Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1987. április 25., szombat #*87 MIKRO ’87 Március 20—25.1 között rendezték meg a kőbányai vásárváros 24-es és 25-ös pavilonjában a Mikro '87 kiállítást, mely lassan a hazai számítógépes ipar és az amatőrök egyik hagyományos találkozási fórumává válik. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság védnökségével zajló rendezvényt számos bemutató, közönségtalálkozó és' szakmai tanácskozás színesítette, sőt még saját lapja is volt: az SZKI SCI-L standján számítógépeken készülő Gjdonság- újság. Az öt nap alatt rengetegen megfordultak itt, hogy nézelődjenek, eszmét és programokat cseréljenek, ötleteket lessenek el. Alábbi cikkeink a Mikro ’87- en készültek, munkatársunk, Koncz János tollából, de időben és térben is messzebbre kalandozunk bennük. Intelligens terminál Egerből Ónodi Gyula: — Kismamák, mozgássérültek is vállalhatnak bedolgozást A 25-ös pavilon közepét a Számítástechnikai és Ügyviteli Vállalat standja foglalta el. Itt találkoztunk Ónodi Gyula marketingvezetővel, aki az Egri Számítóközpont képviselőjeként tartózkodott a vásáron. s — Milyen terméket mutatnak be a közönségnek? — Tavaly az Alkotó ifjúság-pályázaton első díjat nyertünk azzal a saját fejlesztésű intelligens terminálunkkal, mely most itt megtekinthető. Műszaki osztályunk dolgozóit az a cél vezette, hogy egy olcsó és sokoldalúan felhasználható készüléket alkossanak, ami nemcsak vállalatunknál, de más számítógépes munkahelyen is felhasználható. — Mit tud ez a berendezés? — Lényege, hogy MERA típusú nagy komputerünkhöz tudjuk illeszteni segítségével a Commodore C 16-os és 64-es gépeket, ezáltal az adatrögzítési munkát a vállalaton kívül is el lehet végezni. Gyesen levő kismamák, mozgássérültek is vállalhatnak ily módon bedolgozást, hiszen otthon mágneslemezre viszik az adatokat, és akár postán is beküldhetik nekünk. Természetesen elkészíthettük a speciális programot is. méghozzá magyar karakter- készlettel, azaz ékezetes betűkkel. A személyi számítógép a megszokott feladatokra is használható az adat- rögzítésen kívül. — Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok, hogyan vált be a terminál? — Az egrin kívül a zalaegerszegi, a szekszárdi, a debreceni SZÜV Számító- központokban működnek készülékeink, illetve, a MÁV Pécsi Számítóközpontjában is jó eredménnyel alkalmazzák. Mivel a készülék itthon elérhető alkatrészekből készült, beszerzése olcsó és esetleges javítása is megoldott. Moduláris felépítése miatt könnyen javítható, módosítható vagy bővíthető. — Itt a vásáron adtak-e már el belőle? — Több cég is érdeklődött iránta, de a vásárlások általában csak később történnek. Mi mindenesetre eljöttünk, bemutatkoztunk, és reméljük, hogy az üzlet sem marad el. . Az Egri Számítóközpont berendezései a SZÜV standján (Fotó: Szántó Györgyi EGY TUDÓS A „HŐSKORBÓL” Neumann és a számítógép Beszélgetés Herman Goldstine professzorral Herman Goldstine (jobbra) dr. Kovács Győzővel, aki részt vett az első magyar számítógép megalkotásában A Mikro ’87 kiállítás vendége volt március 23-án Herman Goldstine, aki Neumann Jánossal együtt részt vett az első elektronikus számítógépek megalkotásában. A neves tudós előadást tartott a „hőskorról’’, majd frissen megjelent,. A számítógép Pascaltól Neumannig című könyvét dedikálta. — Professzor úr, milyen szándék vezette a kötet megírásakor? — Néhányan élünk már csak azok közül, akik részt vettek ebben a tudományos programban. Ügy gondoltam, kell egy hiteles beszámoló, hiszen ha utódaink vizsgálni fogják ezt az időszakot, enélkül nagyobb tere lenne a fikcióknak és a pontatlanságoknak. — Bennünket, magyarokat nagyon érdekel Neumann János szerepe ebben a feladatiban . .. — ö az Európát egyre jobban fenyegető fasizmus elől települt át a második világháború előtt az Egyesült Államokba, ahol gyors karriert futott be. Részvétele a komputerek megteremtésében tulajdonképpen a véletlennek köszönhető: bár az itt megoldandó problémák nagyon is összevágtak matematikai érdeklődésével. Én látásból már ismertem őt, és amikor ösz- szefutottunk az aberdeeni vasútállomáson, megszólítottam. Elmondtam neki, hogy az itteni laboratóriumban egy olyan gépen dolgozunk a hadsereg megbízásából, amely gyorsan képes nagy mennyiségű ballisztikai számítást végezni. Neumann ekkor a Los Alá- mos-programban dolgozott, de beszélgetésünk annyira felvillanyozta, hogy hozzánk is rövidesen csatlakozott. ELISMERÉSRE VÁRVA A (legalábbis Nyugaton) olcsó személyi számítógépek elterjedésével a számítás- technika valóságos népmozgalommá vált. s a lelkes amatőrök a professzionális nagyipar megbízható hátországát adják. Számos, később világsikert aratott program- és készüléktípus „népművészeti” termékként indult útjára. A híres Apple cég első komputerét például egy garázsban készítette el két megszállott fiatalember. Az amatőrök legelőször az USA-ban fogtak össze, megalakítva 1975-ben a HOMEBREW COMPUTER CLUB- ot, a HCC-t. Ennek lett tagja 1978-ban dr. Simonyi Endre, a Mikroszámítógép Magazin egyik szerkesztője, a magyar klubmozgalom vezetője. — Önök is a HCC nevet használják. összefüggésben van ez az ön amerikai tagságával? — Az USA-beli klub európai szekciójaként működünk, így a névhasználat legális. — Mit jelent a gyakorlatban ez a kapcsolat? — Megosztják velünk a tapasztalataikat, de programokat, alkatrészeket, diszkeket is kaptunk már Részvétele rendkívül termékenyítőén hatott munkánkra, főleg a gép logikai struktúráinak kidolgozásában. — Milyen típusok fejlesztését végezték közösen? — Először az ENIAC-él. Ez volt a világon az első paralel működésű komputer Több mint 18 ezer elektroncsövet tartalmazott, körülbelül 30 méter hosszú és 3 méter magas volt, és 140 kW áramot fogyasztotl. Programozása kemény munkát követelt. Az első számításokat 1945 decemberében, az atombombaprogram számára végeztük rajta. — Belátva az ENIAC korlátáit, már párhuzamosan dolgoztunk az EDVAC-on, ezen a soros működésű, egyszerűbben utasítható, memóriával is rendelkező^ számítógépen. Az elektroncsövek számát jelentősen csökkentettük, ugyanakkor, a bináris számrendszer alkalmazásával nőtt a gép sebessége. — Harmadik komputerünket, az IAS-t vagy Neu- mann-féle gépet már Prin- cetonban készítettük el. Visszatértünk a párhuzamos működés elvéhez a még nagyobb gyorsaság érdekében, és itt alkalmaztunk először mágnesdobos memóriát. 1952-ben állt munkába, és sok számítást végeztünk rajta a hidrogénbomba elkészítéséhez, ugyanis ekkor Oppenheimer professzor igazgatta intézetünket. Az IAS volt a legkiforrottabb konstrukciónk, működési elvei ma is korszerűnek számítanak, s az IBM gépek révén ez a szisztéma terjedt el világszerte. — Milyen embernek ismerte meg Neumann Jánost a közös munka során? Dr. Simonyi Endre: — Jelenleg több mint kétezren vagyunk... (Fotó: Koncz János) tőlük térítésmentesen. — Hogyan szerveződött meg a hazai amatőrmozgalom? — 1980 nyarán a Magyar Rádió Ötödik sebesség című magazinjában tettem közzé egy felhívást. Karácsonyra 18-an jelentkeztek, összesen két géppel. Jelenleg több mint 2000-en vagyunk. s ritka eset. ha va— Együttműködésünk rendkívül gyümölcsözőnek és élvezetesnek bizonyult. Neumann volt a legnagyobb matematikai virtuóz, akit valaha láttam. A tudományos dolgozatokat úgy olvasta végig, mint más egy novellát. Fejben végzett el olyan bonyolult számításokat, melyekkel mások éjszakákat kínlódtak át. Zsenialitásában nagy szerepe volt intuitív képességeinek is. — Emellett igazi társasági emberként órákon át tudott anekdotázni. Ezt fantasztikus emlékező tehetségének köszönhette. — Mennyit láttak önök előre dbból a fejlődésből, amely az elmúlt 40 évben bekövetkezett? — őszinte leszek: nagyon keveset. De nem is volt időnk gondolkodni ezen. A gépek megalkotása naponta újabb problémák sorát vetette fel, ezek megoldása kötötte le minden energiánkat. Munkánk nehézségére jellemző, hogy kezdetben meg kellett birkóznunk a tudományos közvélemény ellenállásával is. A matematikusok azt mondták, hogy nincs szükségük arra a gyorsaságra, amit a gépek nyújthatnak. A mérnökök azzal érveltek, hogy képtelenség olyan berendezést építeni, amiben több tízlakinek nincs saját komputere. Az NJSZT keretében működünk, tagjaink főleg fiatalok és elsősorban budapestiek — a vidéken élőkkel nehezebb a rendszeres kapcsolattartás. Négy legnagyobb szakosztályunk az Apple, a Commodore, a Sinclair, és a Homelab. Ez utóbbi géptípus a Lukács testvérek alkotása, a jelenlegi változata 64 kRAM-os. Gmk-ban maguk készítik a gépeket, mert megpróbálkoztak ugyan külső gyártókkal, de csökkent a készülék minősége, megbízhatósága. — Ebből a példából arra lehet következtetni. hogy itthon nem olyan gyümölcsöző az ipar és az amatőrmozgalom kapcsolata, mint az Egyesült Államokban... — Ne kerülgessük a forró kását... Nálunk korántsem igénylik a profik, hogy például piacra bocsátás előtt egy-egy gépet teszteljünk. Ha itthon a HCC véleményt próbál adni egy új termékről, azt többnyire felesleges háborgatásnak tekintik a vállalatok. Ügy érzik. hogy a szakma presztízsét sérti, ha a kívülállók kifejlesztenek olyan dolgokat, melyek elérik vagy ezernyi alkatrésznek kell hibátlanul üzemelnie. Az első sikerek után persze mind több érdeklődő jött, és más egyetemeken is megkezdték a fejlesztéseket, — ön hogyan látja a következő 30—40 év távlatait? — Ha megengedi, egy anekdotával válaszolnék. Egy idős úr órája összetörik, ezért elmegy újat vásárolni. Ajánlanak neki egy üzletben szép, de drága darabot. „Igaz, hogy borsos az ára, de 20 év garanciát adunk rá.” — győzködi az eladó. „Nekem? Ennyi időre? Hiszen az én koromban már a banánt sem veszem meg. ha zöld!” — válaszol a férfi. — Azt hiszem, egy kicsit így vagyunk a tudomány fejlődésével is. Előre csak nagyon keveset láthatunk. ezért ha megengedi, én most nem jósolnék semmit — Ma már világos, hogy az önök munkája óriási lökést adott a tudomány fejlődésének, és mindennapjainkat is átszervezik a komputerek. Nem tart attól, hogy egyszer ezek a gondolkodó gépek a fejükre nőnek? — Egyértelmű nemmel felelhetek. A számítógépek az emberi méltóságot adják vissza azzal, hogy felszabadítanak a monoton rabszolgamunkák végzése alól. meghaladják az ő műszaki színvonalukat. Pedig vannak eredményeink. Elég. ha csak a világon első átkapcsolható mikroprocesszoros komputerre utalok. vagy arra. hogy a Mikro ’87 kiállítás hardverpályázatán a díjak nagy részét a HCC-sek kapták. Ez a szembenállás egyébként az USA- ban is létezik, csakhogy ott a piaci verseny miatt minden újdonságra szükség van, s ez az amatőrökkel való együttműködésre készteti a gyárakat, míg itthon komoly szellemi energiák sikkadnak el. — ön szerint mi jelentené a legnagyobb segítséget a magyar HCC-klubok előbbre jutásában? Nézze mi nem anyagi segítségre vágyunk elsősorban. Egyszer kaptunk itthon ajándékot. Háromtonnás ó- riási kupac volt. Nekiláttunk, szétválogattuk. A súrolókeféket és a kapanyeleket eladtuk a Skálának, a köszörűkövek a nyakunkon maradtak. Találtunk azért elektronikai alkatrészeket, hangszórókat is .. . Szóval ilyesmire nincs szükség. Sokkal fontosabb lenne, hogy eredményeinket, melyekkel erőnkhöz képest javítani tudnánk a népgazdaság helyzetén, fogadja el végre az ipar, fogadja el a társadalom. Hogy bizonyíthassuk: nem csak magunkba húzódó hobbisták vagyunk. . HCC-klubok Magyarországon A Hoves Megyei Zöldért raktáraiban, zöldségboltjaiban megkezdte zárt csomagolású gilisztahumusz árusítását. A biológiai úton feltárt természetes szerves anyagból készült koncentrált tápanyag felhasználható: — fólia alatti zöldségtermesztéshez — dísznövény, szoba- és balkonnövények talajába — gyümölcs- és szőlőtelepítéseknél az ültetőgödörben — kertészeti, szántóföldi kultúráknál — gyepek, pázsitok telepítéséhez. A 2 kg-os zárt csomagolás kedvezményesen 36.— Et 2 kg áron kapható. Nagyobb tétel vásárlása esetén további árkedvezményt adunk. Kelhasználásra, részletesebb felvilágosítást adunk az értékesítőhelyeken. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat
