Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-25 / 121. szám
4. KULTÚRA — • * . #ar mr . * ^ KÖZMŰVELŐDET NÉPÚJSÁG, 1987, május 25., hétfő Egy hét... KÉPERNYŐ ELŐTT Túlzott kötődés? Az idősebbek emlékeznek rá — méghozzá az ötvenes évek elejének korántsem dicséretes gyakorlatából —, hogy nem sok jó. s vajmi kevés érték származik abból. ha a napi politika gyors kívánalmai rögvest tükröződnek az irodalomban. Különösképp, ha a megrendelők ezt félreérthetetlenül akarják. s akadnak olyanok — többnyire a kisebb képességűek körében —. akik a hirtelen érvényesülés reményében túl is lihegik az erősen kritizálható óhajokat. Bizonyításként a korosabbak idézhetik — a szerzők nevét udvariasságból ne említsük —. a burgonya-, a búzatermelés. a gyári verseny- mozgalom sikereit megének- lő szüleményeket, s a minden dolgozó atyjához postázott ódákat, a talpnyalás orrfacsaró, s gyomorkavaró pcémáit. Ezért riadoztam először a szerdán este vetített Képzelt beszélgetéstől, amely a Szovjetunióban zajló, az egész világ által számon tartod és figyelemmel kísért nagyszabású átalakítás sajátos ve- tületének ígérkezett. Az idegenkedés már az első mondatok után szertefoszlott. A mindvégig logikus. az egyre élesebb szópárbaj mögött való konfliktusok izzottak. Megérkezett a váltás, az a moszkvai férfiú, aki a területi pártbizottság titkárát búcsúztatja funkciójától, mert ő lép helyébe. Egyre hevesebben. ugyanakkor mégis hűvösebben. keményebben ütköznek az érvek. Élvezzük ezt a lendületes csatározást, s egyáltalán nem zavar minket, hogy a véresen komoly játék mindösz- sze kétszereplős. A mondandóra koncentrálunk. amely megérteti velünk, hogy ebben a hatalmas országban — ezt egy nyugati kommentátor fogalmazta meg lényeglátóan — 1917 óta nem történtek ilyen nagy horderejű dolgok. Körvonalazódik a határozottan haladók arcéle. s azok portréja is. akik önérdekük miatt lassítani. sőt. megakadályozni szeretnék ezt a rendkívül megnyerő, ezt a kivételes adottságú. Gorbacsov neve és elismerésre méltó tettereje által fémjelzett prosperitást. A produkció akkor is magvas, színvonalas, ha az alkotó — Fjodor Burlackij — nem a toliforgatásra, nem a mívesen cizellált szavak körére esküdött, hanem a Politikatudomány Szovjet Társaságának elnöke, azaz a nagy vállalkozás aktív részese. Szégyenkeznie így sem kell. mert lekörözte a szakmabelieket. Hatásának titka könnyen magyarázható: hitt abban, hogy a valóság jelzései a legfontosabbak, s ezek általában meglelik a leginkább illő formai köntöst. A tanulság, a példa nálunk is kamatoztatható. Nemcsak a literátorok táborában ... Pécsi István Diákokkal a diákokért A KISZ Heves Megyei Bizottsága, a Heves Megyei Tanács Ifjúsági Bizottsága immár hagyomány- szérűén elismeri a pedagógusok, ifjúsági vezetők munkáját. A Diákokkal a diákokért elnevezésű, bőrből készült művészeti alkotást 1987-ben az alapítók Fehérvári Andornak, az Egri Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet igazgatójának ítélték oda. Gyermekrajzok az Egy másik bolygó című filmből ÉDESAPJA SZELLEMI ÖRÖKÖSE A Macskássy lánya A Macskássy név ismert és elismert a szakmában és a közönség előtt is. Még akik nem járatosak a rajzfilmek világában, azok is tudják, Macskássy Gyula a műfaj megújítója, új irányzatok megteremtője volt. S most már egyre többen tudják, hogy lánya, Macskássy Katalin is figyelemre méltó művész. Aki nem jár ugyan édesapja nyomdokain, mégis értékes szellemi örökséget kapott tőle. Azt a szemléletet, hogy minden formai és technikai bravúrnál fontosabb a tartalom. — Mit jelentett a pályáján, hogy művészcsaládból származik? — Azt, hogy gyerekkorom óta láttam otthon, amint apám rajzol. S én is rajzoltam. Ez előny. Ám amikor bekerültem a filmgyárba, „a Macskássy lánya” voltam. Végigjártam a rajzfilmkészítés folyamatait, dolgoztam mint kifestő, fázisrajzoló, vágó. Aztán felvettek a főiskolára. Diplomafilmemben mézeskalács-figurákat mozgattam meg huszárdalokra. A Balázs Béla Stúdióban készítettem önkény István egyperceséből a Mi lenne Budapesten, ha ... című filmemet. Ott maradt a Pannónia Stúdiónál. Pályakezdése színhelyén. Aztán „kitalálta” a maga megújítására a dokumentummal, élő szereplőkkel vegyített animációs filmet. Mint ezt a mostani, az Egy másik bolygó címűt. (A tévében már láthattuk tavaly októberben.) Ebben a filmben a rendező és a szerkesztő azt kérdezi meg sok száz iskolásgyerektől, „mit vinnél magaddal egy .másik bolygóra?” S a József Attila-lakó- telepi (Lobogó utcai) általános iskola és a Marcibányi téri ének-zenei általános iskola tanulói rajzban, szóban, írásban válaszolnak. Meglepő és szokványos, elképesztő és természetes válaszokkal reagálnak. — Hogy készül az ilyen film? — Egyéves előkészület előzi meg. Járjuk az iskolákat, az osztályokat. Több ezer gyerekkel készítünk interjút fogalmazásban, iajzban, hogy általános képet kapjunk. S a gyerekek válaszadása mindig nagyon tanulságos. (Az MTA Szociológiai Osztálya meg szokta venni az előkészítő rajzos, írásos és magnós interjúkat.) Többnyire van egy elképzelésünk, amikor elkezdjük a kérdez- getést. És többnyire „nem az jön be” amire számítottunk. Azért is dolgozom nagy gyerekanyaggal, hogy a beérkező válaszok közül a legjellemzőbbeket és a legszuve- rénebbeket gyűjthessem egybe. De mindig hagyom az anyagot hatni. S eredeti elképzeléseinket a tényékhez igazítjuk. — Amikor az első, gyerekekkel készített rajzfilmemhez fogtam, arról faggattam őket, hogyan képzelik el a jövőjüket. Tízéves korukig fantasztikus, szürrealista elképzelésekkel álltak elő. Az ennél kicsit idősebbek teljesen polgári, komformista jövőt vártak. A tizennégy évesek jó része megmaradt emellett, csupán néhányuk- nak volt nagyon egyéni elképzelése. Az első gyerekrajzfilm, a Gombnyomásra meghozta alkotójának az első sikereket. A film Budapesten az Arany Meteor, Lausanne-ban UNI- CEF-díjat. Miskolcon pedig kategóriadíjat nyert. Macskássy Katalin 1976-ban a Szocialista Kultúráért, 1984- ben Balázs Béla-díjas lett. S közben hazai és külföldi díjak, elismerések kísérték pályáját: Krakkóból, Mel- bourne-ből, Tokióból, Miskolcról, Kecskemétről. Miskolcon négy filmjét díjazták. 1977- ben a Nekem az élet..., 1978- ban a már említett Gombnyomásra, 1983-ban az Ünnepeink című alkotásokat, és 1984-ben a Testünk-sorozat Mozgás, Csontok és izmok című részét. Egy másik bolygó című filmje a Miskolci Filmfesztivállal egy időben, ezekben a napokban versenyez Oberhausenben is. — Folytatja a gyerekek vallatását? — Igen. Hiszen kimeríthetetlen a téma. Ámbár mást is szeretnék csinálni, nehogy ismétlésekbe bocsátkozzam. — Akkor most mi következik? — Még mindig gyerekszereplős animációs film. Most kezdjük a filmet, hosszas előkészítés után La Fontaine A tücsök és a hangya meséjéről. Arról kérdezgetve a gyerekeket, kinek, melyik életszemléletnek adnak igazat, ki a gazdag, ki a szegény. S fantasztikusan különböző válaszokat adnak a XII., a II. és a VIII. kerületi iskolák 7—10 éves tanulói. Némiképpen folytatása lenne az Egy másik bolygó című filmemnek, ha azt kérdezném, mit jelent ma magyarnak lenni, kik is vagyunk mi magyarok, milyen a mi országunk? K. M. Mindenki közlekedik M indenki közlekedik — *'■ mondják a szakemberekUtazni jó! — hirdeti a reklám. A vágy villamosáról színdarabot, a meseautóról és a bakter úrról táncdalt írtak. A közlekedésnek vannak kellemes, jó oldalai, de esetenként kellemetlenségek is érik az embert utazás közben. A következő viccek a közlekedésről, az utazásról szólnak. A rendőr odamegy a járda mellett fekvő nőhöz, s megkérdi: — Rosszul érzi magát, hölgyem? — Ugyan. Egészséges vagyok, mint a makk. Egyszerűen helyet foglalok a férjem kocsija számára. Itt fogunk parkolni. ★ Kis megkérdi Nagyot: — Mit szólsz ehhez a rengeteg közlekedési balesethez? Nagy legyint: — Ne is kérdezd, öregem! A múlt héten karonfogva megyek egy csinos növel a Nefelejcs utcában, hát nem összeütközöm a feleségemmel?! •k A hosszú hajóúton a férj tengeribeteg lett. A feleség próbálja vigasztalni, kedveskedik neki, szórakoztatja: — Odanézz. drágaságom! — mondja a férjének. — Milyen szép tengerjáró úszik el mellettünk! — Nem érdekel. Akkor szólj legközelebb, ha autóbuszt látsz! — Nos. hogy sikerült teg- nap autóvezetésből a gyakorlati vizsgád? — kérdi barátja az újdonsült „mazsolától”. — Nem tudom, mert amikor kijöttem a kórházból, a vizsgabiztos még nem tért magához... ★ A rendőr megállít egy gépkocsit gyorshajtás miatt. — Kénytelen vagyok önt megbírságolni — mondja a vezetőnek. — Túllépte a megengedett sebességet, lakott területen 80 kilométeres sebességgel száguldott. — Hogy mondhat ilyet? Hatvannal jöttem — mondja a vezető. — Értse meg. hatvannal! Ebben a pillanatban nyílik a kocsi túlsó ajtaja, és a kiszálló feleség odaszól a rendőrnek: — Hagyja rá, biztos úr! Amikor részeg a férjem, nem érdemes vele vitába bocsátkozni! ★ Két hajótörött egy szál deszkába kapaszkodva hányódik a tengeren. Az egyik végső kétségbeesésében imádkozni kezd: — Teremtő mennyei atyám, sokat vétkeztem életemben . . . Loptam, csaltam, ré- szegeskedtem. nők után koslattam .. . Bocsásd meg nekem ezeket a gyarlóságokat .. . ígérem neked, édes jó istenem ... — Állj. hagyd abba az imádkozást! — szól rá a társa. — Hajó a láthatáron! ★ — Papa. a vőlegényem és én igénybe vehetjük a kocsidat? — Sajnos, nincs benne benzin. — Nem tesz semmit, úgysem mozdulunk ki a garázsból! ★ Egy miniautó keresztül ment az utcán fekvő részegen. A pasas felállt. megrázta magát, majd a mentegetőző kocsitulajdonoshoz fordult: — Nem történt semmi, uram. Egy kicsit elszundikáltam, de éppen most akartam felkelni. ★ A pedáns úr megáll a pályaudvar jegypénztáránál, s megszakítás nélkül hadarni kezd: — Debrecenbe kérek jegyet. Egyszerű személy, másodosztály. Ablaknál. menetirányban. természetesen nemdohányzó fülkében szeretnék ülni. Persze nem a kerekek fölött, de azért közel a kijárathoz. A pénztáros ekkor udvariasan megkérdi: — A vészfékek vállmagasságban vannak. Megfelel így önnek, vagy rakassuk feljebb? ★ Trabant-tulajdonos mondta: — Olyan ez a kocsi, mint egy szerető! — Az meg milyen? — Jó. ha van. de társaságban nem illik vele dicsekedni! ir Megkönnyebbülten fóhajt föl az autós: — Végre, találtam egy parkolóhelyet. Most már csak azt kéne megtudni valakitől. hogy melyik városban vagyok! ★ A férfi bemutatja új kocsiját a barátnőjének. Megnyom egy gombot, s kinyitnak az ablakok. Űjabb gombnyomás: a tető felemelkedik, és eltűnik a kocsi farában. Űjabb gombnyomás, és egy ventilátor felcsapja a hölgy szoknyáját . . . Ekkor az ifjú hölgy dühösen megszólal: — A fene vigye el. kézzel te már semmit sem csinálsz? K. Gy. M. Újra megnyitotta kapuit a Kína Múzeum Az egykori Ráth-villában 1906-ban létesült Ráth György műgyűjtő hagyatékából a Kína Múzeum. A felújítási mun. kák miatt több évig zárva tartó intézmény új tárgyakkal gazdagodva május 18-án, a Múzeumi Világnapon nyitotta meg újra kapuit (MTI.fotó: Fényes Tamás)
