivalót nem kínál. Katolikus temploma számít műemléknek, hiszen 1777-ben épült, valamint a szintén katolikus temetőjében lehet látni remekmívű vörösmárvány sírköveket az 1806 és 1849 közötti időkből. A. L. A radar a csapadék- és vihar-előrejelzés új segédeszközeként az utóbbi évtizedekben olyan fontos szerephez jutott, hogy a rá alapozott kutatómunkát ma már önálló elnevezéssel jelöli a szákirodalom: radarmeteorológia. Maga a radar olyan rádió adó-vevő. amely az ultrarövid hullámoknál is sokkalta rövidebb mikrohullámokkal dolgozik; ezek a fényszóróhoz hasonló tükör segítségével pontosan irányítható hullámok céltárgyba ütközve nagyrészt szétszóródnak, egy töredékük azonban visszaverődik a radar „fülébe”, o lokátorba, amely a rendkívül gyenge visszhangimpulzust felerősíti és képpé alakítva a radarernyőre vetíti. A visszavert radarimpulzus fényes pont alakjában jelenik meg, s a pont síkbeli helyzetéből, élességéből és fényerejéből következtetni lehet a céltárgy tulajdonságaira. Kis széttartású radar- sugárral távoli céltárgy is meg-b í zható a n „let apoga t ha - tó”, teljesen függetlenül mind Egy mobilizálható — tehergépjárműre felszerelt — meteorológiai rádió- lokátort láthatunk (KSj az időjárási, mind a látási viszonyoktól. A radarmeteorológia úgyszólván a véletlen szülötte. Már a második világháború alatt, a radartechnika kezdeti éveiben feltűnt, hogy a katonai radarok képernyőin időnként ismeretlen eredetű, múlékony árnyak jelentek meg. Ezek sok fejtörést okoztak a berendezések kezelőinek. míg ki nem derült, hogy e fantomok előidézői légköri jelenségek. Ilyen előzmények után indult meg a rendszeres kutatás a radartechnika alkalmazására az időjárás-tudományban. Ma már szinte valamennyi meteorológiai állomás felszereléséhez hozzátartozik a rádiólokátor. amellyel 200—300 kilométeres körzetben figyelemmel lehet kísérni a páraalakulatok mozgását. Jón a vihar! H eti umor ét elején — Hallottad, a szomszédunk fülig el van adósodva. — Nála ez nem veszélyes. Csak 160 centi magas. ★ — Ettől a gyógyszertől egész éjjel aludni fog! — Es mikor vegyem be? — Kétórásként. — Adtál friss vizet a halacskáknak, Józsika? — Nem, meg a tegnapit sem itták meg! ★ A fecsegem azt mondta, válasszak: ő, vagy a sör. Mit tanácsolnak, mit tegyek? Mennyi sör? ★ — Tudod ki az optimista? — Nem. Ki? — Az a férj, aki járatja a gépkocsija motorját, amíg a felesége valami apróságot vásárol. December 27-én a művezetőm észrevette, hogy munkaidőben alszom. Azt mo.id ta, elsejétől felmond. Mit kellett volna erre mondanom? De hát, akkor miért ébreszt fel már 27-én? ★ — Bocsásson meg, véletlenül két nappal később engedjük ki magát — mondja a börtönigazgató a szabaduló fogolynak. — Nem tesz semmit, majd legközelebb két nappal előbb engednek ki. Vaja „titkos” freskója A menekülő Zsigmond király Galambócnál (Bojtár Ottó felvétele) HAZAI TÁJAKON Vay Adómnak a neve bizonyára nagyon sokak előtt ismerős. Ugyanígy az is. hogy a mai Szabolcs-Szatmár megyében, Nyíregyháza és Vá- sárosnamény között fekvő Vaja községnek volt ő az ura. Kastélya is állott ott, s ebben a palotában zajlott le II. Rákóczi Ferencnek, meg az őt fegyvernyugvásra, békekötésre biztató, császárhű Pálffy Jánosnak a nevezetes találkozója. Hiába kérlelték ott a vezérlő fejedelmet: nemet mondott, és tovább folytatta a szabadságharcot. A kastély ma múzeum. Az a különös freskó, amely a Vay Adómról elnevezett múzeum második emeletének mennyezetét díszíti, már sokkal kevésbé ismert. Egyrészt megtompult színei miatt kevéssé jól tanulmányozható, másrészt meg legföljebb ha annyit silabizálhat ki belőle a látogató, hogy valami koronás fő menekül rajta egy víz szabdalta vidéken. Nos. Vajának ez a képző- művészeti ékessége valóban titkokat rejteget, s ezek egy része még ma sincs megfejtve ! Kezdjük mindjárt ott, hogy szinte semmit nem tudunk az alkotójáról. Csupán any- nyi ismeretes róla. hogy Bohr Ferencnek hívták. 1871 és 1946 között élt. és a Vay családnak ezt a megbízatását 1896-ban, a millenniumi esztendőben teljesítette. Az akkor 25 éves fiatalembernek ez az egyetlen nem egyházi témájú faliképé. Különben csak templomokat díszített, egyebék között Kalocsán, Kecskeméten. Gyöngyösön és Miskolcon. A fehér habos, kék víz előterében egy uralkodói rangú férfi menekül. Melyik magyar uralkodó kényszerült ilyen megfutamodás- ra? Zsigmond. Kik ugrasztották meg? Nyilván az Európa északibb tájai felé kacsintgató törökök. Melyik folyó vagy folyam mentén próbálkoztak a följebb jutással? A Dunát szemelték ki erre a célra. Hanem hogy melyik esztendőben került sor erre. már újból több válasz kínálkozik. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a Luxemburgi uralkodőháznak ez a legutolsó tagja kétszer is kénytelen volt tapasztalni a szultán alattvalóinak katonai fölényét. Előbb 1396-ban a nikápolyi csatából szalasztották meg. majd 1428-ban Galambóc vára alól. S mind a kétszer a Dunán tudott egérutat nyerni. Galambóc? Ugye, milyen ismerős nevet visel ez az erősség! Arany János örökítette meg ezt a bizonyos kalandot a Rozgonyi Cicelléről szóló szép balladájában. „Ga- Uzmbócon vár a török. ne várjon hiába!” — mondja ennek a költeménynek a talán legismertebb sora. Alább pedig már a megénekelt főúri hölgy jelenti hősiesen: „Én, én hozom. gyönge asszony, ide azt a gályát!" Egy gyors pillantás a díszterem mozgalmas jelenetére, és a Zsigmond kimentésére érkező vízi jármű vitorla- oszlopához tapadva tényleg ott látni egy női alakot — kétség nem férhet hozzá, hogy Rozgonyi Istvánnak, a temesi bánnak bátor hitvesét, Arany írásmódjával: Cziczellét. Az tehát biztos, hogy az 1428-as galambóci csata utolsó pillanatait rögzíti ez a falikép Az azonban megint csak tisztázatlan, hogy végül is kinek van igaza: az 1852-ben írott vers szerzőjének. aki a szép Cicelle — Cecília — mellett voksol, őt téve meg a királymentés- kulcsfigurájává, avagy a vajai nemeseknek, akik éppen azért festtették meg a dunai jelenetet, mert ősüket. Vay Tihamért vallották az akció végrehajtójának. így volt. vagy amúgy történt — eldönteni ennyi esztendő távlatából immár nem lehet. De nem is kell! Az uralkodó megmenekítése sikerrel járt: Zsigmond még éppen kilenc esztendeig ült a magyar trónon, és igyekezett megfékezni, és török- ellenes egységbe tömöríteni a lázadó föurakat — ez az események lényege. Az pedig a szép mesterségek, jelesül a poézis és a piktúra kedvelőinek a külön szerencséje. hogy a gályavivésről egy örök érvényű ballada, meg lám. egy kevéssé ismert, „titokzatos” freskó is az utókorra maradt. Kedvünkre gyönyörködhetünk ebben is. abban is ... A. L. ÁLLÁSAJÁNLATAI: ÉMÁSZ Üzemigazgatóság: Eger, Szabadság tér 13. Azonnali belépéssel felvesz lakatost, villanyszerelőt, autószerelőt, villamosenergia-ipari technikust, valamint közgazdászt. Jelentkezni lehet a fenti címen. HÁÉV: Eger, Lenin út 140/b. Felvételre keres normatechnológust; pénzügyi osztály- vezetőt; gépíró-adminisztrátort. • HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA | 3300 EGER DOBÓ TÉR 2 n 36 X) 144 Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Alkalmaz belsőellenőrt; autóalkatrész ismerettel rendelkező raktárost; a lőrinci szervizbe takarítónőt 4 órás munkarendbe. AMFÓRA-UVÉRT: Eger, Cifrakapu tér 24. Azonnali belépéssel felvesz targoncavezetőt. Eger Sportegyesület: Eger, Nagy József u. 8. A nyári szünidőben június 22-től augusztus 14-ig — Nyári Sportnapközibe keres nevelőket testnevelő tanár és sportedző végzettséggel, szerződéses munkára. Jelentkezés Boros Zoltán ügyvezető elnökhelyettesnél. Tel.: 12-235; 14-104. MEFAG Gépjavító Üzeme: Eger, Tárkányi út Felvesz karbantartó munkára központifűtés- vagy vízvezeték-szerelő szakmunkást. Egri Ruhaipari Szövetkezet: Eger, Dobó tér 6. Felvételre keres szakképzett varrónőket. Jelentkezés fenti címen a munkaügyi osztályon. Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat: Eger, Sas útf 94. Felvesz Gyöngyös, Hatvan városokban lévő építési munkahelyeire vízvezeték-szerelő és szobafestő szakmunkásokat vagy brigádokat. Jelentkezés fenti címen a munkaügyi osztályon. Továbbá felvesz egri tmk-üzemébe autószerelőket. Jelentkezés Molnár Sándor üzemvezetőnél a fenti címen. UNIVERSAL SZERVIZ ISZ: Eger, Rákóczi út 95. Tel.: 12-122 Alkalmaz: — műszaki ügyintézőt energetikusi munkakörbe; — villamos- és klímatechnikai képzettséggel üzemvezetőt; — anyaggazdálkodási és kereskedelmi vezetőt; — ügyviteli és szervezési osztályvezetőt, IBM számítógépes programozói gyakorlattal és képzettséggel. Jelentkezni lehet írásban a fenti címen.
