Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. április 24., péntek Hazánk vendége Jegor Ligacsov (Folytatás az 1. oldalról) leg személygépkocsikat is kapna a magyar partner. Tervbe vették egy vegyes vállalat létrehozását is. A tájékoztató után gyár- látogatás következett, majd Jegor Ligacsov találkozott a gyár munkásaival. Fekete Istvánnak, a vállalati párt- bizottság titkárának meg­nyitó szavai után Németh Dezső gépszerelő, a Zalka Máté szocialista brigád ve­zetője a vállalat háromszáz brigádja és csaknem négy­ezer brigádtagja nevében köszöntötte a vendéget. Szólt arról, hogy hazánkban min­denütt nagy várakozással, rokonszenvvel figyelik a Szovjetunió külpolitikai ja­vaslatait, kezdeményezéseit, valamint a szovjet vezetők törekvéseit a társadalmi és a gazdasági folyamatok: át­alakítására, a fejlődés meg­gyorsítására. Ezt követően Jegor Liga­csov mondott beszédet. Utal­va Németh Dezső szavaira, elmondta: azt tapasztalja, hogy Magyarországon őszin­te érdeklődést kelt mind­az, ami most a Szovjetunió­ban történik. — Az ország új fejlődési szakaszba lépett. Az átala­kulás széles fronton folyik, a gazdaságban, a politikai és a szellemi életben, az er­kölcs területén egyaránt. E változások lényege nem minden korábbi tapasztalat tagadása, hanem az alkotás, a fejlődő szocializmus töké­letesítése. a nagy október ügyének folytatása — hang­súlyozta. — Mi, szovjet kommunis­ták, büszkék vagyunk orszá­gunk eredményeire, meg­becsüljük a szovjet történe­lem minden évét. De tudjuk, hogy utunk során hibákat is elkövettünk, és kudarcok is értek minket. A pártnak volt bátorsága ahhoz, hogy elmondja ezt a népnek, ta­lált erőt. hogy felszámolja a tévedéseket és a tévely­géseket. És a munkásosztály, az ország dolgozói soha nem vonták kétségbe, hogy he­lyes volt a szocializmust vá­lasztani. — Mindaz, amit a szovjet emberek nemzedékei létre­hoztak. biztos alapot nyújt az SZKP XXVII. kongresz- szusán meghatározott ter­vek teljesítéséhez. Éppen er­re az alapra, a szocializmus hatalmas lehetőségeire — amelynek teljes kihasználá­sát még meg kell tanulnunk — támaszkodnak a társadal­mi-gazdasági fejlődés meg­gyorsításának. az átalakítás­nak az eszméi. — Az országunkban kibon­takozó változásokat forra­dalminak nevezzük. Elsősor­ban azért, mert a társadal­mi élet minden területének valóban a lényeges oldalait érintik. miközben a párt nem tér ki egyetlen nehéz kérdés megoldása elől sem. De forradalminak nevezzük azért is, mert az átalakítás nagy eréllyel folyik, a szót mindjárt követi a tett. a távlati cél összekapcsolódik a napi teendőkkel. Jegor Ligacsov ezután a szovjet gazdasági élet új je­gyeiről szólt. Elmondta, hogy 1500 vállalatnál bevezették a termékek állami minőség- ellenőrzését. létrehozták a feltételeket a termelési-gaz­dálkodó szövetkezetek és a magánmunka-tevékenység fejlesztésére. A minisztériu­mok mellett több tucat nagy- vállalat és egyesülés jogot kapott az önálló külpiaci fel­lépésre, lehetővé vált az is, hogy más országok cégeivel közös vállalatokat hozzanak létre. — Napirenden van a gaz­daság irányításának átala­kítása. A demokratikus cent­ralizmus lenini elvei tovább­ra is megingathatatlanok. De az irányítás jellege meg­változik: utasítgatás helyett — lenini szóhasználattal él­ve — vezénylő jellegű lesz. A tervezés tökéletesítése, az anyagi-műszaki ellátás és az árképzés rendszerének, a pénzügyi mechanizmusnak az átlakítása, az állami terv_ bizottság, a minisztériumok, a bankok — és így tovább, egészen a Szovjetunió Mi­nisztertanácsaiig — munká­jának átalakítása — mind­ezt tartalmazza az irányítás reformja. — Az átalakítás politikai lényege a társadalmi élet va­lamennyi területének demok­ratizálása. Bizonyos politi­kai formák nálunk elmarad­tak a nép megnövekedett politikai kultúrájától, a szo­cialista társadalom fejlődé­sének szükségleteitől. Elsőd­leges jelentőséget tulajdoní­tunk a demokrácia fejlesz­tésének a termelésben. Ezért országos vitára bocsátottuk az állami vállalatokról szó­ló törvény tervezetét, amely a dolgozók önigazgatásának új formáit hívja életre. Át­térünk arra, hogy választha­tók legyenek az egyesülések, az üzemek és a gyárak, a részlegek vezetői, sőt a bri­gádvezetők és a művezetők is. Gyakorlattá válik vala­mennyi — választott vagy kinevezett — tisztségviselő beszámolása a dolgozókol­lektíváknak és a lakosság­nak. Megkezdődött a válasz­tási rendszer tökéletesítésé­vel kapcsolatos munka, s e téren figyelembe vettük a testvéri szocialista országok. köztük Magyarország tapasz­talatait. Az SZKP Központi Bi­zottságának titkára szólt a társadalmi-politikai nyilvá­nosságról, a kritika és az önkritika erősödéséről is. Hangsúlyozta: itt nem a vétkesek leleplezésére irá­nyuló, szenzációkeltő kam­pányról van szó, hanem a társadalmi gyakorlat ko­moly, átgondolt elemzéséről. A nyilvánosság és a kritika hasznos, tevékeny, alkotó jellegű, hiszen a cél a köz­ponti és a helyi hatalmi szer­vek kezdeményezőkészségé­nek fejlesztése, felelősségük fokozása, a nagyobb nyíltság szavatolása munkájukban. Mindez együtt jár a közvé­lemény növekvő szerepével. A közvélemény sokszor irányítja rá a figyelmet a bürokratizmus zsákutcáira, segítséget nyújt a hozzá nem értés, a visszaélések leleple­zéséhez. A jövőben bővül­nek annak lehetőségei, hogy a közvélemény befolyásolja az országban végbemenő fo­lyamatokat. — Az átalakítás — amely a társadalom épületének va­lamennyi szintjére kiterjed — megteremti visszafordít­hatatlanságának garanciáit. Ezek a garanciák: a párt és a nép erősödő akarat- és akcióegysége; magának a pártnak az egészséges fej­lődése. A gazdaságirányítás reformja során a demokra­tikus folyamat kibntakozta- tásában a párt vezető szere­pe nem gyengül. Ellenkező­leg : figyelmének összponto­sítása a döntő kérdésekre és az aktív káderpolitika fo­kozza a társadalmi fejlődés pártirányitásának hatékony­ságát. — Az útnak még csak a kezdetén vagyunk — hang­súlyozta Jegor Ligacsov. — A párt azonban úgy véli, hogy a legfontosabb politi­kai és erkölcsi célt már el­értük. Az országban olyan egészséges légkör jött lét­re, amelyben az átalakítás eszméje, a társadalmi-gazda­sági fejlesztés gyorsításának stratégiai irányelve hatá­rozza meg a szocialista épí­tés valamennyi területén végrehajtandó, mélyre ha­tó átalakítás fő irányát. A továbbiakban nemzet­közi kérdésekről szólva ki­emelte, hogy a béke megőr­zése ma csak akkor lehet­séges. ha normává válik az az új politikai gondolkodás, amely szerint a biztonság csak egyenlő, kölcsönös, min­denre kiterjedő, tehát nem­zetközi lehet. Ez a gondol­kodásmód hatja át a Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok valamennyi kezdemé­nyezését, amelyek az egész világon nagy visszhangra és a legszélesebb körű támo­gatásra leltek. Jegor Ligacsov végezetül magyarországi látogatásáról, a magyar—szovjet együtt­működés további lehetősé­geiről szólt. — Magyarországon sok minden felkelti figyelmün­ket. A mezőgazdaság ered­ményei, a piac magas fokú telítettsége fogyasztási cik­kekkel, az iparcikkek széles választéka, versenyképessé­ge. Ma kezdtük el tárgyalá­sainkat a magyar vezetők­kel. Baráti és mélyreható megbeszélést folytattunk Né­meth Károly elvtárssal. A tárgyalásokon információt cserélünk az országainkban folyó munka tapasztalatai­ról, s nyíltan szólunk a ne­hézségekről. Nagy figyelmet szentelünk a magyar—szov­jet együttműködés elemzésé­nek, hiszen ez mindkét or­szág fejlődése szempontjá­ból nagy jelentőségű. Kü­lön szeretném aláhúzni, hogy Mihail Gorbacsov és Kádár János megállapodásának megfelelően már nem ke­vés intézkedés megvalósult kapcsolataink elmélyítésére, új minőséggel való felruházd, sára. Az árucsere-forgalom te­kintélyes bővítése, az agrár­ipari együttműködés élénkí­tése, az alapvető fontosságú magyarországi nyersanyagok kitermelő beruházásaiban való szovjet részvétel — mind-mind újabb lehetőség a legfelső szintű találkozón meghatározott feladatok tel­jesítésére. A Makraméd első magyar—szovjet vegyes vál­lalat létrehozása után a na­pokban született ' megegye­zés mikroelektronikai, ille­tőleg csomagolóanyag-gyár­tó közös vállalatok megala­pításáról. Reális lehetőségek vannak más közös vállala­tok alapítására is. Kölcsönö­sen előnyös megoldást ta­láltunk arra is, hogy meg­könnyítsük a magyar vásár­lások terheit a konvertibilis piacon — mondotta Jegor Ligacsov. ★ Az SZKP Központi Bi­zottságának titkára este megtekintette a Bartók Bé­la Emlékházat. KI Külpolitikai kommentárunk )—i Poindexter szavára várva AZ „IRAN-, KONTRA WATERGATE”-ÜGY két főszereplőjének tanúskodására, azaz inkább vallomá­sára, voltaképpen majd fél éve vár az amerikai köz­vélemény — és persze az érdeklődő világ is. Hiszen abban senki sem kételkedik, hogy az iráni fegyver- eladások és a nicaraguai kontráknak juttatott tit­kos segélyek botrányos ügyében érintett fehér há­zi emberek törvénytelenül jártak el. Viszont North alezredes és Poindexter tengernagy mindeddig ki­használták az amerikai alkotmány adta lehetőséget, amely szerint nem kötelezhető vallomásra senki, ha az a vallomás büntetőjogi felelősségre vonását ered­ményezhetné, mert vétkességét igazolja. De hát ez a politikai botrány a kivizsgálásnak csu­pán a kezdetén tart, s nyilván nem zárható le, ha az elkövetők, a dolgokról a legtöbbet tudók nem szó­lalnak meg. Megszólaltatni őket viszont egy módon lehet — ez világos már hónapok óta — a mentes­ség ígéretével. A tisztább vizsgálati kép érdekében teljes büntetlenséget is adhatnak a vallomásért a honatyák, ezt azonban nem szívesen tennék, hiszen hogy nézne ki, hogy a hidegvérrel törvényt sértők büntetlenül megúszhatják? Pláne egy olyan eset­ben, amikor éppen a kongresszus szigorú tilalmát megszegve csempésztek fegyvert és pénzt a nicara­guai ellenforradalmároknak. A KONGRESSZUSI MEGHALLGAT ÁSOK a kö­vetkező hetekben kezdődnek meg, erre való tekin­tettel szavazott meg most a szenátus, majd a képi­viselőház illetékes bizottsága részleges mentességet Poindexternek. Részlegeset, amely nem jelent tel­jes büntetlenséget. A lényeg az, hogy amit az ex- tanácsadó vall a honatyák előtt, azt nem lehet el­lene felhasználni a bűnvádi vizsgálat során. Azaz a kirendelt különleges vizsgálóbíró, aki hónapok óta intenzív munkával gyűjti az ügyre vonatkozó bizo­nyítékokat, nem használhatja fel Poindéxter kong­resszusi szavait. PILLANATNYILAG TEHÁT a nyugalmazott ten­gernagy szavára vár az érdeklődő közvélemény, hi­szen nem kevesebbről kellene meggyőződni, mint arról, hogy vajon maga az elnök tudott-e a kont­ráknak illegálisan juttatott pénzekről? Reagan ezt váltig tagadja, viszont Poindexter baráti körében többen is olyan „füleseket” adtak a sajtónak, hogy a tanácsadó annak idején legalább kétszer tájékoz­tatta az elnököt az akciókról- Nos, a kérdés az, hogy Reagan egyszerűen felületes, nem jól ellenőrző fő­nök volt, vagy maga is tudatos törvényszegő? Ezért kell Poindexter vallomása, s ha az esetleg nem elég, hát sor kerülhet a „főhős”, North alezredes mentes­ségének fontolóra vételére is. Avar Károly Választások Pekingben Képünkön: a KKP volt főtitkára, Hu Jao-pang adja 1 szavazatát (Népújság-telefotó — Reuter — MTI — KS) Gyümölcsöző látogatás Hazánk és Svédország közös törekvése az együttműködés elmélyítése. A két ország a maga lehetőségei szerint paindent meg kíván tenni világunk nagyobb biztonságáért, enyhültebb légköréért. Tömören talán eképpen lehetne ösz- szefoglalni Kádár János háromnapos svédországi látogatásának tapasztalatait. Tanúsítják ezt az MSZMP főtitkára és Ingvar Carlsson miniszterelnök na­gyon jó légkörű tárgyalásai csakúgy, mint a magyar küldöttség tagjai és svéd partnereik eszmecseréi. A találkozókon a kétoldalú kapcsolatok áttekin­tésén túl megvitatták a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A kínai főváros nyolc ke­rületében és megyei jogú körzetében több mint 3,7 millió tizennyolc éven felü~ li lakos járult a napodban az urnákhoz, hogy megvá­lassza az új kerületi, me­gyei és városi népi kong­resszusokat, azaz a helyi ta­nácsokat. A szavazásiban részt vettek a Kínai Kom­munista Párt és a központi kormány vezetői is, köztük Teng Hsziao-ping, Li Hszien- nien és Hu Jao-pang. A mostani választásoknak külön jelentőséget ad az, hogy az új választási tör­vény alapján folynak, azaz a lakosság nem közvetve, hanem közvetlenül választja meg a helyi képviselőket. A törvény kifejezetten előírja a több jelöl tes rendszert. Tíz állampolgár támogatása ele­gendő ahhoz, hogy valaki felkerüljön a jelöltek listá­jára. Peking említett kerü­leteiben és megyéiben ösz- szesen 3331 jelölt versengett a 2182 képviselői mafldátu. mért. 1 Mindvégig érezhető volt az a törekvés, hogy Stodk- holm és Budapest képvise­lői igyekeznek minél jobban megismerni egymás orszá­gának belső helyzetét. A tárgyalásokon .megelégedés­sel állapíthatták meg, hogy a magyar—svéd kapcsolatok rendezettek, és főként az utóbbi években — a kölcsö­nös erőfeszítéseknek köszön­hetően — eredményesen fej­lődnek. A kontaktusok ma már kiterjednek szinte vala­mennyi fontosabb területre. Aláhúzták azt is. hogy a kapcsolatok bővülésében nem jelent akadályt a két ország eltérő társadalmi berendez­kedése. Az eszmecseréken kitűnt, hogy mindkét részről komoly távlatokat látnak az együtt­működés fejlesztésében. Ki­váltképp fontosnak ítélték a gazdasági téren rejlő lehe­tőségek jobb kihasználását. E vonatkozásban élénk ér­deklődést keltett Kádár Já­nos találkozója a svéd üzle­ti élet vezető képviselőivel. Hangot 'kapott a látogatás­kor, hogy anindkét fél ösz­tönözni kívánja a hagyomá­nyos keregkedelmi forgal­mon túlmutató, korszerű együttműködési formákat, így a termelési kooperációkat, a vegyes vállalatok alapítását. Ez utóbbi szándék a már eddig elért stabil alapokon nyugszik. Hiszen míg Svéd­ország a magyar exportban kilencedik, importunkban pedig a tizedik helyet fog­lalja el, addig a 'kooperáci­ók tekintetében a hatodik tőkés partnereink sorában. A korszerű együttműködési formákat minden bizonnyal jól segíti a most aláirt be­ruházásvédelmi megállapo­dás, amelynek, célja az egy­más országaiban megvalósí­tott invesztíciók kölcsönös jogi védelme. A kereskede­lemről szólva ugyanakkor magyar részről nem hagy­ták említés nélkül azt b tényt, hogy termékeinket a svéd piacon vámhátrány sújtja a főbb versenytársak­hoz képest. Nem kerülte el természetesen a figyelmet az sem, hogy az árucserében tartós magyar passzívum alakult ki, amelynek mér­séklése alighanem kölcsönös érdeke Joggal kapott különös hangsúlyt a látogatáson, hogy hazánk nagyra értékeli Svédország aktív semleges­ség i politikáját, és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Stockholm tesz a népek biztonsága, a nemzetközi légkör javítása, a leszerelés és az enyhülés érdekében. Magyarország hasonlókép­pen kezdeményezően kíván hozzájárulni a béke és az együttműködés ügyéhez. Hi­szen Európa valamennyi ál­lama — a kicsik és a köze­pesek is — felelősséget kell hogy érezzenek azért, hogy földrészük biztonságosabb és nyíltabb része legyen a vi­lágnak. A tárgyalópartnerek a legfontosabb nemzetközi kérdéseket hasonlóan vagy egymáshoz nagyon ‘közelálló módon ítélték meg. Vonat­kozik ez a közepes hatótá­volságú és a harcászati-had­műveleti rakéták felszámo­lásának témakörére is. A megbeszéléseken úgy értékel­ték, hogy lehetséges és kí­vánatos is á megegyezés ebben az egész Európa szá­mára oly fontos kérdésben. Teljes mértékben igazolta Kádár János svédországi lá­togatása azt a nézetet, hogy országaink viszonya jó pél­dáját adja az eltérő társa­dalmi rendszerű államok kapcsolatainak. A háromna­pos, igen gazdag és hasz­nos program új tartalommal töltötte meg, magasabb szintre emelte Stockholm és Budapest sokirányú kapcso. tatait. Laczllc Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom