Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JÍXXVIII. évfolyam, 101. szám ARA: 1981. április 30., csütörtök 1,80 FORINT Szókereső Nehezen lehet illő kör szöntő szavakat találni. Hogyan beszéljünk arról, amiről szinte lehetetlen: mindarról szólni kéne, ami az élethez fűz bennünket. Ám annyiféleképpen le­hetne magyarázni, hogy létünk hogyan kapcsolódik ezer szállal a környező vi­lághoz: hozzá sem kez­dünk ehhez az elemzéshez. Pedig még arra sem hi­vatkozhatunk, hogy nin­csenek fogalmaink, melyek­kel ki tudnánk fejezni az anyaságot, hiszen már első szótöredékeink is a leg­kedvesebbhez, a legszebb­hez, a hozzánk legközelebb állókhoz fűződtek. Ezekkel panaszkodtuk el fájdal­munkat, próbáltuk vissza­adni örömünket, amikor még a mindenséget egyet­len asszony jelentette szá­munkra. Akiből kisarjad­tunk, s akihez mindennél erősebb kapocs fűzött ben_ nünket. Pontosan utal a lényeg­re ez az összetett szó: anyanyelv. S első, kezdő leckénk: mama... A kez­detek kezdetén még min­dent el tudtunk mondani ezzel a két szótaggal, nem tűnt ilyen bonyolultnak, szinte áttekinthetetlennek, ami körülvesz bennünket. Gyermekként menekül­tünk az óvó ölelésbe, me­nedéket találtunk -minden fenyegetés elől. De fel kellett nőni, egy­re nehezebb és nehezebb terheket véve a vállunkra. S ahogy ez a folyamat mind erősebben elragadott bennünket, úgy szakad­tunk el a szülői háztól. Természetes ez is. Már kiskorunkban jöttek az úgynevezett dackorszakok, amikor a szinte megbont- hatatlannak látszó kapcso­lat oldódni kezdett, igye­keztünk kivívni a világban saját helyünket. Ezt az édesanyák egy része elfo­gadta, mások próbáltak nem tudomást venni az elkerülhetetlenről. Felnőttek lettünk, le­szünk jóvátehetetlenül. Igaz, a valamikori gyer­mek is bennünk él, de kapcsolatainkat érzelme­ink, tudásunk, lehetősége­ink formálják. Nem mindig úgy alakul viszonyunk szü­léinkkel sem. ahogy sze­retnénk. Több időt kelle­ne mellettük töltenünk, de a rohanó élet tempója nem engedi. Lassan ők szorulnának támogatásra, de még családos ember­ként is gyakran szégyellő- sen pénzt csúsztatnak a kezünkbe, hogy vegyünk valamit a gyerekeknek. Ez az ezerárcú kötődés végül is egylényegű. marad. Akitől az életet kaptuk, az mindig meghatározza lé­tünket, mozdulatainkat, szemünk színében az ő te­kintete villan, szófordula­tainkban visszatérnek megfogalmazásai: S anyák napján, ilyenkor, virágcso­korral, gyűrt szavakkal próbáljuk mégis elmondani, amit igazából mégiscsak azzal tudunk: mama... Gábor László Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. április 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a Fővárosi Tanács elnöke, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Brutyó János és Győri Imre elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjeszté­sében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; Maróthy László elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját a Központi Bizottság 1986. novemberi határozata végrehajtásának és az első' negyedévi gazdasági munkának a ta­pasztalatairól ; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében a nyugdíjrendszer módosításának, az új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszernek az elveiről szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság áttekintette a nem­zetközi helyzet alakulását, a külpolitikai munka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy a világpolitikában ugyan változatla­nul hatnak a tartós feszültségek, mellet­tük azonban megerősödtek a kedvező irá­nyú tendenciák, elsősorban a kelet—nyu­gati kapcsolatokban. Ezeket a folyamato­kat mindenekelőtt a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezete, a szocialista orszá­gok külpolitikai kezdeményezései, megnö­vekedett nemzetközi aktivitása lendítették mozgásba. 1. Pártunk és népünk élénk figyelemmel, egyetértéssel követi a Szovjetunióban vég­bemenő változásokat. Nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ez év januári plénumán a társadalmi-gazdasági élet átalakítása, a szo­cialista demokrácia gazdagítása érdekében elhatározott újabb fontos lépéseit. Mindez a XXVII. kongresszuson elfogadott prog­ram továbbfejlesztését jelenti, és eredmé­nyes gyakorlati megvalósítására irányul. A Szovjetunióban elkezdődött változások a belső fejlődést, a szovjet nép boldogulá­sát szolgálják, s növelik a szocializmus vonzerejét, közös békepolitikánk nemzetkö­zi hitelét és hatékonyságát. Ezeket a változásokat világszerte kedve­zően fogadják a haladó erők és mindazon felelősen gondolkodó, józan politikai ténye­zők, amelyek érdekeltek a béke megőrzé­sében, a nemzetközi biztonság megszilárdí­tásában, az államok közötti kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok elmélyítésében. A Szov­jetunió újabb fegyverzetcsökkentési javas­latai további ösztönzést adhatnak a szov­jet—amerikai kapcsolatok fejlődésének, nagymértékben hozzájárulhatnak kontinen­sünk atomfegyvermentesítéséhez, jó irány­ban befolyásolhatják a nemzetközi viszo­nyokat. A Központi Bizottság üdvözli és támogat­ja a Szovjetunió Kommunista Pártjának törekvéseit, újabb leszerelési kezdeménye­zéseit, s megelégedéssel állapítja meg, hogy tovább erősödik pártjaink egysége, orszá­gaink és népeink barátsága. Sokoldalú együttműködésünk fejlesztését jól szolgál­ták Lázár György elvtárs moszkvai tárgya­lásai Nyikolaj Rizskov elvtárssal, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökével, s legutóbb Jegor Ligacsov elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának látogatása Magyarországon, megbeszélései Kádár János elvitárssal, pártunk más vezetőivel, találko­zói ipari és mezőgazdasági üzemek dolgo­zóival. 2. Az elmúlt időszakban tovább ápoltuk a többi szocialista országhoz fűződő kap­csolatainkat is. A Központi Bizottság nagyra értékelte Kádár János elvtárs budapesti találkozóját Gustáv Husák elvtárssal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. A találkozó tanúsí­totta pártjaink, országaink baráti, jószom­szédi viszonyát, előmozdította a kölcsönös bizalmon és megértésen alapuló együtt­működésünk továbbfejlesztését. Eredményesen fejlődnek sokrétű, baráti kapcsolataink déli szomszédunkkal, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. Ezt jól szolgálta Milanko Renovica elvtárs, nak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége elnökének magyarországi látogatása és tárgyalásai pártunk főtitkárával. E tanácskozáson is ki­tűnt, hogy mindkét fél közös törekvése a kapcsolatok továbbfejlesztése, a megfelelő fellépés a béke és biztonság érdekében. Lázár György elvtárs budapesti megbe­szélései Zbigniew Messner elvtárssal, a Len­gyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnö­kével, berlini tárgyalásai Willi Stoph elv­társsal, a Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának elnökével, buda­pesti találkozója Georgi Atanaszov elvtárs­sal. a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökével, elősegítették országa­in együttműködésének bővítését, az új le­hetőségek feltárását, közös feladataink meghatározását és megoldását. Az utóbbi időben eredményesen fejlődtek a Magyar Népköztársaság és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatai, bővült együttmű­ködésünk. A Központi Bizottság megelége­déssel állapította meg, hogy pártunk és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsola­tok rendeződtek. A Központi Bizottság tájékoztatást hall­gatott meg a magyar—román viszony ala­kulásáról, s egyetértett a magyar vezető szervek állásfoglalásaival. Megerősítette, hogy kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a felmerült problémák rendezése, a jószom­szédi kapcsolatok fejlesztése érdekében. 3. A Központi Bizottság megerősítette ér­dekeltségünket a helsinki folyamat ered­ményeinek megőrzésében és továbbfejlesz­tésében. A bécsi utótalálkozón hazánk kép­viselői annak érdekében tevékenykednek, hogy a helsinki záróokmány elveinek és ajánlásainak kiegyensúlyozott megvalósítá. sát előmozdító megállapodások szülessenek. A Magyar Népköztársaság lehetőségei sze­rint a jövőben is hozzájárul az enyhülést szolgáló és a kölcsönös előnyökre épülő két- és sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez. A magyar külpolitika az elmúlt időszak­ban is lépéseket tett a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének, a kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztésének érdekében. A nemzetközi párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez járult hozzá: Kádár János svédországi látogatá­sa, tárgyalása Ingvar Carlsson svéd minisz- (Folytatás a 2. oldalon) Várkonyi Péter Ausztriában Várkonyi Péter Bécsben tárgyalt. A képen: a magyar külügyminiszter vendéglátójával, Alois Mock-kal (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Várkonyi Péter külügy­miniszter, aki kedden este érkezett hivatalos látogatás­ra Ausztriába, szerdán megkezdte kétnapos prog­ramját. A külügyminiszter délelőtt Leopold Gratz-cal, a nem­zetgyűlés elnökével és a par­lamenti frakciók képviselői­vel folytatott megbeszélést. Ezt követően hivatalos tár­gyalások folytak házigazdá­jával, Alois Mock alkancel- lárral, külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól, il­letve a nemzetközi hely­zetről. Tárgyalásaikat követően Mock ebédet adott tisztele­tére. Várkonyi Péter a délutánt órákban látogatást tett Franz Vranitzky kancellár­nál, majd Kurt Waldheim államelnöknél. Külügyminiszterünk, aki­nek látogatását érdeklődés­sel kíséri az osztrák sajtó, a rádió is, csütörtökön saj­tóértekezletet tart, majd részt vesz az Osztrák—Ma­gyar Egyesület fogadásán. Várkonyi Péter délután a diplomáciai akadémián tart előadást és este hazautazik. Fejlődés a fogyasztási szövetkezeteknél Megyei küldöttközgyűlés a Mészövben A fogyasztási szövetkeze­tek megyei küldöttközgyűlést tartottak szerdán Egerben, a Mészövnél. Dr. Sumi And­rás, a szövetség elnökhe­lyettese köszöntötte a meg­jelenteket — közöttük Szál­lási Józsefet, a Szövosz el­nökségének tagját, s a me­gyei vezető szervek több képviselőjét —, majd Za- char Gábor elnök előter­jesztésében a tavalyi terü­leti gazdasági, mozgalmi munkát értékelték, további feladatokról tárgyaltak. Mint a Mészöv elnöke szó­beli kiegészítőjében is hang­súlyozta: 1986-ban mindhá­rom szövetkezeti ágazatban tovább folytatódott a tag- szervezetek előző tervidő­szakban tapasztalt fejlődése. Az áfészek árbevétele 12 szá­zalékkal nőtt, a forgalom elsősorban az alaptevékeny­ségekben élénkült s csupán a vendéglátásban volt mér­sékeltebb az ütem. A nagy­kereskedelemmel is foglal­kozók többre jutottak, szem­betűnően kamatoztak az együttműködések — de így a differenciálódás sem ma­radt el. A gazdálkodási kü­lönbségek tompításán kell fáradozni s szükséges, hogy az új üzemelési formák le­hetőségeit az eddiginél job­ban kihasználják. Ugyanek­kor a felvásárlás dinamiz­musának fokozása is elen­gedhetetlen, s az ipari terü­leten az egyszerűbb, kevés­bé tőkeigényes lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni a fejlesztésnél. A beruházásokat érintve az előadó a gazdaságos, a gyors megtérülést biztosító befektetésekre hívta fel a figyelmet, s a külső forrá­sokra való túlzott támasz­kodás veszélyeire emlékez­tetett. t A takarékszövetkezeti munkáról szólva jólesően nyugtázta a pozíciók erősö­dését — amelyhez a hitel- politikai elvek megfelelő ér­vényesítése, nem utolsósor­ban a pozitív technikai vál­tozások is hozzájárultak — s azon reményének adott hangot, hogy a kiegészítő tevékenységek erősítésével, változatosabbá tételével még inkább gyarapíthatók a sike­rek. A lakásépítő és fenn­tartó szövetkezetek helytál­lása is kétségtelen, noha igen nehéz körülmények kö­zött kell megfelelniük hiva­tásuknak. Megélénkült a mozgalmi munka is — mondotta végül a Mészöv elnöke —, s az len­ne kívánatos, ha ez nemcsak a kongresszusi évet jelle­mezné, később sem esne vissza. Az előterjesztést a fel­ügyelő, illetve a küldött- közgyűlési bizottságok be­számolóival együtt bocsátot­ták ezután vitára. A felszó­lalók eredményeiken kívül számos gondot is előadtak. Több más mellett kifogásol­ták a hatóságok olykor pac- kázásnak is nevezhető fel­lépéseit, jó példák sorával bizonygatták, hogy az ipari tevékenység fejlesztése so­kat segíthet a kereskedel­mi hálózat korszerűsítésé­ben is, hangot adtak számos, kezdeményezésnek, ame­lyekkel a körzetek ellátá­sát javítják. Nyircsák And­rásáé, a megyei pártbizott­ság munkatársa — más ve­zető szervek véleményét is tolmácsolva — elismeréssel szólt a szövetkezetek igye­kezeteiről, teljesítmé­nyeiről s az együtt­működés fokozására, a még nagyobb helyi erőfeszítések­re buzdított' a küldötteken keresztül. Szőllősi József, a Szövosz elnökségének tagja a szocialista munkaverseny erősítését kérte — dicsérő szavai mellett — a jövő tennivalóinak elvégzéséhez. A küldöttközgyűlés befe­jezéseként a résztvevők jó­váhagyták a megyei szövet­ség költségvetését, s az 1987—1991. évekre tervet fogadtak el a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszu­sa határozatainak végrehaj­tására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom