Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-09 / 84. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 9., csütörtök 3. EREDMÉNYEK ÉS ELLENTMONDÁSOK Létbiztonság Minél bizonytalanabb a világ, minél kiszámíthatatlanabb a jövő, annál nagyobb az ember vágya a biztonságra. Békét akarunk, hogy felnevelhessük gyermekeinket. Közrendet, köz- biztonságot akarunk, hogy éjszaka ne kelljen félnünk az utcán. Ellátási biztonságra vágyunk, arra, hogy mindent megvehessünk az üzletekben, amire szükségünk van. Árbiztonságot szeretnénk, hogy tudjunk a család jövedelmével kalkulálni. Gazdaságunk fejlesztéséhez, hazánk védelmi erejének szinten tartásával gondoskodunk a nemzetbiztonságról. De a' legalapvetőbb biztonság, amire igényt tartunk: a létbiztonság. A szocializmus egyik alapvonása, hogy a létbiztonságot igyekszik minden eszközzel garantálni az állampolgárok számára, még nehéz időkben is. Igyekszünk fenntartani a teljes foglalkoztatást, gyorsan elhelyezni azokat, akik a visszafejlesztendő tevékenységeknél felszabadulnak. A szociálpolitika olyan rendszerét alakítottuk ki, amely társadalmilag szervezett segítséget nyújt mindazoknak, akik akaratukon kívül elviselhetetlen helyzetbe kerülnek. Igyekszünk a'minimális bért úgy kialakítani, hogy ez a társadalmilag indokolt szükségleti minimumot az egyén vagy a család részére fedezze. Gondot jelent napjainkban, hogy a létbiztonság iránti igény, sokkal magasabb szükségleti szinten jelentkezik, mint régen. Nem azt jelenti csupán., hogy Kaki ne haljon éhen, senki ne fagyjon meg. Magyarországon a létbiztonság kulturált emberi élethez, életvitelhez való jogot, lehetőséget teremt A létbiztonság — ezen belül az egzisztenciális ás jövedelmi biztonság — már nemcsak foglalkoztatási, kereseti biztonságot jelent, hanem ingyenes egészségügyi ellátást állampolgári jogon; az alapszükségletek jövedelemszinttől független kielégíthetőségét. Mindehhez a feltételek megteremtése igen sok pénzbe kerül. Gondoljunk csak arra, milyen nehéz megteremteni, hogy mindenütt az országban legyen jó ivóvíz, legyen áramszolgáltatás, járható út, kényelmes, és gyors közlekedés, színvonalas üzlethálózat, kielégítő iskola- hálózat, színvonalas egészségügyi és kulturális ellátás. A nem termelő infrastruktúra egyes régiók közötti színvonal-különbségeinek csökkentése alapvető emberi jogok érvényesítését jelenti, és az egyenlőség eszméjének fontos tartalmi elemét képezi. A létbiztonság az aktív korú, munkaképes lakosságnál elsősorban a foglalkoztatás biztonságát jelenti. Ez nem adott munkakör vagy beosztás feltétel nélküli garantálását jelenti, hanem annak lehetőségét, hogy az egyéni életpályákon szükség esetén, esetleg többször is változtatni lehessen munkahelyet, esetleg szakmát. Sürgető kialakítanunk a munkaközvetítés szolgáltatás jellegű intézményrendszerét, összhangban az új típusú, speciális át- és továbbképző rendszer létrehozásával. Indokolt bővítenünk az alternatív munkavállalási tevékenységek körét. Szükséges jobban kihasználni a rugalmas foglalkoztatási formák lehetőségeit. A létbiztonság, mint szociális biztonság, főleg az időskorúakat és a tartósan vagy átmenetileg munkaképteleneket érinti. Ez feltételezi az anyagi biztonság fokozá át, a társadalmi juttatások differenciált fejlesztését, az egyéni és családi biztosítási formák kialakítását, a szociális ellátásokat szolgáltatás- szerűen nyújtó intézmények kiépítését. A családi létbiztonság fő veszélyeztetője hazánkban ma nem a kereső foglalkozás, a munkahely elvesztése. Hiszen, ahol elbocsátások vannak, ott azt megelőzően legtöbb esetben komoly és körültekintő munkát végez a vállalat személyzeti és munkaügyi osztálya, a vállalati szakszervezeti bizottság, a helyi és a megyei tanács — igyekezve mindenki számára megfelelő munkahelyet találni. Még arra is ügyelnek, hogy az új helyen a kereset lehetőleg ne legyen alacsonyabb a réginél. Csak néhány körzet van jelenleg az országban, ahol a felszabaduló munkaerő nehezen tud elhelyezkedni szakmájában vagy rokonszakmában, de különösen szakképzettség hiányában. A létbiztonság fő veszélyeztetője — keresők és nyugdíjasok számára egyaránt — az árak és a bérek versenyfutása, a folyamatos és gyors árszínvonal-emelkedés, néha pedig egyensúlyjavítási célzattal egy-egy áremelés előrehozása. Mit tehet egy család, ha jövedelme nem nő, de az árak igen? Csökken, majd megszpnik a szabad rendelkezésű, a többféle célra elkölthető jövedelme, nem tud időben ruhát, cipőt, kultúrcikket venni, mert minden pénze elmegy élelemre, lakbérre, gázra, villanyra, törlesztésre, esetleg idős hozzátartozói támogatására. Sokan gyűjtik a pénzt televízióra, hűtőgépre, s mikor már majdnem együtt van a pénz, olykor megemelik ezek árát. Sok család évente csak annyit tud lakásra félretenni, mint amekkorát emelkedik évente a lakás ára. (Külön elemzést kívánnak a nagycsaládosokat és a kisnyugdíjasokat fenyegető veszélyek.) Az egyének, családok lét- biztonsága függ a nemzet, a népgazdaság biztonságától, jövőépitő erejétől. A családok jövője függ a nemzet jövőjétől, az. egyén biztonsága a nemzet biztonságától, heiy- zetstabilitasa a politikai és gazdasági stabilitástól. Ezért is fontos, hogy időben és rendre megoldjuk problémáinkat, ne halmozzuk, ne csúsztassuk azokat. A mara- diság, a megszokott módszerekhez, gazdaságpolitikához való ragaszkodás csak látszólag és időlegesen szolgálja a stabilitást, a biztonságot, távlatban azonban aláássa azt. dr. P. O. Tároló épül Markazon A Markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet megyénk mezőgazdasági nagyüzemei közül egyike volt azoknak, amelyek eredményesen zárták az elmúlt évet. Az eredményes gazdasági év tette lehetővé, hogy részben saját erőből, részben pedig állami támogatással, 8 millió forintos költséggel csaknem ezer négyzetméter alapterületű új tárolótér építéséhez kezdhetnek. A létesítményt az £szak-Magyarországi Állami Építőipari Vállalat szakemberei építik. Képünkön: Pintér Zoltán és munkatársai az acélszerkezeteket szerelik (Fotó: Szabó Sándor) Nemcsak szállóvendégeknek - szombaton és vasárnap is Több mint egy éve, hogy az egri áfész megvásárolta a Hotel Eger virágbolt melletti üzlethelyiségét. Erre pedig az adott lehetőséget, hogy úgy ítélték meg: ezzel még inkább segíthetik a megyeszékhely ellátását. Merthogy nemcsak a szálló- vendégek igényét elégítik ki, hanem az ide betérő helybéliekét is. Mint azt Kiss Tiborné, a kétszemélyes bolt vezetője elmondta, sok egri nem is tud létezésükről. Pedig az üzletek sorában egyedülállónak számít a Hotelban üzemelő. Annak ellenére, hogy kicsi a bolt, mégis számtalan áruféleség megtalálható benne. A női, férfi felsőruházat mellett a farmerek, a szabadidőruhák csakúgy, mint a sportöltözetek. Ezen kívül népművészeti árukat is kínálnak, s lehet választani az importkozmetikumok közül is. Megtalálható a polcokon az ajándéktárgyak mellett a gyerekek kedvence, az édesség is. Most, mintegy húsvéti előzetesként igen kelendőek a különböző nyuszi, tojás csoki- figurák. Nem mellékes az sem, hogy az igényekhez igazodva, azon kevesek közé tartoznak, ahol szombaton 13, vasárnap pedig 12 óráig megvásárolható az ajándék vagy éppen ami szükséges. A jövőben több kurrens cikkel bővítik az ajánlatot, bár az eddigi forrásaik is sejtetik, hogy színvonalas áruból lehet válogatni. Legfőbb partnereik közé ugyanis a Délker, a Skála, valamint az S-Modell tartozik. Hollandok a Mátrában Ha a korábbiakhoz képest tavaly valamivel mérsékle- tesebb is volt a vendégjárás a Gyöngyszöv mátra- füredi Avar Szállójában, az idén ismét az idegenforgalom megélénkülésére számítanak. Mint Tóth Ignác hoteligazgatótól értesültünk: továbbra is elsősorban a belföldiek látogatását várják. A tavaszi szünet változatlanul vonzza a családokat, s számosán jó előre lefoglalták most is a húsvéti szobákat. Ugyanekkor egy KGST-szakcsoport napokban tartott konferenciájával folytatódik a nemzetközi turizmus is. Az Intou- rist csoportjai s más szocialista országokból érkező vendégek mellett a Maas- kant Reizen illetve az IBUSZ közös szervezésében nyugat-európai kiránduláson járó hollandok is érkeznek egy-egy hétre május közepétől szeptember derekáig. A 16—17 turnusban hétfőtől vasárnapig éjszakáznak a külföldiek Mátrafüreden napközben pedig a környék. valamint Eger, Budapest, Hollóháza nevezetességeivel ismerkednek. Az újabb kapcsolat mellett újdonság az is, hogy a füredi szövetkezeti szálló szolgáltatásai — amelyek között a legfrissebb a tenisz — a mostani szezonban jelentek meg először rangos nyugati utazási iroda prospektusában. A LINÓLEUM, A TAPÉTA, A HÁZMESTER, MEG - MINDEN .. Széthúzásra szövetkezve?! — Felháborító, ami a házunkban történik — hívott fel telefonon egy lakó —, a lakásszövetkezet teljesen elhanyagolja. A lépcsőház koszos és kopott. Hosszasan sorolta még a kifogásait, miután megegyeztünk, hogy személyesen keressük fel a panaszost. A megbeszélt időpontban több lakótársával együtt várt egri Rákóczi út 60. VI. 18. számú lakásában Együdné Gombás Ibolya. Hamarosan kiderült, hogy valamennyien ugyanabból a lépcsőházból valók. — Háromnapos ünnepeken mindig rossz a lift — kezdte Együdné Garabás Ibolya. — Éveken keresztül úgy elhanyagolták, hogy lassan javíthatatlan lesz. A házmester a lépcsőházban csak ímmel-ámmal takarít. — A pincében a főelzáró csapok hónapokon keresztül rosszak voltak — jegyezte meg Bródl József. — Micsoda utánjárásra volt szükség, hogy kijavítsák. Hajdan, az épület átadásakor a vízvezeték-szerelők is hanyagul dolgoztak, kihagyták a csapokból a szűrőket, aztán az automata mosógépek szívhatják magukba a homokot. A fürdőszoba olyan, mint egy kavicsbánya. — Szörnyen néz ki a ház környéke is — mondta Béna Tamásné. — A fal melletti járdák az épület süly- lyedése miatt összetörtek, ezekről is nagyon ritkán söpörték el a havat. A házat 1975-ben adták át. Azóta egyszer festették a lépcsőházunkat. Tetőszigetelésre is sor került, mert nagy esőzésekkor beáztak a kilencedik emeleti szobák. A szigetelést viszont külön kellett kifizetni. Az összeg a mi zsebünkre ment. Hát miért nem végezték el garanciálisán? — A szövetkezeti küldött- gyűlésen elmondták, hogy a négy évvel ezelőtti festéskor a linóleumot és a csempét is kicserélték a lépcsőházban — emelte fel a hangját Együdné. — A linóleum viszont maradt a régi, s a csempe egy része sem új. Arról is beszéltek, hogy háromszor kenték le a falakat. Ennyiszer biztos, hogy nem. Másodszor is csak azért mázolták le, mert kifogásoltam, mint lakó, a festők munkáját. — Sok itt a baj — foglalta össze Kakuk Ferencné az elhangzottakat. — Megoldást talán az jelentene, ha a lakásszövetkezet elnöke főfoglalkozású lenne. Akkor jobban oda tudna figyelni mindenre. Nem éreznénk azt, hogy szétszórják a közös költségekből befolyó összeget Ugyanis havonta minden család 400—500 forint körül fizet. Én biztos vagyok benne, hogy jelenleg is kellene lennie pénznek a Rákóczi úti tízszintes épületek felújítására. Ugyanis az épület állagából arra következtetek, hogy azért ilyen elhanyagolt, mert nincs pénz. Búcsúzáskor Bródi József a hatodik emeleti lakásába invitált. Nemrég tapétázott, viszont az épület süllyedése miatt a szoba sarkai „elmozdultak”, s a tapétát elszakították. — Ez már nem először fordult elő — panaszkodott a férfi. — Sajnos süllyed az épület, a falak nem stabilak. Emiatt a beépített szekrény ajtaját tartó tok is megroppant. — Legszívesebben elköltöznék innen — mondta a tulajdonos. — De hát, ki veszi meg tőlem ilyen állapotban ezt a lakást?! ★ A Csebokszári Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet megbízott elnöke. Kocsis Ferencné. aki főállásban az egri borgazdasági kombinátnál dolgozik. Miután ismertettem vele a lakók észrevételeit, megjegyezte: — Minden évben összehívjuk a lakógyűlést. Ezek az összejövetelek afféle szenvedélylevezető helyekké váltak. Mindenki csak kritizál. Másban keresik a hibát. Holott meg kellene tanulniuk kulturáltan lakni. Éppen a Rákóczi út 64. szám alatti lépcsőházban, amelyben minden emeletről ellopták a szemétleöntő helyiségekben lévő vízcsapokat. Ezek pótlása jelentős összegbe került. A liftek nem egyszer amiatt hibásodnak meg, mert a vezérlőgombok mellé gyufaszálakat dugnak. Ebben . a Rákóczi út 50—64. közötti házban történt, hogy égő pingponglabdát doktak a liftbe, s majdnem komolyabb tűz keletkezett. Ugyancsak itt. hatalmas összegeket fizetünk vízre. Ezért elhatároztuk, hogy a szerelők mindenhová bekopogtatnak, s ellenőrzik a szerelvényeket, megjavítják a vécétartályokat, hogy ne folyjon fölöslegesen a víz. Tizenöt lakásba be sem engedték őket. — A süllyedés miatt megcsúszott falakért ki tekinthető hibásnak? — vetettem közbe. — Az a helyzet, hogy Bródi József nekünk még nem jelentette ezt a hibát, ha szólt volna, írtunk volna a beruházó vállalatnak, s ha a kivizsgálást követően elemi hibát fedeztek volna fel, akkor kötelesek lettek volna kijavítani. A beépített szekrény megroppanását sem jelentette senki. Egyébként 1167 lakás tartozik hozzánk, s a szóban forgó Rákóczi úti házból érkezik a legtöbb panasz, összességében előrelépést jelent az, hogy tavaly nem volt ráfizetéses ez az épület, s van pénz az állagmegóvásra is. ★ A Mészöv lakásszövetkezeti titkárságát is megkerestük, ahol Lukács József titkárságvezető és dr. Son- kádi János lakásszövetkezeti tanácsos értékelte a helyzetet : — A fal repedéséről mi is most hallottunk először — mondta Lukács József. — A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint a lakás szavatossági deje tíz év, ami már letelt. így semmilyen költség nem hárítható át az építőiparra. A rendelkezések értelmében a belső falakat nem a szövetkezetnek, hanem a tulajdonosnak kell felújíttatnia. — A házmester kijelölése a lakásszövetkezet igazgatósági jogkörébe tartozik — így dr. Sonkádi János. — Sajnos előre sohasem tudni. hogy közülük ki hogyan látja el feladatát. Viszont jogilag mód nyílik arra, hogy ha valaki nem végzi el tennivalóját, akkor ne kapjon béremelést, ha pedig nagyon lusta, akkor szüntessék meg a munkaviszonyát és a lakásbérleti viszonyát is. — A lakók azt állítják, hogy a főfoglalkozású elnök jobban össze tudná fogni a teendőket... — Ezt a küldöttgyűlés nem szavazta meg. mert jelentős többletkiadással járna. A főfoglalkozású elnök bére miatt havonta mintegy 20 ezer forint terhelné a szövetkezetei és a tagságot. Jelenleg viszont ennek mintegy negyede csak a megbízott, részfoglalkozású elnök fizetése. — Alig két éven belül immáron másodszor írunk arról, hogy a Rákóczi útiak elégedetlenek ezzel a szövetkezettel. Mivel magyarázzák a lakók ingerültségét? — Meglehetősen sok a panasz a többi lakásfenntartó szövetkezetre is — így Lukács József. — Ha nem névtelen a bejelentés, akkor vizsgálatot rendelünk el. Ami a Csebokszári Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezetét illeti: úgy érzem, különösen 1984-től figyelhető meg ez a széthúzás. Akkor köszönt le a régi elnök, aki maga helyett több személyt is javasolt, közöttük Kocsisnét, akit egy kisebb csoport nem fogadott el. Mást akartak választani, de jelöltjüknek nincs felsőfokú végzettsége. Egyébként azóta már érkezett bejelentés Kocsisáé ellen. A népi ellenőrök semmilyen szabálytalanságot nem találtak a pénzügyi területen. Viszont a felügyelő bizottság munkájában fedeztek fel kivetnivalót, a testület tevékenységének nem volt írásos nyoma. E felügyelő bizottság tagja az a személy is, akit az a már említett szőkébb csoport akart megválasztani elnöknek. A népi ellenőrök részéről ez ellen az ember ellen az a kifogás merült fel, hogy — mint a felügyelő bizottság tagja — nem vállalhatott volna megbízást a szövetkezetben műszaki ellenőrzés címen, amelyért ráadásul pénzt is vett fel. Azért, hogy ez így történt, az előző elnök a felelős. Én bízom abban, hogy előbb vagy utóbb a szövetkezet vezetésének szövetségesei lesznek a Rákóczi úti lakók is. ★ E cikkből aligha derülhet ki más, mint az: a lakók egy része elégedetlen a lakásszövetkezettel, a lakás- szövetkezet elnöke a lakók egy részével. A szándékok azt mutatják, hogy mindkét fél szeretné a helyzet „normalizálását”. Erre biztosíték, hogy a nemrégiben tartott lakásszövetkezeti küldöttgyűlésen megerősítették tisztében Kocsis Ferencnél Homa János
