Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI KKKVIII. évfolyam. 94. szám ARA: 1987. április 22.. szerda 1,80 FORINT Kadar Janos Svédországban Az MSZMP főtitkárát a stockholmi' repülőtéren Ingvar Carlsson miniszterelnök fogadta (Népújság-telefotó — KS) rr Őszintén Nemrégiben egy diák- újságíró-táborban töltöt­tem néhány órát. A 13— 14 éves lányok, fiúk ha­tártalan lelkesedéssel pró­bálkoztak az írással, a szerkesztéssel és, az elen­gedhetetlen kérdezéssel. A délelőtti „kérd ezz-fele lek" játékba bekapcsolódott né­hány pedagógus is. A fel­adat a következő volt: in­dítványozz beszélgetést a tanár-diák viszonyról. A megadott idő alatt megál­lás nélkül záporoztak a kérdések kendőzetlenül, nyíltan. Nem törődtek az esetleges későbbi „tanári megtorlással". Elhangzottak zavarba- ejtő. kényelmetlen, bíráló észrevételek is: szemtől szembe. A játék utáni szü­netben kollégámmal meg is jegyeztük: ezek a gye­rekek bizony nem szívba­josak. Az egyik pedagógus meghallva beszélgetésün­ket, nevetve mondta: — Ez még istenes is volt. Hal­lották volna a múltkoriban őket. amikor a városi ta­nács egyik képviselőjét hívták meg baráti talál­kozóra. A vendég azt hit­te. hogy megússza egy kis élménybeszámolóval. ám alaposan meglepődött. A végén homlokát törölgetve lépett ki az osztályból. Nincs ezen csodálkozniva­ló. Az iskolások úgy érzik, nincs mitől félniük. hi­szen nem veszíthetnek sem­mit. Elgondolkoztam. vajon mi felnőttek mit veszi the- tünk. ha nem a buszon vagy szűk társaságban sus- moava cseréljük ki véle­ményünket. negatív tapasz­talatainkat. mert sajnos, a gyakorlat ez. Ha valaki ok­kal váltja ki elégedetlen­ségünket. de éppenséggel magasabb székben ül, száz­szor is átgondoljuk, ho­gyan fogalmazzunk. mi­lyen hangsúllyal, egyálta­lán megszólaljunk-e. Átkos örökségként ma­radt ránk ez a „ne szólj szám, nem fáj fejem" el­mélet. Lehet, hogy e so­rokat olvasva sokan gúnyo­san elmosolyodnak,- és va­lami ilyesmit gondolnak: „majd megtudnád, ha az én főnökömmel szeretnél vitába szállni.” S erős a gyanúm, hogy sok helyen valóban megnézhetné ma­gát a „nagyszájú", a kriti­záló. Mégis azt mondom, előbb-utóbb el kell gon­dolkodni azon, hogy hosz- szú távon melyik alapállás lehet eredményesebb. a hallgatás vagy a kérdezés, netalántán számonkérés. Ugyanis, ha még sokáig tétlenül egymás között su- tyorgunk, valami felsőbb bosszútól remegve, a hőn áhított változás, fejlődés soha nem következik be. Barta Katalin Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának tagja Ingvar Carls- sonnak, Svédország mi­niszterelnökének, a Szoci­áldemokrata Munkáspárt elnökének meghívására ked. den hivatalos látogatásra Svédországba utazott. Kí­séretében van Várkonyi Péter külügyminiszter, Ge­ese Attila, a Központi Bi. zottság külügyi és Karva- lics László, a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, Melega Tibor külkereskedelmi és Patkó András pénzügymi. niszter-helyettes. Szigeti Károly, a Magyar Népköz- társaság svédországi nagy­követe Stockholmban csat­lakozott a kísérethez. Ká­dár Jánost és kíséretét- a Ferihegyi repülőtéren Lá­zár György, a Miniszter- tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtit­kárhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi ősz. tályának vezetője. Kamara János belügyminiszter. a KB tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Horn Gyula külügyi állam­titkár, a KB tagja búcsúz­tatta. Jelen volt Roger Gartoft, Svédország buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Helyi idő szerint 12.00 órakor szállt le a svéd és magyar zászlókkal díszített stockholmi Arlanda repülő­téren a Malév Kádár Já­nost és a kíséretében levő személyiségeket szállító kü- lönrepülőgépe. Az MSZMP főtitkárát, az Elnöki Tanács tagját, aki Ingvar Carlsson- nak, a Svéd Királyság mi­niszterelnökének meghívá­sára tesz hivatalos látoga­tást Svédországban, a re­pülőgép lépcsőjénél Carlsson kormányfő, Anita Gradin külkereskedelmi és megbí­zott külügyminiszter, és Ragnar Dromberg. Svédor­szág budapesti nagykövete fogadta. Ott voltak az ér­kezésnél a stockholmi ma­gyar kolónia képviselői is. A rövid üdvözlési ceremó­nia után. Kádár János és kísérete szálláshelyére, a Stockholm egyik festői szép­ségű parkjában levő, a XVII. században épült Ha- ga-palotába hajtatott. Kegyeletes megemlékezés­sel kezdődött Kádár János programja a kora délutáni órákban. Az MSZMP főtit­kára koszorút helyezett el az 1986 februárjában meg­gyilkolt, nagy nemzetközi tekintélyű politikus Olof Palme egykori svéd minisz­terelnök sírján, az Adolf Fredrik templomkertben. Ezután Kádár János a Rosenbadba, a svéd minisz­terelnök hivatalába hajtatott, ahol megkezdte tárgyalása­it Ingvar Carlsson kormány­fővel A kora délutáni órákban a miniszterelnöki hivatalban Kádár János és Ingvar Carlsson . megbeszélésével megkezdődtek a hivatalos magyar—svéd tárgyalások. A szívélyes, baráti lég­körű találkozón a két po­litikus a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseivel és ezen belül az európai kon­tinens helyzetével foglalko­zott. Különös figyelmet for­dítottak a béke megőrzésé­nek feladataira és a köl­csönös bizalom légkörének megteremtésére. Hangsú­lyozták. hogy a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttműködése a népek közös érdekeit szolgálja, hozzájárul a nem­zetközi béke és biztonság megerősítéséhez. Megelége­déssel állapították meg, hogy az alapvető fontosságú kér­désekben a magyar és a svéd álláspont hasonló vagy egymáshoz nagyon közel ál­ló. Rámutattak, hogy az enyhülési folyamat tovább­vitelében minden országnak megvan a maga felelőssége. Az MSZMP főtitkára és svéd vendéglátója megelége­déssel szólt a két ország szinte minden téren ered­ményesen fejlődő kapcsola­tairól. Megerősítették, hogy kölcsönös a szándék a mind­két nép javát szolgáló jó viszony erősítésére és az együttműködés további le­hetőségeinek feltárására. A több mint egy órán át tartó négyszemközti talál­kozót követően Kádár Já­nos és Ingvar Carlsson ve­zetésével a két ország tár­gyalóküldöttségei hivatalos, plenáris megbeszélést tar­tottak. A tárgyaláson ma­gyar részről jelen voltak Kádár János kíséretének tagjai: Várkonyi Péter. Ge­ese Attila. Karvalics László, Melega Tibor, Patkó And­rás, valamint Szigeti Károly. A svéd tárgyalóküldöttség tagja volt Anita Gradin kül­kereskedelmi miniszter, ügy­vezető külügyminiszter, Carl Johan Aberg külkereske­delmi államtitkár. Jan Eliasson. a külügyminiszté­rium politikai osztályának igazgatója, Ragnar Drom­berg. Svédország budapesti nagykövete, valamint a mi­niszterelnökségi hivatal, a külügy- és a külkereskedel­mi minisztérium több veze­tő beosztású munkatársa. A megbeszélés mindvégig szívélyes, nyílt, baráti lég­körét a négyszemközti talál­kozó hangulata határozta meg. Mindkét fél hangsú­lyozta, hogy az emberiség számára létfontosságú fel­adat az óriási anyagi és szel­lemi erőforrásokat felemész­tő. és egyre veszélyesebbé váló fegyverkezési hajsza megfékezése, világűrre való kiterjesztésének megelőzé­se, az erőegyensúly megva­lósítása, a fegyveres erők és fegyverzetek lehető legala­csonyabb szintién. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a nemzetkö­zi helyzetben értékelhetők bizonyos kedvező változások. Reménykeltőnek nevezték, hogy az utóbbi időben a szovjet—amerikai tárgyalá­sokon haladást értek el fon­tos fegyverzetkorlátozási kér­désekben. Magyar és svéd értékelés szerint jó lehető­ségek kínálkoznak konkrét kompromisszumos megálla­podások elérésére és egyet­értettek abban is. hogy a fegyverzetkorlátozás terüle­tén mielőbbi áttörésre van szükség. Ez kedvező hatás­sal lenne az egész nemzetkö­zi helyzet alakulására. Ma- P (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdő­dött a magyar—szovjet gaz­dasági és műszak i-tudomá- nyos együttműködési kor­mányközi bizottság 36. ülés­szaka. A küldöttségeket Marjai József és Alekszej Antonov miniszterelnök­helyettesek, a bizottság társ­elnökei vezetik. A bizott­ság munkájában részt vesz Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe. A tárgyaláson áttekintik többek között a két ország párt- és állami vezetőinek találkozóin született megál­lapodások megvalósítását, a bizottság korábbi ülésszaka­in hozott határozatok telje­sítését. Értékelik a magyar és a szovjet vállalatok, egye­sülések közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésének, közös vállalatok alapításá­nak eddigi eredményeit. Megvizsgálják az olefinek és származékaik gyártására, kölcsönös szállítására, vala­mint a növényvédő szerek, műtrágyák és más vegyi termékek előállítására meg­kötött kormányközi egyez­mények eddigi teljesítését. Foglalkoznak a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvonalának és minőségé­nek javítását célzó intézke­désekkel, a KGST-tagorszá- gck Komplex Programjához kapcsolódó egyezmények magánjogi szerződéseinek megkötésével. valamint azokkal a teendőkkel, ame­lyek az újabb magánjogi szerződések létrehozásához szükségesek. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Alek­szej Antonov szovjet minisz­terelnök-helyettest. A szívé­lyes, elvtársi légkörű meg­beszélésen részt vett Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Jelen volt Bo­risz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Lenin születésének 117. évfordulóján Pártpropagandistákat tüntettek ki Vlagyimir Iljics Lenin születésének 117. évforduló­ja alkalmából agitátorokat és propagandistákat tüntettek ki ki kedden, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székhá­zában. A kitüntetési ünnep­ség elnökségében helyet fog­lalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja is. Lakatos Ernőnek, a Köz­ponti Bizottság agitációs és propagandaosztálya vezető­jének megnyitó szavai után Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det. Bevezetőben felidézte: pártunkban jó hagyománnyá vált, hogy Lenin születésé­nek napján emlékezünk meg a szocialista eszmék, a mar­xista elmélet terjesztőinek, propagandistáinak, a kom­munista mozgalom sok ezer szellemi fáklyavivőjének fá­radságos munkájáról. Hoz­zátette: — A mostani emlé­kezés nevezetes időben tör­ténik, idén ünnepeljük Lenin nagy történelmi tettének, az általa vezetett, első győz­tes szocialista forradalom­nak a 70. évfordulóját. Ezután Berecz János, "a Központi Bizottság titkára kitüntetéseket nyújtott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Géczi Imre. a Ma­gyar Kábelművek balassa­gyarmati gyárának nyugal­mazott igazgatója: Izsák La' jós, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Bölcsészet­tudományi Karának docen­se; Kéner Jolán, az MSZMP Zala Megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságának tan­székvezetője; Péter László alezredes; Szabó György, az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságának tanszékvezetője; Vereb Mátyás határőrezre­des. Tízen részesültek a Munka Érdemrend ezüst, nyolcán bronz fokozatú ki­tüntetésben. A Központi Bizottság Lenin Emlékpla­kettjét száznyolcvanán ve­hették át. Az ünnepség fogadással zárult. MÁJUS 1-TÖL - KÖZÖSEN Egyhangú volt a döntés. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát, valamint a Hat­vani Konzervgyár vállalati tanácsa elhatározta. hogy egyesül, és május 1 -töl kö­zösen dolgoznak. Március végén kezdődtek az erre vo­natkozó tárgyalások. ame­lyek alapján mindkét cég a kölcsönös előnyökön ala­puló eredményes együttmű­ködést reméli. A Hatvani Konzervgyár kollektívája, amely nagy múlttal és szak­mai tapasztalattal rendel­kezik. azért döntött az egye­sülés mellett, mert ugyan önállóan és eredményesen gazdálkodott, de ettől az év­től kezdve piaci értékesíté­si gondokkal küzdenek. A debreceniek viszont alig több minf 17 éves múltra tekintenek vissza, gazdasá­gi erejük mégis igen jelen­tős. és önálló külkereskedel­mi joggal rendelkeznek. Az egyesülés lehetővé teszi a termelökörzetek átrendező­dését. a gazdaságosan átala­kítható termékszerkezet ki­alakítását. Az is lehetővé válik, hogy Hatvanban új eszközök, berendezések be­szerzésével. a korszerű tech­nika alkalmazásával, a jó minőségben felvásárolt alap­anyagokból a korábbinál ma. gasabb értéket képviselő pa- radicsomkonzerveket. illet­ve egyéb termékeket állít­sanak elő. Az egyesülés azt is jelen­ti. hogy a két vállalati ta­nács megszűnt és helyette egy új alakul. Az új közös vállalatra vonatkozó alapító okiratot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ad­ja ki, majd azt követően megválasztják az új tisztség- viselőket is. Addig három­tagú. a szervezeti és műkö­dési szabályzatot előkészí­tő bizottság intézi a közös vállalat ügyeit. Az egyesü­lés. jellegénél fogva első ilyen Magyarországon. Ko­rábban ugyanis a nagyvál­lalatokat kisebb egységekre bontották. Most viszont az erők egyesüléséről van szó. amelynek előnyeit már az esztendő hátralévő hónapjai­ban is igyekeznek jól ki­használni. Egyesült a Debreceni és a Hatvani Konzervgyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom