Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
Csak így: Szakácsnő. Neve fogalommá vált, ha a palóc népművészetről esik szó. Szakács- óé Mészáros Magda recski faragása, fonott „ücsik”-je (etetőszéke), újszülött- és gyerek- ruhás babái, szövőszéke, menyasszonyi vetett ágya —nemcsak néhány a kétezer tárgy közül és nem is csupán a mátrafüredi Palóc Ház kincseinek ízelítője. Egy életmód tartozékai, üzenete annak a letünőben lévő múltnak, amely Szakácsnő fejében, szívében — még élő emlékezet (Köhidi Imre képriportja) Ü nnepre készül hazánk második leg- nagyőbb temploma, az egri bazilika, Az esztergomi dóm után a legnagyobb méretű egyházi épület 93 méter hosszú, 53 méter széles, a szentélyhez csatlakozó két 54 méter magas tornyával, impozáns kupolájával vált világszerte ismertté. Eger város egyik műemlék ékessége a XIX. század elején, 1831—36-ig épült egy kisebb méretű barokk templom helyén. Valuh István apátkanonokkal, érseki titkárral, a Heves Megyei Tanács tagjával, a magyar egyházi műemlék-építészet jeles szakértőjével beszélgetünk plébániai szobájának csendes falai között azokról az időkről, amikor Pyrker, az egri föegyházme- gye érseke — nyomban az érseki szék elfoglalása után — megbízást adott Johann Baptist Packh bécsi építésznek, egy merőben új klasszicista stílusú székesegyház tervének elkészítésére. A ma már „bazilika" rangot viselő monumentális épület így mindenekelőtt ösz- szefügg Pyrker János egri érsek személyével, aki pályáját a cisztercita szerzetes- rendben kezdte, és aki 1818-ban a szepesi püspöki székbe került, majd hét éven át Velence patriarhája lett. A művészetek iránti hallatlan fogékonyságának, gyűjtőszenvedélyének köszönhetően, kitűnő érzékkel ott felvásárolta a legszebb képeket és így rövid idő alatt értékes gyűjteményre tett szert. Gyűjteményét később, 1836- ban a magyar nemzetnek adományozta. A 192 kép először az Országos Képtár, ma a Szépművészeti Múzeum anyagát gazdagítja. Velencéhez vezetnek vissza azok, a később idehaza gyümölcsöző kapcsolatai, amelyeket a kor jó nevű olasz művészeivel tartott fenn, és akiket Egerben a főszékesegyház építésénél és díszítésénél foglalkoztatott. A megrendelés szerint Packh több vázlatot, tervet készített, amelyek abban az időben sűrűn foroghattak szakértői kezekben, és számos kritikát kaptak. Egyik tervéről, a kor nagy kritikusa Kazinczy Ferenc így írt: „... se kupolája, se tornya... a külső nem templomot annuciál". Pyrker érsek végül is Hild Józsefhez. a neves pesti építőmesterhez fordult, aki — terveinek elfogadása után — 1831. február 18-án megkezdte a munkálatokat, és az építtető Pyriker érsek még ugyanazon esztendő húsvétján, ünnepélyes külsőségek között, lerakhatta az új székesegyház alapkövét. — „Unius lustri” — hirdeti a felírás a homlokzaton, öt év alatt épült! — Mit mond erről Valuh István apátkanonok. művészettörténész, aki 1982-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jeles eredménnyel szerzett diplomát? — Az építkezés valóban bámulatos gyorsasággal ment végbe. 1833 őszén már álltak a falak, az oszlopok, a boltozás egy része is elkészült, sőt a kupola és a déli torony is a magasba emelkedett. Ez év október 27-én már a tető egy része is elkészült, így megtart itták a szokásos bokrétaünnepséget. —- Felépítenének-e ma — ilyen rövid idő alatt— egy ilyen épületet? Az egri főegyházmegye építőszervezetet is irányító gyakorlati szakember ígv érvei: — Nem! Ma a beton, a műanyagok korát éljük, merőben megváltoztak az igények, a szerkezetek, a technológiák, amelyekkel számolnunk kell. Bizonyos, hogy az érseki és káptalani uradalmakból pontosan érkező építőanyag-szállítmányok, az időnként Pestről Egerbe utazó Steimelwöger Mihály nevű vezető pallérját is szigorú kordában tartó és őt ellenőrző Hild József hallatlan szervezőkészsége, pontossága, nagyban hozzájárult a határidők betartásához. Akkoriban Eger környékének valamennyi számba jöhető mesterembere a székesegyházat építette, miközben az erdők ontották a fát, a pontos méret szerinti gerendákat, szarufákat, a téglagyárak a téglát, a kőbányák a követ. — Mennyibe került a székesegyház épülete? A válasz azért nem nehéz, mert minden kiadott forintról az utókor számára is hozzáférhető elszámolás van. Miután Pyrker érsek 1837. május 6—7-én országos ünnepség keretében felszentelte nagy életművét, egy esztendővel később megejtették a vég- elszámolást is. Ez 880 ezer 915 rajnai forintot tett ki. A tervekért Packh és Hild 600—600 forintot kaptak,- az utóbbi építész tiszteletdíja tízezer rajnai forint volt. — Kanonok úr! Pyrker érsek álmai szerint valójában mikor készült el a bazilika? — Most! Másfél évszázad után. A művészi berendezés első szakasza például 1846- ig tartott. Közismert, hogy Marco CaSag- rande, velencei szobrász neve elválaszthatatlan az épülettől. Vele készíttette el az érsek a homlokzat és az előtte álló szabad szobrok, valamint a főszékesegyház külső és belső domborműveinek egész sorát, a korinthoszi oszlopfők modelljeit. A mester hosszú évekig Egerben dolgozott, tanítványaival egész szobrásziskolát létesített. — Voltak-e megszakítások az építésben? — Miután az épület már funkcionált, és az idők folyamán mind a személyi, mind az anyagi lehetőségek változtak, érthetőnek tűnnek ezek a megszakítások. Pyrker érsek halála után a belső díszítőmunkák is csak elhúzódva folytatódhattak, így 1893—94. között felállították a plébánia védőszentjének szent Mihálynak szentelt, carrarai fehér márvány oltárt. A szentély művészi kialakítására 1904-ben Nagy Virgil műegyetemi tanár kapott megbízatást. Tardos Kren- ner Viktor festménye, Sándor Béla meny- nyezetfreskója, Takács István mezőkövesdi művész kupola- és boltozatfreskói, mind a folyamatos megvalósulás remekei. — Melyek voltak a közeli évtizedek feladatai? A mű még be sem fejeződött, de az idők vasfoga már kikezdte az anyagot. Többször festeni és cserélni kellett a tetőt, Marco Casagrande monumentális, jól ismert homokkő szobrait is -megrágta az idő, így azokat 1960—1975 között süttői kemény mészkőből újrafaragták, eredeti helyükre történő visszahelyezésüket egy ország figyelte. — Mióta tevékenykedik a föegyházmegye építőszervezete? — Az építőrészleget 1973-iban hoztuk létre azon felismerés alapján, hogy a magyar történelem legbecsesebb egyetemes értékeinek jelentős része az egyház kezében van, így azokat — állami segítséggel — kötelességünk óvni és ápolni. Műemlék templomainknak munkálatai állami vállalatok számára kicsinek tűnnek, a kisiparosok számára pedig nagynak. Manapság kevés az olyan szakmunkás, aki barokk párkányt húz, aranyozást végez, gótikus kövét munkál meg, vagy éppen templomot fest. Ezért jött létre kizárólagosan egyházi munkák elvégzésére, önköltségi elszámolással ez » szervezet. A bazilika építése, megálmodott feldíszítése és ékesitése tehát most, a százötvenedik születésnapra fejeződik be igazán. A: hálás utódok kötelességüknek érezték, hogy a nagy alkotásra rátegyék a koronát. Tudomásunk szerint a jubileumi ünnepségek egyik lelkes irányítója volt a nemrégen elhunyt Kádár László egri érsek is. Brezanóczy és Bánk érsekek, valamint Kádár érsek lelkes kezdeményezői és irányítói voltak a VI. Páltól „bazilika" rangot nyert monumentális épület végleges befejezésének, illetve felújításának. Dr. Bánk József, volt egri érsek indította el a jelenlegi tetőfelújítást, nagy előretekintéssel vörösréz lemezből. Ehhez 6 ezer négyzetméter ilyen lemezre volt szükség. Kádár László nevéhez fűződik a tetőzet munkáinak befejezése, a külső vakolat felújításának eredeti színben való elvégeztetése Élete utolsó napjáig a jubileumi ünnepségre készült minden vonatkozásban. Akarata szerint leleplezésre kerül Pyrker érsek emléktáblája. Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Emlékplakettek, emlékérmek, könyvek, kiadványok, sőt naptár is készül a jeles ünnepre. A jubileumi események lelki tartalmát dr. Mészáros Lajos egyházmegyei kormányzó szervezi. — Almok valóra váltása mindig pénzzel, áldozatokkal jár, így nem lehet bántó a kíváncsiság. — Huszonötmillió forintba került az egri bazilika felújítása. Ebben benne vah a négymilliós állami támogatás is, valamint az Országos Műemléki Felügyelőségtől, az állami szervektől kapott sokoldalú segítség. Köszönet és hála illeti a tervezőket, a munkásokat, a szakembereket, a művészeket és sokakat, akiknek szívügyük volt az, hogy az egri bazilika megálmodott pompájában mutathatja meg magát a százötven éves születésnapon. E z az épület nem csupán az egrieké, de a világ minden tájáról idelátogató embereké is, ahoi imádkozni és az alkotás nagyszerűségében, — a művészetben — gyönyörködni egyaránt lehet Szalay István Az egri bazilika
